Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Értékteremtők Fegyelem a középkorú férfit. Elmélyülten, szótlanul tevékenykedik, mégis látni: szívvel-lélekkel teszi dolgát. Minden rezdülése arra utal, hogy elfoglaltságában színt, tartalmat, fantáziát lát, s úgy serénykedik, hogy közben eszébe sem jut: forintjaiért, megélhetéséért is szorgoskodik. Elnézem a fiatalembert Legalább húsz évvel ifjabb nála, mégis ugyanaz a lendület, szenvedély sarkallja a minél rangosabb teljesítményekre. Máskor mindketten felhorkannak, ha testekkel, ímmel-ámmal ügyködőkkel ütköznek, ha szembesülnek a hanyagság, sajnos folyvást gyarapodó példatárával, ha olyanokkal találkoznak, akik minél kevesebb energiaáldozattal szeretnének túljutni a napi nyolcórás kötöttségen. Látom őket a második „műszakban”. Meglepő, de az intenzitás itt sem más, ekkor sem erősebb, mint az előírt penzumok szakaszában. Nincsenek kevesen, csak ritkán beszélünk róluk, s ők — ez szinte törvényszerű — húzódoznak érdemeik csillogtatásától, vitathatatlan eredményeik népszerűsítésétől. Erre ugyanis nem pazarolják értékes perceiket. Tiszteletre méltó ez a szerénység, ám a propagálást másoknak, mindannyiunknak vállalni kellene, mert a munka sarzsi nélküli megszállottaik ők, akik elutasítják az orozva kísértő fáradtságot, akik nem reagálnak a csak azért is pihenés szirénjeinek csábító énekére, akik keresik, kutatják és meg is lelik a réginél, az elavultnál jobb, hatásosabb módszereket, akik készek is ezért kardoskodni, mert tudják, hogy ha polgárjogot nyernek, akkor az így születő plusz a többiek javára is kamatozik. Nem perlekednek a méltatásért, a joggal dukáló fokozottabb anyagi, illetve erkölcsi megbecsülésért. Tegyük hát meg helyettük, hiszen nélkülük aligha számolhatjuk fel jelenünk esetenként aggasztó gondjait, közreműködésük hiányában nehezen képzelhető el bármiféle kibontakozás. Hadakozzunk hát értük, sürgetve — nemcsak érdekükben — az annyit hangoztatott lényegbeli differenciálást, az igyekezet mérték szerinti, részrehajlást mellőző, szubjektivtást kizáró mérlegelést. Tanuljunk tőlük, mert olyan szemlélettel ajándékoznak meg bennünket, amely valamennyiünk javára válik, hiszen úgy produkáljuk a tőlünk telhető maximumod hogy miénk lesz az alkotás semmi mással nem pótolható varázslata. Ma és holnap egyaránt... Pécsi István ÍGY KÖSZÖNTÖTT BUDAPEST - FELVONULÁS HEVESEN - KÜLFÖLDIEK AZ EGRIEK ÖSSZEJÖVETELÉN - HÁROM KÖZSÉG NAGYGYŰLÉSE - MÁTRAI VIDÁMSÁGOK - MEGEMLÉKEZÉSEK VILÁGSZERTE Színpompás májusi ünnep Hármas ünnepet hagytunk magunk mögött: vasárnap május elsejét és az édesanyákat is köszöntöttük. Virágfüzérek és -csokrok szépítették a napot, s tették valamennyiünk számára ezért vagy azért kedvessé, emlékezetessé. A munka ünnepét, előestéjén rádió- és televízióbeszédében méltatta Csikós Pál, a SZOT titkára, tradícióinkra, egyben pedig a ma gondjaira, sok feladatára utalva. Fővárosunkban hagyományos külsőségek közepette vonták fel a gellért-hegyi Felszabadulási Emlékműnél hazánk nemzeti színű és a munkásmozgalom vörös lobogóit, a Parlament előtt pedig az Állami Zászlót, ahol tegnap délben látványos, zenés őrségváltás is volt. Ugyancsak tegnap a budapestiek mintegy másfél százezres tömege színpompás demontráción fejezte ki együttérzését a haladó világ népeivel, s tett ihitet ismét a béke, a boldogulás, a szebb jövő mellett. A felvonulók soraiból úttörők szaladtak a Dózsa György téren felállított emelvényen helyet foglaló közéleti személyiségek — Kádár János, az MSZMP főtitkára, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly miniszterelnök, s mások üdvözlésére. Impozáns élőképek emelték az esemény fényét, s színpompás menetben transzparensek sokasága alatt haladtak el a dísztribün előtt a kerületek lakói, dolgozói. