Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-16 / 243. szám

8 GAZDASÁGI TÜKÖR A BUX-index 2004. október 1 W. Változás: *0,205? NYERTESEK 2004. 10. 15. RÉSZVÉNY UTOLSÓ ÁR­­ ÉV VÁLTOZÁS (%) MILLIÓ FT NABI 590 9,3 40 BorsodChem 1995 4,6 891 Rába 620 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. október 15-én €/Ft $/Ft $/$ ■i -247,70 199,87 1,24 +0,3 Ft -0,24 Ft Ocent 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, amely hat magyar tulajdonú. Unalmas kereskedés Enyhe emelkedéssel 12 867 ponton zárt a BUX index. A kereske­dés izgalom nélkül telt, leszámítva a Mol nap végi erősödését. A Matáv halottnak tűnt, az Antenna árfolyamát a spekuláció jel­lemzi. Jövő héten a vállalati gyorsjelentések előtti kivárás várható. Ajánlott a Richter eladása és az OTP vásárlása. Túl sok a 22 borvidék? Kit illet a Duna borrégió elnevezés? A hegyközségekről szóló módosított törvényben (2000.) olvasható: „A ha­sonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező, vagy egymás­sal földrajzilag egységet képező borvidékek ön­kéntes társulással borvi­déki régiót alkothatnak”. Elindult egy folyamat: borvidéki régiók alakul­nak. Az egyik sikert ígérő elnevezés - Duna borré­gió - birtoklása körül már vita is támadt. Hogy miért ajánlatos a fenti szempontoknak megfelelő bor­vidékeknek régióba tömörülni? A szakemberek szerint Magyar­­országon túlságosan elaprózott a szőlőtermelés. Emiatt a borvidé­kek­­ gyakran­­ nem tudnak egy-egy bormárka mögé kel­lő nagyságú termelési hátte­ret állítani. Magyarorszá­gon 22 borvidék van, ami a leg­több szakember szerint nagyon sok. (Franciaországban a borvi­dékek száma 14). A fogyasztók­nak könnyebb lenne megjegyez­ni 54 magyar borrégió nevét, mint a 22 borvidékét A szakma tudatában van ennek, ezért in­dult meg a régiók szerveződése az országban. Legelsőként a Du­na borrégió jött létre Magyaror­szágon. 2002. február 20-án dön­töttek erről Mórahalmon a Csongrádi, a Hajós-bajai és a Kunsági borvidék - ez átnyúlik Pest és Szolnok megyébe is - vezetői. Már ekkor elhatározták, hogy a Du­na borrégió nevét levé­dik a Magyar Szabadal­mi Hivatalban. Ez év nyarán elin­dították a Duna borrégió és a Du­na borvidéki régió elnevezések szabadalmi oltalom alá helyezé­sét Ez folyamatban van. Kovács László, a Duna borrégió titkára elmondta: már 2002-ben részt vettek az Európai Borrégiók Gyű­lésének (arev) szekszárdi tanács­kozásán, ahol bemutatták a Duna borrégiót, s annak borait A Duna borrégió névre újab­ban bejelentette igényét az Ászár-neszmélyi borvidék kez­deményezésére létrejött Észak­dunántúli borrégió is, amely­nek soros elnöke Kamocsay Ákos. Egyeztetés is történt az ügyben a Bor Eredetvédelmi Bi­zottság egyik ülésén, ahol az utóbbi csoportosulás - a második Duna borrégió - képvi­selője azzal érvelt: ők minősé­gibb borokat készítenek, mint az alföldiek, ezért a Duna borré­gió név őket illeti meg. Az alföl­diek örülnek az újabb borrégiók megalakulásának, de nem ér­tik, miért kellene tőlük elvenni, amit ők választottak elsőként. A Duna borrégióban mintegy 30 ezer hektár termő szőlőterü­let található, ez az ország hegy­községeiben regisztrált össz­területnek közel 40 százaléka, s a régióban termelik