Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
«MM>AAAAAAAA^AAA/W%*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^^^^WS/VMW^^W^MM Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Rhodesias remények VISZONYLAG RITKÁN KERÜL SOR ARRA, hogy az egyhangúság elve alapján működő Biztonsági Tanácsban a szovjet delegátus tartózkodjék a szavazástól. A szokatlan gesztus magyarázata: a Szovjetunió nem akar vétójával megakadályozni dr. Owen brit külügyminiszter szóban forgó javaslatát, de érzékeltette: enyhén szólva nem vár sokat az indítványtól. "Mi az Owen-javaslat? Lényege: a világszervezet főtitkára nevezzen ki egy főmegbízottat, aki igyekszik közreműködni a rhodesiai rendezésben. Már vannak előzetes elképzelések a jelölt személyről. Úgy tűnik, a megbízást Prem Csand indiai tábornok kapja, akinek már van némi rutinja az ilyen világszervezeti akciókban: Cipruson és Katangában tevékenykedett. Az utóbbit jobb nyomban elfelejtenünk. Akkor ugyanis a világszervezet kongói szereplése nem segítette sem a nagy összafrikai, sem a helyi feladatok megfelelő megoldását, inkább bizonyos nyugati köröknek kedvezett. Ez persze nem az indiai vezérőrnagy személyén múlott, mint ahogy most sem sok múlik rajta. A SZOVJET TARTÓZKODÁS éppen azzal magyarázható, hogy az Owen-javaslat ENSZ-főmegbízott kinevezése nem oszt és nem szoroz a bonyolult, ezernyi szálból összeszövődő probléma rendezésében. A szovjet delegátus már a szavazás előtt kifejtette: az angol— amerikai tervnek „megvannak a maga neokolonialista elemei”. Ez a terv ugyan az idők változásának megfelelően kénytelen figyelembe venni bizonyos realitásokat, de túl sok időt és lehetőséget ad a Smith-rezsimnek arra, hogy — elsősorban a korrumpált törzsfők és helyi fekete notabilitások bevonásával — mentse a múltból mindazt, ami egyáltalában menthető. AZ ENSZ-MEGBÍZOTT KINEVEZÉSE önmagában nem elítélendő, ezért nem vétózott a Szovjetunió. Csak éppen nem jelent lépést, igazi, fontos lépést az egyetlen megvalósítható rendezés, az afrikai többségi uralom irányában. Ezt fejezi ki a tartózkodás. Harmat Endre Púja Frigyes tárgyalásai Pója Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője, további megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közelkeleti helyzetről, K. B. Andersen dán, E. Agustsson izlandi és M. Oreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a belgrádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel pedig a kétoldalú kapcsolatokról és az Afrika szarvában kialakult helyzetről tanácskozott A magyar külügyminiszter Hans Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Halim Khaddam Szíriai miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a kétoldalú és az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szereplő kérdésekről. Pója Frigyes ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott Oakar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. 1937. október L, szombat Brezsnyev az új szovjet alkotmánytervezet össznépi vitájáról MOSZKVA: Pénteken, a moszkvai Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke, tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmánytervezet össznépi vitájáról és az annak során elhangzott javaslatokról. Leonyid Brezsnyev összefoglalta az országos vita eredményeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmánybizottság az új szovjet alaptörvénybe belefoglalni javasol. Az alkotmánytervezet társadalmi vitája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosításához, az új szovjet alaptörvény tartalmi gazdagításához. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkotmánybizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektíváitól, a társadalmi szervezetektől és az egyes állampolgároktól érkezett észrevételek áttekintése, rendszerezése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az alkotmánybizottság által eléje terjesztett alkotmánytervezetet a társadalmi vita során elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figyelembevételével jóváhagyta. Az alkotmánytervezetet a a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. „A kommunistáknak igaza van... Napról napra nagyobbnak tűnik a távolság a francia szocialista párt és a kommunisták álláspontja között a baloldali csúcsértekezlet egy héttel ezelőtti kudarca óta. A szocialista vezetők nyilatkozataikban azt a benyomást kívánják kelteni, mintha az FKP tárgyalási pozíciója — „új követelései” — a kommunista párt valamiféle belső válságát tükröznék és „titkos megfontolásokat” rejtenének. A T