Új Hírnök, 1997. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-03 / 18. szám
44 (ÚjHirkö') mitHotCr'TfCetUcitust, Forradalom a szívsebészetben? Amerikai orvosok olyan szívsebészeti technikát dolgoztak ki, ami a mainál sokkal kisebb traumát jelent a betegeknek. Ugyanakkor ez a módszer sokkal olcsóbb, de nem kevésbé hatásos, mint a hagyományos eljárás. A szív koszorús ereinek idő előtti elmeszesedése, illetve a szívbillentyűk működési rendellenessége amolyan civilizációs betegség, ami a nagy stresszt okozó foglalkozásoknak és az egészségtelen életmódnak majdhogynem törvényszerű következménye. Az Egyesült Államokban évente félmillió olyan szívműtétet végeznek, ami a koszorúserek és a szívbillentyűk cseréjét, kifoltozását szolgálja. Ezeknek a beavatkozásoknak az eddig világszerte alkalmazott technikája az, hogy a páciens mellkasát teljesen felnyitják, a szegycsontnál szétfűrészelik a bordákat, majd egy acélszerkezettel szétfeszítik azokat. Ezután a szív működését leállítják és szívgéppel helyettesítik az operáció idejére. Ez az eljárás önmagában is sok kockázatot hordoz, és a műtéti szövődmények jelentős részének okozója. A beteg mellkasán hatalmas, akár félméteres seb keletkezik, az egész mellkas sérül, ami csak igen lassan gyógyul. Nem ritka a mellhártya sérülése következtében később fellépő légmell, és előfordul a tüdő műtéti szövődménye is. A szív leállítása is jelentős kockázatot hordoz. A vese is károsodhat, továbbá az agykárosodás és az agyvérzés esélye is megnő ennek a műtéti technikának a következtében. Atlantai orvosok sikerrel alkalmaznak egy kevésbé drasztikus, vértelenebb műtéti technikát, ami a szakértők szerint az ilyen típusú betegségek esetén hamarosan világszerte felválthatja a hagyományos nagy szívműtéteket. Dr. William Mayfield szívsebész és munkatársai az eddigi teljes mellkasi feltárás helyett egy mintegy 7-8 centis vágást ejtenek a mellkason. A különféle modern, részben automata műtéti eszközöket a bordák között vezetik be a mellkasba. Az új technika lehetővé teszi, hogy a szívet se kelljen leállítani, vagy ha mégis megteszik, a mostani eljárással ellentétben nem a mellkasban, hanem a nyaki és a hasi verőereknél kapcsolják a beteget a gépre. Az amerikai szívsebészek kongresszusán nemrégiben az a vélemény alakult ki, hogy ez a módszer a legnagyobb fejlődést hozta az elmúlt húsz évben. A korábbi kéthetes kórházi és három-hat hónapos otthoni gyógyulás helyett két-három hét alatt teljesen meggyógyul a műtéti seb. Természetesen nem minden típusú szívműtétnél lesz alkalmazható az új eljárás - hangsúlyozzák a szakemberek. De a leggyakoribb koszorúsérpótló, bypass és billentyűműtétek a jövőben nagyrészt ezzel az olcsóbb, megbízhatóbb technikával végezhetők. Az erősen elmeszesedett koszorúserek tisztítására ma igen elterjedt eljárás az angioplastia, ami az eltömődött érdaraboknak egy speciális ballonkatéterrel való megtisztítását jelenti. Évente 300 ezer ilyen műtétet csinálnak az Egyesült Államokban. Ennek a beavatkozásnak azonban az, a gyengéje, hogy nem ritkán fél év múlva ismét eltömődik, akár el is záródik a beteg érszakasz. Vagyis az ér cseréjére lenne szükség, ám ezt épp a műtét nagysága miatt csak a legsúlyosabb esetekben végzik. Az új műtéti technikával ezeknél a pácienseknél is a mostaninál hatásosabb gyógyító eljárást lehet alkalmazni. P. É. © V Ismét rendel Miskolcon a tiszaújvárosi csodadoktor, DÉNESI MÁRIA és RÓZSA