Vasárnapi Heves Megyei Hírlap, 2002. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

2002-06-30 / 26. szám

2002. JÚNIUS 30. RIPORT Egy zsaru bőréért... Labanc Ferenc százados sztár­rendőr volt, nehézfiúk nyomá­ban járt. Áprilisban viszont el­bocsátották a rendőrségtől, ál­lítólag maga a belügyminiszter rúgta ki. A Cattani-kommandó tagja volt, sokat tud bűnözők­ről, politikusokról, összefonódá­sokról. Egyesek azt állítják, bűnöző lett, de ezt még egyet­len bíróság nem támasztotta alá ítéletével. Most könyvet ír Egy zsaru bőréért címmel... 8J - Miért rúgták ki? - 1996-ban koncepciós ügyet indí­tottak ellenem, de az elsőfokú bíró­ság bűncselekmény hiányában fel­mentett, ezt a Fővárosi Ügyészség megfellebbezte a Katonai Ügyészség javaslatára. Másodfokon viszont bű­nösnek mondtak ki. 10 hónap bör­tönt kaptam két évre felfüggesztve. Ez alapján Pintér Sándor belügymi­niszter elbocsátott a testülettől. Mi­közben más rendőrök súlyosabb íté­lettel ma vidáman dolgoznak. - Önt Árvai Attila, a hírhedt éjszakai porta­főnök miatt kever­ték gyanúba. E szerint visszaélt be­osztásával, és „lehúzott" egy hol­land házaspárt. - Az említett házaspár nem is­mert fel, sőt állították, hogy nem én voltam az állítólagos rendőr, akit fel­jelentettek. A gyanúsításomra akkor került sor, amikor Árvai Attilát letar­tóztatták, aki ez idő tájt súlyos­ kábí­tószer-fogyasztó volt, őt egy kis rend­őri fondorlattal szinte bármire rá le­hetett venni. Egyébként sohasem ta­gadtam, hogy Árvai a barátom.­­ A Cattani-kommandó mire szerződött? - Szabad kezet kapott Budapes­ten és Magyarország teljes területén. Nyolc hónap alatt nagyságrendekkel nagyobb eredményeket értünk el, mint az akkor már öt éve működő Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat. Ilyen például a csecsen maffiasejt fel­számolása, vagy a Száva család több tagjának börtönbe juttatása. - Miért szüntették meg a kom­mandót? - Hetente beszámoltunk az orszá­gos főkapitánynak. A nyolcadik hó­nap elejére olyan eredményeket ér­tünk el, hogy várható volt a kenyér­törés. Politikai botrányok sorozata következett volna, ezért inkább egy huszárvágással az egész történetet lezárták. Két kollégát megvádoltak, hogy összefonódtak az orosz maffiá­val. Felajánlották nekik, ha rögtön el­mennek a testülettől, a vizsgálat le­zárul, felejtsék el. A második etap­­ban Illés Gyuszit, aki akkor főkapi­­­tány-helyettes, és közvetlen főnöke volt a csapatnak, bilincsben vitték el az irodájából. Az ellenem összetá­kolt vád viszont megdőlt. - Azt állítja, hogy a Cattani­­kommandó közel jutott rendőrök­höz és politikusokhoz, akik össze­fonódtak a szervezett bűnözéssel? - Én másképpen mondanám. A rendőrség előtt tengerész voltam, in­nen merítenék egy példát- Gyönyörű az idő, de tudod már, hogy vihar lesz. A Cattani odáig jutott el, hogy az indított felderítésekből már logi­kusan ki lehetett következtetni a csa­pás irányát. Még nem voltak konkrét összefonódások, konkrét kapcsola­tok, de az irányokból már ki lehetett következtetni, hogy hová fogunk ki­lyukadni. Azért voltunk már nagyon nehéz helyzetben, mert a tovább­lépéshez olyan emberektől kellett volna engedélyt kérni, akik maguk is érintettek voltak. - Milyen ügyek voltak ezek? - Az újságok címlapsztoriként hozták Szlávy Bulcsú találkozását Reagennel. Mi, rendőrök megdöb­bentünk. Szlávy a nyolcvanas évek­ben két társával a legprofibb betörő­triót alkotta a fővárosban, mégis csak egyszer volt négy és fél hónapig elő­zetesben, miután Békásmegyeren egy egész háztömböt kifosztottak. Az