Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
a. Külpolitikai összefoglalónk A HÉT KÉRDÉSE A közel-keleti helyzet a Sinai-félszigetről történt izraeli kivonulás után. Tulajdonképpen pozitív előjelű történelmi esemény lehetne, hogy Izrael a Camp David-i megállapodásban rögzített határidőt betartva kiürítette a Sinai-félsziget még megszállva tartott kisebbik felét, s hogy ezzel Egyiptom visszakapta az 1967-es háborúban elvesztett területet. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Begin-kormány a többi, a palesztinok és Szíria rovására megszállt arab terület teljes bekebelezésére törekszik, miközben Egyiptom és az Amerikabarát, jobboldali arab államok felől magát bebiztosítva, minden erejét újabb települések építésére fordíthatja Ciszjordániában, a Gáza-övezetben és a Golánfennsíkon. Ez természetesen a palesztin lakosság ellenérzését váltja ki. Tüntetésekre került sor. Megtorlásul az izraeli katonák fegyverüket használták. Több palesztin életét vesztette. A közel-keleti helyzetnek ez az újabb éleződése a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél történt vérfürdő után és a libanoni feszültség növekedésével egyidőben, természetesen kihatott az ENSZ közgyűlésére. A palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszak nagy többséggel — 86:20 arányban — olyan határozatot hozott, amely elítélte Izraelt a megszállt területen folytatott politikája miatt. A közgyűlési határozat szerint „Izrael nem tekinthető békeszerető államnak”. Az ENSZ-államok többsége ugyanekkor állást foglalt a palesztin államiság elismerése mellett. Közben Izrael és Szíria között amolyan „nyilatkozatháború” folyik. Beginnek arra a kijelentésére, hogy Izrael megsemmisíti a Libanon területén levő szíriai légvédelmi rakétákat, egy szíriai vezető személyiség azzal válaszolt, hogy „a szír rakétákkal lőnek minden olyan izraeli repülőgépre, amely a rakéták hatótávolságába kerül...” Meddig mélyülhet a Falkland-válság? Az egész héten egymást érték a kardcsörtető nyilatkozatok a Falkland-vitában. Hétfőn az angol katonák vissza is foglalták a Déli- Georgiát, ezt a szinte lakatlan, s a Falkland (Malvin)szigetektől távol eső szigetcsoportot. Az ott korábban partra szállt argentinokat foglyul ejtették. A hét közepén aztán a londoni kormány jó előre bejelentette, hogy péntek déltől a flotta egységei teljes blokádot vonnak a Falkland-szigetek köré. A partoktól számított 200 mérföldes övezetben tartózkodó minden hajót vagy repülőgépet ellenségesnek tekintenek, s eszerint lépnek fel ellene. A brit bejelentés várható következményét komplikálja, hogy a 200 mérföldes Falkland-övezet és Argentína szintén 200 mérföldes tengeri felségvize, jelentős mértékben fedi egymást, a tengeri blokád tehát automatikusan az argentin part elleni támadásnak is minősülhet. A Downing Street 10. alatt, a miniszterelnökség épületében a „háborús kabinet” zárt ülést tartott, ahonnan kiszivárgott, hogy a hét végén megindul az angol katonai akció , a Falklandszigetek visszaszerzésére. A politikai megfigyelők jó része azon a véleményen volt, hogy ezzel London „végső” határidőt szabott Buenos Airesnek: a hét végéig el kell fogadnia az amerikai közvetítő tervet a diplomáciai rendezésre, ennek előfeltételéül pedig az argentin katonáknak meg kell kezdeniük a kivonulást a szigetekről. Az argentin szándékokról a hét folyamán egymás után érkeztek az ellentmondásos jelentések. Egyszer azt mondták, Buenos Aires kész a tárgyalásra, sőt, a kivonulásra, ha ENSZ-rendfenntartó erők, vagy az Amerikai Államok Szervezetének katonái jelennek meg a szigeteken. De a Marvin-szigeteken ... Az elnevezés fontos, mert az argentin fennhatóságot jelenti. Az Amerikai Államok Szervezete — igaz, az USA tartózkodásával! — így foglalt állást, elismerte az argentin szuverenitást a Malvin-szigeteken. Viszont nemsoká megjött az értesülés cáfolata: Argentína nem tárgyal, nem enged, nem vonul ki... A hét eseményei felszínre hozták, hogy sem Londonban, sem Buenos Airesben nem tarthat soká a háborús pszichózis által kierőszakolt ,„nemzeti egység”. Az angol munkáspárti ellenzék kezdi elhatárolni magát Thatcher asszony harcias magatartásától, Argentínában pedig a társadalmi és gazdasági gondok ismét jelentkeznek. Utóbbiakat például a „nehezebb napokra” történő felvásárlás, áruhalmozás fokozza. Hol tart a lengyel konszolidáció? A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának a héten tartott ülésén számos nagy horderejű intézkedést hoztak a szükségállapot egyes korlátozó rendelkezéseinek feloldásáról, másoknak az enyhítéséről. Május 2-től kezdve az egész ország területén megszüntetik a kijárási tilalmat és enyhítik a gyülekezési tilalom előírásait. Egyes határátkelőhelyeken