Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
HÍRLAP, 1991. október 28., hétfő' Antifasiszták és ellenállók tanácskozása A Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége Megyei Szervezetének elnöksége október 30- án délelőtt 10 órakor gyűlést tart. Egerben a Kemény Ferenc Sportcsarnok első emeleti tanácstermében találkoznak a MEASZ-elnökség tagjai, akik ezúttal az országos ülésen elhatározott feladatokat vitatják meg. Hívogató a hatvani gyermekkönyvtárba Hagyományápoló foglalkozásokat tartanak Hatvanban a városi gyermekkönyvtárban 3-8. osztályos általános iskolásoknak. A kismesterek körébe hívogatják az érdeklődő gyerekeket, akik a szövés, fonás, nemezelés, gyöngyfűzés fortélyaival ismerkedhetnek meg. A foglalkozásokat pénteki napokon délután 4 és 6 óra között tartják. Érdeklődni a gyermekkönyvtárban lehet a 38/11-447-es telefonszámon. Szilágyisok Angliában Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium huszonöt angolul tanuló diákja — öt tanár kíséretében — Nagy-Britanniába utazott. Egy héten át a bradfordi Girls' Grammar School vendégszeretetét élvezik. A magyar középiskolások részt vesznek a tanítási órákon és természetesen nemcsak az oktatással, hanem Anglia egyéb nevezetességeivel is megismerkedhetnek, így Londonba is meghívták őket. A két iskola közötti jó kapcsolat eredménye ez a meghívás, amelyet az egriek jövő év tavaszán viszonoznak, amikor angliai gyereket látnak vendégül. Tankönyveket a Felvidékre Nemrégiben alakult meg a Rákóczi Szövetség megyei szervezete, s máris egy akcióval kezdték a működésüket. „Tankönyveket a Felvidékre” címmel a megye általános iskoláit mozgósítják tankönyvgyűjtésre. Ezzel a felvidéki magyar iskoláknak kíván segítséget nyújtani a szervezet. A szövetség felajánlja, hogy a legeredményesebb osztálynak, iskolai közösségnek egy ingyenes szlovákiai kirándulást szervez. Bővebb felvilágosítást a 36/11-433-as telefonszámon, Kaknics Lászlóné titkártól lehet kérni. A Hősök kertjét avatják Kálban A nagyközség önkormányzata szerdán délután 2 órára várja a község lakóit a hősök kertjének avatására. A káli temetőben kialakított sírkert — katonai tiszteletadással egybekötött — felszentelésére meghívták dr. Balsai István igazságügy-minisztert, aki ez alkalomból avató beszédet mond. Ezt megelőzően, délelőtt 10 órától a helyi római katolikus templomban ünnepi istentiszteletet tartanak az I. és II. világháborúban elhunytak emlékére. Vers- és prózamondó verseny Ebben az esztendőben is meghirdették az országos vers- és prózamondó versenyt. Ezúttal Kaposvár nevéhez fűződik a felhívás és az országos döntő helyszíne is a somogyi megyeszékhely lesz. A Csokonai Vitéz Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen mindenki részt vehet, aki betöltötte 16. életévét. Két lírai vagy prózai mű előadása a követelmény. A jelentkezéseket november 20-ig kell beküldeni a Megyei Művelődési Központ címére: Eger, Knézich Károly út 8. f GYERMEKDZSEKI^! VÁSÁR a Jutka divatban! (Pásztor-völgy—Felnémet) 1300—2900 Ft-ig Nyitva: keddtől péntekig 14-18 óráig szombaton 9-15 óráig hétfő szünnap v / Mentőöv a rászorulóknak Mit akar az egri családsegítő szolgálat? Az igazán nagy dolgok mindig egyszerűek, legyen bármilyen nehezen is körülírható a hivatalos megfogalmazásuk. Egerben mind többen — de még mindig kevesen — tudják, hogy létezik egy Szociális Szolgáltató Központ, és annak — egyebek között — egy családsegítő szolgálata. Dr. Kripolszky Máriával, a szolgálat vezetőjének és fiatal munkatársainak a szándéka tiszta és világos: sokoldalúan, a legkézenfekvőbb formákban