Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
A KGST országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST - valuta, és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Komócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában, 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. (MTI) RÁNKINÉ, NÉMETH ANGÉLA ARANYÉRMES A csütörtök délutáni műsor nagyszerű kettős magyar sikerrel folytatódott. A női gerelyhajításban Ránkiné, Németh Angéla 59,76 m-es dobással szerezte meg az aranyérmet, s a győzelmi dobogón a második helyre Vidosné, Paulányi Magda állhatott fel. Női gerelyhajításban Európa-bajnok: Ránkiné, Németh Angéla (Magyarország) 59,76 m, 2. Vidosné, Paulányi Magda 58,80 m, 3. Valentyina Evert (Szovjetunió) 56,56 m. HÁRMAS NDK SÚLYLÖKŐ GYŐZELEM A férfi súlylökésben várakozásnak megfelelően az NDK három válogatottja csatázott a dobogós helyekért. A magyar Varjú Vilmos a 7. helyet tudta megszerezni. Súlylökésben Európa-bajnok : Dieter Hoffmann (NDK) 20,12 m, 2. Hans-Joachim Rothenburg (NDK) 20,05 m, 3. Hans Peter Gies (NDK) 19,78 m ... 7. Varjú (Magyarország) 18,78 m. MAJOR ÉS TIHANYI A DÖNTŐBEN Magasugrásban 214 cm volt a szinteredmény. A 211 cm-et 11-en ugrották, így a selejtezőt tovább nem folytatták és a 208 cm-t „átvitt” versenyzők is a döntő résztvevői lettek. Tihanyi és Major 211 cmmel jutott a legjobbak közé.. Női ötpróba Európa-bajnok: Liesel Prokop (Ausztria) 5030 pont... 10. Tóthné, Kovács Annamária (Magyarország) 4587 pont. AZ ÚJPESTI DÓZSA IS EGY GÓLOS HÁTRÁNNYAL VÁRJA A VISSZAVÁGÓT PARTIZÁN—U. DÓZSA 2:1 (0:0) Csütörtökön este a 4. magyar csapat az U. Dózsa is megkezdte szereplését a kupaküzdelmekben, az BVK- ban. Az újpesti lila-fehérek Belgrádban 2:1 arányú vereséget szenvedtek a Partizántól és így a Ferencvároshoz az MTK-hoz hasonlóan egy gólos hátránnyal várják az október 1-i visszavágót. I neonáci! ellen tüntet a tömeg Kasselten Kasselben nagy tömeg tüntetett ház előtt, amelyben Adolf von Thadden, a neonáci nemzeti demokrata párt vezetője több pártlúvével tanácsokozott. Egy ismeretlen férfi pisztollyal a tüntetők közé lőtt; a golyók eltaláltak egy 19 éves és egy 22 éves fiatalembert, akik karjukon sérültek meg. (Telefoto: — AP—MTI—KS) ENSZ-közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) gyünk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s a tartós béke érdekében nem is fogadunk el egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél- Vietnam politikai jövőjét.” Mint ismeretes, az Egyesült Államok „önkényes feltételeknek” minősíti az ideglenes forradalmi kormány javaslatait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozással” akarják eldönteni Dél-Vietnam sorsát. Az amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. Felszólította az ENSZ azon tagjait, „akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”, hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével igyekezett bizonyítani. „Eljött az ideje annak, hogy a másik fél válaszoljon a kezdeményezésekre, eljött a béke ideje” — hangoztatta Nixon. A kelet-nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell tovább lépni. „Az a véleményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval a kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket, s egyben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink különbözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelentette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tárgyalnak egymással a Közel-Keletről, kijelentette, reméli hogy rövidesen megindulnak a megbeszélések a stratégiai fegyverek korlátozásáról is, amelyet a legfontosabb kérdésnek minősített. Azt állította, hogy a Szovjetunió nem adott választ a tárgyalások megkezdésére vonatkozó amerikai javaslatra, s a javaslat megtétele óta a helyzet súlyosabb lett, mert „a Szovjetunió gyors ütemben fejlesztette stratégiai erőit és maguk a fegyverrendszerek