Heves Megyei Nap, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

Profit Banki, pénzügyi, befekteté­si mellékletet találhat az ol­vasó lapunk 7-10. oldalán Ma: Felállított rendőr Gyöngyösön Tegnapig rendelhettek az iskolák A rendszerváltás a tan­könyvfronton gyökeres vál­tozásokat hozott. Az ötödikes tankönyvcsomag háromezer forintba kerül... 3. oldal A KDNP-nek önmagának kell lennie Dr. Lukács Tamás tekint vissza a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szágos ülésére, ahol elnöknek Giczy Györgyöt választották... Fekvő rendőr helyett fekvő gödör állítja meg az autósokat Gyöngyös belvárosában... 3. oldal A közgyűlésnek fontosabb dolga is van Tévés vita: a polgármester szerint jobb a versenyhelyzet Nagy vihart kavart Egerben a TV7 Heves Megyei Tele­vízió - Lant Kft. ajánlata, miszerint a TV7 szívesen el­látná az­ Eger Városi Televízió feladatait. Az érintettek megvívták a párbajukat a sajtóban, s mint azt olvasóink­nak megígértük, közzétesszük az önkormányzat vezeté­sének véleményét is. A Heves Megyei Nap dr. Löffler Erzsébetet, a kulturális bizottság elnökét, valamint dr. Ringelhann György polgármestert szólaltatta meg. K-Zs. - Furcsállom kissé, hogy kialakult ez a „médiaháború” - kezdte dr. Löffler Erzsébet. - Az ajánlatot a polgármester­nek címezték, tehát még nem tárgyaltak róla a bizottságok, nem mérlegelték, hogy mi lenne jó a városnak. S ennek a „sajtóháború” elébe vá­gott... A kulturális bizottság el­nöke azzal a példával szem­léltette a helyzetet, hogy ha ő meg akar venni egy házat, és a tulajdonos azt mondja, hogy az nem eladó, akkor ne­ki fölösleges tovább erősza­koskodnia, a házat úgysem tudja megvenni. Kérdésünk­re, hogy az önkormányzat ezek szerint kimondta-e, hogy „a ház nem eladó”, Löffler azt válaszolta: (A közgyűlésnek... folytatás a 6. oldalon) Dr. Gábor László, a városi tévé főszerkesztője, a polgármester asztalánál fotó: gal gábor Életveszélyes vasúti pályák Egerben? Be kell tartani a megengedett sebességet A szajoli vasúti katasztrófa tragikus módon ugyan, de az emberek figyelmét a MÁV működésére irányította. Sokszor már ott is „farkast kiált” az utazni vágyó, ahol még kutya sem kullog. Az egri vasútállomás sínpárjai­ról is elterjedt, hogy azok életveszélyesek. ___________SIKE___________ Kérdésünkre Érsek Gyula, a Hatvani Pályafenntartási Fő­nökség vezetőmérnöke el­mondta, hogy a megyeszék­hely vasútvonalai felett ők disz­ponálnak. A Füzesabony és Eger közötti szakasz részben hézag nélküli, azaz hegesztett sínekből áll, részben pedig hagyományos, vagyis illesztéses megoldású. Míg az előbbin a megengedett sebes­ség óránként 100 kilométer, ad­dig a nem hegesztett pályán ez csak 40 km/óra. Hagyomá­nyos pályaszakasz Maklár és Eger között található, s a se­bességkorlátozás betartásával ez is teljességgel biztonságos. Az „életveszélyesnek” kikiáltott vasútállomási szakaszon - bizton­sági meggondolásból - csak tíz ki­lométeres óránkénti tempóban közlekedhetnek a szerelvények. (Életveszélyes vasúti... folytatás a 6. oldalon) Lába kél az erdőnek A fa nem kiabál, viszont közel van Tarnaleleszen Tarnaleleszen derékmagasságban irtottak ki egy egész er­dőt Ötezer köbméter életet loptak el a falu határából. A szá­lak messzire vezetnek, az érdekek sokrétűek, és még a ki­sebbségi önkormányzat ügyeit is a falopás pattan­totta ki. _______SÁRKÖZI JUDIT_______ „A fát nem most kezdték el lopni, tolvajok már a kommu­nizmus idején is munkálkod­tak az erdőben, de akkor az erdő közös volt, senki nem tö­rődött vele” - így vélekednek egyesek. Most erdőtulajdono­sok vannak, akik védenék azt, ami az övék. Ám van munka­­nélküliség meg infláció is. Az a rendőrségi akció, amelyet az elmúlt héten rendeztek a tarnaleleszi Dankó-telepen, az ott lakók körében nagy fel­háborodást váltott ki. Nagy András, a pétervásá­rai rendőrőrs parancsnoka az egri kapitánysággal egyeztet­ve szervezte a „rajtaütést”, melyben kommandósok is részt vettek.­­ Nem nézhetjük tétlenül, hogy kiirtják az erdőt. Kisko­csival, személyautóval, bicikli­vel, IFA-val és láncfűrésszel járnak fáért az emberek. A Dankó-telephez közel van az erdő, nem kell a falun végig­húzniuk a szállítmányt, könnyen bejutnak vele az ud­varukra. Belátom, hogy nincs pénzük tüzelőre, és senki nem is szólna nekik, ha elvi­zelnék a fát, de orgazdáknak adják tovább, és az árát el­isszák a helyi kocsmában. Tavaly 22 szabálysértési ügy lett a falopásból Tarnale­­leszen, 11 alkalommal bünte­tőeljárást indítottak. Az idén kevesebb mint egy hónap alatt újabb három esetben in­dult eljárás faügyben. Több­ször hetes figyelőszolgálatot szerveztek az erdészettel együtt. A nagymértékű tol­­vajlást mégsem sikerült meg­állítani. A legtöbbjükkel visszaesőként találkoznak az egyenruhások. A képbe időn­ként vállalkozók is