Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ki lesz a bálkirálynő? Jutnak eszembe valamikori gazdabálok, midőn a Fekete Sasban zajló mulatság fénypontja az éjféli bárálynő-választás volt. Valóban a legszebb, leginkább odaillő főre került a korona? Talán a legritkábban. Mert a tucatjával összevásárolt szavazócédulák, a felbérelt cimborák szövetsége legtöbbször azokat juttatta e magas címhez, akik így-úgy valakinek, valamiért nagyon fontosak voltak. Nem volt hát ritka a közderültség, melynek közepette bandzsal, kicsit tapító, agyonsminkelt honleány vitte el a királynői pálmát, vele együtt az igazán érdemesek illúzióját. Persze, ha jobban körülnéz az ember mai közéletünkben, sajna felfedezhet tartalmukban hasonló jelenségeket. Igaz, nem bálkirálynőt kell választani, hanem valamely felelős munkahelyi poszt, egyéb hivatal vár betöltésre, kié lesz — mondjuk — egy megürült műszaki osztályvezetői szék posztja? Nem a közeli, a rátermett, a gyárban otthonos mérnöké, hanem akivel a sors az igazgatót összehozta egy jósvafői barlangszanatóriumban, és aki a két hét során legtöbb érdemet zsugapartik és piros hasú bankok elvesztése terén szerez. Persze oka-foka van az én előhozakodásomnak, ami a káderutánpótlás legkirívóbb és ilyen negatív ismérveit vázolja fel nagyhirtelen. Örvendetesen szaporodnak ugyanis az ellentétes, a követendő jó példák. Midőn nem is csupán a közérdek, a társadalmi hasznosság, a képesítés szab medret valamiféle funkció betöltésének, hanem a képesség, iltetve a törvényszabta feltétel. Miszerint a legjobb, a leginkább helyénvalók kiválasztásában — híven a demokratizmus szelleméhez — pályázat dönt. Hogy bizonyos munkaterületeken milyen etikai magasságba emelkedett ez a fajta, a szubjektív érdekek érvényesülését kiszűrő törekvés? A minap mammutvállatok igazgatói, tanácsok elnökei nyilatkoztak a rádióban, tanúsítva, hogy a megürült funkciók pályázat útján történt betöltése nemcsak igazán „lóra termett” másodprímásokkal, középkáderekkel ajándékozta meg őket, hanem a vezető-utánpótlás olyan bányáját nyitotta meg, amely szinte kiapadhatatlan. Igaz, nehéz annak a korszerűhöz, a társadalmilag hasznoshoz idomulnia, akit avullt és önös érdekek vezérelnek. De ha mindannyian nagyon akarjuk, akkor eljön talán a kisebbnagyobb emberi közösségek életének ama pillanata is, amelyben nem a megvásárolt cédulák, a mósterhez értők halandzsái, hanem a valós értékek juttatnak minden koronát a bálkirálynői főkre. Moldvay Győző XXXII. évfolyam, 257. szám ARA: 1981. november 1., vasárnap 1,10 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ösztönző szabályozók hatására Már a többletbúzát vetik Heves megyében Amint Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, péntek óta a tervezett 52 400 hektárt háromnégy százalékkal túlteljesítve, csaknem kétezer hektárral több búzát vetnek gazdaságaink. Ezt várhatóan a jövő hét második felében be is fejezik. Már eddig is több kenyérnekvalót vetettek Poroszlón, Kerecsenden, Tiszanánán, Besenyőtelken, Mezőszemerén, Kiskörén és Ostoroson. Az idei ősz mindvégig kedvezett a talaj-előkészítésnek. Így Heves megye déli, alföldi részén a kialakult tapasztalatoknak megfelelően már szeptember végén megkezdték a vetést a szikes területű pélyi termelőszövetkezetben, valamint a Tisza menti részen: Sarudon, Kiskörén és Tiszanánán. A magvak nagy része október 10. és 20. között a jól előkészített ágyba került. Ennek köszönhető, hogy a vetés kétharmada azóta már kikelt és további egyharmada is a következő hetekben kihalt. A korábban elvetett őszi árpából is több lett, mint amennyit a gazdaságok terveztek. Az elképzelés 7876 hektár volt, ezzel szemben 8049 hektáron kerültek földbe a magvak. Tehát több mint két százalékkal túlteljesítették az üzemek az előirányzott mennyiséget. A hét végére befejeződik a cukorrépa és a kukorica betakarítása is megyénkben. A répából kevesebb lett, mint amennyire számítottak, a kukorica hozama viszont hektáranként elérte az öttonnás átlagot, ami túlszárnyalja a tavalyi eredményt. Hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására november 2-án, hétfőn párt- és állami küldöttség élén, hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. KONGÓ TANTERMEK? Tanévnyitás után is iskolagondok „Tisztelettel jelentem... az osztály létszáma 35!” Iskoláinkban, órák előtt szinte természetesek az ilyen, vagy hasonlóan magas létszámról tanúskodó jelentések. Aki még nem próbált egy dőlő tornyot fogpiszkálóval megtámasztani, az nem is tudja, hogy milyen lehetetlen feladat 30—40 zsibongó kicsit kordában tartani, vagy figyelmüket lekötni. Pedig hazánkban az általános iskolai pedagógusok nagy része ilyen lélekvesztő produkcióban vállal főszerepet. Megyénk az ország egyik legrosszabb tantermi ellátottságú megyéje. Az 1980- as adatok szerint három városának iskoláiban egy-egy tanteremre 40 