Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
í>**«rs*U It e Ätäi*»ii ó sts y <* x é f*s BECS' "Az osztrák minisztéfumnárs kender. emlékiratot hayott jóvá az európai b:zt [UNK]>>'..'.•»3- konferencia <!,ök>.. á'O* »e kapcsolatban. a lu^oniriclumot valamennyi »rófikijt országnak előtt mánták juttatni. K.Thiehlisser külügym.pistier 1« ;ej»*nteUc, ez a dokumentum majd az európai iuaminens biztonsági’i »zcoi'triW tjéből szükséges ..["tyhólc^i politikáját". A Varsói Szerződés taget r? zt gai külügyminisztereinek budapesti nyilatkozata óta — mutatott rá az osztrák külügyminiszter — az értekezleten részt vevő országok körével kapcsolatos probléma már rendezettnek tekinthető. Az összes európai országokon kívül részt vesz az értekezleten az Egyesült Államok és Kanada is”. „Amikor az összes európai országokról beszélek — szögezte le Kirchschläger — beleértem az NDK-t és az NSZK-t is, mint két egyenjogú európai államot”. Végül kijelentette, hogy az emlékirat szövegét a nemzeti tanács elé terjesztik, jóváhagyás végett. Ezt követően eljuttatják azt az érdekelt kormányokhoz, majd nyilvánosságra hozzák. Amerikai csapatkivonások SAIGON: Az amerikai parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy szerdán megkezdődik a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok kivonásának negyedik szakasza. A 309. taktikai légi-deszant zászlóalj 280 katonája lesz az első, akiket az ez év október 15-ig tervezett 50 000 között kivonnak Dél- Vietnamból. tár Közvetlenül a délvietnami határ mentén a hatalmas kiterjedésű f|: Cnap-kaucsukültetvényein a kambodzsai hazafias erők megtámadták a megszálló dél-vietnami csapatokat. (Telefoto — AP—MTI—KS) Kedd esti külpolitikai helyzetképünk Dagad a „tigris-ketrec" botrány Amióta a kivert francia gyarmatosítók nyomában az amerikaiak megjelentek a vietnami színtéren, szinte folyamatosan létezik egyegy szó, amely önmagában is felidézi a jelenlétükből következő brutalitásokat. Az első ilyen szóra talán már kevesen emlékeznek, annyi szomorú utódja volt már ennek a fogalomnak: Phu Lei. Ebben a dél-vietnami koncentrációs táborban nem sokkal a genfi egyezmények megkötése után — lábbal tiporva annak szellemét és betűjét — a saigoni rezsim politikai foglyok ezreit mérgezte meg, jéghideg tudatossággal, Washington tudtával és beleegyezésével. Az elsők után csak az utolsó előtti ilyen szóra emlékeztetünk, arra, amely túlságosan a közelmúltban került forgalomba ahhoz, hogy bárki is elfelejtse: My Lai. Mint ismeretes, ebben a községben ártatlan gyermekekkel, asszonyokkal és öregekkel végzett egy benyomult amerikai egység. Hogy miért? Mert olyan parancsot kapott, hogy lőjön mindenre, „ami mozog”. De My Lai esetében is kitűnt, hogy létezik a másik Amerika, a becsületeseké is. Akkor is amerikaiak segítettek leleplezni — amerikaiak bűnét. Csaknem pontosan ez történt a legutóbbi ilyen szó esetében is. Ez a szó így hangzik: „tigrisketrec”. — William R. Anderson, Tennessee állam képviselője Nixon vietnami „ténymegállapítási bizottságának” tagja fedte fel ezt a szörnyűséget, amelyben az amerikaiak szerepe ugyan nem olyan közvetlen, mint My Lai-ban, de mégis kétségbevonhatatlan. A hírügynökségek legutóbbi jelentései szerint Anderson felszólította Nixont: cselekedjék azonnal, mert ellenkező esetben a „tigrisketrec” színhelyét, Condon szigetet „Auschwitzal, Dachauval, vagy Buchenwalddal hasonlítja össze a világ." . . Nos, bármit