Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-03 / 78. szám
1954 október 3, vasárnap NÉPÚJSÁG A budapesti MÁV szimfonikus zenekar hangversenyei Egerben A Budapesti MÁV szimfonikus zenekar 68 tagú együttese Vaszy Viktor vezényletével szeptember 23-án és 24-én este a Dózsa Filmszínházban hangversenyezett. A hangversenyek közreműködő szólistái Frankl Béla (zongora) és Pauk György (hegedű) Zeneművészeti Főiskolánk VIT-díjas művésznövendékei voltak. A két zenei est hallgatósága nem mindennapi zenei és művészi élménynek volt részese. A 23-i hangverseny bevezető száma Weber-nek, a zenei romantika úttörőjének hattyúdala, az 1826-ban bemutatott Oberon tündérregéjéről szóló opera nyitánya vol. A dalmű tárgya: Oberon és Titánia ma is eldönthetetlen vitája, hogy ki tud hűségesebb lenni, a nő, vagy a férfi? A nyitány formai tökéletessége, frissen pattogó ritmusa, kedves dallamai, s mindenek fölött a maga nemében tökéletes hangszerelése a legfényesebb koncertdarabok közé emeli. Fr. Chopin: E-moll zongoraverseny: a kis formák halhatatlan mesterei. Chopin mindössze hat zenekari művet írt, de ezekben a művekben is a zongora játssza a főszerepet, a zenekar csupán keretet és kíséretet ad a koncertáló magánszólamokhoz. A nagy lengyel zongorapoéta minden érzését és gondolatát a zongora tolmácsolta és közvetítette, tizenhét lengyel dalától és néhány gordonkára írt darabjától eltekintve mind a 74 műve zongorakompozíció, Összmunkásságának legértékesebb drágaköve az E-moll zongoraverseny, amely egyébként a zeneirodalom három legszebb zongoraversenyének egyike. Az első tétel hosszabb zenekari bevezetése patétikusan indul, de csakhamar átcsap abba az ábrándozásra hajlamos melankóliába, melyből a tétel további széles, énekszerű gondolatai fakadnak. A románc Jjejji [UNK]ijgÔéA szépségű hangulatkép. A kis zenekari bevezetés után a zongorán felcsendülő, forrón epedő témára Chopin kortársai azt írták: — itt Chopin szerelmes szive nyilatkozik meg bálványa: Gladowska Konstanzia iránt... A rondó a zongora lelkéből született sziporkázó, pattogó, táncritmusaiban szláv színezetű muzsika. Kodály Zoltán: Galántai táncok, a kétszeres Kossuthdíjas mesternek virtuóz zenekari műve, melyben örök emléket állít a galántai cigányoknak. Kodály e zenekari művét a magyar népi táncdallamok erőteljes tipizálása széles kifejlesztése, a magyar nemzeti hagyományokra való támaszkodás és ragyogó hangszerelés jellemzik. Liszt Ferenc'Les préludes. Szimfonikus költemény. Liszt e legnépszerűbb szimfonikus költeményének eredete — maga a Mester tréfásan „Gartenmusik“-nak (kerti zenének) mondta, mert különböző jótékony célú előadásokon szerepelt sokszor, szabadban tartott díszhangversenyeken — párizsi tartózkodására nyúlik vissza. Lamartine költeménye szolgál alapul Liszt e zenekölteményéhez. A 24-i hangversenyen a leghíresebb orosz zeneszerzők egyikének, P. I. Csajkovszkijnak legnépszerűbb és legszebb műveit hallhattuk. Romeo és Júlia. Nyitány. Zenekari fantázia. Shakespeare költészetének legmélyebb lírájából fakadó szerelmi szomorújátékát, a „Romeo és Júliá“-t minden zenei formában feldolgozták. Ismert és örök témáját ma már nem írják ki vezető programmként, így Csajkovszkij sem, aki azonban nem a két család viszálykodását és a szerelemnek végső