Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

HinMfMSIIIffMllllllllllllliaillllllllMttlMIHMRMfimilllllIIIIlHIIIIn ! ; ; i i ! i i | i i : i i j ■ í ; : ; j i : i i i ■ ! j j ’ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Robbanásveszély Rhodesiában A­ RHODESIAI HELYZET a témája az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének. A testület összehívását az Afrikai Egységszervezet kérte azzal az indokkal, hogy Nagy-Britannia súlyosan megsérti az országról decemberben Londonban kötött négyoldalú megálla­podást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hiva­tott, hogy egy átmeneti időszak közbeiktatásával biz­­tosítsa a hatalom átadását a fehértelepes Smith-rend­­szer kezéből a fekete többségnek. Az egyezmény alá­­írói között szerepel a fegyveres felszabadító harcot folytató Zimbabwe Hazafias Front, a fehér telepesek képviselője, a vele együttműködő Murorewa-kor­­mányzat, valamint a volt gyarmattartó, Nagy-Bri­­tannia. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendel­­tek el, s az újonnan kinevezett brit kormányzónak, lord Soamesnak kellene gondoskodnia a megfelelő politikai körülményekről a valóban szabad választá­­sok megtartásához. A londoni megállapodás egyik fontos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhode­­siából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mint­­egy hatezer embert. Az utóbbi hetek eseményei azon­­ban arról győzték­­ meg a zimbabwei hazafiakat és az E­­ AESZ tagországait, hogy a brit gyarmati kormány­zat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzorewa kormányzat fenntartásáért. A dél-afrikai csapatokat nem vonták ki, lord Soames részrehajló intézkedései pedig a hazafiakat sújtják. A BT-VITA afrikai kezdeményezői tehát a lon­­doni egyezmények durva megsértését akarják szá­­monkérni Nagy-Britanniától. Anglia végső soron vétó­­jogával élve megakadályozhatja a határozathozatalt a BT-ben, de ez esetben — az AESZ ezt már jó előre jelezte — a vita kezdeményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik. Anglia viszont sze­retné elkerülni, hogy ott a vádlottak padjára ültes­­sék. A vita élét elveendő lépéseként értékelendő,­­­ hogy a BT-ülésre időzítve lord Soames bejelentette: az országot Dél-Afrikával összekötő híd északi olda­­lán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzését a dél-afrikai csapatoktól. EZ A RÉSZLEGES KIVONULÁS azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűzszünetet, Pálfi Viktor © Jimmij 1980. február 1., péntek Bizalmat szavaz az OKP Az olasz képviselőház a hét végén bizalmi indít­vánnyal egybekötött szava­zást tart a Cossiga-kormány antiterrorista intézkedései­ről. Az Olasz EP vezetősége szerdai ülésén úgy döntött, hogy bizalmat szavaz a kor­mánynak a kérdésben anél­kül, hogy ezt a bizalmat más kérdésekre és területek­re is kiterjesztené. Az OKP vezetőségének határozatát a kommunista képviselők kö­rében nem fogadták osztat­lan­­ lelkesedéssel. Többük­nek az a véleménye, hogy a kormány törvénytervezete önkényes hatósági lépésekre is módot nyújt, s ezeket a fejezeteket módosítani kel­lett volna. Az OEP azt ter­vezi, hogy a szocialistákkal karöltve kiegészítő doku­mentumot terjeszt a képvi­selőház elé. Genscher nyilatkozata: az NSZK kitart az enyhülési politika mellett A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a­­ világpolitikai színteret nem szabad érzel­­m­eknek uralniuk — jelen­tette ki a Die Zeit című fo­lyóiratnak adott interjújában Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter. Genscher leszögezte: bonni kormány elsődleges célja változatlanul az eny­­hülési politika eddigi ered­ményeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet részről ki akarnak használ­ni minden tárgyalási lehe­tőséget Kelet és Nyugat kö­zött, beleértve a madridi Eu­­rópa-értekezletet és a­­ két német állam vezetőinek csúcstalálkozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán ki­alakult feszültségre utalva burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat is: *a Nyugat energiaforrásainak védel­mében meghirdetett katona­­politika — Genscher szavai szerint a kelet-nyugati el­lentétek kiterjesztése az észak-dél viszonyra, a fejlett ipari államok és a fejlődő vi­lág kapcsolataira —, veszé­lyes, a Nyugat érdekeire nézve káros következmé­nyekkel járhat. a‘ Tüntettek a franciák Mintegy kétezer francia tüntetett Cologne nyugatnémet vá­rosban, ahol most áll bíróság előtt Kurt Lischka volt náci tiszt. Lischka irányította a francia zsidók deportálását a második világháborúban. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Irán egy éve Van, aki január 16-tól, vagyis a sah elutazásától számítja az új iráni nap­tárt. Mások viszont huszon­hat nappal későbbre datál­ják az iráni fordulatot, ami­kor is véget ért a Dósán Ta­­­­peh légibázis körül vívott csata. Megint mások úgy vé­lik, hogy február 11-én te­tőztek a forradalmi változá­sok, amikor a hatalmat a síita vallási mozgalom kép­viselői vették át. Mindez ta­lán csak az évforduló meg­ünneplésének szempontjából érdekes. Az iráni változáso­kat — mivel folyamatról van szó, ma is tartó folya­matról— nehéz lenne egyet­len naphoz kapcsolni. Egy esz­endővel ezelőtt Irán va­lóban történelmi napokat élt át: nemcsak a 2500 éves monarchia ért véget, hanem pont tevődött az utolsó ural­kodó, Reza Fahlavi csődpoli­tikájára is. Széles egységfront A sah elleni harcot az irá­ni tömegek vívták. A társa­dalom legkülönbözőbb réte­­gei vettek részt a tüntetése­ken, majd a fegyveres felke­lésben is. A széles egység­front — és ezt eleve szük­séges hangsúlyozni — azért jöhetett létre, mert a nép egészét, beleértve a városia­kat és a falusiakat, az ér­telmiségieket, a diákokat és a nőket, a nemzeti burzsoá­ziát és a nincsteleneket, a „ végsőkig kifárasztotta és el­keserítette a sah ,,fehér for­radalmának” csődje, a nö­vekvő infláció, a vágtázó árak, a munkanélküliség, egyszóval a teljes kilátásta­­lanság. Ebben a helyzetben szinte nemzeti szimbólummá nőtt fel az a Khomeini, aki az első pillanattól szemben állt az uralkodóval és már sok-sok évvel korábban meg­jósolta a sah reformpolitiká­jának kudarcát. Ha Iránban a síita egy­házon kívül lett volna olyan szervezett politikai erő, amely képes a forradalmi helyzet­tel élni, az események va­lószínűleg más fordulatot vesznek. Az a tömeg ugyan­is, amely Khomeini nevével ment az utcákra, elsősorban a gyűlölt zsarnok ellen kelt fel. Egészen világosan: az iszlám hagyományos szere­pének visszaállítása csak azért kaphatott a sahellenes tömegmegmozdulások kap­csán akkora hangsúlyt, amekkorát végül is kapott, mert Khomeini nevében és utasítására a több tízezer mullah vitte az utcára és vezette a tüntetéseken részt­vevőket. Törésvonalak A­ tömegmozgalomban részt vett erők egységén szinte Khomeini hatalomra jutásá­nak pillanatától törésvonalak támadtak. Mindez világosan kitűnt abból, hogy a kezdet kezdetétől formálisan kettős hatalom alakult ki. Az az ideiglenes kormány, amely­nek élére a Moszadik-éra ve­terán személyiségét, Bazar­­gánt nevezték ki, sokkal vi­­lágibb jellegű állam megte­remtését tervezte, mint amit az ajatollahok sürgettek és lényegében megvalósítottak. Ez a polgári szárny alapve­tően arra törekedett, hogy a sah, illetve a Pahlavi-rend­­szer durva hibái­­ nélkül foly­tassa Irán kapitalista fej­lesztését. Nem volt egység a síita egyházon belül sem. Az egyik irányzat, amelyet az időközben elhunyt Taleghani vezetett, politikailag is prog­­resszívebb berendezkedést kívánt. Shariat Madari prog­ramja viszont jobbról lépett volna át Khomeini politikai konzervativizmusán. A tel­jes képhez tartozik, hogy nemcsak a vezetés szféráiban bontakozott ki küzdelem Khomeini nézetei körül. Irán