is bonyolultabbak és rombolóbb hatásúak lettek”. „Bár a probléma bonyolult, készek vagyunk arra, hogy komolyan, gyakorlatiasan és célratörően tárgyaljunk róla, és határozott kísérletet tegyünk arra, hogy ne csak megakadályozzuk a stratégiai fegyverek tárházának bővülését, hanem meg is fordítsuk ezt a folyamatot” — mondotta Nixon. Az amerikai elnök kijelentette: reméli, hogy rövidesen érvénybe lép a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó nemzetközi egyezmény. „Nem lehetnek olyan illúzióink, hogy a fegyverzet ellenőrzése önmagában meghozza a békét. A béke azt is igényli, hogy előbbre jussunk azoknak az állandóan jelen levő politikai problémáknak a megoldásában, amelyek megosztják a világot. „Az a szándékunk, hogy józanul és komolyan tárgyaljunk a Szovjetunióval. Nem hat át bennünket az előítélet, nem vakítanak el érzelmek, s arra törekszünk, hogy ne propagandát folytassunk, hanem megállapodásokra jussunk”. „És amikor a kommunista Kína vezetői elhatározzák majd, hogy véget vetnek önakaratukból létrejött elszigeteltségüknek, készek leszünk arra, hogy ugyanilyen őszinte és komoly szellemben tárgyaljunk velük” — hangoztatta Nixon a Kínai Népköztársaságra vonatkozó egyetlen mondatában. Az elnök csak igen röviden és ugyancsak általánosságokban foglalkozott a közel-keleti helyzettel, azt hangoztatva, hogy a rendezésnek az ENSZ fegyverszüneti határozatán kell alapulnia. „Meggyőződésünk, hogy nem jöhet létre béke akkor, ha lényeges változásokat akarnak végrehajtani a Közel- Kelet térképén. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint a felek kötelező és megmásíthatatlan elhatározásán, hogy békében élnek egymással. Az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok világpolitikai szerepét és kijelentette, az USA „nem szándékozik elfordulni a világtól”. „Tudjuk, hogy erőnk felelősséget ró ránk. Nem akarunk kérkedni erőnkkel, nem is szándékozunk bocsánatot kérni miatta. Tudatában vagyunk ennek a ténynek, s annak is, hogy ez előnyökkel jár, de egyben bizonyos felelősséget is jelent” — mondotta. Az USA úgynevezett új csendes-óceáni és európai politikájára utalva Nixon kijelentette: az a célunk, hogy bátorítsuk az alkotó nacionalizmust, partnerekként tilakozzunk, ahol az helyénvaló és kívánatos, de ne helyettesítsük amerikai jelenléttel a független nemzeti erőfeszítéseket, ne okozzunk kárt a nemzeti méltóságnak és büszkeségnek”. „Nem hiszem, hogy az lenne a békéhez vezető út, ha magára hagynánk a szövetségi rendszereket, elfordulnánk barátainktól”. Hozzáfűzte, hogy a béke megőrzése „nem lehetséges amerikai, vagy bármilyen más diktátum alapján”. Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi között kijelentette: a világszervezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozására. Ugyancsak az ENSZ feladatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gazdasági fejlődés és a születésszabályozás elősegítése a fejlődő országokban, a természeti környezet védelme és az űrkutatás előmozdítása. Nixon utalt arra, hogy a közelmúltban lépett első ízben ember a Holdra. Az általános politikai vita ma folytatódik. Mára várják Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalását. • (MTI) HOSSZÚ, FORRÓ ŐSZ ITALIÁBAN GÖRÖG ELLENÁLLÁS KÖZEL-KELETI KRÍZIS * „EURÓPA LÁGY ALSÓTESTÉNEK” annak idején még Winston Churchill brit miniszterelnök nevezte Olaszországot. A második világháború alatt használta ezt a kifejezést, stratégiai szempontból, amikor a nyugatiak — a várt igazi második front megnyitása helyett — csupán Olaszországban szálltak partra. Nos, Churchill hajdani kifejezése mostanában politikai értelemben is mind inkább helytálló, szinte a „NATO lágy alsó testének” nevezhetjük az egyre mélyülő politikai válságokba sodródó Itáliát. AZ AMERIKAI „HOSSZÚ, FORRÓ NYÁR” mintájára „hosszú, forró ősz”-nek nevezték el a politikai megfigyelők és nyomukban a világsajtó a jelenlegi olaszországi