tesz, vagy nem teszi Nixon, ez az összehasonlítás már megtörtént. A világsajtó számos más tekintélyes orgánum után kedden a moszkvai Pravda leplezte le a börtönszigeten uralkodó, iszonyatos állapotokat. Ami új volt a többi lap tényanyagához képest, az éppen az amerikaiak szerepe. Condon szigetén, — Washington állításával ellentétben — vannak amerikai katonák, szám szerint 47-en. Parancsnokukat Berkleynek hívják — írja a lap és e közlés után az eddiginél is nehezebb elhinni a Pentagonnak azt, hogy nem tudott semmiről. Képtávírónkon érkezett: Az észak-írországi katolikus kisebbség egy része annyira tarthatatlannak érzi már helyzetét, hogy menekülni kezd a szomszédos Ír Köztársaságba. A képünkön látható kislányok már Dublinban vannak, ahol sok száz társukkal együtt katonai táborokban élnek. (Telefoto — AP—MTI—KS) A pápa • Brandt és a politika VARSÓ: A Zycie Warszawy keddi számában VI. Pál pápa és Brandt kancellár találkozóját kommentálva a többi között megállapítja: Brandt ismertette a pápával keleti politikájának céljait, VI. Pál pedig „bátorságot” kívánt a nyugatnémet kancellár céljainak megvalósításához. Ez a tény a Vatikán részéről az NSZK új keleti politikája óvatos támogatásának tekinthető. Ez most először jutott hivatalosan kifejezésre. A Vatikán eddig nem támogatta Brandt keleti politikáját. Most viszont VI. Pál kifejezte reményét, hogy az HM, július 15., szerda NSZK és Lengyelország, valamint az NSZK és a többi európai ország viszonyának rendezése a „lehető leggyorsabban bekövetkezik”. Az NSZK kormányának szóvivője kijelentette, hogy haladó nyugatnémet katolikusok támogatják az Odera —Neisse határ végleges elismerését. Úgy néz ki, hogy most hasonlóképp vélekedik a vatikáni diplomácia és a pápa közvetlen környezetének jelentős része és maga a pápa is. Ez a tény elég lényeges, új elem. Eddig a Vatikán a CDU—CSU képviselte reakciós nyugatnémet katolikus körök befolyása alatt állt, amelyek határozottan ellenzik az Odera—Neisse határ, s a két német állam létének elismerését, az NSZK és a szocialista országok viszonyának normalizálását — fejezi be a varsói lap. Tárgyalás Moszkva és Bonn között Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Von Wehmar, a bonni kormány helyettes szóvivője kedden kijelentette: az NSZK kormánya nagy figyelemmel kíséri azokat a nyilatkozatokat, amelyek az NDK vezetői részéről az utóbbi időben elhangzottak. A szóvivő külön felhívta a figyelmet Winzer külügyminiszternek a Neues Deutschland keddi számában közölt kijelentésére. Winzer egy kérdésre válaszolva azt mondotta: az NDK és az NSZK kapcsolatainak fejlődéséhez az egyetlen alap a békés együttélés. A bonni kormány ebben a kijelentésben — rugalmasságot vélt felfedezni, — hangoztatta Von Wehmar. Mint a kormányszóvivő közölte, Walter Scheel külügyminiszter csütörtökön Londonba utazik, ahol aznap este és pénteken reggel lord Home-mal találkozik, pénteken a bonni külügyminiszter tovább utazik Washingtonba, hogy Rogers amerikai külügyminiszterrel tárgyaljon. Mindkét megbeszélés célja a nézetek koordinálása, közvetlenül Scheer moszkvai útja előtt. Mint jelentettük, a bonni kormány július 23-án szándékozik meghozni a formális határozatot a moszkvai tárgyalások megkezdéséről. Az MTI bonni tudósítójának értesülése szerint már kapcsolat létesült Moszkva és Bonn között a terminus egyeztetéséről. Potsdam szelleme NEGYED SZÁZADDAL EZELŐTT, 1945 július 17-én ült össze .