Heti Válasz, 2008. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)

2008-07-31 / 31. szám

F. K. I uzlet@hetivalasz.hu Hosszú hezitálás után az árbevétel alap­ján a világ legnagyobb sörgyártójának kikiáltott InBev NV - amely a belga Interbrew és a dél-amerikai AmBev egyesülésével jött létre - a nyár elején 46,3 milliárd dolláros ajánlatot tett az amerikai piac 48,5 százalékát birtokló Anheuser-Buschra (AB). Ez utóbbi palettáján olyan márkák találhatók, mint a világ két legnépszerűbb söre, a 132 éves Budweiser és a Bud Light. Az InBev pedig a hazánkban piacra dobott Borsodi sörcsalád mellett a Löwenbrau, a Beck’s, a Spaten, a Stella Artois vagy a Staropramen gyártójaként ismert. Bár a bejelentés alaposan feltüzelte a pénzügyi piacokat - az AB részvény­­árfolyama rögtön 7,5 százalékot erősö­dött -, az amerikai cég vezérkara csak annyit mondott, hogy a megadott tíz nap alatt alaposan kiértékeli az InBev ajánlatát. Sokan aggódtak amiatt, hogy a két társaság üzletfilozófiája össze­egyeztethetetlen: az AB nagyon jó kap­csolatokat ápol a viszonteladókkal, és nagyvonalúan bánik a marketingkiadá­sokkal, míg az InBev drasztikus költség­­csökkentő stratégiát követ. Az Egyesült Államokban nem mulasztották el meg­említeni, hogy ahová az InBev betette a lábát, ott létszámleépítésekre és gyár­bezárásokra került sor. Az ügybe még a politika is beleszólt: Barack Obama demokrata elnökjelölt azt nyilatkozta, hogy szégyen lenne, ha egy külföldi cég vásárolná fel az Anheusert. A felemás visszhang ellenére meg­lepetésként érte az InBev vezetését az Anheuser elutasító válasza, amelyben okként azt jelölték meg, hogy a belgák alulértékelték a vállalatot. Persze az InBev sem volt rest, és arra kérte az AB részvényeseit, hogy váltsák le a meglé­vő vezetést, és válasszanak újat, vagyis olyat, amely nem áll a felvásárlás útjá­ba. Az AB erre perrel fenyegette meg kérőjét: a kereset szerint a belgák kap­csolatban állnak a kubai Bucanero S.A. sörgyárral, ez pedig ellentétes az ellen­séggel való kereskedést tiltó amerikai törvényekkel. A pillanatok alatt kibon­takozott sörháború azonban alig egy hónap alatt véget ért: a két cég vezetői megegyeztek egy 52 milliárd dolláros árban. Az InBev megígérte, hogy az észak-amerikai központ St. Louisban maradhat, és vállalta, hogy nem zár be egyet sem a 12 sörgyárból. Igaz, hírek szerint az elbocsátásokra vonatkozóan már nem adott garanciát. A közös cég neve Anheuser-Busch InBev lesz, vezérigazgatója pedig a bel­ga vállalat első embere, Carlos Brito. A gigacég évente 460 millió hektoliter sört gyártana, ami több, mint a világon évente elfogyasztott mennyiség negye­de. Az éves bevételt 36,4 milliárd dollár­ra tervezik. Az InBev öröme érthető: ár­bevételének eddig kevesebb mint egy százalékát könyvelte el az USA piacán, a fúzió révén viszont közel 50 százalé­kos részesedést szerez. Ezért még arra is hajlandó, hogy a vételár túlnyomó részét képző 40 milliárd dollárt hitelből teremtse elő. Az 52 milliárd dolláros fú­zió egyébként a gazdaságtörténet leg­nagyobb készpénzes ügylete lehet. európai mérce Sörgyári capriccio A világ legnagyobb sörgyára jöhet létre a Stella Artois márkáról is ismert belga InBev és a Budweiser gyártója, az Anheuser-Busch egyesülésével. A két cég vezetése hosszas huzavona, perrel fenyegetőzés és ellenséges fel­­vásárlási javaslat után borult egymás keblére. WWW.HETIVALASZ.hu | Üzlet I Vili.évfolyam,31.szám,2008.július 31. Habzó piac A magyarok 55 százaléka sört választ más ital helyett, de a nyolcvanas évek aranykora még nem tért vissza. A rend­szerváltást követően a fogyasztás drasz­tikusan visszaesett, és a helyzet nem sokat változott: 1993-ban 7,9 millió, 2007-ben 7,7 millió hektoliter sör csú­szott le honfitársaink torkán. Magyar­­országon az utóbbi négy évben a sörár növekedése nem követte az inflációt, miközben az alapanyagként szolgáló maláta ára tíz, a csomagolóanyagoké és az energiáé pedig egyaránt húsz-húsz százalékkal emelkedett. Az ágazat éven­te átlagosan 140 milliárd forintos forgal­mat könyvelhet el. A magyar söripar nagyon koncentrált: négy nagy gyár - a Heineken Hungária Sörgyárak, az InBev tulajdonában lévő Borsodi Sörgyár, a dél-afrikai SABMiller birtokolta Dreher Sörgyárak és a hazai Pécsi Sörfőzde - adja az iparág termelésének több mint 85 százalékát.­ ­ A rovatot az MFB Zrt. támogatja Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

Next