Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 146. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR 1972. június 23., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden az 1991. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat ; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi pénzügyminiszter expozéja — Az elmúlt gazdálkodási év • meghatározó vonása — mondotta —, amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették termelésüket. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadása. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem , az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. A továbbiakban a pénzügyminiszter néhány olyan témakört emelt ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb: Hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az ipari és építőipari munkások keresete miként alakul. E téren is jellemző az átlagkeresetek tervszerű emelkedése. A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerő-stabilitás. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkás és szellemi dolgozókét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 orvos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. 10 ezer bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középkáder pedig 5—10 százalékos béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átlagosan 20 százalékkal, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, több mint 50 000 dolgozó fizetése átlagosan 10 százalékkal növekedett. Béremelés történt a népművelési intézményeknél is. Megerősítettük a tanácsi és minisztériumi ellenőrző apparátust. Körültekintő, rendszeres adóellenőrzéssel erőteljesen korlátozzuk a visszaélési lehetőségeket, a jövedelem eltitkolását. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támogatást és az öregek társadalmi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat, amelyek alapján — több más intézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal felemeltük a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. A 3—6 éves gyermekek 59 százalékát helyeztük el óvodában. Ennek ellenére csaknem 40 000 felvételi kérelmet nem sikerült teljesíteni. Az elmúlt évben a tervezett 71 000 helyett 75 000 lakás épült, összhangban a lakásigények emelkedésével, rohamosan bővíteni kell a kommunális szolgáltatások körét, és ebben az elmúlt években nem lebecsülendő eredményeket értünk el. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több.Napjainkban a munkamegosztás, a szakosodás mindinkább nemzetközi mértéket ölt, következőképp külgazdasági kapcsolataink alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb külkereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves időszakra. Ezután a pénzügyminiszter olyan témákat érintett, amelyek a vállalati közgondolkodás problémakörébe tartoznak. Befejezésül a következőket mondotta: “ Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdálko(Folytatás a 3. oldalon) a Gandhi Fock Jenő kíséretében megérkezik a Parlamentbe. (Fotó: Kiss Folytatódtak Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélései Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendégeket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete. Az út első állomása Balatonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968. illetve 1970. évi látogatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore-sétányon. Balatonfüredről Székesfehérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. A vendégek a késő délutáni órákban visszautaztak a fővárosba, ahol Indira Gandhi bankettet adott vendéglátói tiszteletére. Magyar tanácsi küldöttség Bulgáriában Egyhetes látogatáson magyar tanácsi küldöttség tartózkodik jelenleg Bulgáriában. A delegációt dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezeti, tagja Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke. Küldöttségünket szerdán este fogadta Petr Tancsev, a bolgár kormány első elnökhelyettese és baráti légkörben eszmecserét folytatott vele. Ezt megelőzően a magyar tanácsi vezetők tárgyaltak Georgi Bokov pénzügyminiszter-helyettessel, Dimitar Vaszilevvel, az állami tervbizottság elnökhelyettesével. Csütörtökön reggel a magyar delegáció vidékre utazott, hogy Botevgrádban, Tirnovóban, és Burgaszban is megismerkedjék a tanácsi szervek tevékenységével.