Heti Válasz, 2008. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)
2008-07-03 / 27. szám
A HÉT FOTÓJA Adj helyet magad mellett! SAN SEBASTIAN 2008. JÚNIUS 28. A héten egész Európában tombolt a kánikula 'Oo ! www.hetivalasz.hu szerintünk Üzenet Ez a futball-Európa-bajnokság jót tett a kontinens önbecsülésének. Leginkább azért, mert a három hétig tartó torna a szerethető élet megademonstrációjának tűnt fel. Lüktető, izgalmas, szabadon szárnyaló játékkal. Munkájukat, szakmájukat értő és élvező futballistákkal. A spanyolok tökéletesen megérdemelt diadalával, azaz a teljesítmény elismerésével. A világot keblükre ölelő vagy épp döbbent, fájdalmukban is megbocsátani kész, békés szurkolókkal. Zsúfolásig telt stadionokkal, szállodákkal, elégedett kolbászsütőkkel, étterem-tulajdonosokkal, rendezőkkel és UEFA-val. És a renddel. Egy működőképes világgal, amihez mostanság csak kétségeink fűződnek. Szép volt, fiúk, skandálhatnánk önfeledten, ha nem lenne kirekesztő a köszönet, de a political correct korában óvatosak vagyunk, inkább csak sóhajtjuk a svájciak és az osztrákok számára is érthető nyelven, hogy unglaublich. Mármint, hogy hihetetlen. Ez olyan vágyakozó, mégsem tolakodó, semmi esetre sem agresszív, ellenben önmegtartóztatóan és elismerően irigykedő. Akárki akármit is mond, európainak lenni jó. Ehhez a kultúrkörhöz tartozni büszkeség. Ausztriában vagy Svájcban élni pedig egyenesen kitűnő. Legalábbis a futball-Eb tükrében cáfolhatatlanul annak látszik. Ha valaki ezek után azt mondja, hogy a labdarúgásba nem érdemes, mi több, nem is szabad pénzt fektetni, a stadionokat fel kell szántani, helyüket sóval behinteni, a játékosokat a világ négy égtája felé szélnek ereszteni, az aligha tudja, mit beszél. Márpedig itthon sokan mondanak hasonlót. Mentségükre szóljon, hogy lepukkant, majdnem üres vagy félig sem telt lelátókon állva, a tévé képernyője előtt merengve, egy futballnak csúfolt játék romjain bosszankodva. Ahol az élet is nyomorúságosan kisszerűnek érezhető. A szomszédban rendezett kontinensviadal lélekmelengető üzenet, hogy lehet ezt másként is. Európaian. Nem egy nemzetként kettészakadva, de két nemzetként összefogva. Nem kilopva a pénz jó részét a megtervezett létesítményekből, de apait-anyait beleadva. Nem becsukva a pályák kapuit a shoppingcenterezésre hajlamos fiatalok előtt, de mozgási lehetőséget nyújtva, a tehetségeknek pedig szakmailag erős iskolákat teremtve. És vég nélkül sorolható lenne, hogy miként nem, és hogy igen. Sikerre esélyes futballt és országot elképzelve, s minden részletet ennek a célnak a szolgálatába állítva. Az Európa-bajnokság is arra int bennünket, hogy európaiatlanodunk. Nem csak a gazdasági teljesítményünk marad el a versenytársaké mögött, de a közösségről alkotott képünk, a munka- és adómorálunk, a gondolkodásunk s az egymáshoz fűződő viszonyaink is. Olyanok lettünk, mint guzmis, kormányzati Advertumügyekkel megterhelt, agyonszapult labdarúgásunk. Ha maradt még némi önbecsülésünk, változtatunk. Fernando Torresék adtak hozzá lendületet, odaátról A szomszédban rendezett kontinensviadal lélekmelengető üzenet, hogy lehet ezt másként is. Európaian.