megszűnik a korlátozás. Május közepétől nagyobb lesz a külföldiek, így az újságírók mozgási lehetősége, s újból üzembe helyezik az ország egész területén a belföldi automata kapcsolású telefonhálózatot, amelyet 1981. december 13-ra virradó éjjel kikapcsoltak. Nagy feltűnést keltett, hogy mintegy ezer internáltat szabadon bocsátanak. A korábbi „Falusi Szolidaritás” vezetője, Jan Kulaj is visszanyerte szabadságát. Nyomban közölte, hogy be akar kapcsolódni az Egyesült Parasztpárt munkájába, mert most már támogatja a kormánynak a válságból való kijutást célzó programját. A lengyel katolikus egyház magatartása szempontjából fontos lehet az a megbeszélés, amit II. János Pál pápával Rómában folytatott Józef Glemp érsek, a lengyel katolikus egyház prímása. Ennek nyomán nyilvánosságra került, hogy a pápa elhalasztja augusztusra tervezett lengyelországi látogatását, amelyet a czestochowai „Fekete Madonna” jubileuma alkalmából tervezett. A konszolidáció politikai, társadalmi, egyházi feltételei mellett nem szabad lebecsülni a gazdasági tényezőket. A hét végén ismét üléseztek a Lengyelországnak hitelező magánbankok, s a tartozások átütemezésének részleteit vitatták meg. Az idén Lengyelországnak összesen tízmilliárd dollárt kellene adósságainak törlesztése címén kifizetnie. Az összeg negyedrésze kamatteher. Alkatrész- és nyersanyagbehozatal céljából a lengyel népgazdaságnak viszont további hitelekre lesz szüksége. Pálfy József London bejelentésére, hogy péntek déltől teljes blokád alá veszi a Falkland- (Malvin-) szigetek 200 mérföldes környezetét, az argentin kormány katonai ellenlépéssel válaszolt, készültségbe helyezték a képen látható anyahajójukat, amely az argentin flotta fő erőssége (Népújság telefotó — MTI—KS) Iráni támadás az iraki állások ellen Az iráni csapatok a front déli szakaszán, Khurdsztán tartományban, csütörtökről péntekre virradóra nagyszabású ellentámadást indítottak az iraki állások ellen — jelentette be a teheráni rádió. A rádiónak a harcokról szóló első jelentései szerint az irániak már az offenzíva kezdeti szakaszában elfoglalták az első iraki védelmi vonalakat, „súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek mind emberéletben, mind haditechnikában, és sok foglyot ejtettek.” I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A bonni látogatás KÁDÁR JÁNOS ÉS HELMUT SCHMIDT e héten ötödízben találkozott egymással. Tárgyalásukra olyan időszakban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján kereskedelmi háborúra spekulálnak és fegyverkezési versenyt erőszakolnak, szükségtelen feszültséget teremtve az államközi és az emberi kapcsolatokban egyaránt. A Kádár—Schmidt eszmecserét éppen ezért nem csupán hazánkban és a Német Szövetségi Köztársaságban, de Európában és a kontinens határain túl is érdeklődéssel várták. Hiszen Leonyid Brezsnyev múlt évi novemberi bonni látogatása és a rendkívüli állapot lengyelországi kihirdetése óta ez volt az első ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a véleménycserére a kelet—nyugati kapcsolatokról, jövőjükről, a tőkés világot és a szocialista országokat egyaránt sújtó negatív gazdasági tendenciákról és nem utolsósorban az eltérő társadalmi, gazdasági berendezkedésű Magyarország és NSZK kapcsolatairól, s fejlesztésük lehetőségéről. Az MSZMP KB első titkárának a nyugatnémet kancellárral két alkalommal folytatott, több mint nyolcórás megbeszélése — mindkét fél megítélése szerint — hasznos volt. Noha a tárgyalás során kiderült — ezt a látogatást értékelő sajtókonferencián is megállapították —, hogy a nemzetközi helyzetben keletkezett feszültség okairól, a problémák megoldásának a módozatáról a vélemények eltérnek. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a fő cél az enyhülési politika folytatása és a béke biztosítása. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldásának kulcsa elsősorban a két nagyhatalom kezében van, de a kis országok — függetlenül attól, hogy melyik védelmi vagy gazdasági közösséghez tartoznak —, a maguk módján jelentős mértékben hozzájárulhatnak a megértés szellemének kialakításához, nem utolsósorban a mostanihoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hangsúlyozták: tisztában vannak azzal, hogy e találkozók és megbeszélések nem helyettesíthetik a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői közötti legmagasabb szintű találkozókat. Ezért üdvözölték mindkét részről egy ilyen találkozó létrehozására irányuló készség megnyilvánulását. EGYBEHANGZÓAN ÁLLAPÍTOTTÁK MEG, hogy korunk egyik legsúlyosabb problémája a fegyverkezési verseny, amelyet meg kell fékezni. Kölcsönösen az az óhaj, hogy a leszerelési intézkedéseknek egyenlő biztonságot kell garantálniuk valamennyi ország számára, s hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szintjén kell létrejönnie. Ebből kiindulva támogatják a Genfiben folyó szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalást, s kifejezték reményüket, hogy az a mindkét felet kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rejtették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alapján tartjuk elképzelhetőnek a megállapodást, úgy ahogy azt Leonyid Brezsnyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferencián Kádár János hangsúlyozta, hogy megértésre és a különböző társadalmi rendszerű országokkal való együttműködésre irányuló készséget tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyugatnémet pártok vezető politikusaival folytatott beszélgetésein is. Ezt a tényt különösen fontosnak minősítette. A kancellárral, s az NSZK gazdasági és pénzügyi életének tekintélyes képviselőivel létrejött találkozókon természetesen szó esett a világgazdaság negatív tendenciáiból származó problémákról, azokról, amelyek az NSZK-t és Magyarországot egyaránt érintik. Szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, amelyek fejlődését a vacsorán elhangzott pohárköszöntők elismerték. Mindkét fél kifejezte azonban azt a meggyőződését, hogy a kapcsolatok mind gazdasági és kulturális téren, mind pedig az élet más vonatkozásaiban tovább fejleszthetők. A két fél kész a fejlődés elősegítésére. A BONNI LÁTOGATÁS, Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szolgáltatott a kelet-nyugati dialógus folytatására. Hozzájárult a népeink közötti megértés és az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez, de szélesebb nemzetközi összefüggésben is jótékony hatást gyakorolt a kelet—nyugati együttműködés szellemének erősítésére. Kanyó András Falkland: a blokád napja Pénteken, magyar idő szerint 13.00 órakor hatályba lépett a Falkland (Malvin)szigetek brit részről meghirdetett légi és tengeri blokádja. A hadügyminisztérium közleménye szerint ellenségesnek tekintenek és „tüzet nyithatnak” minden olyan argentin hajóra és repülőgépre, amely a szigeteken, illetve a szigetek 200 tengeri mérföld sugarú körzetében tartózkodik. Hasonló elbírálás alá esnek azok a nem argentin illetőségű, légi és tengeri járművek, amelyek „a minisztérium engedélye nélkül tartózkodnak az említett körzetben”. A brit parlamentben elhangzottak olyan vélemények, hogy a Munkáspárt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonásával, valamint a Whitehall újonnan támadt józansága — amit aláhúzott Woodward admirális, flottaparancsnoknak az a kijelentése is, hogy a Falkland-szigetek visszavétele végül is nem „ellenfél nélküli meccs”, hanem „hosszú és véres hadjárat” lesz — oda vezethetnek, hogy a brit kormány igénybe veszi az ENSZ főtitkárának közvetítő kísérletét is. VÁROSI TANÁCS — KIOSZ HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK pályázati felhívása a személyi szolgáltató, kézműves kisiparosok felé, Egerben állami támogatással kialakítandó „CÉHMESTEREK” utcájában üzlet- és műhelyhelyiségekre. Pályázhatnak a leendő kisiparosok is. Pályázatukat írásban kérjük 1982. május 31-ig a KIOSZ egri szervezetéhez. NÉPÚJSÁG, 1982. május 1., szombat Megölték az OKP palermói titkárát PALERMO Palermóban pénteken meggyilkolták Piola Torrét, az Olasz Kommunista Párt szicíliai tartományi pártbizottságának titkárát, a KB tagját, parlamenti képviselőt. A kommunista politikus egyben a CGIL szakszervezeti központ tartományi titkára is volt. Az 54 éves kommunista politikust az Olasz KB székháza előtt lőtték le Palermo központjában. A merénylők végeztek La Torre sofőrjével is. A gyilkosságot eddig semmilyen szervezet nem vállalta magára, s az olasz rendőrség arra gyanakszik, hogy La Torrét a maffia gyilkolta meg, mert a politikus a bűnszövetkezet elleni harc egyik élharcosa volt Szicíliában. Az Olasz KB az utóbbi időkben a korábbiaknál is hevesebb harcot vívott a szicíliai maffia ellen. Palermo a nemzetközi kábítószer-kereskedelem egyik központja; a maffia az öt évben becslések szerint legalább 600 millió dollárt keresett az Egyesült Államokba irányuló szállításokon. Giovanni Spadolini olasz kormányfő pénteken telefonon felhívta Enrico Berlinfluert, az Olasz KP főtitkárát, kifejezve megdöbbenését és mély gyászát La Torre halála miatt. Az OKP vezetőségét rendkívüli ülésre hívták össze. Péntekre Rómában és más városokban tiltakozó felvonulások voltak. Már a VB előtt nyerhet! TV-akció 5 ÉV GARANCIÁVAL, MÁJUSBAN, A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN, OTP-részletre, illetve hitellevélre, 5 év garanciával árusít minden fekete-fehér tv-készüléket a FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ. A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI!