A Nap, 1994. április (1. évfolyam, 15-39. szám)
1994-04-13 / 24. szám
1994. ÁPRILIS 13., SZERDA Szűk(ebb) hazánk A minap, amikor arra jártam, a helyőcsabai cementgyár előtt, kilométeres sor állt tartálykocsikból, teherautókból. A Miskolcra bevezető út egy sávját is jó darabon elfoglalták a várakozók. Meglehetősen gyakran fordulok meg arrafelé a munkám miatt, de ilyet bizony évek óta nem láttam. Még a tavaszi hónapokban sem, amikor, mint most is, az építkezések szezonja kezdődik. „Biztosan áremelés lesz” - hallottam egy kívülálló véleményét. Pedig hát az áremelések már nem rendítenek meg ennyire senkit. Vagy ez már valamilyen másféle változás kezdete? Ha az emberek építkezni, a vállalkozók beruházni kezdenek, vagyis élénkül a gazdaság, azt először az építőanyag-ipar szeizmográfja jelzi. A recesszió kezdetén is ezek az üzemek „ültek le” elsőnek. A bélapátfalvi cementgyárból is egyik évről a másikra hirtelen tűntek el a vevők, s azóta sem kapaszkodott negyven százalék fölé az üzem teljesítménye. Most talán sikerül? Nagyok ezek a monstrumok, a régi időkből származnak, az új világ nem is igen tud mit kezdeni velük - mondják gyakran. Csak hát ezt nem lehet másként, mint nagyban csinálni. Vagy sehogy. A „sehogy”tól meg azért az Isten őrizzen, inkább azon kell ügyködni, hogyan tudnánk kilépni szűkebb hazánk még szőkébb piacairól. Ügyes üzletkötők már a délszláv békét tervezgetik. „Tudod te, hogy mennyi cement, tégla, faanyag kell oda, ha azok egyszer elkezdenek építkezni?” - hallottam vállalkozó ismerősömtől, aki mostanában is gyakran utazik át a déli határokon. De nemcsak a cementről van szó. Ugyancsak egy kereskedő vállalkozó mesélte, hogy a szezon közepén százötven tonna uborkát kértek tőle gyorsan szlovák ügyfelei. Itthon jól eladható árut kínáltak érte, vagy persze dollárt, mert már ebben a valutában fizetünk egymásnak. Az üzlet végül nem jött össze, mert késtek az engedélyek, tulajdonképpen ő is későn vette hírét a lehetőségnek. Egyébként abban az évben a bő termés miatt tonnaszám rohadt meg az uborka a dél-hevesi kertekben, mert nem volt érdemes leszedni. Mindenki állítja, aki ebben a régióban gazdálkodik, kereskedik, hogy Északkelet- Magyarország, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Észak- Erdély gazdasága szervesen kapcsolódik egymáshoz. Egymást kiegészítő kínálatukkal, piacukkal. Akár egy „különleges gazdasági övezet” is létrejöhetne, átlépve a határok szabta korlátokon. Mert hiszen messze esnek ide a német, francia, angol vevők, még ha nem is kell eleve lemondanunk róluk. Sorban állnak a teherautók a cementgyár előtt. Ez már a tavasz jele. Valami talán mégis elkezdődik? Hekeli Sándor Néhány sorban • Épül a gázvezeték Sírokban Megkezdődött Sírok községben a vezetékes gázhálózat kiépítése. A szerződés szerint augusztus 15- ig kell befejezni ezt a munkát, ám a kivitelezést végző Rekord Közműépítő Szövetkezet az ütemtervhez képest előrébb tart a munkálatokkal, így jó esély van arra, hogy határidő előtt átadják a siroki gázhálózatot. Nagy Tamás Hevesen Az Agrárszövetség elnöke, Nagy Tamás ma délután hat órakor lakossági fórumon várja a választókat Hevesen, a városi Művelődési Központban. A fórumon bemutatkozik dr. Gyulavári András is, az Agrárszövetség V. számú választókerületi képviselője. Gyomirtás a közutak mentén Mától kezdve két héten keresztül folyamatosan végzik megyénk főútjain az útpadkák vegyszeres gyomirtását. A munkákat a Közúti Igazgatóság megrendelésére a debreceni AGROKEMI Mezőgazdasági BT végzi. A gyomirtás közben forgalomkorlátozást nem léptetnek életbe, ám nem árt óvatosan közlekedni, hiszen a munkagép az út szélén közlekedik majd, mintegy húsz km óránkénti sebességgel. Tollas Tibor költészetéről Tollas Tibor megzenésített verseit adja elő a Két pont között című irodalmi esten, Újlaki Károly és Berekszászi Olga. A rendezvény ma délután hat órakor kezdődik az