lakosságának mintegy fele különböző nemzetiségekhez tartozik. Ezek a kurdok, tür­­kök, azerbajdzsánok és ara­bok az elmúlt évszázadok so­rán és a legutóbbi időkben is számos sikertelen kísérletet tettek kisebbségi jogaik ér­vényesítésére. Okkal számí­­tottak arra, hogy a zsarnok­ság megdöntése sorsuk javu­lásához vezet. Ezzel szemben egyfajta síita sovinizmussal találkoztak, s ez a tény nem kis szerepet játszott abban, hogy a meglehetősen bizony­talan helyzetet kihasználva, sőt, valószínűleg külső su­gallatra, fegyvert fogtak jo­gaik érvényesítésére. Sok a kérdőjel A belső véleménykülönb­ségek, illetve a nemzetiségi területeken sorozatosan fel­lángoló fegyveres harcok mindenképpen közrejátszot­tak abban, hogy Khomeini mindmáig nem tisztázta vi­lágosan a jövővel kapcsola­tos nézeteit. Igaz ugyan, hogy történelmileg rendkívül rö­vid idő telt csak el a sah rendszerének megbuktatása óta. Az új iráni vezetés en­nek ellenére is adós annak pontos felvázolásával, hogy miként képzelik el az ország jövőjét. Az az alkotmány­­tervezet ugyanis, amelyet — meglehetősen nagy érdekte­lenség mellett — pár hónap­­pal ezelőtt népszavazáson fo­gadtattak el, lényegében csak arra ad választ, hogy olyan berendezkedésű állam ki­alakítása a cél, ahol a meg­teremtendő alkotmányos in­tézmények rendszerét egyér­­telműen a vallási vezetésnek rendelik alá. Ezzel szemben nem döntöttek olyan kulcs­kérdésekről, mint amilyen a gazdaságpolitika, az ipar és­­ a mezőgazdaság jövője, a földreform sorsa. A túlságosan sok kérdőjel Khomeini híveiben is vala­mifajta elégedetlenséget kel­tett. Nemcsak a rendszer nyílt ellenségei fogtak fegy­vert és szerveztek szabotázs­akciókat, hanem azok is hallatták hangjukat, akik el­sősorban a „nagyobb darab kenyérért” álltak Khomeini mellé. A bankok és bizonyos nagyvállalatok államosítását, az ország gazdasági függet­lenségre való törekvését köz­vetlenül ugyanis nem érzé­kelték. Emellett változatla­nul pang a termelés, az ipar 30—40 százalékos kapacitás­sal dolgozik. Állandósult a feketepiac, másrészt a mun­kanélküliség nem csökken, sőt, talán még többen van­nak rendszeres kereset nél­kül, mint egy esztendővel ezelőtt. Nemzetközi háttér A külső-belső gondoktól fűtött Irán helyzetét bonyo­lítja, hogy a világ jelenleg legfeszültebb térségében, a Közép-Keleten terül el. A túszügy — hogy fiatalok egy csoportja elfoglalta a tehe­­ráni amerikai nagykövetsé­get és az ott levő diploma­tákat foglyul ejtette — még jobban elmérgesítette az Egyesült Államok és Irán vi­­szonyát, ami már önmagá­ban veszélyezteti a térség nyugalmát. Tény, hogy az amerikai elnök e tekintetben meghátrálásra kényszerült: az Egyesült Államokban gyógykezelt sahnak­ el kel­lett hagynia az amerikai föl­det. De Carter erre a gazda­sági embargó meghirdetésé­­vel, majd — második foko­zatként — hadihajói felvo­nultatásával reagált. Ez tu­lajdonképpen már annak a Carter-doktrínának az előké­­szítése volt, amelyben az amerikai elnök újjáválasztá­­si kampánya hidegháborús nyitányaként közölte, hogy az Egyesült Államok kész kato­nailag is beavatkozni a tér­ségben. Mindez, bár Washington­ban formálisan az afganisz­táni fejleményekkel magya­rázzák, alapvetően az olaj­térségben az iráni esemé­nyekkel indult változások következménye. Hogy a sah uralmának megdöntése előbb-utóbb kihat a térség erővonalaira is, azt sejteni lehetett. Jelenleg viszont már ezek a külső tényezők is ne­hezítik a sürgető iráni kibon­takozást. Ezen a tényen nem sokat változtathat az sem, hogy a hatalomátvétel egy­­esztendős évfordulóján Ba­­niszadr személyében megvá­lasztották az új, alig egyéves Irán első elnökét. Ónody György Bécsi haderő­csökkentés Csütörtökön a bécsi Burg Redouten-termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségvezető-helyettes el­nökletével megnyílt a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 