egyetlen szemtanúnak viszont az orvos szakértő szerint erősen korlá­tozott volt a látása, így nem lehetett felelősségre vonni őket. Szlávy na­gyon rafinált volt. Az ügynek voltak rendőrségi vetületei is, amelyekre pontosan a Cattani tevékenysége alatt derült fény. Én tartóztattam le Z. György volt rendőr századost, aki hat éven keresztül - állítása szerint - bőszen üldözte Szlávy Bulcsút mint betörőt. Amikor egy stiklije miatt menesztették a rendőrségtől, már két hónapon belül Szlávy egyik üzle­tének lett a vezetője. Na, akkor kép­zelje, hogy milyen bőszen üldözte hat éven keresztül. - Hol fonódhatott össze a politi­ka a bűnözéssel 1991-ben? - A politika szereplői közül so­kan csórók voltak. Nemhogy párt­irodára nem volt pénzük, de még ar­ra sem, hogy névjegykártyát nyo­massanak. Természetes, hogy ame­lyik pénz nem vértől csörgött, az mind jó volt. 1988-89-ben a bűnözői elit krémje kiszagolta, hová kell be­fektetni a pénzt, kiket kell levajazni. Az éjszakában akkor már Bulcsú nem úgy szerepel, mint tulajdonos, ő csak portaszolgálat-vezető a V­W üzletember-párosnál. A ’90-es vá­lasztások után viszont akik eddig a pénzt adták a politikához, osztalé­kot kértek a befektetésből. Szlávy is kiskirály lett a Balaton északi part­ján. A Fotex-Veszprém bajnok kézi­labdacsapatát Balatonalmádiban Bulcsú egyik diszkójában úgy össze­verték, hogy nyolc napon túli és ma­radandó sérülések keletkeztek. A srácok feljelentései a rendőrségről eltűntek. Majd a Cattani lépegetett, fel is derítettük, de az anyagokat vissza kellett küldeni Veszprémbe. - Tehát az olajozás előtt a ven­déglátó volt a nyerő üzletág? - A politikusok általában férfiak,­­ a friss pipihúsnak, a kellemes utazá­soknak nem álltak ellen. Az olaj ké­sőbbi dolog, ez egy közös buli. Mil­lió hektolitereket nem lehet kádban összekevergetni. Vonatok tűntek el, s végül is kirobbant ez a szörnyűsé­ges, leszámolásos gyilkosságsorozat. Ezek kisipari módon nem működ­nek, ehhez politikusok kellenek, nagy telephelyek, nagy keverőbázi­sok. Itt nemcsak politikai segítség, hanem már bankgaranciák kellenek, hiszen olyan pénzek forognak, ame­lyek elképzelhetetlenek, hogy zseb­ből zsebbe vándoroljanak. Az Energol-vádiratban ötmilliárd áfát emlegetnek. Mekkora az összeg, amelynek ötmilliárd az áfája? De ez már ’92-93, én ekkor az igazamért harcolok, és nincs már pattani sem. - Miről szól majd a könyve? - Egy fiatal rendőrről, aki tele van idealista elképzelésekkel, azért re­meg, hogy bűnözőket foghasson, az első rendőrigazolványát a szíve fö­lött hordja. Leírom, hogy vigyáztuk Óbuda, Békásmegyer éjszakai nyu­galmát. Az életvédelmis hat év cso­dás idő volt szakmai zsenikkel. Majd a rendőrségen belüli harcok... Erről szól, hogy mit ér egy zsaru bőre... Móricz János Bartus László ismeri az egykori Cattani-kommandó tagjait. A Maf­fiaregény című könyv szerzője la­­­­punknak azt mondta, menesztésük után találkozott a rendőrökkel, hi­szen azt lehetett feltételezni, hogy kirúgásuk hátterében valóban poli­tikai okok állnak. Labancék kérték meg az újságírót az 1994-es parla­menti választások előtt is, hogy hozza össze őket az akkori ellenzék - MSZP, SZDSZ, Fidesz - promi­nens vezetőivel, mondván, szeretnék feltárni a rendőrségen belüli korrupciós ügyeket, beszélné­nek a hatóság és az alvilág közti összefonódásról, valamint arról, hogy a maffia milyen szinten tudott beépülni a hatalomba. Bartus részt is vett két ilyen megbeszélésen, de ezekből kiderült, hogy inkább a rendőrségen belüli rivalizálásban akarták az or­szággyűlési képviselőket és az újságírókat felhasz­nálni. Jellemző például, hogy az egyik ilyen tárgya­lást a Blue Angel nevű alvilági szórakozóhelyen tar­tották, s az is, hogy a távozásuk után a rendőrök éppen azoknál a figuráknál találtak állást, akiket korábban nekik kellett (volna) üldözniük. Bartus szerint Labanc megítélése mind rendőrségi, mind alvilági körökben ellentmondásos. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője la­punknak úgy fogalmazott, termé­szetesen ismeri Labanc Ferencet, de nem kíván reagálni a volt rendőr szavaira. Dézsi azt mondta, meg­várják a könyv megjelenését, aztán majd meglátják, mi a teendő. A Cattani-kommandót - mint lapunk­nak elmondta - Bodrácska János ala­kította meg a BRFK-n belül. Ez nem szervezett egység volt, hanem ideigle­nesen összeállított csapat, amely kü­lönleges bűnüldözési munkát végzett el. Hogy pontosan mit, arra a nyugal­mazott tábornok nem volt hajlandó vá­laszolni, mivel ez államtitoknak minő­sül. Az egykori főrendőr azonban határozottan cáfolja, hogy a csoportot azért oszlatták fel, mert túl messzire jutott a különböző politikusok utáni nyomozás során. Az történt - fogalmazott -, hogy teljesítették a kitűzött feladatokat, ezért befejezték a ténykedésüket, és a rendőröket visszahelyezték az eredeti egységükhöz. Bodrácska azt is kijelentette, hogy Labanc helyében na­gyon is meggondolná, milyen könyvet ír. A VR-t egy névtelenséget kérő infor­mátor arról tájékoztatta, hogy a Cattani-csoport felszámolásában te­vékenyen részt vett Kacziba Antal, az ORFK akkori bűnügyi főigazgató­ja. Lapunk megkeresésére a nyugdí­jas tábornok ezt részletesen cáfolta, de nem volt hajlandó nyilatkozni. Ki­jelentette: addig nem kíván az üg­­­gyel foglalkozni, amíg nem jelenik meg a könyv. Labanc Ferenc szerint politikusaink nem bírnak ellenállni a friss pipihúsnak M, í Nagy Bandó és a fordított teremtés Hit, élet, halál, vallás, Isten: ezek a fogalmak ritkán bukkannak fel egy humo­rista repertoárjában. Nagy Bandó András most mégis egy olyan könyvet írt, amelyben a létezés alapvető kérdéseire keresi a választ, méghozzá a lehető legkomolyabban. Vallja, hogy hitünk szerint hasonlatosak vagyunk, még ha sok mindenben különbözünk is. Hankiss Elemér úgy véli, az András könyve - Fordí­tott teremtés című kötetért pár száz éve még megégették volna a humoristát. Donáth László evangélikus lelkész hálás Bandónak, mivel érdemi teológiai kérdésekről még 12 évvel a rendszerváltás után sincs érdemi vita. H - Nem tartozom egyetlen közösséghez sem, s ez azért jó, mert így nem kell gya­nakodva néznem a többi emberre - jelen­tette ki Nagy Bandó András, aki mostani könyvével alaposan felkavarta a kedélye­ket. A Fordított teremtés alcímű kötetben nem kevesebbet állít, mint hogy az ember teremtette magának Istent.­­ Az emberek többsége vágyik egy vir­tuális segítőre, hogy erős lehessen a saját gyengeségében. Ez Isten. Az egyházi taní­tással ellentétben mi teremtjük magunk­nak, a saját fantáziánkkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy Bandó ateista lenne. Szerinte a keresztény világ négy táborra oszlik: az istenhívőkre, az istenkövetőkre, a Jézus-hívőkre és Jézus­követőkre. Ő az utóbbi csoportba sorolja magát, mivel számára Jézus tanítása a fontos, nem pedig az, amit róla tanítanak.