egri MDF- irodán, ahol Szarvas Béla országgyűlési képviselő, az est házigazdája fogadja az 1956-os magyar forradalomnak emléket állító műsorra kíváncsi vendégeket. A füzesabonyi SZDSZ-jelölt gyűlései Tegnap Nagyúton és Feldebrőn tartott választási gyűlést dr.Puha Sándor. Az SZDSZ füzesabonyi országgyűlési képviselőjelöltje ma este hét órakor Feldebrőn, a kultúrházban várja a programja iránt érdeklődő polgárokat. Megkapják pénzüket a hevesi célrészjegyesek (Folytatás a 1. oldalról) Az elmúlt héten A NAP beszámolt az érintettek akciójáról, melynek helyszíne a hevesi takarékszövetkezet épülete volt. Az emberek a kifizetések elhúzódása miatt keresték fel a pénzintézetet, hogy ott adjanak hangot tiltakozásuknak. Tegnap késő délután kereste meg szerkesztőségünket Galvatos Sándorné, a betétesek képviselője, aki örömmel újságolta: a környéken hangosbemondókon kürtölik szét a hírt, miszerint napokon belül elkezdődnek a kifizetések. Babus Gyula a felszámolás alatt álló Heves és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója a hírrel kapcsolatban lapunknak elmondta: az ügy valóban elmozdult a holtpontról, mert a felszámoló cég és az Országos Betétbiztosítási Alap képviselői megállapodtak abban, hogy április 20-án reggel nyolc órától a takarékszövetkezet hevesi központjában, valamint budapesti fiókjában megkezdik a célrészjegyesek pénzének kifizetését A NAP KRÓNIKÁJA Öröm és fájdalom táncai Egerben Az egri Gárdonyi Géza Színházban lépett fel vasárnap este a budapesti Art of Dance Company. A fiatal táncosokból álló balettegyüttes öt modern táncdarabot adott elő, többek között Nina Simone és Sting dalaira, valamint Paco de Lucia, Al di Meola és John McLaughlin dzsessz-szerzeményeire koreografálva. A közönség vastapssal fogadta a produkciót, amiben a művészek teljesítményén kívül annak is szerepe lehetett, hogy a megyeszékhelyen meglehetősen ritkák a hasonló műfajú és színvonalú rendezvények. FOTÓ: KONCZ JÁNOS Amerika Hangja Egerben Egerben járt tegnap az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, Philip T. Reeker és munkatársa, Szombati Zsuzsa információs asszisztens. Reeker urat elsősorban a helyi sajtó helyzete érdekelte, és hogy első kézből szerezzen tapasztalatokat és információkat, több műhelyt is felkeresett, járt a Városi Televízióban, illetve a Mozart Rádió és a Rádió Eger stúdióiban. Mint a Rádió Eger vezetőjétől, Zakar Jánostól megtudtuk, a vendégeket elsősorban az érdekelte, milyen szerepet kívánnak betölteni a médiumok a helyi nyilvánosság és demokrácia erősítésében, és egyúttal szakmai és erkölcsi segítséget is ajánlott az első lépések megtételéhez. A tervek szerint lehetőséget kap majd a Rádió Eger az Amerika Hangja rádió műsorainak átvételéhez, beleértve a 24 órás, Európának készülő zenés magazinban való tallózást is. A követség továbbképzést tervez, ám ennek formájáról még nem döntöttek: vagy az USA-ban vennének részt tréningen a most induló elektronikus sajtóvállalkozások szakemberei, vagy pedig onnan jönnek majd szakértők, akik Magyarországon vezetnek számukra hasonló programokat. A vendégek kérdéseire válaszolva Zakar János elmondta: a hozzájuk befutó telefonhívások tanúsága szerint a hallgatók várják már az adást, amely májusban indul majd. Középhullámon előbb pár napos kísérleti adás lesz, miután az adót felszerelték, az URH- sávban pedig valószínűleg május 15-én kezdődik a sugárzás. kJ A sajtó pártatlanságra törekszik (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Gábor László, az egri televízió főszerkesztője lapunknak elmondta: a törvény szerint járnak el, mivel közszolgálati televízióként funkcionálnak. Azonos feltételeket biztosítanak minden pártnak, s az egri egyéni jelöltek ugyanakkora időtartamban mutatkozhatnak be április 27-én, 28-án és 29-én. A Heves Megyei Hírlap felelős szerkesztője, dr. Szalay Zoltán kérdésünkre kijelentette: ma délután egyeznek