Humanité az FKP álláspontját kifejtve, a szocialista nyilatkozatokra válaszolva újabb „dossziékat” ismertet az eredménytelenül végződött tárgyalások anyagából. A l’Humanité pénteki száma hírt ad arról, hogy a szocialista párt végrehajtó bizottsága csütörtökön levelet intézett a kommunista párthoz, s ebben a szocialisták ismert pozícióit fejti ki, hozzátéve, hogy az FKP Központi Bizottságának levelére a szocialista párt október 8—9-i igazgatóbizottsági ülésén fogalmazzák meg a választ. A l’Humanité vezércikkében azt írja, hogy sem a levélben, sem a végrehajtó bizottság határozatában nincs semmi új, semmiféle nyitás, semmiféle kezdeményezés a párbeszéd A lap beszámol a szocialista párt első titkárának Helmut Schmidt szövetségi kancellárral létrejött csütörtöki találkozójáról. „A leghosszabb találkozó” című, fényképes tudósításban az FKP lapja kiemeli az AFP hírügynökség jelentését, amely szerint a két politikus még sohasem tárgyalt ilyen sokat — két órán át — egymással, majd idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt szombati cikkének megállapítását: „A kommunistáknak egy kicsit igaza van: nem ők fordultak balra, hanem partnereik változtak a jobboldal irányában”. NTO-beszélgetés Belgrádról A NATO-tagállamoknak a belgrádi konferencián részt vevő küldöttség vezetői Evere városban zárt körű értekezletet tartottak, amelyen megvitatták, milyen álláspontot képviseljenek a belgrádi találkozón. A zárt ajtók mögött tartott értekezletről természetesen nem adtak ki közleményt, de megbízható forrásból származó értesülések szerint a 14 nagykövet (Izland képviselője nem volt jelen) három kérdésről tárgyalt: állásfoglalásukról a megnyitó ülésen, munkájukról a bizottságokban és a záróközleményről. A megbeszélésen olyan vélemény alakult ki, hogy a NATO-országok képviselői „párhuzamos" magatartást tanúsítanak, de ne terjesszenek elő közös javaslatokat, s ezáltal kerüljék el azt az esetleges szemrehányást, hogy „tömbök közötti megbeszélések” irányába akarják vinni a belgrádi konferenciát. Abban is megállapodtak, hogy hangoztatni fogják: a helsinki záróokmány ajánlásai érvényesek maradnak a következő 15— 20 évben. Maróthy László prágai beszéde Pénteken folytatta munkáját a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség II. országos kongresszusa. Ekkor mondta el üdvözlő felszólalását dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, a kongresszuson részt vevő magyar ifjúsági küldöttség vezetője. A szovjet parlament rendkívüli ülésszaka elé Az eszmecsere tanulsága A Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáig már csak néhány nap van hátra. Október 4-én — pontosan négy hónappal az új alkotmánytervezet közzététele és országos megvitatásának kezdete után — összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Az alkotmánybizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, a bizottság elnökével befejezte a vita eredményeit összegező és elemző beszámoló jelentés elkészítését, a megfelelő következtetésekkel és javaslatokkal együtt. Az ország a nagy eseményt várja. Tudjuk, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küszöbönálló ülésszaka a világközvélemény széles köreiben is élénk érdeklődést kelt. Mennyiben volt gyümölcsöző ez a vita és milyen eredménnyel zárult? A személyes érdekeltségnek arra az őszinte megnyilvánulására, amelyet az állam alaptörvényének tökéletesítéséről folytatott vita során sok millió ember tanúsított, az alkotmánybizottság hasonló őszinteséggel válaszol. Egyetlen megjegyzést vagy javaslatot sem szabad figyelmen kívül hagyni — jelentette ki a bizottság, ő felhívta a minisztériumokat, hatóságokat, a párt- és tanácsi szerveket, hogy vegyék figyelembe a bírálatokat, és tegyenek intézkedéseket a helyzet javítására ott, ahol ez szükséges. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban a demokrácia, a szabadságjogok problémájának megoldása a kizsákmányolás törvényben rögzített, tényleges megszüntetésével kezdődött — a munka szabadságának törvényes és gyakorlati megvalósításával. A Szovjetunióban — fajra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül — mindenkinek biztosítják azokat a szociális és gazdasági jogokat, amelyeknek megvalósítása nélkül az ember semmiféle más jogával és szabadságával nem élhet. Az új alkotmánytervezet a munkához való jogot kiegészíti a munka neme, a foglalkozás megválasztására való joggal, kiegészül a művelődéshez való jog, a társadalombiztosítási ellátásra, az ingyenes orvosi ellátásra, a pihenésre való jog. Sőt, a tervezet