tragédiáját, hanem Rómeó és Júlia forró szerelmét, vágyódását és sírontúli hűségét választotta műve vezérfonalául. E művét ritkán tapasztalt egyszerűség, világosság, anyag- és formabeli mértékletesség jellemzi. A kompozíció valóban mestermű. Hegedűverseny (D-dúr): miként Beethoven, Brahms és Mendelssohn, a nagy orosz zeneköltő is csak egyetlen hegedűversenyt írt. A hegedűverseny nem tartozik Csajkovszkij mesterművei közé, a benne előforduló technikai nehézségek jobban gyönyörködtetik a játékost, mint a hallgatót, mégis állandó műsordarabja a hegedűsöknek. A mű főértéke az ösztönös keresetlenség, dallambőség, pattogó ritmika és férfias erő. Lendületes, derűs, erőteljes az első tétel, bensőségesen szép a Canzonetta és magával ragadó a szilaj, brilliáns zárótétel. Úgy az első, mint az utolsó tételben a markáns kezdő témák az orosz táncritmusok, az énekszerű gondolatok pedig a népies felé hajlanak. V. szimfónia, e-moll. Az esztétikusok Csajkovszkij legjobb szimfóniájának nevezik. A bevezetésben föllépő téma átvonul mind a négy tételen, s minden alkalommal másként lép föl: komoran, vidáman, diadalmasan. Egyesek szerint az e-moll szimfónia tulajdonképpen nem más, mint a mester zenei portréja. Az első tétel kidolgozási részében, valamennyi téma él, küzd és győzni akar. Hatalmas témaversengés ez, amely a szerző egyik legnagyszerűbb zenei látomása. A második tétel Csajkovszkij legszebb és legmélyebben járó alkotása. A harmadik tétel (Valse), a 19. szd. divatos valcerjét Csajkovszkij alkalmazta először szimfóniatételként. Ezért támadás is érte, még legnagyobb tisztelője, Tanejev részéről is. De Csajkovszkij egyszerűen azzal felelt, hogy a nagy klasszikusok koruk menüettjét, ő pedig korának éppoly elfogadott és népszerű keringőjét emeli a szimfónia magaslatára. A negyedik tétel első témája igazi orosz népi motívum. Az egész tétel az erős dinamika jegyében zajlik le, mint egy diadalmi induló. Hatalmas, lebilincselő hatású, és izgalomteljes kompozíció ez a szimfónia. Frankl Béla, az E-moll zongoraverseny magánszólamának interpretálásával bebizonyította, hogy méltó helyet foglal majd el élvonalbeli fiatal zongoraművészeink között. Fölényes, virtuóz készségén kívül előadásának fő alapvonása az őszinte, belülről jövő muzsikálás, a lírai mozzanatokban érzései teljesen feloldódtak. Bán leütése és kantilénája eszményien lágy, a versenymű egyes részleteit rendkívül egyszerűen s mégis teljesen meggyőzően a chopini líra benső átélésével szólaltatta meg. Frankl Béla, Hernádi professzor VIT- díjas tanítványa a zongora költői lelkű poétájának bizonyult, s nagy tárgyi készültséggel és elmélyülő stílussal oldotta meg feladatát. Pauk Györgyről, a D-dúr hegedűverseny koncertáló szólamának előadójáról minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a felnövekvő hegedűs-nemzedék egyik legragyogóbb tehetsége, akinek nagy értéke melegen zengő, tisztán szárnyaló, salaktalan hegedűhangja, vonóvezetésének biztonsága, virtuóz technikája és finom frazírozása. A vezénylő Vaszy Viktor karnagyot nem szükséges külön bemutatni; kolozsvári, majd szegedi operazeneigazgatói működése eléggé közismert, nem említve gyakori rádiószerepléseit. Vaszy vezénylőpálcája nyomán az előadott művek minden részletét ideális finomsággal varázsolta