meg a listát állítani tudó pártokkal, hogy miképpen folytatják a kampányt, de az már biztos, hogy az eddigi megszokott heti két oldal helyett május 8-ig hármat szánnak rá egy héten. Herman István, az Egriportot kiadó Grafotip kft. ügyvezető igazgatója magáról és a lapjáról kijelentette: mindketten pártsemlegesek, emellett elmondta nekünk, hogy elsősorban hirdetés orientáltak, így annyit közölnek egy pártról, illetve egy jelöltről, amennyit azok megfizetnek. Weil Zoltán Iván, a Mátrai Tükör felelős szerkesztője kifejtette, hogy Gyöngyösön és környékén ők a legnagyobb példányszámban megjelenő újság, így a jelöltek is keresik őket. A jelentősebb pártok hirdetései már eddig is megjelentek, ezentúl pedig mindenkinek a reklámja olvasható lesz, aki megszerezte az ajánlócédulát. A szerkesztő sajnálatosnak tartotta, hogy a pártok nem próbálták meg lefizetni őket, bár ezt tréfásan jegyezte meg. A Magyar Távirati Iroda Heves megyei Szerkesztőségének vezetője, Tréba Ákos arról tájékoztatott bennünket, hogy az MTI azokról a nagygyűlésekről számol be, amelyekről a pártok tudósítást kérnek. A megyében a legnagyobb példányszámban megjelenő hetilap, az Északi Extra szerkesztője, Tóth Rudolf azt nyilatkozta a NAP-nak: igyekeznek a legtöbb jelentős eseményről tudósítani, s beszámolni a pártok vezető személyiségeinek nagygyűléseiről, hogy minél többen megismerhessék a programokat. Mivel a Rádió Eger május közepéig nem sugároz, így ők az első fordulóban kimaradnak a kampányból. A NAP úgy véli: beszámol a jelentős pártok vezető személyiségeinek bemutatkozásairól. Emellett igyekszik minden hírértékű eseményről szólni. Valamint meginterjúvolják az összes vállalkozó szellemű jelöltet A NAP képviselője című játékunkban. KA. A NAP 3 Az emberek egymást keresik (Folytatás az I. oldalról) Göncz Árpád azzal a visszaemlékezéssel kezdte megnyitóját, hogy hajdan egy időben ült börtönben Kardos Lászlóval, s a vád is majdnem ugyanaz volt ellenük: segédkeztek abban, hogy Nagy Imre könyve kikerüljön Nyugatra. Életük vonala többször is találkozott, noha Göncz Árpád hajdani kisgazda-szemléletű ember lévén, olykor szembe is került a NÉKOSZ- osokkal. Kardos Lászlóról kijelentette: nagyszerű szervező, kiváló tudós, s Közép-Európa legnagyobb hatású paraszt-politikusainak egyike volt. Visszatérve a mához, a köztársasági elnök üdvözölte a népi kollégium gondolatának újbóli feltámadását. Mint mondta, azért, mert több millió ember szellemi tevékenységét hasznosítani kell. S amikor a tudás áruvá válik, fontos, hogy ahhoz mindenki egyformán hozzájusson. „Nem érezzük még, de országunk a fellendülés időszaka előtt áll, és ha nem lesz népi értelmiség, akkor ez nem sikerülhet.” Göncz Árpád szerint 1-2 éven belül a közösség utáni vágy robbanásszerűen kitör az emberekből. A megnyitó után ez utóbbi kijelentéséről kérdeztük a köztársasági elnököt: mire alapozza ezt a véleményét? - Nézze - válaszolta Göncz Árpád -, egy ember, aki egyedül marad, rosszul érzi magát. Az az ember, aki egy átmeneti korszakban él, amikor minden bizonytalan körülötte, még rosszabbul érzi magát. Egyszerűen szükségét érzi, hogy a mellette lévő, azonos érdekű, azonos érdeklődésű ember kezét megkeresse. Olyan természetes, hogy ha lebeszélik arról, hogy lelke legyen, akkor megkeresi a lelkét, ha lebeszélik arról, hogy esze legyen, akkor meg fogja keresni az eszét. Most nem beszélik le, csak éppen nem érdekli őket, hogy valakinek esze, lelke és közössége van. Tehát megint marad az, hogy mindenki megkeresse magának... A tárlatnézés után a köztársasági elnök és kísérete - köztük Kardos László özvegye is - végigjárták az iskola és a kollégium termei, a varrodák az uszodát, s találkoztak diákokkal. Később az elnök - miközben a kollégiumi szövetség tanácskozott - gyerekekkel beszélgetett az iskola könyvtárában. Doros Judit Az elnök Kardos László özvegyével beszélget FOTÓ: GÁL GÁBOR