akarják segíteni a rászoruló családokat. Az intézmény egyszerre nyújt szociális és mentálhigiénés szolgáltatást, fő tevékenysége a megelőzés. A rendszerváltozás időszakának kísérő jelenségei, a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok — sajnos — közvetlen közelről érintik, sújtják a családok százait, ezreit. A munkanélküliség, a szegénység, a hajléktalanság, a magányos öregség, a gyermekek helyzete, mind-mind a nemzet, a társadalom legkisebb, de még ma is a legmegbízhatóbb közösségeit, a családokat veszélyezteti. Lehet-e nemesebb szándék és feladat a családok segítésénél, védelménél? — Az első évben valamivel többen, mint háromezren, az idén várhatóan négyezernél is többen keresnek fel minket. A segítségnyújtásnak konkrét esetei vannak — tájékoztatnak — ilyen a munkahely elveszítése, a jövedelemnélküliség, a serdülők, elváltak, özvegyek gondjai... Feladatuknak tekintik a közvetlen szociális jellegű feladatok kezelését: segélyezés, étkeztetés, szállásadás, felruházás, munka- és albérletkeresést is egyebek között. — Mire szolgál a városban az öt családsegítő körzet? — Egy-egy terület a népszámlálási körzethez igazodik. A családsegítők felkutatják a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett személyeket, illetve családjaikat, és velük együtt, közösen dolgoznak ki megoldási módokat. Egerben, a Deák Ferenc u. 19. sz. ház mind több gondokkal küzdő, bajba jutott ember mentsvára lehet. Az egri városszépítők újabb akciója Harangláb a Farkasvölgy utcában Nem érkezett hivatalos meghívó, még csak egy telefont sem kaptunk, véletlenül szereztünk tudomást az eseményről. Balatoni Tibor népművész — társaival együtt — az egri Farkasvölgy utcában egy nem mindennapi megbízatásnak tett eleget a hét végén. Mint ismert, ő az a fafaragó, aki nemrégiben az egri vár Fülesbástyáján Gárdonyi Géza sírkertjét „készítette el” az eredetihez hasonló formában. Most pedig a Farkasvölgy utcában egykor álló haranglábat faragta meg újból. Az öt méter hetven centi magas faállványzatot az eredeti — egy lelkes városvédő által évtizedekig őrzött — harang számára tervezte, és alkotta meg. — Minden bástyának volt egykor saját harangja — mondja a népművész —’ tudomásom szerint egy maradt meg eredeti mivoltában, a Ráckapu téri. S most ez a második. Igaz, pár méterrel arrébb tettük a régi helyétől, mert ahol volt, ott már különböző építmények vannak. Ám így most ez jól látható a Vörösmarty útról is. — Kinek a kérésére állították fel? — Ezt is a városszépítő egyesület szorgalmazta, s én pedig megtiszteltetésnek tartottam a feladatot, mert nagy dolog az, ha az ember a lába nyomán kívül is hagy valamit a városban... — Milyen alkalmakkor kondítják majd meg a harangot? — Ha jól tudom, búcsúkor, halálesetkor szólalt meg régen, valószínű, hogy így lesz ez most is. ”Az én hangom az Úrnak kiált”— ez a felirat olvasható a harangon latinul. S mivel ez így szokás, a haranglábba én is véstem néhány sort. Ezeket az édesanyámtól hallottam, így hangzik: ’’Hívom az élőket, /siratom a holtakat, / megtöröm a villámokat.” (j.i.) MEGYEI KÖRKÉP 3 Az esős napok után — hideg napok... Ám, ennek inkább örülnek a történelmi borvidékeken szüretelők, mint a kötésig érő sárnak, ami miatt lehetetlen volt megközelíteni a szőlősorokat. A napsütéses hétvégét kihasználva szedték a csemege fürtjeit a gyöngyössolymosi határban lévő háztájikban is. (Fotó: Szántó György) A helyi adókról — Lőrinciben Lőrinciben a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elvi állásfoglalás született a helyi adók kivetéséről. Ezt követően a lakosság két alkalommal