meg a hazai bor 40 százalékát, átlagos évben 2 millió hektolitert. Minden olyan italt készítenek a Duna borrégióban, amely szőlőből va­ló. A három alföldi borvidékből alakult Duna borrégió jogi úton is kész megvédeni elsőbbségét, amelyet törvényes úton szerzett - mondta a titkár, Kovács László. Az országban a legnagyobb ter­mőterülettel a Duna borrégió rendelkezik ________Jsa*___________________ 1­1­1|­1——— Dr. Urbán András, A HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRA: ■ Szerintem a Duna borrégió elnevezés használatában az elsőbbség a három borvidéket illeti meg az észak-du­nántúliakkal szemben. Ők a Magyar Szabadalmi Hiva­talnál megtették a szükséges lépéseket a levédésre. »Ki dönt a vitában?­­ Remélem, hogy nem jut el az ügy a bíróságig. A Hegy­községek Nemzeti Tanácsához beadták a felek a mű­ködési szabályzatokat A tanács szüret után tart ülést, ahol majd meghallgatjuk mindkét oldalt és véleményt alkotunk. Vagyis mi nem döntünk ebben az ügyben, csupán véleményt mondunk, hiszen ez jogi kérdés. Teljes jogkörrel ELSŐ ALKALOMMAL alkotott véleményt teljes jogkörrel a tokaji termelők és cégek ál­tal készített borokról a Tokaji Borbíráló Bizottság (TBB) a héten Tokajban. Ezt az idén május 1-jén hatályba lépett új bortörvény tette lehetővé, amely megengedi, hogy a vé­dett eredetű borok esetében helyben szülessen döntés arról, melyik hozható forga­lomba az adott márkanévvel. Vetik a búzát A földeken az időszerű talaj­előkészítési, vetési és be­takarítási munkák egyaránt jó ütem­ben foly­nak - je­lenti az FVM. Október elejére őszi ár­pából a tervezett 182 ezer hektáros terület 30 százalé­kán - 52 ezer hektáron - ke­rült földbe a mag. A gazdál­kodók őszi búzából mintegy 1,21 millió hektáron tervez­tek vetni, ebből azonban még csak 60 ezer hektáron végez­tek a vetéssel. A rozs vetés­­területének 45 százalékán fejezték be a vetést a terve­zett 46 ezer hektárból. Agrárlogisztika A RODEPORT kft. 3 milliárd forintos beruházással agrár­­logisztikai központot hoz létre Fadd-Domboriban, amely már az év végére csaknem teljesen elkészül­het A központ 7 ezer tonnás sík tárolóból, 36 ezer tonna kapacitású silóból, kétszer 25 tonnás szárítóból és tisztítóból, valamint egy napi 5 ezer tonna áru hajóba rakására alkalmas berakó­állomásból áll központi irodaépülettel, egy por­taépülettel és két 60 tonnás hídmérleggel együtt. it át­ Meggytermelők konferenciája Lajosmizse Idén is keserű volt a meggy. Vagy inkább a termelők han­gulata volt keserű a bevételek miatt. Hogy ez az elkövetkező években ne így legyen, novem­ber 4-én Lajosmizsén országos konferenciát tartanak. Itt ala­kítják meg a Magyar Meggy­termelők Érdekvédelmi Szö­vetségét (MMÉSZ). A szerveződés elindítója Zsigó Viktor kertészmérnök, aki 26 éve foglalkozik meggy­termeléssel (a város polgár­­mestere). Mint elmondta: óriá­si káosz uralkodik a magyar gyümölcstermesztési piacon. Nem kivétel ez alól a meggy sem. A szövetség célja: az ül­tetvények, a termés regisztrá­ciója, s az, hogy a termelők tárgyalási pozícióba kerülhes­senek a felvásárlókkal. Ehhez olyan információs rendszert építenek ki, amelyen napi kapcsolatban lesznek az érin­tettek. A tét az ágazat fenn­maradása.

Next