a lakáshoz való jogról is beszél. Az új alkotmány kiszélesíti és elmélyíti az állampolgárok politikai és személyi jogait. Az alkotmány humanitása az egyénnek a társadalom más tagjai érdekeivel szemben érzett tudatos magatartásán, az állam mindenki számára kötelező törvényeinek tiszteletben tartásán alapszik. Az új alkotmány kimondja, hogy a Szovjetunióban minden hatalom a népé, s rögzíti, hogy az állami élet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára bocsátják. A vita lefolyását minden tekintetben sikeresnek mondhatjuk és jogosan tekinthetjük kimagasló eseménynek a szovjet társadalom életében, már csak azért is, mert az ország minden vagy csaknem minden polgára a dokumentum társszerzőjének érezte magát. Annak a dokumentumnak, amelynek a jelentősége túlnő korunk keretein. Fjodor DresttK Üdvözlő távirat Kínába Hua Kuo-Feng-nek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Peking A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek,, a kínai népnek és a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 28. évfordulója, a kínai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Remélem, hogy a két ország közötti kapcsolatok a béke és a haladás ügyét szolgálva fejlődnek. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Teljesítik a japán géprablók követeléseit A repülőtérre kísérik Sem*sui Hirosi 40 éves bűnözőt,, akinek kiszabadítását —. mert nyolc más társával együtt—*, a japán géprablók követelik. (Népújság telefotóM AP—MTI—KS> Kőolaj és datolya Ázsia délnyugati részén helyezkedik el a hazánknál több mint négyszer nagyobb (438 446 km 2) területű, 11,5 millió lakosú Iraki Köztársaság. A népességének körülbelül 75 százaléka arab, 20 százaléka kurd és a türkmén, a perzsa, az asszír és az örmény nemzetiség is megtalálható. Mezopotámiában, a mai Irak területén született meg az emberiség legrégibb állama, a suméroké. Mezopotámiát az arabok i. ez. 636-ban foglalták el, az általuk alapított állam a XIV. században a mongol betörések áldozata lett, később perzsa, majd 1638-tól török uralom következett A széthullott ozmán birodalom három vilajetjéből keletkezett Irak, amit Nagy-Britannia megszállt és 1920-tól mandátumterületként kormányzott. Az 1958-as, júliusi forradalom a monarchia bukásához, a brit katonai támaszpontok megszüntetéséhez, az 1955- ben kötött iraki—török szerződés felmondásához vezetett. Az 1968-ban hatalomra került Bareth Párt által támogatott kormány számos haladó társadalmi és gazdasági intézkedést tett: államosított és földreformot hajtott végre. Irak a harmadik világ egyik legdinamikusabban fejlődő országa, 1976-ban 107,6 millió tonna kőolajat termelt. „Olajország”, mint ilyen, élvezi az utóbbi évek konjunktúrájának hasznát. A nemzeti össztermék 4,0 százaléka exportban realizálódik, több mint 90 százaléka a kőolajból származik. A feldolgozóipar termelésének 40 százalékát az élelmiszeripar teszi ki. Az elmúlt években végrehajtott gazdaságfejlesztési tervek a nemzeti jövedelem növelését az ipari és a mezőgazdasági termelés emelését célozták. A jelenlegi tervidőszakban (1976—80) a hangsúlyt az infrastruktúra és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. A mezőgazdaságban végrehajtandó beruházások célja a termőterületek növelése (jelenleg az ország területének 12,5 százaléka), öntözési programok megvalósítása, és az élelmiszer-termelés fokozása. A munkaképes lakosság felét a mezőgazdaság foglalkoztatja. Kevés a szakképzett munkaerő. A végrehajtott földreform új tulajdonformákat teremtett, a magán kisbirtok mellett egyre több szövetkezet, kollektív farm és állami gazdaság jött létre. Legfontosabb növénye és a kőolaj mellett fő devizaforrása a datolya. A datolya- és gyümölcsültetvények területe 1630 négyzetkilométer. Legnagyobb mennyiségben búzát, árpát és rizst termelnek. Állattenyésztése — a modern állami gazdaságok kivételével — alacsony színvonalú, legfontosabb állata a juh. Irak külkereskedelmi forgalmában — a fejlett tőkés országokon kívül — a szocialista országok is növekvő mértékben (18 százalék 1975-ben) részesednek. A fejlődő országok felé irányuló magyar külkereskedelmi forgalom 20 százalékát Irakkal bonyolítja le hazánk. Magyarország autóbuszokat, autóbusz-összeszerelő üzemet, telefonközpontokat, faluk villamosításához alállomásokat, baromfifarmokat, datolyafeldolgozó berendezéseket, malmokat, hűtőtároló- és konzervgyárat, továbbá vágóhidat szállított az arab országokba A magyar importban Irak kőolaj- és datolyaszállítmányokkal szerepel. TERRA — i | ♦