Népújság, 1989. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 153. szám 1989. július 1., szombat AZ MSZMP HEVES MEGYEI NAPILAPJA ÁRA: 5,30 FORINT Országgyűlés: zárás négy nap után Megszavazták a honvédelmi törvény módosítását A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen (Folytatás a 2. oldalon) Négy nap után ért véget a nyári ülésszak Parlamenti tudósítónk jelenti: A kérdezz-felelek napja... Ugyancsak megizzasztották csütörtökön és pénteken a képviselők Kárpáti Ferenc minisztert, és a honvédelmi bizottság tagjait, akik csak a harmadik nekifutásra tudták elfogadtatni az előterjesztett törvénytervezet polgári szolgálatra vonatkozó részét. A vezérezredes bajtársnak ráadásul még azért is „fájhatott a feje”, mert az egyik képviselő — Borbély Sándor, Budapest 34. számú választókerület — nem vehetett részt az ülésszak, így a honvédelmi téma vitájában sem, ugyanis két hete behívták a tartalékos szolgálatra. De legalább életközelben tanulmányozhatja a parlamenti döntés hatását az „angyalbőrösök” között... * Az ülésszak utolsó napja az interpellációké. Mint tegnapi tudósításomban már utaltam rá, a képviselők nem válogatják meg a kérdéseiket, s nem egy alkalommal hangzik el részükről — s velük egyetértésben az Országgyűlés által fogalmazott kemény ítélet: — A miniszter úr válaszát nem tudom elfogadni... Korábban szóltam már róla, hogy képviselőcsoportunk tagjai érdeklődéssel várják, vajon milyen választ kap majd a művelődési minisztertől a Heves megyei pedagógusok katasztrofális bérhelyzete ügyében az interpelláló Sebők József. Az elmúlt ülésszakon felszólaló Barcsik János is érintette már ezt az égető kérdést. Ezt idézzük fel vele az interpellációk előtt: — Azt hiszem, egymástól függetlenül, mind a ketten fontosnak tartjuk a dolgot. Képviselőtársam, noha nem pedagógus, közel áll a nevelésben dolgozókhoz, beszélgetéseik során érezhető volt, a szívén viseli a sorsukat... Jómagam is évek óta foglalkozom a megye pedagógusainak anyagi gondjával, s úgy érzem, nem eredménytelenül. Számos alkalommal fel is vetettem az úgynevezett „interkaláré” kérdését. Egyébként, amelyik megye ezt a problémát felkarolta, s a saját erejéből megoldotta, ott már nem jelent gondot. Sajnos, megyénkben évek óta vissza-visszatérő téma ez annak ellenére, hogy azóta jónéhány bérkiegészítő szabályozás következett be: a megyei tanács vezetése mintegy 37 millió forintot bocsátott a pedagógusok részére. A februári rendezés elosztási elvét a szakszervezet megóvta, s így a testület legutóbbi ülése úgy döntött, hogy újabb öt, illetve 6 millió forintot adnak a megyei alapból. — Ön szerint milyen választ ad a miniszter? — Borítékolni tudnám a válaszát: „...ez a felvetés reális,jogos, s a szeptemberi várható béremeléskor ezt a helyzetet központilag figyelembe veszik, és ez az összeg már lent van a megyénél...” De majd meglátjuk... * Közben a délutáni órákban elhangzott az interpelláció, álljon hát itt a rend kedvéért Glatz Ferenc miniszter helyett Stark Antal államtitkár válasza, amelynek lényege: „Az 1988 decemberi besorolás alapján a Heves megyei pedagógusok átlagbére 7343 forint volt, ez 300 forinttal valóban kevesebb, mint a többi tizennyolc megyéé, Budapesthez képest pedig 1300-zal. Időközben sor került bizonyos kompenzációkra, s a szeptemberi bérrendezéskor a hevesiek 15,8 százalékos emelésre számíthatnak. A pénzügyi tárca jelenleg nem tehet többet...” Az államtitkár válaszát sem Sebők József képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a T. Ház elnöke a kérdés vizsgálatát az illetékes szakbizottsághoz utalta. * Az ülésszak alatt kapta kézhez a GATE Gyöngyösi Kara szakszervezeti bizottságának levelét Dobos Józsefné, akinek tolmácsolásával kívánnak tiltakozni a lakáshitelek kamatának emelése ellen. „A kamatlábak visszamenőleges emelése miatt, szinte ma még felmérhetetlen hatású csapás lenne...” — írják. — Egyetértek a tiltakozással — kommentálja a levelet a képviselőnő -, hiszen kritikus méretűek a fiatalok és a családalapítók terhei. Ha ez a téma az Országgyűlés elé kerül, a tiltakozásokat támogatom, és szót emelek az érdekükben. És az ellen is, hogy utólagos szerződésmódosításra kerüljön sor. Várom hát a választópolgárok további véleményét, hogy a személyes tiltakozásommal együtt eljuttathassam azokat a Parlament és a Kormány elnökéhez... * Ahogy közeledik az ülésszak befejezésének ideje, úgy esik egyre több szó a nyári pihenésről. Egy csésze kávé mellett ejtünk szót a következő hetek programjáról Zsidei Istvánnéval, aki kevés szabadságot engedélyez önmagának. Ebben ez elfoglaltságokkal teli időszakban — annak ellenére, hogy óriási a leterheltségünk — nem engedhetem meg magamnak, hogy elvonuljak pihenni. A megoldásra váró feladatok így is halmozódnak. A nyári programban egy-egy képviselői beszámoló, lakossági találkozó szerepel Mátraderecskén, Recsken, Parádon, Mátraballán és Sírokban. Egyrészt a Recski Ércbánya helyzetéről kívánok tájékoztatást adni, másrészt pedig — a témák ismeretében — a következő ülésszakokon sorra kerülő napirendek vitájához szeretnék adalékokat, helyi információkat gyűjteni.