közmeghallgatás keretében értesült az adókkal kapcsolatos elképzelésekről. A környékbeli gazdálkodó egységek vezetőit és a vállalkozókat külön fórumon tájékoztatták a tervezetről, melynek lényege, hogy elsősorban a nem lakás céljára szolgáló, gazdálkodási célokra használt helyiségek után kell majd adózni. Természetesen a vállalatok kommunális adókötelezettsége is megmarad. Az új adónemek között szerepel továbbá az iparűzési adó is. Az adórendeletek — amelyeket a november végére tervezett testületi ülésen hagynak jóvá — a jövő év január elsejétől lépnek életbe. Felvétel a Viktóriába Az egri Gyermek-Szabadidőközpont Viktória szüljátszócsoportja felvételt hirdet. Várják mindazokat a színjátszáshoz kedvet és tehetséget érző általános iskolásokat, akik vállalják a próbákkal járó elfoglaltságot. A Viktória gyermekszínpad tavalyi sikeres bemutatója az Itt járt Mátyás király című előadás volt, melyet az elmúlt hét végén láthatott még az egri közönség. Most újabb előadásra készülnek, és várják az utánpótlást. Az érdeklődők személyesen jelentkezhetnek Egerben a Bartók Béla tér 6. szám alatt, vagy telefonon a 36/12-686-os számon. Nem azon múlik, hogy rázzuk a szoknyát... (Folytatás az 1. oldalról) — S az eredmény? — Elégedettek voltak. A szériagyártást Egercsehiben végezzük. Ott ehhez minden feltétel adott. Még bővíteni is tudjuk a darabszámot, ha ezt igényli a partner. — Nem árt a monotónia a szalagnál ülőknek? — Alapos gyakorlat nélkül az ilyen munka nem megy. Tudomásul kell venni azt is, hogy mi, sajnos, szisztematikusan leszoktattuk az embereket a munkáról. Tessék kimenni Nyugatra és megnézni, mi ott a követelmény. — De azt is tessék megnézni, mi ott a bér! — Ez is igaz, de a mai helyzetben itthon nem nagyon lehet válogatni a munkahelyekben. — Mennyire éri meg egy ilyen nyugati bérmunkát elvállalniuk? — Ugye, számot nem kell mondanom? Ha nem érné meg, nem csinálnánk. — Van még éves gazdasági tervük? — Természetesen. Ez arra is jó, hogy tudjuk, hol tartunk, mit kell csinálnunk, hogy nyereségesen gazdálkodjunk. — Miben segít ehhez a vállalati tanács, amely egyben az igazgató munkaadója is? — Amennyit tud. A vállalati tanács tagjai azonban nem mehetnek munka után, nem működhetnek közre a tárgyalásokon az üzletfelekkel... Itt tartottunk a beszélgetésben, amikor egy naivnak tetsző kérdés került szóba: miért nem igyekeznek külföldi tőkét bevonni a vállalat munkájába? Mire azonnal kiderült, hogy igyekeznének, de az ilyen társkapcsolat nem lelkesíti a kinti vállalkozókat. Jobban járnak, ha bérmunkát rendelnek. Ők adják az anyagot, a kellékeket, ők szabják ki a szoknyát, itt csak össze kell állítani, „készre csinálni.” — Miként ellenőrzik a munka minőségét a megrendelők? — A sorozatgyártás során már csak szúrópróbát tartanak. Kivesznek a kollekcióból egy-egy szoknyát, azt tüzetesen átnézik. Kint viszont minden darabot megvizsgálnak. Ha valami kifogásolni valót találnak, akkor nekünk régen rossz... — Tehát, abszolút tökéletesnek kell lennie minden egyes szoknyának? — Csak olyan lehet — hangzik az egyértelmű válasz. — Ebből viszont az is kiderül, hogy nincs okunk fanyalogni a magyar munkás tevékenysége miatt. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy azért dolgoznak olyan pontosan, mert jól megfizetik őket... Most veszem észre azonban, hogy a címben megfogalmazott kérdésre még nem született válasz. Tehát: hány öltés ér egy dollárt? Erre pontos feleletet nem kaptam, csak annyi hangzott el, hogy nyereséggel lehet végezni az ilyen munkát. Igaz, a dollárból egy centet sem látnak a vállalat dolgozói. A valutát az állam teszi zsebre — helyette forintot ad... G. Molnár Ferenc Iriggyé tett a „Rendszer99 Ne vegyék szerénytelenségnek, de így igaz: irigylem magam, mert jó dolgom van. Mielőtt bárki hangosan felkacagna, elmondom azt is, hogy miért. Van egy televízióm, mint annyi másnak. Csatlakozik a parabolavételhez, mint annyi másnak. Eddig tehát semmi különös, ami miatt akár mások is irigyelhetnének. De...! Tessék mondani, tudják önök a budapesti 2-es csatorna és a TVR műsorát egyszerre fogni? No, ugye! De ez a csoda megismétlődik a budapesti 1-es csatorna esetében is, igaz, ott a második kép valami egyéb külföldi adóé. Miért nem állítok a hangolón? — kérdezhetik megrökönyödve. Hangolok én, de mennyire hangolok. Az esemény pedig: a kép nem változik semmit. Mindezt némi anyagi ellenszolgáltatásként a Hatvanban székelő Rendszer elnevezésű cégnek köszönhetem. Hozzá kell tennem, hogy ebben az ügyben először a múlt év decemberében voltam bátor szólni, majd miután semmi nem történt (sőt!), a vétel egyre rosszabb lett, ennek a hónapnak az elején megint bátorkodtam észrevételemet belerebegni a telefonba. Felszólalásomat követően, mintegy tíz nap múlva, valami történt. A vétel javult, bár a szivárvány színű csíkozás nem tűnt el a képernyőről. Csak úgy mellesleg megjegyzem, hogy a szomszédaim a gyöngyösi Erőmű utcában velem együtt „élvezik” ezt a sajátságos tévézést. Jaj, majdnem elfelejtettem mondani: ezért a szolgáltatásért a Rendszer nevű cég több ezer forintot kért „beugrónak”, azóta pedig havi előfizetési díjat szed. Tessék mondani, erre mondják, hogy „korrekt üzlet”? Már csak egy dologra vagyok kíváncsi: azt várja talán tőlem a Rendszer, hogy „rendszeresen” szóvá tegyem mulasztásaikat? (gmf) — Partizán — a buszon-------------------------------------------I—r—----------------1-------------------------->- ------------------------------------------------------------------------------------------r Valamelyik nap az egri 12-es buszon különös dallam (plusz szöveg)ütötte meg a fülemet.Egy alacsony, húsz év kommunista ifjak indulunk, mert bennünk apáink reménye...” Ott állt a csuklós busz forgójában, éppen a viadukt hogy: ,,Mit... ifjak indulunk,” még ilyenek... A figura nem volt részeg, maximum másnapos, az ilyet szem, borostás arc és némi szenzibilitás.— Mi van, be vagytok szarva? — kérdezte mosolyogva, már a Széchenyi utcavoltunk hökkenve. Ki ez? Hm. Ki ez, ki ez? Mit akar? Provokátor? Vagy csak szórakozik velünk? Nagyon rossz vicc. Ez egy nagyon-nagyon rossz vicc. A busz közönsége velem együtt behúzott nyakkal nézegetett körbe, hogy mit mond ez itt, az úristenTt neki, miket mond ez? De csak sziszegtünk, ide-oda cikáztak a szemgolyók, lapítottunk a sunyin. Valahogy így csinálhattak a régi bolsik, mikor röplapokat dugdosták az illegalitásban az éjszakai, zötykölődő villa—m<wikll1 l——4—!———!———————u Mondom, ez a fickó talán még húsz éves sem volt, ami teljességgel érthetetlenné tette az esetet. Mégha öregebb lett hogy a hatvanas évek baloldali illúziója, hiszen ő már a hetvenes, nyolcvanas években élt, mikor is, tudjuk, nem sok romantikus vonást mutatott a mozgalom. Hát akkor?—j-----U A postánál járva már csak egy valamire gondolhattam, arra, hogy egy nagy filozófus szerint minden szélsőség kitermeli a maga ellentétjét. A következő megállónál, mikor a fiú belekezdett az Amúri partizánok dalába, már tényleg elegem lett az egészből. Leszálltam. — Inkább gyalogolok nenang nit*gund gonGoltami ma^amnoan , süt a nap, es jó a levegői is. _______ } | I | j : [ ' Ilyenkor aztán nem árt egy kis séta. j . r «avas Ándrás.