LÓRÁNT Miskolc, Bottyán J. u. (Semmelweis Rendelőintézet mögött, Fogtechnikai Vállalat, fsz.) 06-20/278-668, 46/369-626 ENERGIAÁTADÁS KELETI MASSZÁZS MANUÁLTERÁPIA X © y , 1997. május 3. ---------------- Jóllehet Hippokratész világosan megfogalmazta, hogy az orvos és a beteg személyes kapcsolatában elképzelhetetlen a szexualitás, manapság mintha ez a tabu is porladna. Ausztrál orvosok és orvostanhallgatók körében végzett kutatás szerint ma már sokkal, „árnyaltabban” látják ezt a problémát az érintettek. Belgyógyászok, nőgyógyászok és pszichiáterek, illetve erre a szakra készülő végzős hallgatók voltak a megkérdezettek. Az orvostanhallgatók közül minden ötödik azt mondta, hogy a pácienssel folytatott szexuális kapcsolatot rendben levőnek tartja, természetesen megfelelő körülmények között. A már gyakorló orvosok közül 4 százalék volt ezen a véleményen. A nők általában orvosként, illetve medikaként is jobban tartották magukat a hippokráteszi elvekhez, vagyis kevesebben tartották elfogadhatónak a beteggel folytatott szexet. A szakmák szerint a belgyógyászok tartották a leginkább normálisnak, ha a beteg és az orvosa között esetleg testi kapcsolat is szövődik, míg a nőgyógyászok és a pszichiáterek körében ritkább volt ez az álláspont. A vörös chilipaprika hatóanyaga erős fájdalomcsillapító szernek bizonyult laboratóriumi vizsgálatok során. Német neurológusok amputáció után fellépő erős fájdalmak esetén helyi érzéstelenítő, fájdalomcsillapító szerként alkalmazzák a capsaican nevű vegyületet. A kövér betegek helyzete kimondottan hátrányos az orvosi rendelőkben is, állapították meg amerikai kutatók. Elsősorban a túlsúlyos nők panaszkodtak arról, hogy a doktorok gyakran kritizálják őket a külsejük miatt, olyankor is, amikor a panasz, amivel felkeresik az orvost, egyáltalán nincs kapcsolatban a testsúlyukkal. Különösen nehezményezik a kövérek, hogy az orvosok egy része a testméreteik miatt fel sem tételezi róluk, hogy szexuális életet élnek. A hipochondria egyik elesetének számító Briquet-szindróma, amikor a betegnél semmiféle tényleges testi elváltozás sem áll a panaszok hátterében, egyre nagyobb arányban jelenik meg az orvoshoz fordulók között. Többnyire fiatal felnőttekről van szó, akik nem egyszerűen kitalálják betegségeiket, hanem teljes meggyőződésükkel súlyosan betegnek is gondolják, érzik magukat. A tipikus Briquet-páciens fiatal, vagy alig középkorú nő, aki egyre nagyobb elszánással jár orvostól orvosig panaszaival. Ezek többsége komoly tünet, amiből bár semmi sem nyer a vizsgálatok során megerősítést, nem ritkán kerülnek a páciensek kórházba, meg is műtik őket, sőt müncheni kutatások szerint az effajta makacs betegek nyolcvan százaléka pár év, egy-két évtized elmúltával rokkantnyugdíjassá válik. A jelenségnek egyértelműen lelki okai vannak, de a különféle pszichológiai iskolák nem értenek egyet abban, hogy mi is az igazi háttér. A pszichoanalitikus előirányzat hívei szerint az ilyen páciensek valamit elnyomnak a tudatukban, valamilyen vágyukat nem engedik érvényesülni, és ez tör ki betegségtünet formájában. A másik irányzat szerint tanult tünetekről van szó. Az olyan családokban, ahol mintegy sikk, sőt majdnem kötelező betegeskedni, a Briquet-szindróma szinte járványos. A megoldás általában az okok pszichoterápiás feltárása lenne, de sok páciens erősen ragaszkodik a tüneteihez, és nem szívesen mond le az abból adódó úgynevezett betegségelőnyökről. P.É.