Hétvége, 1981 (3. évfolyam, 56-106. szám)
1981-05-07 / 73. szám
olvasóink kertek Amit a színes filmekről jó tudni A színes filmeknek két alaptípusa kerül forgalomba — a színes negatív és a színes diapozitív. A harmadik, egyre inkább terjedő színesfilm-fajta az egy-két perc alatt kész színes képet adó Polaroid felvételi anyagok csoportja. Minthogy közeledik az évi szabadságidény, a nyaralás ideje, amikor is számtalan amatőr veszi elő a szekrény mélyén porosodó fényképezőgépet, hogy a nyári élményeket (lehetőleg színesben) megörökítse, szóljunk mindezekről részletesebben. A negatív színesfilmek előhívás után a fényképezett téma árnyalatainak negatívját és színeinek komplementerjét mutatják. Erről a filmről készülnek másolás útján a színes képek, melyek helyes arányban mutatják a téma színeit és árnyalatait. Jelenleg a legtöbbet éppen a színes negatívfilmekből adnak el a világon, használatuk egyszerű, előhívásukat és a képek kidolgozását gépesített központi nagylaborok végzik. Újvidéken nemrég nyílt meg a Cineoptic keretében működő laboratórium, úgy, hogy nem kell többé az ország másik részébe küldeni a filmeket, és hetekig — néha hónapokig — várni. A 9x13-as képek ára 15 dinár + 40 dinár a film előhívása. Címük: CINEOPTIC Kolor laboratorija, Triskovicev trg 4. Novi Sad. Az újvidékiek a helyszínen adhatják át a filmeket és vehetik át a képeket, a vidékieknek postán, utánvéttel küldik el alig néhány nappal az átvétel után. A színes negatívfilmek napfénnyel vagy bliccfénnyel való fényképezésre készültek, ezért lámpafénynél ajánlatos a megfelelő színszűrő használata (ún. konzerziós szűrök, Agfa 12 vagy Kodak Wratten No. 80 A). Ha azonban nincs kéznél a szűrő , olvasóink zöme bizonyára nem rendelkezik vele, oda se neki, fényképezzünk nyugodtan bármilyen fénynél ugyanarra a filmre, a laborban nagyításkor majd „kiszűrik” a zavaró sárga színt. Mindez persze csakis a színes negatív anyagokra vonatkozik, a diánál az ilyen logika alkalmazása tönkretett felvételt eredményezne. Milyen márkájú filmet vegyünk? Kapható a hazai Fotokémika NM—20 és az ARS-COLOR, az NDK-beli Ornocolor NC—19, a 3M Color Print 100 — nem túl drágák, minőségük az árukkal arányos. Mostanában kapható az Agfacolor CNS és az Agfacolor CNS—400, ezek valamivel drágábbak és a Kodacolor II filmmel együtt élvonalbeli filmek. Színesre (negatívra vagy diára) ne fényképezzünk fénymérés nélkül, mert túlzott önbizalmunk sokba kerülhet! A negatívnál állítsuk a fénymérőt a filmen feltüntetett DIN értéknél hárommal kevesebbre (pl. DNS-nél 20 DIN helyett 17-re), vagy az ASA érték felére, ezáltal egy blendeértékkel tudatosan túlexponáljuk a filmet, ez eredményezi később a telített színű, árnyalatgazdag képeket. Aki diára fényképez, annak vetítőgépre is szüksége van — a diapozitívok ugyanis igazán csak kivetítve élvezhetők. Ezenkívül egy jó fénymérőre (kézire vagy beépítettre) is, hiszen a diafilm nem tűri a hibákat. Ha most azt ajánlom, állítsák a beépített fénymérő érzékenység-skáláját a filmen feltüntetett DIN érzékenységnél egy-két értékkel többre (pl. Agfa CT—18 esetében 20 DIN-re), ez nem hiba, hanem a gépbe épített fénymérővel történő átlag- vagy ún. integrálfénymérés hibájának kiküszöbölése. A kézifénymérőn a pontos érzékenységet kell beállítani, és a mérést egészen közelről, a világos részletekről végezni — a negatívval ellentétben, ahol kézifénymérővel mindig a sötét részletekről (árnyékolt részről, sötét ruháról) mérünk. Ebből is látni: okvetlenül tudnunk kell, gépünkben dia vagy negatív van, és a fénymérésnél ehhez kell alkalmazkodni. A diafilmek napfény- és műfény-változatban készülnek. Az előbbiekre napfénynél (szabadban) vagy bliccel fényképezhetünk külön színszűrő nélkül, az utóbbiakra pedig az úgynevezett fotólámpákkal (Nitraphot, Kobalt). Amatőr célokra a napfényfilmek használhatók: Ornochrom UT—18, Fotokémika RD 21 (az olcsóbbak), valamint az Agfa CT—18 és CT—21 (nálunk időnként kaphatók), a külföldön beszerezhetők közül kitűnő még az Agfachrome 50 S, a Kodak Ektachrome 64, 200 és 400, valamint a világ legjobb diafilmjei, a Kodachrome 25 és 64 (az RD 21, CT—28, CT—21 és a Kodachrome filmek vételárában benne van a fizetett előhívás is, ami sok kellemetlenségtől kíméli meg a fogyasztót). , A Polaroid-féle Polacolor 2 Type 88. 108. 668 és az SX—70 film, valamint a Kodak PR—10 filmek csak a külön ezekhez készült gépekkel használhatók. Azonnal kész színes képet adnak, amely azonban nehezen sokszorosítható, és meglehetősen drága. A Kodak PR—10 film nálunk nem kapható, a többi pedig hol igen — hol nem. Ez üzleteink választéka — néhány alapvető tudnivalóval körítve. Olvasóinknak sok szép színes felvételt kívánunk, következő számainkban még néhány fotós tanácsot adunk. LENNERT Géza fotóművész