Heti Válasz, 2011. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
2011-03-10 / 10. szám
a * Éhkopp ■ Akár százmillió ember is éhen halhat a közeljövőben, ha nem kap azonnali segélyt. Az élelmiszerárak egy év alatt harminc százalékkal emelkedtek, és ez is hozzájárult az arab világban kirobbant felkelésekhez. G. FEHÉR PÉTER | vilag@hetivalasz.hu Aligha gondolta volna bárki néhány éve, hogy az Európai Unió országaiban tömeges éhezéssel kell majd szembenézni. Ez a jelenség csak a harmadik világbeli államokra volt eddig jellemző. Az EU kelet-európai államaiban a lakosság 5-10 százalékának máris gondot okoz a mindennapi betevő megszerzése. Az éhínség leküzdésére Szlovákia hozott elsőként intézkedéseket: lisztet és tésztaféléket fognak osztani a legszegényebbeknek - jelentette be múlt héten a miniszterelnöki hivatal. Lázadás a szomszédban Az élelmiszerárak gyors emelkedése tavaly nyáron kezdődött Szlovákiában, és idén januárban éves szinten 5,8 százalékos volt a drágulás. A több mint ötmilliós országban jelenleg is már 190 ezren kapnak segélyt; a családtagokkal együtt ez 374 ezer ember, az ország lakosságának majdnem hét százaléka. Északi szomszédunknál 2004-ben valóságos éhséglázadások voltak, a megszorító intézkedések nyomán a keleti, és Szlovákia hozott elsőként intézkedéseket: lisztet és tésztaféléket fognak osztani a legszegényebbeknek. Lányok által sűrűn lakott országrészben élelmiszerboltokat fosztottak ki. Romániában viszont nem tervezik, hogy állami segítséget adjanak a rászorulóknak. Pedig itt rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában. Európa-szerte délkeleti szomszédunknál a legnagyobb az éhínség kialakulásának veszélye - derül ki az Európai Központi Bank idei jelentéséből. A beszámoló azonban leszögezi: nem az alapélelmiszerek hiánya, hanem a magas - az elmúlt hónapokban 10-25 százalékkal megemelkedett - élelmiszerárak teszik a lakosság számára elérhetetlenné őket. Európában Románia lakosai kénytelenek a legtöbbet költeni élelmiszerre: fizetésük közel harmadát, de a rosszul fizető szakmákban dolgozóknál ez az arány akár az ötven százalékot is elérheti. Az uniós átlag 25 százalék, sőt az EU fejlettebb részein kevesebb mint 20 százalék. Romániában egy átlagos fizetés 300- 350 euró - ugyanez Németországban 1800-2200 euró, viszont az élelmiszerárak a németeknél még alacsonyabbak, mint szomszédunknál. Egy kiló kenyér Bukarestben 1,5-2 euróba, Berlinben viszont csak 1-1,5 euróba kerül; a csirkehúsért mindkét helyen ugyanannyit Élelmiszerár-robbanás Washington - félidőben ! WWW.HETIVALASZ.hu IXI.évfolyam, 10.szám,2011.március 10.