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ez alkalommal is nyilatkozott a televíziónak és rádiónak. Több más mellett elmondotta az interjúban, hogy: — Sokan felvetik — itthon vs. külföldön is — azt a kérdést: mi a garanciája annak, hogy a mostani, egyáltalán nem könnyű feladatokat megoldjuk? Két garanciája mindenképpen van Az egyik a megtett út, amely arról tanúskodik, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, dolgozó népünk — pártunk vezetésével — már ennél nehezebb feladatokat is megoldott. Ha egységben, közös akarattal hozzálátunk, akkor mostani tennivalóinkat is elvégezzük. A másik „garancia” itt vonul előttünk, demonstrálva az összetartozást, az egységet és a szolidaritást. A párt főtitkára a felvonulási téren egyben azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőkkel is találkozott, akik a május elsejei ünnepségre érkeztek hazánkba. Társaságában ott volt Gáspár Sándor, a PB tagja, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is. Budapesttel egy időben vidéki településeinken is a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően ünnepelték május elsejét. A nap hangulatából a televízió körkapcsolással adott ízelítőt. A dél-hevesi tájon Megyénk alföldi helyiségeiben a hagyományos májusfák is köszöntötték a szép tavaszi napra ébredőket. Az MSZMP Heves Városi Bizottsága a helyi tanáccsal közösen kétnapos rendezvénnyel emlékezett meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről. Április utolsó napján, szombaton a sporté, az ügyességé volt a főszerep. Tegnap reggel pedig zenés ébresztő hangjaira kezdődött a kisvárosi ünnep. A felvonulók a Tanácsköztársaság tér környékén gyülekeztek, majd tíz órakor a nyugdíjasklub tagjai haladtak el elsőként a városházánál felállított dísztribün előtt. Onnan Heves társadalmi, gazdasági és kulturális életének vezetőin kívül Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára és Juhász Lajos a városi pártbizottság első titkára üdvözölték az iskolák, üzemek, hivatalok képviselőit. A legnagyobb sikert a Hevesi Körzeti Általános Iskola különböző népek viseleteit és táncait bemutató fiai és leányai aratták. A tarka menet résztvevői ezt követően majálison vettek részt a sportpálya szomszédságában. A program között szerepelt a helybéli tűzoltózenekar műsora, az esztrád- és szórakoztató zenei bemutató, de ízelítőt kaphattak a repülőmodellezők és rádiós klub munkájából is, illetve sor került még kispályás labdarúgásra. A munkahelyek pedig az ilyenkor már hagyományos sörre és virslire invitálták a sátrakba kollektíváikat, míg az idősebb korosztályt külön klubdélutánra várták a helybéli nyugdíjasok. Kiskörén családias majálisra gyűlt össze a sportpályán a nagyközség. Itt is főként sport- és ügyességi műsorok szerepeltek a programban. A helybéli családok ünneplőbe öltözött gyerekeikkel, baráti társaságban ülték körül a bográcsokat és élvezték az első igazi tavaszi napsütést. (Folytatás a 2. oldalon) Felvonulók — Hevesen Az apróságok is ünnepeltek Kiskörén Anyák napi ünnepség a Parlamentben Az édesanyákat köszöntötték szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége és a Magyar Nők Országos Tanácsa közös, az anyaság társadalmi megbecsülését jelképező rendezvényére hatszáz vendéget hívtak meg, többgyermekes anyákat, a mások gyermekeit nevelő nevelőanyákat és sok nehézséget vállaló nagymamákat. A központi ünnepséget megnyitó beszédében Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára emlékeztetett arra, hogy 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezte az anyák napjának megünneplését Magyarországon. Azóta hagyomány, hogy május első vasárnapján országszerte megemlékeznek az édesanyákról. A szervezet legutóbbi kongresszusa arra szólította fel tagszervezeteit, hogy megőrizve az anyák napja bensőséges, családiünnep-jellegét, bővítsék a megemlékezések körét, s tegyék társadalmi ünneppé a kezdeményezést. Kifejtette: a társadalom és vezető testületei ezen az ünnepségen is az édesanyák iránti tiszteletüket, megbecsülésüket és szeretetüket kívánják kifejezni, elismerve, hangsúlyozva az anyai hivatás rendkívül jelentős szerepét a család és a társadalom egészének életében. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte az anyákat, a nagymamákat. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy az utóbbi időben sokat beszélünk a nehézségekről, válságról, problémákról, ám belső indíttatásból is kötelességünk, hogy a nehéz és súlyos szavak mellett a tiszteletet és a szeretetet kifejező szavakat is használjuk, amikor a terheket viselő, s ugyanakkor a család legfőbb bázisát jelentő édesanyákról szólunk. — Az anya a legfőbb kapaszkodó az ember számára — mondotta. — Felnőttként is jó néhány alkalommal visszagondol arra: szerettem-e eléggé, megmutattam-e eléggé, hogy szeretem, s visszagondol arra, hogy mennyi örömtől fosztódott meg azáltal, hogy korábban elment, mint kellett volna, és hogy terheket viselve is mennyi öröme lenne az életben, ha még láthatná a gyermekeit. Mert az anya számára a