­­ Jézus egy egyszerű ember volt, aki kapcsolatot teremtett a nem létezővel, s Atyának nevezte. Kereste Istent, s magá­ban találta meg. Bandó állítja: bár a könyvet hónapokig írta, a benne összefoglalt gondolatok öt­ven esztendő termései. Csaknem félszáz könyvből álló háttérirodalmat böngészett át, hogy elindíthassa gondolatfolyamát öregségről, halálról, létezésről. - A bibliai történetekhez kis kiegészí­téseket fűzök, végül dióhéjban összefog­lalom mindazt, ami ezek nyomán kibon­takozik. Érdekes például, hogy mindaz, amit a Szentírásban Jézusról tudatnak ve­lünk, többségében Jakabhoz köthető, aki valószínűleg Jézus testvére volt, ám erről mindenki mélyen hallgat. Nagy Bandó András sokaktól, így Voltaire-től, Pascaltól és Nietzschétől is idéz könyvében, mégis állítja: műve az egyszerű emberek nyelvén íródott. - Egyre többen keresnek meg azzal, hogy olyan érzésük van, mintha az ő ér­zéseiket, szavaikat öntöttem volna formá­ba. Holott nem döntök bálványokat, s a Biblia legendáját sem akarom kitörölni, csupán azt szeretném, hogy valóban Jé­zus példáját kövessük. Éljük át ugyanazt az Isten-élményt, mint ő, s ne arra mene­teljünk, amerre az egyházak az utat mu­tatják. Az utat ugyanis csak mi tudhatjuk, s nekünk is kell azt bejárni. Nagy Bandó Andrást a XVI. század­ban valószínűleg megégették volna ezekért a nézetekért - állítja Hankiss Elemér, aki előszót is írt a könyvhöz. Ugyanakkor nem hiszi, hogy az egy­házak törődnének a könyvvel. - A külső kritikára az egyházak az utóbbi 40-50 évben már nemigen reagál­nak. Persze más a helyzet, ha a saját so­raikból hangzik fel disszonáns hang: erre még mindig érzékenyek. Arra is, ha vala­ki sok hívőt elcsábít. Hankiss - aki könyveivel szintén ta­bu témákat döntögetett - úgy véli: ma már az egyházról bármit el lehet mon­dani, lehet elemezni, kritizálni, a lé­nyeg, hogy nyugodt hangnemben tör­ténjen mindez. - Bandó könyve alapvetően nem tar­talmaz sok újdonságot, hiszen amit mond, azt Feuerbach óta ismerjük. Ám az emberek mindig is kíváncsiak voltak, hogy egy-egy ismert személyiség hogyan vélekedik a világ dolgairól. Ez egyfajta misszió is, hiszen így ezek az eszmék olyanokhoz is eljutnak, akik egyébként nem vennének a kezükbe filozófiai vagy vallási témájú műveket. Ráadásul András könyve érezhető szenvedéllyel van meg­írva, s ez növeli a hitelességét. Donáth László evangélikus lelkész szerint azért fontos Nagy Bandó könyve, mert teológiai témákban még ma sincsenek érdemi viták. A lét alapvető kérdéseit ugyanis az aktuálpolitikai, gaz­dasági kérdések háttérbe szorítják.­­ Emiatt nagy felelősség terheli a „profikat”, vagyis az egyházakat, lel­készeket és teológusokat. Az elmúlt években jobban érdekelték őket az is­kolák, a különböző gazdasági kiváltsá­gok. Hálás vagyok Bandónak, hogy meghúzta a harangot, s figyelmezteti a vallási vezetőket: azzal foglalkozza­nak, ami a feladatuk. - A teológiai irodalom manapság saj­nos eléggé jelentéktelen, vagy hitbuzgó vagy filozófiai nagyságrendű. Mindkettő csekély réteghez jut csak el. Nagy Bandó András a kettő közötti mezsgyére tört be. Az evangélikus lelkész - akárcsak Hankiss - nem hiszi, hogy a könyv nagy visszhangot váltana ki az egyház berkein belül. - Jelenleg - s ezt nem élőként, ha­nem nagyon komolyan mondom - az egyházi embereket sokkal jobban ér­dekli a politikai átvilágítás kérdése, mint Jézus Krisztus kereszthalála. Ez az izgalmi állapot valószínűleg szep­temberig tart, utána talán felfigyelnek a műre. Bár gyanítom, akkor sem lesz, aki vitába szállna a megállapításaival. Az egyház ugyanis vélhetőleg nem szí­vesen vitázna egy Nagy Bandó ismert­­ségű emberrel. Meg aztán nincs is, aki vitázzon. Bevallom, én sem venném a bátorságot, hogy alapvető teológiai kér­désekben felvegyem a kesztyűt. D. T.

Next