20. ülésszaka. A franciák nem követik az e­m ?ri' a a' at A France Soir című pári­zsi esti lap értesülése szerint Franciaország nem követi az amerikai kormányt a Szov­jetunióval kialakított gazda­sági kapcsolatok csökkenté­sében. A francia mezőgazda­­sági minisztérium úgy vé­lekedik, hogy a Szovjetunió­ba irányuló gabonaszállít­mányokat nem csökkentik és Franciaország — a lehe­tőségekhez képest — kész minden egyéb szovjet meg­rendelést teljesíteni. (TASZSZ) BUKAREST Csütörtökön Bukarestbe érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Gromiko a Román Szocialista Köztársa­ság vezetőségének meghí­vására tesz rövid látogatást a román fővárosban. BERLIN Berlinben csütörtökön köz­leményben jelentették be, hogy szerdán két személy Berlin és Erfurt között meg­kísérelte erőszakkal eltéríteni az NDK Interflug légifor­galmi társaságának egy IL 18-as típusú repülőgépét. A gép személyzete és az utasok határozott fellépésükkel megakadályozták a bűncse­lekményt. A tetteseket őri­zetbe vették. WASHINGTON Újabb tények kerültek nyilvánosságra annak alátá­masztására, hogy tavaly szeptember 23-án a fajüldö­ző dél-afrikai­ rendszer atom­bombát robbantott. A The Washigton Post című ameri­kai lap szerint a központi hírszerző ügynökség, a CI­A a képviselőház és a szená­tus több bizottságát értesí­tette arról, hogy műholddal robbanást észleltek abban a körzetben, amelyben akkor a dél-afrikai haditengerészet több egysége titkos hadgya­korlatot tartott. FÜZESABONY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET: cukrászüzem-vezetői és -vezetőhelyettesi állások betöltésére. Szakmai képesítés, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Házaspár előnyben. Jelentkezés: ÁFÉSZ Kereskedelmi Főosztály, Füzesabony, Rákóczi út 69. Tel.: 122. Környezetvédelem - településtisztaság A HEVES MEGYEI TELEPÜLÉSTISZTASÁGI VÁL­LALAT ezúton közli Tisztelt Megrendelőivel, hogy a lakosság, magánosok szennyvíz- és fekáliatárolóinak tisztítási szolgáltatása ügyvitelét egyszerűbbé tesszük, s a tisztítási díjak átutalási postautalványon történő befizetését megszüntetjük. 1980. február 1-től Tisztelt Ügyfeleink megrendelései­ket az erre rendszeresített postai levelezőlapon (pontos név és cím megjelölésével) juttathatják el, vagy sze­mélyes megjelenés útján tehetik meg a lakóhelyükhöz legközelebb eső üzemirodáinkban, az alábbi címeken: Heves megyei Településtisztasági Vállalat Egri üzemegysége 3301 Eger, Merengő út 3. Gyöngyösi üzemegysége 3200 Gyöngyös,­­ Körösi Cs. S. u. 1. Hatvani üzemegysége 3000 Hatvan, Balassi B. u. 13. KÖZPONTUNK 3301 Eger, Maklári út 7. Telefonon megrendelést nem fogadunk el. A rendszeresített levelezőlapot Tisztelt Ügyfeleink ré­szére minden üzemirodánkban tudjuk biztosítani, il­letve eseti tisztítások során a szippantógépek vezetői rendelkezésükre bocsátják. 1980. február 1-től a szolgáltatás munkadíját a hely­színen, a munka elvégzése után ,készpénzfizetés formá­jában a szippantógépek vezetői veszik át munkalap­­szám­la ellenében. Amennyiben Tisztelt Megrendelőnk a munkavégzésre történő megjelenésünk alkalmával nem tartózkodik otthon, úgy meghiúsulási értesítőt ha­gyunk a helyszínen. A lakosság, magánosok házi szennyvíz- és fékáratá­rolóinak tisztítását az alábbi egységáron végezzük: — az első m3 ürítési díja 55 Ft; — minden további m3 után­­ 1­­28 Ft. A közületek és intézmények részére végzett szolgálta­tásaink szabadárasak. A lakossági vegyes derítők, ipari és magánüdülők szennyvíztárolóinak tisztítási ára megegyezik a közületi tisztítások árával. Ilyen megrendelés esetén külön közöljük díjlé'eleinket. Szolgáltatásainkat a minőségi követelményeknek meg­felelően végezzük, és készséggel állunk Tisztelt Ügy­feleink rendelkezésére. HEVES MEGYEI TELEPÜLÉSTISZTASÁGI VÁLL­AT­­AT. EGER VEGYÉK IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSAINKAT!

Next