bekerül­nek, akik rendelkeznek faki­vágási engedéllyel, egy bizo­nyos mennyiségre. (Lába kél... folytatás az 6. oldalon) A tehetősebbek többet fizetnének Heves megyeiek a népjóléti miniszternél K. A. Egri és Heves megyei szociál­politikai szakembereket is fo­gadott hétfőn délután Kovács Pál népjóléti miniszter, a me­gyékből és a megyei jogú vá­rosokból érkezett vezetőket látva vendégül. Az eseményen dr. Lénárt Zsuzsanna, az egri polgármes­teri hivatal szociális irodájá­nak a vezetője - aki Szigethy Anna bizottsági elnök társasá­gában járt a fővárosban - azt tette szóvá, hogy többek gondján enyhítene, ha példá­ul az óvodákban és a bölcső­dékben a rászorulók csak a nyersanyagnormát fizetnék, a rezsiköltség csupán a tehető­sebbek pénztárcáját terhelné. Pásztor József, a megyei önkor­­mányzat egészségügyi és szo­­­ciális bizottságának elnöke la­punk kérdésére biztató kez­detnek nevezte a találkozót, hiszen a korábbi miniszter nem tájékozódott így első kézből. Pásztor azonban hozzátet­te: szerinte még nincs kiala­kult elképzelése sem a minisz­tériumnak sem a kormány­nak a szociálpolitikai irányvo­nalról, de többek között ép­pen ezek a találkozók segít­hetnek ezen. Emelik a távfűtés díját Polgári összefogás néven új frakció alakult az egri közgyűlésben Negyven százalékkal emelik január elsejéig visszame­nőleg az egri távfűtés díját a megyeszékhely önkor­mányzati képviselői, ez derült ki tegnapi közgyűlésü­kön, amikor is első fordulóban tárgyalták a rendeletter­vezetet. Ezenkívül a jövőben magasabbak lesznek az „élelmezést nyújtó oktatási, valamint az egészségügyi és szociális intézmények” nyersanyagnormái is. A kép­viselők járandóságának havi alapdíja a polgármester il­letményének - 107 ezer 600 forint - 17,5 százaléka lesz. Minderről tegnap, egy óra alatt döntöttek az újdonsült városatyák. Napirend előtt az is kiderült: Polgári össze­fogás névvel új, négytagú frakció kezdi meg munkáját a helyhatóságban. (Cikkünk a 6. oldalon) Nem jönnek menekültek a volt szovjet laktanyába Közmeghallgatás Lőrinciben T. Z. M. Jó pár éve húzzuk már össze a nadrágszíjat, több lyuk már nincs rajta - mondta az első­ként felszólaló idősebb férfi tegnap Lőrinciben, ahol a képviselő-testület az 1995-ös pénzügyi terv elfogadása előt­ti közmeghallgatást tartotta. Az átlagember Lőrinciben is mind nehezebben él, és egyre idegesebb, így aztán olyasmit is a testület fejéhez vág, ami­ért a frissen választott képvi­selők még nem lehetnek fele­lősek, hiszen nem ők a jelen­legi nehéz gazdasági helyzet okozói. A tegnapi meghallgatáson felvetődött a herédi úton fek­vő volt szovjet laktanya hasz­nosításának lehetősége is. Jó pár munkahelyet biztosító üzem működhetne ott, vélte több felszólaló is. A polgár­­mester válaszában elmondta: az önkormányzatnak voltak és vannak tervei a laktanyá­val, ám a több mint 200 milli­ós vételi ár túl soknak bizo­nyult, kifizetni azt Lőrinci nem tudja. Talán most ki­mozdulhat a holtpontról a laktanya ügye, hiszen már folynak a tárgyalások a ré­szenkénti értékesítéséről. Azt beszélik a városban - mondta egy felszólaló -, hogy menekülteket szándékoznak telepíteni a laktanyába. Me­nekültek nem jönnek, vála­a­szolta a polgármester, hanem Menedék Alapítvánnyal folynak tárgyalások, arról, hogy ott lakásokat és munka­helyeket létesítsenek. A város ebben az évben csupán 245 millióból gazdál­kodhat, így szűkíteni kellett az oktatási hálózatot. Az ön­­kormányzat igyekszik megol­dani a felmerült nehézsége­ket, és a buszozni kényszerült gyerekek szállítását is szeret­né megoldani, méghozzá el­fogadható módon. A „karcsúsító” intézkedé­seket a tegnapi meghallgatá­son a jelenlévők általában megértéssel fogadták. Bár mint megtudtuk, az erőműi lakótelep még nem tett le tel­jesen elszakadási szándéká­ról. Öt év fegyház ítélet a salgótarjáni sortűz ügyében Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz-ügyben a Fővárosi Bí­róság Strausz János vezette tanácsa kedden, Orosz Lajos másod­rendű és Toldi Ferenc tizenkettedrendű vádlottakat emberiség ellen elkövetett bűntettben bűnösnek találta, és őket személyen­ként öt évi fegyházbüntetésre, valamint nyolc évi közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíró az ítélet indokolásában többek között arra a New York-i egyezményre hivatkozott, amely szerint a békében el­követett emberiség elleni bűntetteket is büntetni kell. Előrehozott leszerelés Az időjárás is megker­ült tegnap délelőtt arra a néhány percre, amíg az egri Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj „obsitosai” századparancsnokaiktól búcsúzkodtak. A fiatalok számára - akik az idén a kilenc hónapos szolgálati időre való folyamatos átállás miatt két héttel hamarabb hagyhatták el a laktanyát - váratlan, sűrű hóesés tette emlékezetessé a leszerelést. fotó: gál

Next