Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-05-16 / 14. szám
zül, kiknek komolyan kell akarni a’ valót, mulatságot szereznek magoknak azzal, hogy a dolgot lehető legközelebbről vegyék szemügyre, és annak valódibb képét adják, mint most közönségesen tenni szoktak , a’ hírlapi tudósitásokból homályos, ’s a’ határtalan elkeseredés késérzetével megfuttatott mozaikot állitván öszsze. — Azzal nem hizelgek magamnak, hogy tudósitásim által minden előítéletet gyözedelmesen megczáfolhassak; mert ekkor a’ tőlem közlött hideg, talán száraz tényeknek a’ tüzes szónoklat ragyogványival és virágaival kellene birniok, mellyek pedig nekem nincsenek hatalmamban. Ezen közlemények azonban még is tehetnek valamit arra, hogy a’ becsületes vizsgálódás lelkét olly czáfolatra buzdítsák, melly okait saját belátásából meríti. Ezen rövid észrevétel után tudósításom tárgyához térek vissza, ’s e’ végre egy gyártelep rövid rajzát választottam , melly az ipari vidéken a’ Wupper mellett (melly pedig mindenféle derék telepben, és kitűnő ipari kapacitásokban, kik azon álláspontot, mellyre a’ gyárügynek a’ jelenkorban kell emelkednie, fel bírják fogni) szép tanúságot tesz arról, mit tehet a’ német szorgalom és dologismeret még a’ legmostohább külviszonyok közt is, és miként ezen elsőségek még ezen külső szorongatások közt is az iparosság legnemesb oldalát személiybe állítják , melly abban áll, hogy nemcsak a’ dolgozó osztály anyagi jólétére kell figyelmet fordítani, hanem annak kiképzésére és nemesítésére is. — A’ hammersteini fonóintézetről szólok, mellynek tulajdonosai Jung urak, a’ legnagyobb készséggel mutatják meg minden utazónak ezen telepet és annak elrendezését. A’ hammersteini gyapotfonó intézetet, a’ hozzá tartozó mellék épületekkel, mint a’ gőzház, igazgatósági és munkáslakok, 1835—1838 építették hasonló nevű nemesi jószágon a’ Wupperkies völgyében, Elberfelden alól. Mint példányintézet a’ legújabb és legtökéletesb gépekkel láttatott el; az óriási, 75 lóerejü vas vizkereket a’ 40 lóerejü segéd gőzgépekkel együtt, valamennyi mozgonyt és gőzfűtési készületeket Anglia első műhelyeiből, és minden fonógépet az előkészítési eszközökkel Francziaország legjobb műhelyeiből hozatták. A’ telepben van 24,000 orsó, melly körül 400 ember dolgozik, kik családostól 1200 főre mennek, és a’ kívül lakó, ’s a’ telep számára dolgozó öntők, esztergályosokkal együtt a’ gyártól tápláltatnak. A’ munka szakadatlanul foly, mivel száraz nyáron és hideg télben ha megfogy a’ viz, a’ hajtó erőt a’ gőzgép pótolja. Az említett 400 munkás 9 nagy, 7000 láb területű, és 10 láb magas teremben úgy van elosztva, hogy a’ dolgozók legkisebb száma egy teremben 30, a’ legnagyobb pedig 60-ra rúg. Valamennyi, vassal deszkázott, és fejérre mosott teremben tiszta a’ jég, mivel az árnyékszékek a’ teremen kívül vannak, hova a’ munkások mindenik emeletből egy gerendélyen juthatnak. A’ rend és erköltsiség feltartása végett, a’ technicumra és igazgatásra rendelt két egyenlő hatalmú igazgatón kívül, mindenik teremben egyegy felügyelő van, ki a’ munkások felett őrködik, a’ lehető legnagyobb tisztaságra gondot tart, és az árnyékszékkulcsot mindig csak egy személynek adja egyszerre. A’ főgyárépületnek van egy lépcsőtére (Treppenhaus) kőhágcsókkal, mellyen mindenik emeletben a’ dolgozó terembe juthatni, úgy hogy a’ munkások történhető veszély alkalmával a’ köhágcsókra menekülhetnének. Két, vizkerek és gőzgép által mozgatott, nyomó szivattyú a’ vizet minden emeletben egész a’ tetőig a’ lépcsötérre emeli, és mindenik terem előtt készen állanak a’ mindenféle oltó eszközök. Ezen kívül mindenik emeletben a’ terem ajtajánál a’ vas medenezékbe a’ legtisztább forrás ivó víz ömlik, melly a’ legközelebbi hegyről, mintegy 4000 láb távolságról csatorna által vezettetik a' gyár mindenik emeletébe. A’ teleppel össze van kötve) egy szabad iskola és itmutató ház 120 gyermek számára, melly minden iskolai eszközzel, rámmal, könyvekkel, földképpel , zongorával ’stb föl van szerelve, hol egy a’ gyár által fizetett tanító naponkint 98 gyermeknek ad oktatást az olvasás, irás, számolásban, ’s azt a’ mit a’ földleirat , történettan és éneklésben illy körülmények közt taníthatni. A’ tanítás naponkint csak egy óráig, reggeli 11—12 tarthat, ennél fogva egy gyermeket sem vesznek fel a’ gyárba, ha csak az előtt 3 évig nem járt az elemi iskolába, és a’ törvényes kort el nem érte. A’ tanító be szokta nyújtani azon növendékek névjegyzékét, kik magokat szorgalom és jóviselet által kitünteték. A’ tanításért pénz nem vétetik. Az idősb gyermekek ezenkívül hetenkint többször, husvét körül pedig gyakran minden nap a’ lelkésztől oktatást kapnak a’ vallásban. És a’ mint több ízben hallottam, a’ gyári gyermekek szorgalom, ismeret, és erköltsiség által kitüntetik magokat az azon vidéki földművelő nép gyermekei felett. Mint másutt, úgy itt is bebizonyult, hogy sok gyermek, a gyári iskola rendes járása mellett, többet tanult mint azelőtt, mikor a’ felügyelet hiánya miatt a’ vidéken csak az iskola mellett jártak, és sok szülő csupán ezért kívánta gyermekét a’ gyárba fölvétetni. A’ hatóság résziről történt iskolai vizsgálat alkalmával, az iskola elrendezése mindig hasznosnak és dicséretesnek találtatott. 2) Egy beteg- és gyámoitó pénztár. Ennek tőkéjét a’ gyártulajdonosok alapították; a’munkások igenigen keveset fizetnek ezen hasznos intézet javára , mellyre egy a’ végett fizetett orvos ügyel, és minden orvosi rendeletet, gyógyszert ingyen kapnak. Úgy a’ gyári orvos, mint a’ kerületi physicus állítása szerint, a’ munkások egészség állapotja eddigelé mindig igen