elénk, a művek felépítésében és a témák plasztikus kidolgozásában egyaránt tökéleteset és művészit nyújtott. A legnagyobb sikert talán az V. e-moll szimfónia, kidolgozott, hatásos tolmácsolásával aratta, annak ellenére, hogy tartózkodott a dinamikai és tempóbeli túlzásoktól a szimfónia interpretálása felépítésében, hangzásában, ritmusban, magával ragadó, lendületes, pompás volt. Vaszy vezénylése nyomán kibontakozó romantikus hangulat méltán gyönyörködtette a hallgatóságot. Az öröm, a szomorúság, és a megnyugvás érzései művészien váltakozva nyertek kifejezést a karmester szuggesztív, megnyerő, minden felesleges külsőségtől mentes vezénylését mindenben követő zenekar odaadó, s fegyelmezett játékában és teljes szépségükben hatottak. A műsoron szereplő szerzők, különösen a legnépszerűbb orosz zeneköltő színpompás muzsikájának teljes ragyogásában élveztük ezeket a szerzeményeket. A budapesti MÁV Szimfonikus,Zenekar mindkét hangversenyen tudásának a legjavát adta, és nem mindennapi művészi élményt nyújtott a sajnos kevésszámú, de annál lelkesebb és hálásabb közönségnek. . Szalay Lajos, pedagógiai főiskolai tanár. rel Mi is részt kívánunk venni közénk békés életének írta : Patócs József rk. érseki helynök, a Hazafias Népfront heves megyei előkészítő bizottság tagja Mindannyian tudjuk és érezzük, hogy a Hazafias Népfront a magyar élet alapja, amelyben minden becsületes embernek megvan a maga teendője. A nép érdekeit szolgálja s egyben a dolgozók szociális életviszonyait van hivatva még jobbá és szebbé tenni. Így, amikor a dolgozók millióira gondolok és azok boldogabb életlehetőségeire, mint állampolgár, de nem utolsósorban mint katolikus pap — szilárd meggyőződésem, hogy minden becsületes katolikus papnak, híveivel egyetemben a Hazafias Népfrontban van a helye. De ez a jelenlét nem helyfoglalás, vagy az eddig elért eredmények csodálása, vagy az azokért kapott babérokon való csendes és önelégült megpihenés — hanem további aktív és eredményes országépítő munkának a vállalása. Amint eddig is tették mindezt azok a dolgozók, akik az élen jártak, áldozatot és fáradságot nem kímélve építették szeretett hazánkat. Valóságos csodát műveltek, amikor az országot rövid pár év alatt a háborús romhalmazból újjáépítették. Akkor nekünk katolikus papoknak ezt az óriási erőfeszítést és a hazairánti önzetlen szeretetből fakadó élniakarást nem szabad tétlenül néznünk — hanem mint eddig is hazáját és népét szerető papokhoz méltóan, híveinkkel, a néppel esősorban kell dolgoznunk, szóval és tettekkel segítenünk a boldog jövő és békés élet érdekében. Mert akiknek vannak „fülei a hallásra és szemet a látásra“ ... amint a Szentírás mondja: azok ám hallják és látják mindazt, ami épülő szép hazánkban már eddig is történt és letagadhatatlan eredményei a boldog, békés élet feltételeinek. Hallják a népfrontba tömörült milliók szavát: „Jöjjetek és a háborús uszítóknak kiáltsuk. ..Ne tovább!