Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
*AAAAAAAAAA.SA Péntek esti külpolitikai kommentárunk Maffia és politika ISMÉT GYILKOLT a maffia — jelentik öles címbetűkkel az olasz és nem olasz lapok. Szinte nincs olyan cím, amelyből hiányozna az „ismét” szó. A maffia gyilkosságai sok évtizede követik egymást, ezért elengedhetetlen a gyakoriságot érzékeltető kifejezés. A maffia arab szóból származik és eredetileg menedéket jelentett. Sőt, nemcsak a szó, maga a szervezet is, amely évszázadokkal ezelőtt a földesúri önkénnyel szembeforduló szegények testülete és valóban menedéke volt. A múlt század második felében azonban a maffia jellege megváltozott. A szervezetet a nagybirtokosok, a hatalmasok vették át alapítási és első számú működési területén, Szicíliában. Így született meg a földkerekség talán leggátlástalanabb és egyik leghatalmasabb bűnszövetkezete, amely most ismét hallatott magáról: nem sokkal egy, „túlságosan szimatoló” újságíró nyomtalan eltűnése után chicagói gengszterfilmbe illő módon végzett a 65 esztendős Pietro Scaglioneval, Palermo főügyészével. A MAFFIA mindmáig élő titokzatosságára jellemző, hogy a Scaglione-üggyel kapcsolatban két, egymással gyökeresen ellenkező verzió van folyamatban. Az egyik szerint a főügyész értékes adatokat szolgáltatott az olasz parlament maffia-ellenes különbizottságának és a maffia most elhallgattatta régi halálos ellenségét. A másik változat: a főügyész sok esztendeje a maffia embere és erről sokszor bizonyságot is adott Megemlékeznek arról, amikor a bűnszövetkezet egyik vezérét, a hírhedt Lucia Liggiót, a most meggyilkolt főügyész hagyta futni, úgy, hogy a Rómából érkezett letartóztatási parancs hatályát saját hatáskörében két napra felfüggesztette. Ez a két nap persze elég volt a szökéshez. Scaglione most belefáradt mindebbe és áthelyeztette magát egy másik városba, Leccébe. A maffia attól tartott, hogy a túl sok tényt ismerő főügyész itt már nehezebben ellenőrizhető, ezért a biztosabb megoldást választottak, hangzik ez a második változat Bármelyik feltevés bizonyul igaznak, a lényeg nem ez, hanem az, ami az Olasz Kommunista Párt készülő interpellációs beadványának címe lesz: „Maffia és politika”. Az olasz dél ugyanis változatlanul állam az államban, a nagybirtok, az elmaradottság bástyája, amelyet egy világ választ el a dinamikusan fejlődő északtól. Ezt a világot a múlt mozdulatlanságát a korlátlan kizsákmányolás lehetőségét védi a maffia minden eszközzé. „ÓMÉRTÁT HALLGASS! Ez a maffia legfőbb parancsa és aki megszegte ezt a parancsot, azzal végzett a lefűrészelt csövű puska, a rettegett lapara. A kommunista párt Longo főtitkár elnökletével megtartott vezetőségi ülése és készülő dokumentuma, valamint az egész olasz közvélemény hangos felháborodása arról tanúskodik, hogy Itáliában vannak erők, amelyek megtörik majd az „omerta” misztikus hatalmát. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^saa^aaaaaaaaaaaaa^ Losoncai Pál fogadása Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke Péter János külügyminiszter társaságába fogadta Farouk Abu Eisát, a Szudini Demo Köztársaság külügyminiszterét. Schumann hazautazott Moszkvából Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken megbeszélést folytatott a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Maurice Schumann francia külügyminiszterrel. Mint közölték, a megbeszélésen a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének távlataival és néhány más kérdéssel foglalkoztak. A