Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Célunk:a lakosság igényeinek kielégítése A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek VII. küldöttgyűlésai^ Zsúfolásig megtelt Egerben, a Szakszervezeti Székház tanácsterme szerdán délelőtt, amikor Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke megnyitotta a Fogyasztási Szövetkezetek Heves megyei Szövetsége VII. küldöttgyűlésének plenáris ülését. A jelentős tanácskozáson megjelent Oláh György, az MSZMP SB tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Kazareczky Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Szalay István, a Heves megyei tanács vb-elnökhelyettese. A MÉSZÖV választmányának beszámolója rövid, ma már történelemnek tekinthető áttekintést nyújtott a szövetkezeti mozgalom 25 esztendejéről. Megyénkben az első földművesszövetkezet Pusztahídvégen alakult meg 1945-ben, 126 taggal. Ma a fogyasztási, takarék-, és lakásszövetkezetbe tömörült tagok létszáma meghaladja a száznegyvenezret. A MÉSZÖV elnöke hangsúlyozta, hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hálózatának fejlesztését céltudatosan a lakosság igényeinek figyelembe vételével fejlesztették. Az elmúlt három év alatt százmillió forintot fordítottak új egységek létrehozására, a színvonal emelésére. Ebben az időszakban épült a hevesi, a gyöngyösi áruház, Egerben kettő, és Gyöngyösön egy ABC-áruház, valamint a verpeléti, az egri kisvendéglő és a felsőtárkányi szálloda. Emellett, nagy gondot fordítottak az alapvető ellátást szolgáló hálózat fejlesztésére. Megyénkben a takarékszövetkezeti hálózat 94 községre terjed ki és a betétállomány megközelíti a 290 millió forintot. A lakásszövetkezeti tevékenység a közelmúltban kezdte meg lendületesebb fejlődését, s mivel a lakáskérdés az érdeklődés középpontjában áll, erőteljes fejlődés szükséges ezen a téren is. A választmányi beszámoló a szövetkezetek fő feladataként a szövetkezeti tagok és a lakosság igényeinek maximális kielégítését jelölte meg. Ezután, az alapszabálytervezetről szólva a MÉSZÖV elnöke megemlítette, hogy azt a Megyei Főügyészség törvényességi szempontból megvizsgálta és ellene nem emelt kifogást. Végezetül a MÉK helyzetét vette vizsgálat alá a beszámoló. A MÉSZÖV választmányának beszámolóját értékes és élénk vita követte, amelyben felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Elmondotta, hogy a fejlesztési alap felosztását sokkal ésszerűbb a megyékre bízni, mint azt központilag elosztani. Sürgette a szövetkezetek integrációs tevékenységét. Említést tett arról, hogy a szövetkezetek üzletpolitikája jelenleg még mindig nem a legmegfelelőbb. A lakosság jobb áruellátását meg kell oldani, a tényleges fogyasztási igényeknek megfelelően. Az áruhiány és az ellátásban mutatkozó zavar egyes helyeken néha a túlzottan óvatos megrendeléseknek köszönhető, amely nem a valóságos igényeket veszi figyelembe, hanem az üzleti biztonságot szolgálja. Rámutatott, hogy némely szövetkezeti boltban nyugtalanítóan magas a leltártöbblet. Kérte, hogy a helyi felügyelő bizottságok jobban éljenek jogaikkal. Oláh György az MSZMP Heves megyei bizottágának első titkára párhuzamot vont a küldöttközgyűlés és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója között, hangsúlyozva, hogy a szövetkezeti számvetésnek, amely 25 év történelmét is érinti, szigorúnak és pontosnak kell lenni. „Az elmúlt 25 év alatt — mondotta — sok mindent alkottunk, ha nem is úgy oldottunk meg mindent, ahogy szerettünk volna”. Talán mindennél nagyobb sikernek könyvelhetjük el az emberek gondolkodásában végbement változást, többek között az emberek és a szövetkezetek viszonyát. A mai ember számára elfogadott és kedvelt forma a szövetkezet, és a szövetkezet aktív megvalósítója a párt politikájának. Ezért az élet minden területén támaszkodik a párt a szövetkezetekre. Nagy érdeme a szövetkezeti mozgalomnak, hogy a falu közelebb került a