“ Mi élni és dolgozni akarunk. Mi békét s nem pusztulást akarunk, hanem azt, hogy minden családi otthon sugározza szét az egész világon azt a szeretetet, amely bearanyozza minden békeszerető ember otthonát és életbátorságot ad ahhoz, hogy a békét megvédje és ennek útján tegye boldoggá minden nemzet békeszerető emberét. E boldog, békés élet megteremtéséhez csatlakozzék minden becsületes pap és hívő, mert ez nemcsak elsőrendű állampolgári kötelessége, hanem ugyanakkor az isteni parancs alapján is kötelessége ezt tenni. Küzdeni népe jólétéért és részesévé válni annak békés életének megteremtésében. „Azt találtam helyesnek, hogy ki-ki egyék-teyék és élvezzen örömet, jólétet munkája nyomán, amellyel küszködik élete megszámlált napjain, melyet Isten neki adott“ — olvassuk a prédikátorok könyve 5.17. fejezetében. Íme erre a mindennapi becsületes munkára hív bennünket a Hazafias Népfront is, hogy az elvégzett munka alapján élvezzük annak gyümölcsét. Maga a tanács pedig védelmet nyújt e munkához és ha kell, dicsér, ha kell, figyelmeztet, de ha kell, akkor tud a törvény szigorával is élni azokkal szemben, akik csak kapni akarnak és elfeledkeznek arról, hogy van állampolgári kötelesség is, az állammal szemben is vannak hazafiúi kötelességeink, akik nem akarják megérteni a költő szavát: „Hazádnak rendületlenül légy híve a magyar“, akik még ma is csak az egyéni boldogulás és vagyonszerzés hívei, akik a változást várják és a háborúra spekulálnak, suttognak, rémhíreket terjesztenek, akik a hamis vallásosság leple alatt bomlasztanak ........Nyelvjárásuk álnok, lábuk gyors a vérontásra, utaikon a romlás és a szerencsétlenség. A béke útját nem ismerik, szemük előtt nincs istenfélelem“. (Zsoltárok 13. 3.) Amikor a magyar nép erőit egyesíteni akarja a nemzeti népfront, a békés, boldog élet jegyében, hogy a tanácsainknak ezzel is segítséget nyújtson, magától értetődik, hogy mi katolikus papok híveinkkel együtt e téren is hazafiúi kötelességünknek tartjuk megadni minden támogatást és segítséget hivatásunk és küldetésünk alapján a béke és a boldogabb élet elősegítése érdekében. Vallásunk és küldetésünk is ezt parancsolja, amikor az isteni törvények arra figyelmeztetnek bennünket, hoggy tartsuk tiszteletben a földi törvényeket és azok betartásáról is gondoskodjunk jó példával és másoknak erre való buzdításával. A munka megbecsülése, a felebaráti szeretet parancsa, főparancs. Nekünk, Krisztus papjainak, akin t a nép soraiból jöttünk, s a nép papjai vagyunk, amikor a nép vette kezébe élete irányítását — nekünk is a nép mellett van a helyünk. A tanácsokat is a nép fiai alkotják, akkor nem győzzük eléggé hangsúlyozni, úgy a papság, mint a hívek felé, a legharmonikusabb és a legkészségesebb együttműködést a helyi szervekkel, illetve a tanácsokkal. A tanácsok munkája a nép békemunkája. Ezt a munkát kell nekünk is elvégezni és elősegíteni. Az eddig már elért szép eredményeket tovább fejleszteni, ápolni és mindannyiunk békés élete szempontjából a magunkénak vallani azok további kiszélesítését és védelmét. Maga a Hazafias Népfront is ezt tűzte ki eljövendő Programmjaként. Ebben a munkában kell segítenünk a tanácsokkal egyetemben, mindig ott és ahol kell, hogy az aktuális problémák mielőbb megvalósuljanak és mindannnyiunk életboldogságát biztosítsák. Mi is részt kívánunk venni hazánk békés életének előkészítésében és annak további szociális fejődésében. Mert dolgozó nőnünk sorsa a mi sorsunk is, öröme, bánata a mi örömünk, bánatunk is. Boldog és békés életének biztosítása a mi boldog életünk alapja, óhaja és forrása, a nőnek nagy összefogása a Hazafias Népfrontban. 