eseményeket, a múlt heti Fiat-sztrájk nyitánya után most már 900 ezer építőipari munkás is csatlakozott a munkabeszüntetéshez. S most ért véget 220 ezer vegyipari munkás sztrájkja. Ugyanakkor országos vasutassztrájkról érkezett friss jelentés. NOHA ALIG múlik el nap anélkül, hogy Papadopuloszék fasiszta juntája ne hencegne a 67. április 21-én bevezetett szélsőjobboldali görög rezsim szilárdságával, most már anélkül is kevés nap múlik el, hogy az ellenállási mozgalom ne adna hírt magáról. Csütörtökön például a Görögországban működő külföldi vállalatok kaptak figyelmeztető levelet az ellenállóktól: számolják fel cégeiket és hagyják el Hellászt, mert a görögországi külföldi beruházások hozzájárulnak egy olyan tarthatatlan helyzet fennmaradásához, amely a görög népet megfosztja szabadságától. NEW YORK-I HÍREK szerint U Thant ENSZ-főtitkár munkaebéden látta vendégül Gromikót. Úgy tudják, hogy itt szó esett a Közel-Keletről is. Szombaton este U Thant a négy nagyhatalom külügyminiszterét és Jarringot, a közel-keleti különmegbízottját hívja meg vacsorával egybekötött tanácskozásra. Ugyanakkor folytatódnak az amerikai—szovjet megbeszélések is a Közel-Keletről. Égetően szükség van minderre, még ha egyelőre reménytelennek tűnik is a konfliktusból való kilábolás. Viszont „Igen feszült a helyzet az izraeli—Szíriai határon” címmel közölt csütörtökön nagy cikket a Maariv című izraeli lap. Az AFP szerint a cím maga is túldramatizált, nem igaz, hogy az izraeli—szír határon annyira feszült lenne a helyzet, viszont egy héttel ezelőtt ugyanilyen célzatos sajtóközlemények előzték meg az EAK ellen indított légitámadást. Betegsége miatt Nasszer nem vehet részt az iszlám csúcsértekezleten A kairói Al Ahram közölte, hogy Nasszer elnök megbetegedett. Az elnök betegágyánál három orvos, közöttük a kairói egyetem két professzora tart ügyeletet. Az Al Ahram egyúttal azt is közölte, hogy a következő időszakban „Nasszer minden hivatali ténykedését felfüggeszti”. Így bizonyosra vehető, hogy az EAK elnöke nem vesz részt az iszlám országok szeptember 22-ére Rabatba összehívott csúcsértekezletén. Az elnököt Anvar Szadat, első elnökhelyettes, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja képviseli majd. (MTI) Eltávolítják a barikádokat Belfastban, Észak-Írország során cinéit barikádokat. (Telefoto: — AP—MTI ízesek I K5)l A vietnami értekezlet 34. ülése is eredménytelen volt ülése is. Henry Cabot Lodge nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szorítkozott, hogy néhány szó kíséretében felolvasta Nixon elnök szeptember 16-i nyilatkozatát, amellyel újabb csapategységek kivonását jelentette be. Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselőjének felszólalása ezúttal sem különbözött az előzőektől. Dinh Ba Thi, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének helyettes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyettes vezetője részletesen elemezte és bírálta Nixon elnök kedden nyilvánosságra hozott bejelentését. Dinh Ba Thi, a DIFK képviselője mindenekelőtt rámutatott, voltaképpen nem is lehet tudni, mennyi amerikai katonának a visszavonását határozta el az amerikai elnök, az amerikaiak által nyilvánosságra hozott számadatok ugyanis homályosak, és gyakran ellentmondanak egymásnak. Az amerikai katonáik egy csekély számának a visszavonása a több mint félmillió főnyi amerikai agresszor jelenlétéhez képest teljességgel jelentéktelen. Nixon elnök teljesen negatív választ adott a dél-vietnami koalíciós kormány megalakítására irányuló javaslatra is — mondotta. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy a Vietnammal foglalkozó párizsi konferencia kizárólag azért topog egy helyben, mert a Nixon kormányzat még nem akarja békésen megoldani a vietnami problémát, a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak tisztelet» ben tartása alapján. PÁRIZS: Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 34.