meleg, baráti légkörben folyt megbeszélésen Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett. A francia külügyminiszter pénteken befejezte a szovjet kormány meghívására Moszkvában tett négynapos hivatalos látogatását és a délutáni órákban repülőgépen visszautazott Párizsba. Mái. május 8., szombat : UpfielfSo. Fock Jenő: „Fejlődésünk lényeges követelménye, hogy a párt és a kormány a szakszervezetekkel együtt, egyazon cél érdekében cselekedjen” (Folytatás az 1. oldalról) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke felszólalása nagy részében a kormány és a szakszervezeteik együttműködésének lényeges kérdéseivel foglalkozott. — Munkánk, fejlődésünk lényeges követelménye — mondotta —, hogy a párt és a kormány a szakszervezeteikkel együtt, egyazon cél érdekében cselekedjen. Hangsúlyozta: a párt vezető szerepe ma jobban érvényesül, mint ezelőtt bármikor, többek között éppen azért, mert a kormánynak is, a szakszervezetnek is meghatározott feladatkörük, lehetőségük van ahhoz, hogy önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek. A párt érettnek tekinti a szakszervezeteket és a kormányt, s ezt a folyamatot tovább akarja erősíteni, ám esetenként sem a kormány, sem a szakszervezetek nem élnek megfelelően hatáskörükkel. — Úgy vélem — mondotta Fock Jenő —, tevékenységünk a kormányzati és szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önállóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát. Az egyes kérdéseket nálunk ma nem egy, két vagy tizenkét ember dönti el, hanem minden lényeges dologban tanácskozunk a dolgozókkal Utalt a kormány elnöke arra a közvélemény által is ismert tényre, hogy a SZOT vezetői és a kormány tagjai félévenként rendszeresen tanácskoznak. Az együttműködés azonban ennél sokkal szorosabb, mindennapibb. A SZOT főtitkára rendszeresen részt vesz a kormány ülésein, s a Minisztertanácsban napirendre kerülő témák már az előkészítés időszakában ismertek a szaktervezetek előtt, azokathát nem állítják kész helyzet elé. A kormány gazdasági bizottságában is képviselve van a SZOT. Helyeselte a kormányelnök azt a javaslatot, hogy a kormányzati munkába az eddiginél jobban vonják be ezután az iparági szakszervezetek vezetőit is. A normarendezés szükségességéről beszélt, hogy a normákat mindig az új technológiákhoz, az újfajta szervezettséghez kell igazítani. De semmi esetre sem úgy, amint egy sor üzemben mostanában történt, hogy néhány ember összedugta a fejét, és nem tárgyalva se a pártszervezettel, se a szakszervezettel, egyszerűen átirkálták a normákat, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Az ilyen módszer elítélendő, ez az eljárás a szakszervezet semmibevételét jelenti. Beszélt a Minisztertanács elnöke a munkaerőmozgásról, a törzsgárdatagok nagyobb megbecsüléséről, a szocialista brigádmozgalom kérdéseiről, a káderpolitika problémáiról, szociális kérdésekről. Utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíjkorhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. — Már a jövő évben be kellene vezetnünk — mondotta — olyan gyakorlatot, amely arra ösztönzi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előíráson, miszerint a nyugdíjösszeg felső határa az eredeti kereset 75 százaléka.Ezt fel kellene emelni 80—85, vagy 90 százalékra, olyanformán, hogy a nyugdíjkorhatár után munkában töltött további évek kétszeresen vagy háromszorosan számítsanak. Azon is gondolkodnunk kell, hogy kiterjesszük a nyugdíjasok egyes területeken már tíz, illetve