gyermek a minden. A családról szólva kifejtette: sokan megjósolták annak válságát, de szerepét nem válthatja fel másik sejt; család volt, van és lesz, nemzetünk alapja, alkotó sejtje. Hibát követünk el, ha nem gondolkodunk, nem gondoskodunk eléggé a családról. Berecz János a továbbiakban felidézte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1945-ben, Párizsban tartott konferenciáján elfogadott határozatot, amelyben a nők szüntelen harcra hívtak fel, hogy az egész világon tartós legyen a béke, otthonaink boldogságának, gyermekeink boldogulásának együttes biztosítéka. Ismét össze kell fogni az édesanyáknak, hogy ez a határozat megvalósuljon — jelentette ki. A párizsi felhívás szellemében az édesanyák nélkül nem lehet és nem szabad politizálni. Ők tudják igazán megbecsülni azt a szándékot, hogy atomfegyvermentes világot akarunk az ezredfordulóra, hogy megsemmisítsék a vegyi fegyvereket, hogy leszereljék a rakétákat. Ez a határozat ma igazán időszerű A család létezésének ugyanis egyik legfontosabb feltétele a béke. De tudjuk, hogy nem csak az: a haza állapota is jelentős mértékben befolyásolja a család, s így az édesanya sorsát. Illyés Gyula Szekszárd felé című versét felidézve, megállapította: szép a mi nyelvünk. Szülő—szülőföld, anya—anyaföld, haza—édesanya egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A haza viszont konkrét, kemény, s megpróbáltatást is ró ránk néha. Most ilyen időszak van. Változásra, reformra, fordulatra van szükség — de nem felfordulásra. S minden változást, minden fordulatot, minden reformot nyugodtan, magabiztosan, a közmegegyezés alapján kell végigvinni. Az MSZMP vállalja a felelősséget nemcsak a múltért, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is. Arra kérem a magyar édesanyákat, hogy támogassák ezt a felelősségvállalást, a párt törekvéseit, döntéseit, mert nem önmagáért, hanem a magyar népért teszi. A magyar nép nagy erejét pedig elsősorban a magyar édesanyák, törekvéseik, az általuk szült és nevelt gyermekek jelentik — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Az anyák napi rendezvény az ünnephez méltó kulturális programmal ért véget. A munka ünnepeltjei A Mátra Volán Egri Üzemegysége Bensőséges ünnepség keretében és nagy taps kíséretében vette át a Kiváló Üzemegység címről szóló oklevelet május elseje alkalmából Füle István, a Mátra Volán egri üzemigazgatója közel kétezer munkatársa nevében Zombori József vállalati igazgatótól. Az andornaktályai téesz éttermében rendezett hétvégi eseményen Forgó Imre köszöntötte a megjelenteket, közöttük Farkas Sándort, az SZMT vezető titkárát, Palcsó Pált, az egri városi pártbizottság titkárát, majd Füle István üzemigazgató mondott a szocialista munkaversenyt is értékelő beszédet. Mint ebből — egyebek mellett — kitűnt: tavaly a kedvezőtlen fuvarpiaci helyzet ellenére is, összességében eredményesen gazdálkodott az egri üzemegység, a színvonalasabb és hatékonyabb munkavégzéssel sikerült éves bevételi tervét kilencmillió forinttal túlteljesítenie. Ugyanakkor néhány üzemáguk — a taxiközlekedés, az XX-es bérautós üzletág, az akkumulátorgyártás és gumijavítás — nem volt gazdaságos. A teljesítmények s ezzel párhuzamosan a havi keresetek is a múlt év második felében nőttek ugrásszerűen. A tehergépkocsivezetők majdnem 11 ezer, az autóbusz-vezetők pedig közel 8 ezer forinttal kerestek többet, mint az esztendő első felében. A Mátraderecskei Téglagyár Egy évtized után újra „Kiváló Gyár" a mátraderecskei is! A meglehetősen nagy múltú , s megyénkben mindmáig legjelentősebb téglagyár jól sikerült szerkezetváltással igazodott a változó körülményekhez, követelményekhez, s került ismét a szakma legjobbjai közé. Termékei ma már egyegy családi ház építésének szinte minden anyagszükségletét kielégítik, s tavaly a tervezettnél is közel nyolc százalékkal nagyobb, összesen 120 millió forintos árbevételt eredményeztek. Ugyanekkor a kollektívát dicséri a selejt 10 százalékos csökkenése, s — több más mellett — a 8 millió forint körüli energiamegtakarítás. Az elmúlt hét végén tartott kedves ünnepségen, jóleső érzéssel emlékeztek mindezekre, amikor a mátraderecskeieket megtisztelő „Kiváló Gyár” kitüntetést Garbóczi János, az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója Keller József gyárigazgatónak átadta. Ugyanekkor tizenegyen a vállalat Kiváló Dolgozói lettek, tízen pedig pénzjutalomban részesültek.