Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk • Egy nap hírei NAGYON ENYHÉN szólva mozgalmas nap volt­­ a szerdai a párizsi Kléber-sugárút körül Egyes újsá­­­­gok, televíziós és rádióállomások felelőtlen kombiná­­­­ciói tovább bonyolították az amúgy sem mindig­­ könnyen követhető események feldolgozását, megér­­­­tését. Elterjesztették például azt — és ez ma, a mo­­­­dern hírközlési technikai eszközökkel sokmillió félre­ s vezetett embert jelenthet —, hogy szerdán valami­ s­­éle „határozott amerikai gesztusként”, nem volt ple­­­­náris ülés a Kléber-sugárúton.­­ Ez, természetes logikai levezetéssel, azt sugall­­­­hatja, hogy veszélyben van az egész párizsi konfe­­­­rencia és nem egy kommentátor már ezt a lehető­­­­séget is megcsillantotta. A helyzet vitathatatlanul­­ bonyolult és szinte semmiféle lehetőséget nem lehet­­ eleve kizárni. Egyelőre azonban a fenti kombinációk , álhírek és VDK-források szerint pillanatnyilag a kon­­­­ferencia normális mederben folytatódik. AZ IGAZSÁG AZ, hogy szerdára nem is tervez­­­­tek plenáris ülést De azért a megalapozatlan hírek­­ elterjedésének megvoltak a maguk előzményét Ezek­­ nem mentik, de legalábbis érthetővé teszik a több , mint borúlátó agyszüleményeket Rengeteg részletről­­ lehetne beszélni de a lényeg az, hogy amerikai és­­ saigoni részről nagyon jó szerződésszegés történt az­­ utóbbi időben.­­ A saigoni alakulatok sok halálos áldozattal járó­­ összecsapásokat robbantanak ki Dél-Vietnam­ban | rendszeresen bántalmazzák a VDK hivatalosan ott- i tartózkodó képviselőit Ma szállították haza Hanoiba­­ az ilyen módon megsebesült tiszteket és mint kide­­­­rült, a saigoniak ilyen munkát végző VDK-tiszteket­­ meg is gyilkoltak. Thieu egyszerűen nem engedi sza­­­­badon foglyait Hosszasan lehetne sorolni mindazt,­­ ami a VDK-nak ahhoz a döntéséhez vezetett, hogy­­ pillanatnyilag felfüggeszti az amerikai hadifoglyok hazaengedését . A DIFK JAVASLATÁRA ezt követően ült össze­­ a négy érdekelt külügyminiszter és VDK-források­­ máris némi haladásról számoltak be. Így ha Wa­­­­shingtonban — és ennek nyomán Saigonban — meg­­­­értik, hogy a megállapodások egyetlen cikkelye sem­­ maradhat írott betű, a vietnami rendezés gyorsan­­ valósággá válhat Addig azonban csak lehetőség. 9 » Az Egyesült Ál­lamokat közvetlen felelősség terheli a dél-vietnami eseményekért Binh asszony kezdeménye­zésére szerdán délelőtt össze­hívott négyes külügyminisz­teri találkozó után Binh as­­­szony, a DIFK külügyminisz­tere kétoldalú eszmecserét folytatott Tran Van Lam sai­goni külügyminiszterrel. Közben a záróokmányt szö­vegező szerkesztő bizottság szerda délelőtt egy és ne­gyed óra hosszat tanácsko­zott. A VDK szóvivője szerint további előrehaladás történt a vitás pontok leszűkítésé­ben. Szerda délben Nguyen Thanh Le, a VDK küldöttsé­gének szóvivője sajtóérte­kezletet tartott, s hangsúlyoz­ta: a párizsi konferencia normális mederben végzi munkáját. Plenáris ülést szerdára nem is terveztek, s a szövegező bizottság tovább folytatja munkáját A VDK szóvivője ezzel vá­laszolt azokra a jelentések­re, amelyek szerint az Egye­sült Államok az amerikai foglyok szabadon bocsátásá­­nak felfüggesztése miatt „fél­beszakítja” a konferencia munkáját Nguyen Thanh Le felhív­ta a figyelmet azokra a sú­lyos fejleményekre, amelye­ket a tűzszünet megsértése okozott Dél-Vietnamban, így február 25-én Nam Danh helységben megtámadták a négyoldalú katonai vegyes­bizottság DIFK tagjait, a de­legáció négy tagját megöl­ték, két tagját megsebesítet­ték. Ezzel kapcsolatban a DIFK-küldöttség vezetője a négyoldalú katonai vegyes­bizottságban követelte, hogy a bizottság haladéktalanul vitassa meg, mint sürgős kérdést, a VDK és DIFK küldöttségek személyes biz­tonságának problémáját. „Abban az esetben, ha a négyoldalú katonai vegyesbi­zottság elfogadja ezt a mun­katervet, folytatjuk az ame­rikai foglyok szabadon bo­csátását” — hangsúlyozta a VDK szóvivője. Az Egyesült Államokat közvetlen felelősség terheli a saigoni rezsim ilyen tetteiért — jelentette ki a továbbiak­ban Nguyen­­ Thanh Le, majd utalt arra: az amerikai fél maga sem hajtja végre a pá­rizsi megállapodásokban elő­irányzott kötelezettségeit, így még nem kezdte meg a VDK kikötőinek aknátlanítását, nem közli az amerikai csa­patkivonások helyét és idő­pontját, sőt amerikai repülő­gépek a tűzszünet után több ízben is támadásokat intéztek a DIFK fennhatósága alatt álló területek ellen. A szóvivő közölte továbbá, hogy a párizsi konferencián tisztázták a Waldheim ENSZ főtitkár jelenlétével kapcso­latos problémákat. Az ENSZ- főtitkára, illetve képviselője nem vesz részt a záróok­mányt szövegező bizottság munkájában, s a záróok­mányt sem fogja aláírni. Mi­után azt csak a kormányo­kat képviselő 12 külügymi­niszter írja majd alá. Nguyen Day Trinh, a VDK külügyminisztere megérkezik a párizsi Hotel Majestic-ben tartott külügyminiszteri ta­nácskozásra. A HÁBORÚ befejezése Vietnamban, a béke helyre­­állítása Laoszban, Ázsia és a :sendes-óceáni térség vala­mennyi állam számára szük­ségessé tette, hogy felülvizs­gálja diplomáciai fegyvertá­rát. Válaszolni kell arra a kérdésre, milyen alapon nyu­godjék a jövőben a térség népeinek biztonsága. A vietnami háború egyik legfőbb tanulsága, hogy az erő alkalmazása egyetlen ázsiai probléma pozitív meg­oldását sem teszi lehetővé, csupán reménytelen kátyúba viszi az „erőpolitika” híveit Az események fejlődése azonban azt mutatja, hogy az erőpolitika hívei korántsem tűntek el. Vegyük például lord Carrington angol had­ügyminiszter minap véget ért háromhetes délkelet­ázsiai és csendes-óceáni uta­zását. Carrington egyik fő célja az volt, hogy alátámas­­­sza: az Anglia, Szingapúr, Malaysia, Ausztrália és Új- Zéland közötti öthatalmi paktum megingathatatlan. Megpróbálta rábírni Auszt­ráliát Szingapúrban állomá­sozó katonai kontingensének fenntartására, bár Canberrá­ban tudomására hozták, hogy Ausztrália véglegesen elha­tározta, kivonja zászlóalját Szingapúrból. Carrington tár­gyalt annak lehetőségéről is, hogy angol atom-tengeralatt­járók látogassanak ausztrá­liai és új-zélandi kikötőkbe. Mind e mögött Londonnak az a törekvése áll, hogy megszi­lárdítsa­­ a neokolonializmus támaszait, megerősítse Ang­liát katonai felügyelői pozí­ciójában a világnak ebben a körzetében. A kínai vezetők ugyancsak ÁZSIA JÖVŐJE különös érdeklődést mutat­nak az „erők játéka” iránt Pekingben egy évvel ezelőtt Nixon látogatásának befeje­zése alkalmából kiadott kö­zös közleményben az Egye­sült Államok és Kína kije­lentették: „a világ népeinek érdekeivel ellenkeznék, ha valamely nagyhatalom ös­­­szebeszélne egy másikkal a többi ország ellen, vagy ha a nagyhatalmak befolyási öve­zetekre osztanák fel a vilá­got”. Ma azonban sok nyu­gati megfigyelő mind több okot lát a kínai diplomácia akcióiban arra a vélemény­re, hogy napirendre kerül a „Peking—Tokió tengely”, sőt a „Washington—Peking tengely” megteremtése. Vilá­gos, hogy az ilyen politika a régi katonai szövetségek éle­tét hosszabbítja meg és új szövetségek kötésére ösztö­nöz. EKÖZBEN az ázsiai népek tudatában visszavonhatatlan változások mentek végbe. Mind erősebben érezhető, hogy Ázsia és a Csendes­óceán körzetében a nemzet­közi kapcsolatok egész rend­szerének gyökeres átépítésére van szükség. Nem véletlenek azok a módosítások sem, amelyeket Ausztrália és Új- Zéland hajtott végre külpoli­tikája irányvonalán. Az egész világ felfigyelt azokra a Canberrából hallatszó józan véleményekre, amelyek a Délkelet-Ázsiában létrehozott katonai-politikai tömbök rendszerének idejétmúlt vol­tát és ennek szükségességét hangoztatták, hogy ki kell kerülni a terhes és veszedel­mes kötelezettségek bűvös köréből. _ ___ A Szovjetunió elveti azt a gondolatot, hogy a nemzet­közi kapcsolatokat Ázsiában csak az erőpolitika szálaiból lehet szőni. A kollektív biz­tonság szovjet eszméje azt a politikai folyamatot ösztönzi, amelynek során teljesen új alapokon lehetne kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat Ázsiában. Melyek ezek az alapok? Lemondás az erő al­kalmazásáról az államok egy­más közötti kapcsolataiban, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tisztelet­ben tartása, be nem avatko­zás a belügyekbe, a gazdasá­gi és egyéb téren folytatott együttműködés széles körű fejlesztése a teljes egyenjogú­ság és kölcsönös előnyök alapján. Az ázsiai béke jövőjével foglalkozva sok ázsiai veze­tő lényegében ugyanolyan elgondolásokat juttat kifeje­zésre, mint a Szovjetunió. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök például február 6-i beszédében ezt mondotta: „Mi kétségkívül szeretnénk, ha egész Ázsia a béke és együttműködés körzetévé válnék”. Malaysia miniszter­­elnöke, Abdul Razak, tavaly októberben, moszkvai tartóz­kodása alkalmával arról szólt, hogy országa tisztelet­ben tartja a békés egymás mellett élés alapelveit és ar­ra törekszik, hogy békés ala­pon érje el a Délkelet-Ázsiá­­ban érdekelt felek törvényes érdekeinek elismerését és összehangolását. VALAMENNYI ázsiai or­szág előtt nagy lehetőség áll, hogy hozzájáruljon e térség nemzetközi kapcsolatainak újjáalakításához. A kollektív biztonsággal kapcsolatos szovjet elgondolás minden­képp ösztönzi az erre irányu­ló kísérletet Szartak Beglov. 1973. március­­•­ csütörtök Új munkarend a helsinki előkészítő tanácskozáson Az európai biztonsági érte­kezletet előkészítő helsinki nagyköveti­ tanácskozás má­tól új munkarendre tér át: a napirendi pontok tartalmá­nak gyakorlati meghatározá­sát egy kisebb létszámú mun­kabizottság fogja végezni. A legközelebbi plenáris ülésre csak jövő kedden kerül sor. Az előző napon létrejött kompromisszum már szerdán jótékonyan éreztette hatását: a kétórás munkaülésen a nagykövetek a tárgyszerű együttműködés légkörében, különösebb vita nélkül álla­podtak meg a munkabizott­ság működési szabályaiba. A bizottság az első napirendi „kosár” tartalmát, az euró­pai biztonság megszilárdítá­sával, az államok közti kap­csolatok elveivel foglalkozó javaslatokat elemzi majd. Ennek során egységbe fog­lalja a hasonló mozzanatokat és felsorolja az ezektől eltérő álláspontokat, valamint a javasolt témákat is. Előszer­kesztő munkájának eredmé­nyét jelentésben terjeszti a plenáris ülés elé. A munkabizottság tevé­kenységében minden ország részt vehet. Az első bizottsági ülés el­nöke — sorshúzás alapján — Malcev szovjet nagykövet, lett. A továbbiakban a fran­cia ABC sorrendjében min­den nap más ország képvise­lője elnököl. ­ Indiánok akciója Szerdára virradó éjjel mintegy 200 sziú indián el­foglalta a Pine Ridge-i re­zervátumban levő Wounded Knee városkát. Kifosztották a városka egyik fegyverke­reskedését, s így hagyomá­nyos lándzsáikon és to­­mahawkjaikon kívül modern tűzfegyverekkel is rendel­keznek. Az indiánok túsz­ként fogva tartják a városka tíz lakosát, köztük egy ka­tolikus papot. Az FBI és a­ rendőrség az éjszaka folyamán körülvette a rezervátumot. Az FBI je­lentése szerint a sziúk az amerikai indiánok mozgal­mához tartoznak. Carter Camp, az indián­csoport vezetője telefonon közölte a rendőrséggel, hogy a túszok szabadon bocsátá­sának feltétele néhány kö­vetelés teljesítése. Többek között azt követelik, hogy Edward Kennedy szenátor vezetésével szenátusi bizott­ság vizsgálja ki az indián­ügyi hivatalnak a sziú törzzsel kapcsolatos tevé­kenységét. BONN Hafez Iszmail, Szadat el­nök nemzetbiztonsági tanács­­­adója szerdán reggel Bonn­­ba érkezett, hogy tárgyalá­sokat folytasson a közel-ke­leti helyzetről Willy Brandt kancellárral és Paul Franke külügyi államtitkárral. SANTIAGO Prats tábornok, chilei bel­ügyminiszter tanácskozást folytatott az ország politikai pártjainak képviselőivel ar­ról, hogyan biztosítsák a közrendet közvetlenül a március 4-én megrendezendő parlamenti választások után. Az elnöki hivatal sajtóiro­dájának jelentése szerint a tárgyaláson megállapodás született és ennek értelmé­ben a pártok magukra vál­lalják a felelősséget azért, hogy párthívei­k fegyelmezet­ten vegyék tudomásul a vá­lasztás eredményeit. Chilé­­­ben korábban bejelentették,­ hogy a karhatalmi erők fel­lépnek mindenféle rendza­varás ellen. BONN Szerdán délben megérke­zett Bonnba Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára, és röviddel megérkezése után a­ bonni kancellári hivatalban meg­kezdte tárgyalásait Egon Bahr nyugatnémet állammi­niszterrel. Kohl és Bahr a két német állam közötti alapszerződés tavaly decem­berben történt aláírása óta első ízben találkozott egy­mással. Tárgyalásaik közép­­­pontjában az NDK és az NSZK kapcsolatainak nor­malizálásával összefüggő kérdések állnak. A DEN Adenben véget ért az Afro-ázsiai népek szolida­ritási szervezete végrehajtó bizottságának 4 napos talál­kozója, amelyen 37 afrikai és ázsiai ország, továbbá 16 antiimperialista szervezet képviseltette magát. A zá­róülésen részt vett Szalam Robeia Aty, a M­DK elnöki­ tanácsánál­; elnöke. Abdel- Fattah Tspian­, a Dél-jemeni Nemzeti Front politikai szer­vezetének főtitkára mondott zárszót. MOSZKVA A Szovjetunióban szerdán földkörüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz 549. jelzésű mesterséges holdat. A Kozmosz 549. fedélzetén elhelyezett tudományos be­rendezések kifogástalanul működnek és a kozmikus térség tanulmányozásának folytatását szolgálják. PRÁGA Baráti látogatásra Prágába érkezett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­döttsége, amelyet Ho Dam miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter vezet. A delegációt Moszkvában rövid időre megszakította útját. Az NDK néphadseregének életéből A Német Demokratikus Köztársaság néphadserege ma ünnepli megalakulásának 17. és­­ 01 fotóját. Képünk a hadsereg életének egyik mozzanatát örökítette meg. A hadiflotta torpedó-enors naszádainak gyakorlata. " ' ' . ('fotók: ADN-MIl-KS)

Next