városhoz, és nincs meg az a szakadék amely elválasztotta a két életformát egymástól. A jobb árutermelés megvalósításával politikailag is helyes irányban befolyásolták a szövetkezetek a lakosságot. Jelentősnek ítélte a szövetkezetek kulturális tevékenységét is. Örömmel szólt arról, hogy megyénkben a szövetkezetek az új törekvések iránt mindig nagyfokú érdeklődést tanúsítottak. Dr. Ruttkay Vilmos a toronyház lakásszövetkezet elnöke a lakásszövetkezeti törvényeket, jogszabályokat kifogásolta, amelyek annyira szerteágazóak, s különböző jogforrásokból származnak, hogy még a szakember is alig ismeri ki magát bennük. A hozzászólások után a küldöttgyűlés a választóánr~ beszámolóját elfogadta és jóváhagyta a megyei szövetség alapszabályát. A küldöttgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját. (sz. a.) Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke beszámolóját tartja. A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja.Fotó: K> VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXL évfolyam, 72. szám ARA 80 FILLÉR 1970. március 26., csütörtök MI A „LÉNYEG”? (3. oldalon) Sä „FEHÉR FOLTOK’* HEVES MEGYE TÉRKÉPÉN (1. oldalon) A „MOZGÓ” ÜNNEPÜNK (5. oldalon) ü TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (5. oldalon! Elutazott a magyar békemozgalom küldöttsége Stockholmba A stockholmi Vietnam-konferenciára dr. Réczei László professzor, az Országos Béketanács alelnöke vezetésével a magyar békemozgalom 8 tagú delegációja utazott. Képünkön: Le Hun Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője búcsúzik dr. Réczei Lászlótól a Ferihegyi repülőtéren. (MTI lob — Pálfai Gábor felv.) Külügyminiszterünk tegnap Fordamba látogatott BERLIN: Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet társaságában megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye tanácsának elnöke üdvözölte. A látogatás befejezésekor a magyar külügyminiszter az alábbi sorokat írta be a Cecilienhofi emlékkönyvbe: „A potsdami történelmi jelentőségű megállapodások nyomán új korszak nyílott Közép-Európában. Ennek az új korszaknak a legépítőbb tényezői, a szocialista országok a „Német Demokratikus Köztársasággal együtt”. Péter János ezt követően megtekintette a potsdami Sanssouci kastélyt. Délben a megyei tanács elnöke ebédet adott Péter János tiszteletére. Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. (MTI) Napirenden: az ifjúsággal foglalkozó párthatározat Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — két téma került napirendre: megvitatták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19. ülésén behatóan elemezte az ifjúság világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődését, a fiatalok megváltozott életkörülményeit, értékelte a KISZ tevékenységét s meghatározta a jövő feladatait. Ebből következően az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb teendője, hogy kritikus vizsgálat tárgyává tegye eszmei-politikai nevelőmunkájának hatékonyságát, s arra törekedjék, hogy tevékenységével mind jobban szolgálja tagjainak kommunista nevelését. I i A központi bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en belüli demokratizmus helyzetét, vizsgálva, hogy valóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kérhetnek s véleményükkel formálhatják a különböző döntéseket. Foglalkozott a KISZ nevelőtevékenységével, s rámutatott: a KISZ ifjúsági szervezet, s ennek tükröződnie kell munkastílusában, hangvételében, módszereiben. A KISZ kb első titkára kitért a párthatározatnak arra a részére is, amely feladatául jelöli meg az egységes ifjúsági szövetségen belüli differeciáltabb tevékenység megteremtését. Jobban figyelembe kell venni az ifjúság különféle korosztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. Méhes Lajos végezetül kifejtette: a párt Központi Bizottságának határozata hosszabb távra szól, útmutatásainak megvalósítása nem jelenthet kampánymunkát.