* Óhatatlan, hogy egy ilyen hosszú ülésszakon ne akadjon egyegy üres órája a tudósítónak. Miután a Parlament épületének szépségeivel sohasem lehet betelni, nem okoz fejtörést a szabad idő eltöltése. Hadd invitáljam meg a Kedves Olvasót ezúttal az átalakítás, felújítás alatt álló úgynevezett „alsóházi” ülésterembe, ahol Hinkelmann Tamás festőművész keze nyomán már eredeti pompájában díszült az „angyalos” koronázási címer, s a pulpitustól jobbra és balra pedig az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak, a Jagellók, a Szapolyaiak és a Habsburgok címerei. Restaurálták továbbá Vajda Zsigmond két festményét, a Ferencz József megkoszorúzása és a Habsburgok detronizálása című alkotását. Az elképzelések szerint a következő ülésszakon, szeptemberben már újra ebben a gyönyörű környezetben foglalják majd el helyüket a képviselők, s a felelősségteljes munkájukat bemutató tudósító: Szilvás István BESZÉLGETÉS RAJKI SÁNDORNÉVAL „A pártban megindult a »földcsuszamlás«”. (3. oldal) HOZZÁSZÓLÁS EGY VITÁHOZ A VITKOVICS-HÁZ SORSÁRÓL „S higgyék el, ez nem művészi tevékenység...” (3. oldal) CSAK A FŐIGAZGATÓNŐ SZÍVÜGYE? „Egyszerűen: nincs pénz.” (4. oldal) TARNASZENTMIKLÓSON JÓ IVÓVÍZÉRT KIÁLTANAK A dél-hevesi táj egyik utolsó bástyája sosem válik lakatlanná. (5. oldal) Budapestre érkezett az ausztrál miniszterelnök Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, valamint tanácsadók és üzletemberek. Magyarországi látogatását megelőzően Robert Hawke Párizsban, Londonban, Washingtonban és Bonnban folytatott tárgyalásokat. A két ország zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az ausztrál miniszterelnök különrepülőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét, majd úttörők virágcsokorral köszöntötték a vendégeket. Robert Hawke és Németh Miklós ezután fogadta a felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd a katonai zenekar eljátszotta az ausztrál és a magyar himnuszt. A két miniszterelnök ezután ellépett a díszszázad előtt. A delegációk kölcsönös bemutatása után Robert Hawke miniszterelnök és kísérete gépkocsiba szállt és a Hősök terére hajtatott. Itt az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén. Ezután az Országház delegációs termében megkezdődtek a magyar-ausztrál tárgyalások. (MTI) Közrendről, bíróságokról, postafejlesztésről Ülésezett Heves Megye Tanácsa Pénteken az első olyan alkalom volt, hogy Heves Megye Tanácsa — a már korábban is érvényben lévő nyilvánosságnak megfelelően — különböző pártok és szervezetek képviselői jelenlétében folytatta munkáját. A megjelenteket Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke köszöntötte, s mindjárt az első napirendi ponttal kapcsolatban vita bontakozott ki. Történt ugyanis, hogy dr. Jakab István, a megyei tanács vb-titkára a tanácsi szervek működésének törvényességéről és hatósági munkájukról tartott beszámolót. Nem éppen ehhez hozzátartozóan, volt olyan tanácstag, aki felvetette a Barta Alajos országgyűlési képviselővel kapcsolatban a csütörtöki számunkban is megjelent, s a Magyar Demokrata Fórum Heves Megyei Egyeztető Tanácsa által írott levélben foglaltakat. Végül is — érthetően — a testület e kérdésben nem foglalt állást, hiszen nem tartozik a hatáskörébe. A továbbiakban újabb beszámoló hangzott el, Domoszlai László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének előadásában, aki területünk közrendjének és közbiztonságának legfontosabb kérdéseit elemezte. Ezt követően dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság elnöke adott tájékoztatást a jelenlévőknek azokról a tapasztalatokról, amelyek a bíróságok tevékenységével, a népi ülnökök működésével kapcsolatosak. Szó esett a tanácskozáson, Szthaura Lászlónak, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatójának előterjesztésében arról, hogyan kívánják fejleszteni munkájukat megyénkben. Befejezésül különféle indítványokat, javaslatokat hallgattak meg a megye tanácstagjai, közöttük interpellációs kérdés hangzott el Poroszló térségéből a tanszersegélyek várható alakulásáról. A kérdésre dr. Kovács János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője adott választ. Semmelweis-ünnepség Egerben Semmelweis Ignác születésének 171. évfordulójára emlékeztek tegnap délután megyénk egészségügyi dolgozói, Egerben a városi tanács dísztermében. Az egybegyűlteket — köztük Schmidt Rezső megyei tanácselnököt és a helyettesét Szokodi Ferencet — dr Kozma József megyei főorvos köszöntötte. Az ünnepeltek Varró Emese szavalata után dr Bereczky János osztályvezető főorvos szavait hallgatták meg, többek között azt, hogy ezen a napon nemcsak a legnagyobb magyar orvosra emlékeznek, hanem valamennyi egészségügyi dolgozót köszöntik. A szónok felvillantotta Semmelweis életútját, majd emlékeztetett arra, hogy felfedezésekor nem a büszkeség volt az első érzése, hanem a bűntudat, hogy sokakat ennek az ismeretnek a hiányában nem tudott megmenteni. A megemlékező szavak után Schmidt Rezső nyújtotta át a számos vendégnek a kitüntetéseiket. (Az ő névsorukat hétfői számunkban közöljük.) A Nemzetközi Vöröskereszt emlékérmét Magyar Istvánná vette át (Fotó: Gál Gábor)