■ Bonn:: melletti Potsdamban a hitleri Németországot légverő három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány-, illetve államfője, hogy kiutat keressen Németország és végső soron egész Zutopa szímérj, abból a tragikus káoszból. a nyelvbe a fasizmus elöntötte kontinensünket. Olyan politikai megoldást kellett keresni, amely komoly és tartós biztosít, ha lett volna Németország demokratikus újjászületésének, az imperializmus és a militarizmus kiirtásának német földön. Nem kisebb jelentőségű feladat volt azoknak a biztonsági intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek Németország szomszédainak békéjét és területi integritását voltak hivatva garantálni. POTSDAMBAN MÉG ÚGY TŰNT, a megkötött egyezmények is ezt tanúsították, hogy a nagyhatalmak tanultak a történelmi leckéből. Elhatározták, hogy Európa térképén csakis olyan egységes, demokratikus Németország jelenhet meg, amelyben sem a monopoltőke, sem a porosz minitarizmus nem játszik többé vezető szerepet, részletekbe menő intézkedésekben állapodtak meg Németország nácítlanítására. Az egyik legfontosabb döntés arról született, hogy az Odera és a Neisse lesz az újjászületett, poraiból feltámadó Lengyelország nyugati határa, nehogy a német szoldateszka valaha is még egyszer hídfőálláshoz jusson a lengyel nép és Kelet-Európa többi nemzete ellen. A HÁROM NAGY EGY ÚJ EURÓPA alapköveit rakta le Potsdamban, ezért hivatkoznak a békeszerető erők ma is az ott elfogadott elvekre és döntésekre. A potsdami szellemhez azonban ma már csak visszatérni lehet, mert az alapkőletételt nem követte kövekezetes politikai építőmunka. A nyugati nagyhatalmak — a potsdami egyezményeket megszegve — Nyugat-Németországot ismét visszairányították a régi útra, hídfőállást építettek a szocializmus ellen, ahelyett, hogy az európai béke és biztonság megteremtésén fáradoztak volna. DEMOKRATIKUS ÉS BÉKESZERETŐ állam a hajdani Németország területének csupán azon a részén született, ahol a munkásosztály jutott hatalomra — ez ma a Német Demokratikus Köztársaság. POSTDAM NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁN elsősorban arra kell emlékeztetnünk, hogy tartós béke és biztonság csak akkor lesz Európában, ha a potsdami szellemet az NSZK-ban is rehabilitálják és végre az a német állam is olyan útra tér, amely nem torkollhat sem fenyegetésbe, sem revansista háborúba. (h.) Körülzárt katonák PHNOM PENH: A felszabadító erők által elfoglalt Kirirom város visszafoglalására küldött újabb kormánycsapatok kedden heves harcot vívtak a várost tartó hazafias egységekkel. A kambodzsai kormánycsapatok főparancsnokságának szóvivője közölte, hogy a Kiriromban körülzárt kormánykatonák, miután lőszerük elfogyott, kiürítették állásaikat. Egy részüknek sikerült elmenekülniük, mások fogságba estek. Az erősítésül küldött kormánycsapatok heves harcban állnak a város körüli dombokon a felszabadító erőkkel. A szóvivő közölte azt is, hogy a fővárost Kompongsom kikötővárossal összekötő főútvonal mentén újabb helységeket ért támadás. A kormánycsapatok „meglehetősen súlyos” veszteségeket szenvedtek és megsegítésükre dél-vietnami csapatokat irányítottak a térségbe. Politikai gyilkosság a nagygyűlésen BOGOTA: Több pisztolylövéssel meggyilkolták Céstttr Gonzalest, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját és fivérét, valamint megsebesítették Raul Herrera parasztvezetőt. A gyilkosság a múlt hét szombatján