3 Gyöngyöspatán., Gondos munka eredménye: a szakcsoportéinak szőlője bő termést ígér. A gyöngyöspatai szőlőtermelő szakcsoport 80 hektoliter hordót kapott kölcsön a földművesszövetkezettől. Hever Lajos a javításokat beszéli meg. Szüret előtt a Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Vállalatnál A GYÖNGYÖS-Egervidéki Borforgalmi Vállalat központjában közel száz ember dolgozik, írógépek csattognak, telefonok csengenek, az egész központ lázas ütemben dolgozik a szüreti kampány előtt. A legfontosabb feladatot. a szállítási szerződések megkötését a begyűjtési osztály végzi, a járási begyűjtési hivatallal karöltve. A műszaki osztály a napokban büszkén jelentette: ,,A szüretelő telepek, átvevőhelyek, pincék karbantartása befejeződött. A vállalat telepei készen várják a szüret kezdetét”. — A vállalatunk az idén újítást vezetett be, — újságolja a könyvelésnél Bagi elvtárs. — Az átvétel után azonnal készpénzzel fizetjük ki a termelőket. Tavaly néha napokig is kellett a termelőknek várni, amíg a postán utalványra megkaphatták a pénzüket. Azt hiszem, örülnek majd a dolgozó parasztok, hogy azonnal fizetünk. VERINSZKI elvtárssal a szüret kezdetéről beszélgetünk. — Mikor kezdődik... Tudják-e már?... — A gyöngyösi járás területén október első napjaiban, negyedike körül. A hevesi járásban, ahol előbb érik a szőlő, már valószínű a napokban megkezdődik. A vállalat úgy felkészült a kampányra, hogy nem érheti meglepetés. Az állandó átvevőtelepek mellett, mint Visonta, Gyöngyöstarján, Domoszló, stb., idény átvevőhelyet állítanak fel, 12 községben, köztük Gyöngyösoroszi, Ecséd, Hort, Gyöngyössolymos és Rózsaszentmárton községben. Ezzel megkímélik a termelőket a szállítási költségektől. A Borforgalmi Vállalat feladata: gyorsan lebonyolítani a termések átvételét és kifizetését. A feladat nagy, de megvalósítható. S ez a vállalaton múlik, de segítséget nyújthatnak ehhez a dolgozó parasztok, ha bor, vagy szőlőtermésüket a kitűzött határidőre beszállítják az átvevőhelyre. A gyöngyösi I-es átvevőhelyen két műszakban nyolcvan ember dolgozik majd a szüret ideje alatt. Most meg csak ittott látni egy-egy foglalatoskodó embert: a betonhordókat javítják. AZ ÁTVEVŐ HELYEN készen sorakoznak a hidraulikus prések, előttük a hatalmas, szőlőhúzó, ahová a két gyűjtőbe' elevátor viszi majd a szőlőt, hogy összezúzva a présbe kerüljön, ahonnan majd vízsugárként tör elő a sokat érő must. A pincében Ardoni Károly pincemesterben kedves vezetőnk akadt. Szereti munkáját s szívesen beszél róla. De nem is kell itt sokat beszélni ... Beszélnek a tények: tisztaság, hatalmas hordók, melynek oldalai fényesen csillognak a villanyfénynél. Az I-es pince befogadóképessége 25 ezer hektóliter. 300— 400 hektoliteres hordók sorakoznak üresen, tisztán, sőt üresen vár a vállalat büszkesége, a hatalmas betonhordó is, amely 1685 hektoliter bor tárolására alkalmas. Ugyanígy felkészült a III-as és a IV-es telep is a szüretre. Most még csend van a telepeken, de egy-két hét múlva megindul a munka, a termések átvétele.• A GYÖNGYÖS-Egervidéki Borforgalmi Vállalat jó munkát végzett az 1953-as évben. Ezt bizonyítja, hogy három ízben lett élüzem. Most újra rajtuk a sor... Megszerezni a dolgozó parasztok bizalmát, s negyedszer is biztosítani az élüzem címet Márkus János