gyerek jut — Gyöngyösön 49 íj. Délelőtt és délután is folyik tanítás a helyiségek 22,2 százalékában. (Az országos átlag 18,1 százalék.) Heves megye településein 1975—80 között a tanulók száma 0,1 százalékkal gyarapodott, míg az osztálytermekből 0,96 százalékkal van több most, mint az előző időszakban. De még ez az emelkedés is kevés... A nálunk is megfigyelhető városiasodás fokozódó feszültséget teremt az iskolákban. Míg az elnéptelenedő falvakban konganak a termek, addig a városiak túlzsúfoltak. Különösen súlyos a helyzet a fiatal lakótelepeken, ahol még a vadonatúj vagy egy-két éve épített intézményekben is átalakított raktárhelyiségekben, szertárakban, leválasztott folyosórészeken kell(ene) a pedagógusainknak (hivatásuk szerint) dolgozniuk és gyermekeinknek (képességeik szerint) tanulniuk. — Milyen változásokra számíthatunk a következő esztendőkben? Hol építenek új iskolákat a megyében és hol bővítik a meglevő intézményeket? — kérdeztük Gábor Edét, a Heves megyei Beruházási Vállalat főmérnökeit. — A hatodik ötéves terv során 176 tanteremmel bővülnek majd az iskolák. Húsz településen, többek között Hatvanban, Gyöngyösön is kettő, Egerben pedig három helyszínen dolgoznak az építők. A gyöngyösi lakótelepen 24 tantermes komplexumot adunk át jövőre. De terveink szerint a következő szeptemberre már jobb körülményeket biztosítunk a recski és a bélapátfalvi gyerekeknek is. Mindkét helyiségben négy-négy teremmel bővül a meglevő épület. — Legnagyobb kivitelezőink a Heves megyei Állami és a Tanácsi Építőipari Vállalat, valamint a gyöngyösi Építő- és Szakipari Szövetkezet. Annak pedig külön örülünk, hogy az abasári költségvetési üzem is köztük van. Tudniillik ők hagyományos, téglás kivitelezésre is vállalkoznak. Ez a módszer pedig lényegesen olcsóbb, mint a modern eljárások bármelyike. Ismerjük a megye gondjait, megpróbáljuk a tervezett ütemet tartani. Úgy érezzük, ennek is bizonyítéka például, hogy Egerben a lajosvárosi új iskolában már idén megindulhatott az oktatás, pedig a határidő csak ’82 nyara lett volna. Műszaki-közgazdasági hetek Befejező rendezvények az egyesületeknél A következő napokban többségükben utolsó rendezvényeiket tartják megyénk tudományos egyesületei a műszaki-közgazdasági hetek alkalmából. Igaz, egy-két nagyobb érdeklődésre számot tartó ankét fut még a „hivatalos” záróprogram, a MTESZ november 10-i kibővített elnökségi ülése utáni hétre is, de a számvetést már most elkészíthetik a műszakiak, közgazdászok szervezetei. Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központ kamaratermében november 3-án és 4-én az első gyöngyösi amatőrfilmes találkozó filmjeit tekinthetik meg az érdeklődők. A Gépipari és Híradástechnikai Tudományos Egyesület szervezetei a találkozó házigazdái; az első nap a külföldön készült munkáikat mutatják be az alkotók, a második nap pedig Gyöngyös és környéke mutatkozik be a kockákon. Ezzel zárul a műszaki-közgazdasági hetek gyöngyösi eseménysorozata. Egerben, az elmúlt napokban bolgár tudományos egyesületi delegációt látott vendégül a MTESZ megyei szerkezete. Hriszto Kamburov, a targovistei tudományos egyesületek szövetségének titkára vezette a delegációt, amelynek programjában többek között együttműködési megállapodás előkészítése is szerepelt. Az egri szervezetek egyébként a hét végére befejezték programjaikat, a Volán vállalatnál működő egyesületi csoport rendez még — hasonlóan a gyöngyösiekhez — a helyi járatok ésszerűsítéséről ankétot. Bélapátfalván, a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendez előadást november 3-án a gyári energiagazdálkodásról. Ecsédi változások Emberibb életet a községekben is — ez a lényege az Ecséd életében bekövetkezett bekövetkező változásoknak. Szorgos hétköznapok visznek a szebb, kényelmesebb hétköznapok felé — jelzik képeink. Az áfést ABC-áruházának rakott polcait, tiszta, kényelmes vásárlási lehetőségét sok helyütt megirigyelhetnék Egyéves az óvoda, a jól felszerelt, kellemes kisdedóvó másutt még cél, itt hétköznapi valóság A változások legnagyobbika: Ecséd határában már nyomul előre az M3-as kettős betonalapja (Fotó: Szabó Sándor) November 7-re készül az ország Szerte az országban megtörténtek az előkészületek a Nagy Október 64. évfordulójának megünneplésére. Az idén sem lesz az országnak olyan községe, városa, iskolája, munkahelye, ahol ne méltatnák a történelmi évforduló jelentőségét, ne emlékeznének akkori hőseire, s azokra, akik nyomdokaikon haladva hazánk földjére is elhozták a szabadságot. Az ünneplők felhelyezik a kegyelet és a hála virágait a felszabadulási emlékművek talapzatán, a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katonák sírjain. Az MSZBT- tagcsoportok ünnepi ülést tartanak, számos helyen pedig magyar—szovjet baráti találkozót rendeznek. Sok helyre várnak az ünnep alkalmából szovjet testvérterületi delegációt. (MTI)