történt Bogotától nem messze, amikor César Gonzales beszédet akart mondani egy nagygyűlésen a Kolumbiai Kompromista Párt fennállásának 40. évfordulója alkalmából. César Gonzales Fuzagazuga városi tanácsának kommunista tagja és Cundinamarca megye tartományi gyűlésének képviselője volt. Az utóbbi időben nagy figyelmet fordított a parasztoknak a földért és az ültetvényesek ellen folytatott har- Tory külpolitika és a fegyverszállítások LONDON: Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Az alig egy hónapja hivatalba lépett angol konzervatív kormány tagjait meghökkentette az az ellenséges visszhang, amelyet a toryk két kedvenc külpolitikai elképzelése, a dél-afrikai fegyverszállítások felújítása és a Perzsa-öbölben való angol katonai jelenlét meghosszabbítása váltott ki világszerte. A dél-afrikai fegyverembargó feloldása már befejezett ténynek tekinthető: a múlt héten Anglia terjedelmes bizalmas levélben tudatta 27 nemzetközösségi tagállam vezetőivel, hogy „az 1955. évi Simonstowni- szerződés értelmében Anglia bizonyos védelmi fegyvereket, fog szállítani Dél-Afrikának”. A részletek még hátravannak ugyan, de Douglas Home szombaton már közölhette az elvi elhatározást Rogers amerikai külügyminiszterrel, s az amerikai vendég nem csinált titkot abból, hogy a döntést kockázatosnak tartja, mert az — mint mondotta — „Afrikában bizonyos rosszallást vált majd ki”. Bár a konzervatív párt vezetői csaknem valamennyien elszánt hívei a fegyverszállítások felújításának, nem minden tory képviselő helyesli a lépést, amelyet sokan a politikai rövidlátás jelének minősítenek. Befolyásos konzervatív körökben kifejtik, hogy a fajgyűlölő rezsimekkel való nyílt katonai szövetség csak „a legfőbb ellenfél” malmára hajtja a vizet, elősegíti a „kommunista agitációt” Afrikában. A munkáspárti lord Caradon, aki Anglia ENSZ-főmegbízottja volt június 19-ig, a BBC-rádió adásaiban is kifejtette azt a véleményét, hogy a fegyverszállítás nem egyszerű technikai vagy külkereskedelmi kérdés, hanem súlyos erkölcsi probléma, amelynek kimenetelétől függ, vajon Anglia melyik oldalra kerül a világot megosztó legnagyobb kérdések egyikében: a faji problémában. Ezt a félelmet tükrözi a mértékadónak ismert Observer vezércikke is: „Minél mélységesebben csalódnak az afrikai államok, annál nagyobb az a veszély, hogy az afrikai országok érzelmei mély gyűlöletbe, Anglia teljes elutasításába csapnak át”. Kedden a Times és a Daily Mirror vezércikkben szólította fel a kormányt, vegye még egyszer fontolóra a kérdést és mondjon le a fegyverszállításokról. (MTI) Különös FBI-jelentés WASHINGTON: Közzétették az FBI, az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda szokásos évi jelentését, amely megállapítja, hogy az elmúlt tanévben jelentősen emelkedett az egyetemi megmozdulások száma. A jelentés beszámol azr. ., hogy a tavaszi nagy egyetemi tüntetések során 462 rendőr sebesült meg és „nyolc személy vesztette életét”. Különös módon a jelentés nem közli azt a tényt, hogy a nyolc halálos áldozat mindegyike diák volt és azt sem említi, hogy az összes sebesülteknek hozzávetőleg a fele szintén a tüntető diákok közül került ki. Felvételre keresünk pénzügyi és munkaügyi kérdésekben jártas, középiskolai végzettséggel rendelkező IRODAVEZETŐT. Egerben működő építésvezetőségünkre. Jelentkezés személyesen, vagy írásban: Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Gyöngyös, Kertész u. 2. /