tizenkettő ezer forintban megállapított, az évi hatezer forinthoz képest már jóval felemelt kereseti lehetőséget. Ennek kidolgozásában van még tennivalónk. Foglalkozott felszólalásában Fock Jenő is a kongresszuson sokat felvetődő kérdéssel, a nők helyzetének javításával. Elmondotta, gyökeresen a kormányzat akkor tudna javítani a nők helyzetén, ha az anyagi lehetőségek ezt jobban megengednék. A negyedik ötéves tervben meghatározott 400 ezer lakás felépítéséről szólva azt mondotta, hogy ebben a kérdésben semmiféle alkunak és vitának helye nincs, mert csak ennek a vállalásnak a teljesítésével tudjuk majd a 15 éves lakásépítési programunkat is megvalósítani. A továbbiakban még az ár- és bérintézkedésekről beszélt. Befejezésül ezeket mondotta: — Sikeres négy esztendő áll mögöttünk és lelkesítő, nagy feladatokat kell megoldani a következő esztendőkben. A kormány, a szakszervezetek, a dolgozók gondjait is ismerjük, megértjük, azok saját gondjaink is, amelyek megoldásáért továbbra is együtt kell munkálkodni. * * * A kongresszus mai, utolsó munkanapján a vitában elhangzottakra adnak választ, sor kerül a tisztségviselők megválasztására és határozathozatalra. T rock Jenő, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke a szónoki emelvényen. (MTI fotó — Pálfai Gábor felv. — KS) Dollárválság A nemzetközi valutaalap igazgatói Washingtonban ülnek össze tanácskozásra, hogy megvitassák a kapitalista pénzpiacot fenyegető legújabb dollárválság leküzdésének módozatait. John Connally amerikai pénzügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy a Nixonkormány a maga részéről nem hajlandó sem a dollár devalválására, sem pedig az amerikai bankkamatláb emelésére, hogy ily módon visszacsábítsa a magasabb európai bankkamatlábak vonzására odaáramlott spekulatív tőkét. Connaily hangoztatta, hogy az USA „nem hajlandó feláldozni saját gazdasági életének fellendítését” a külföldi valutanehézségek enyhítése érdekében. Az amerikai bank kamatláb emelése — vagyis a hitelek megdrágítása — ugyanis pontosan attól a „serkentő” injekciótól fosztaná meg az amerikai kincstárat, amely a Nixon-kormány egyetlen hatékony eszköze a stagnáló amerikai gazdasági élet felélénkítésére az 1972-es elnökválasztások előtt. Ma üli meg a Német Demokratikus Köztársaság felszabadulásának 26. évfordulóját. Ez az ünnep más megemlékezésekkel is egybeesik: 26 évvel ezelőtt, ezekben a napokban kapta az utolsó csapásokat a német fasizmus. A Harmadik Birodalom összeomlott, de annak a győzelemnek, amelyet a szovjet hadsereg katonái és a szövetségesek a német fasizmus fölött aratták, egyik nagy történelmi eredménye, hogy a romokon létrejött a német munkás-paraszt állam. Az NDK egykor Németország szegényebb része, ma a világ tizedik legfejlettebb ipari országa. Egykor junkerek hitbizománya, ma virágzó, önálló állam. A felszabadított földön a nép lerázta magáról a földbirtokosok és a tőkések igáját, kialakította a szocialista társadalmi rendet A német munkás-paraszt állam megalakulása fordulat Európa történetében. A negyed évszázad alatt nehéz utat járt meg ez az ország, de fejlődése immár imponáló. Iparcikkei négy világrészben ismertek, s a lipcsei vásáron a legnagyobb világcégek is szívesem vesz As NDK ünnepe nek részt. Bizton támaszkodva arra a társadalmi-gazdasági alapra, amelyet megteremtett, az NDK a nemzetközi élet jelentős tényezője lett. Megjelent a világpolitika színterén, s nemcsak német földön, a múltba veszett birodalom határain belül, képviseli a haladást és a békét, hanem — a testvéri szocialista országokkal karöltve — a nemzetközi porondon is. A Német Demokratikus Köztársaság mind nagyobb tekintélyt szerez magának a nem szocialista világban is. Letűnt a Hallstein-doktrína kora! Ma már 29 állammal van Berlinnek diplomáciai kapcsolata, 34 másikkal tart fönn hivatalos kapcsolatot és csaknem 300 nemzetközi szervezet tagja. Annak, hogy még nem minden kormány ismeri el diplomáciáikig a Német Demokratikus Köztársaságot, egyik fő oka a tőkés német állam, a Német Szövetségi Köztársaság magatartása. Bonn álláspontját azzal indokolja, hogy a két német állam „nem külföld egymás számára”, tehát úgynevezett „belnémet” kapcsolatokat kell egymással teremteniük. Valójában ilyen kapcsolatok nincsenek, és nem is lehetnek, hiszen a változatlanul tőkés Német Szövetségi Köztársaság mellett van önálló és szuverén szocialista német állam is, a Német Demokratikus Köztársaság. Szükséges és kívánatos az NDK és az NSZK közötti jó viszony, de csak a szuverén országok közötti nemzetközi kapcsolatok normái alapján. Az NDK elismerése az európai kibontakozás egyik fő feltétele. Az NDK mind a bdsS építésben, mind nemzetközi helyzetét tekintve fölfelé ívelő úton halad. Biztosítékot nyújtanak erre eddigi sikerei, biztosítékot nyújt az internacionalista összefogás a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. E felszabadulási ünnep emlékezés és alkalom a jövőbe mutató gondolatok összefoglalására. Alkalom szívből jövő jókívánságaink kifejezésére. T. FOGYASZTÓINK! Eger város területén a 10 kV-os transzformátor-állomások fenntartási munkái miatt az alábbi helyeken lesz áramszünet: 1971. MÁJUS 10-ÉN 6—15 óra között: Ady u., Ipolyi u„ Nagyrét u„ Úttörő u., dr. Münnich u„ Raktár u., Szeszfőzde u., Lenin út (Nagy József u.—Szeszfőzde u., Gárdonyi tér, Farkasvölgy között), Nagy J. u. 1971. MÁJUS 11-ÉN 6—15 óra között: Egészségház utcai lakótelep, Klapka u., Kossuth L. t. (Líceum híd között), Dobó tér, Jókai u., Alkotmány u„ Marx K. u„ Széchenyi u. (Líceum—Vörös Csillag Mozi között) Bajcsy-Zs. u. (X 13. sz.-tól Foglár u., Zalár u., Gerl M. u. 1971. MÁJUS 12-ÉN 6—15 között: Bródy u., Beloiannisz a„ Orgonás tér, Városfal u., Szmrecsányi tér, Kacsapart u., Rózsa u., Széchenyi u. (Vörös Csillag Mozi—Széchenyi u. 56. között), Kovács J. u., Sertekapu u„ Kisvölgy u., Vitkovics u., Lenkey u. Lejtő u., Torok köz, Maczky V. u., Katona tér, Zalár u., Sándor I. u., Rottenstein köz. 197L MÁJUS 13-ÁN 6—15 óra között: Sas út (Lenin út—vasút között), Puchy u. Breznay u., Keglevich u., Külsősor u., Lenin út (Szeszfőzde u.—Nagyváradi u. között), Vincellériskola u., Galagonyás u., Rozsnyói u., Attila u„ Szénáskert u., Széna tér, Vasút út, Koszorú u„ Árpád u„ Farkasvölgy u., Kapás u., Borház sor, Almás u„ Szovjethadsereg u., Deméndi u„ Fertő-dűlő, Szalóki u„ Kőkút u„ Paphegy u., Rajner K. u., Endresz u„ Koháry u„ Szederkényi u., Balaskovics u., Gyöngy u, Pacsirta a* Tévesztő köz, Grónay utcai tömbbelsőt WRL MÁJUS 14-ÉN 6—1S óra között: Bartók tér, Arany 3. a„ Sóház tu, Vörösmarty u. (Bartók tér—Petőfi u. között) Somogyi u., Neumayer u., Kolacskovszky cl. Reményi tér, Bacsó u., Telekesi u., Trinitárius a« Szabadság tér, Bajcsy-Zs. n. (1—13. között), Kossuth u. (1—6. sz. között), Széchenyi u. 2—6. sz. között), Man K. u. (2—10 sz. között). Az áramszünettel kapcsolatos kérdésekre készséggel állunk fogyasztóink rendelkezésére a 20-70, 25-39-es telefonszámokon. BMÁSZ VÁLLALAT EGRI KIRENDELTSÉGE