Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-07 / 83. szám

II. HÍREK A nemzet megújulásáért ökumenikus fáklyás felvonu­lást tartottak március 13-án Miskolcon nemzetünk meg­újulásáért. A menet a Petőfi térről indult, amihez sok fiatal is csatlakozott. Az el­mélkedések öt színhelyén a diákok énekkari számok­kal és irodalmi összeállítá­sokkal gazdagították a ha­gyományos rendezvényt. Új Karitász-csoport a karitász gyöngyössoly­­mosi csoportja nemrégiben alakult. Az elmúlt időszak­ban meghirdetett tartósélel­miszer-gyűjtésben az új cso­port máris kipróbálhatta ön­magát. A falu rászorultjait a helyi védőnő segítségével vették számba, és ily módon juttattak adományt a csalá­doknak. Megemlékezés, elismerés közösen emlékezett meg március 15-e alkalmából a szabad sajtó ünnepéről az egri és a Heves Megyei Önkormányzat. A sajtó mun­katársai nevében a Szent Ist­ván Rádió főszerkesztője, Si­mon György szólt az egybe­gyűltekhez, akinek díszokle­véllel és -tollal ismerték el munkáját. Gárdonyis sikerek az egri Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Kollégium két tanulója is bejutott az Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Verseny harmadik, döntő fordulójába. Hegedűs János 12/E osztályos tanuló kémiá­ból készül a nagy megméret­tetésre dr. Andó Jánosné ta­nárnő segítségével. Császár Anett 13/E osztályos tanuló is bekerült a döntő fordulóba francia nyelvből. Szaktanára Kádár Judit. Szent József napja az egri Érseki Szent József Kollégium az idén március 19-én ünnepelte egész napos rendezvénnyel védőszentjé­nek, Szent Józsefnek ünne­pét. A kollégium nevelőtestü­lete Lucskai Gábor kollégis­tának, a Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnázium 12/E osz­tályos tanulójának ítélte a Szent József-díjat. Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8­ Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0 Tokaj: FM 101,8 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 -Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu www.szentistvantv.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES­ 7.HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 EGYHÁZMEGYEI HÍREK A bizalom és a változtatás igénye Gyöngyös katolikus iskolaváros Történelme során több alkalom­mal is képes volt Gyöngyös a tel­jes megújulásra. Ez történt ennek a tanévnek az elején is, amikor valóságos katolikus iskolavárossá vált. Három intézmény is egyhá­zi kezelésbe került: a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Isko­la és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki, Közgazdasá­gi Középiskola és Kollégium, va­lamint a Pátzay János Katolikus Zeneiskola-Alapfokú Művészet­­oktatási Intézmény.­­ Amikor mostanában járjuk a településeket Ternyák érsek úr­ral újabb iskolák ügyében - mondja Juhász Ferenc gyöngyösi plébános -, mindig pozitív példa­ként említi Gyöngyöst Ez volt az egyetlen helység, ahol még 2008- ban ő kereste meg a polgármes­tert, hogy ebben a nagy katolikus múlttal rendelkező városban le­gyen az oktatásban választási le­hetőség, vagyis egyházi iskola is. A régi ismeretség okán kezdemé­nyezett, mert amikor öt évvel ez­előtt az egyházmegye élére ke­rült, először Gyöngyösre látoga­tott, ahol nagyon mély eszmecse­rét folytatott huszonhárom kör­nyékbeli polgármesterrel. - Miért nem valósulhatott meg ez korábban, hiszen egy ilyen ősi és jelentős településen ter­mészetesnek számított volna? - A kilencvenes években sorra alakultak hazánkban az egyházi intézmények, de Gyöngyösön megfeneklett a kezdeményezés. A gondviselés szándéka szerint azonban megváltozott a helyzet, és a hívek imája meghallgatásra talált. Megnőtt az egyház iránti bizalom és a változtatás igénye is. - Miután gyöngyösi plébános lett, mi foglalkoztatta legjobban az iskolákkal kapcsolatban? - Miskolcról jöttem át 2006- ban. Nehéz lélekkel, mert egy éve vezettem ott a legnépesebb plébániát, és építkeztem, mint minden állomáshelyemen. De a felkérésnek nem tudtam ellen­állni, mert itt születtem, és min­dig is visszahúzott a szívem. Ak­kor már négy esztendeje fel­ügyeltem az egyházmegye kato­likus iskoláit, és ilyen szemmel vizsgálva is jónak láttam ezt a pillanatot a mátraaljai város­ban. Elsősorban már gyakorlati kérdések foglalkoztattak. A szak­képzés okozta a legnagyobb fej­törést. A kérdés az volt, hogy kik oktatják majd magas szinten a szakmákat. A válasz egyszerű­nek bizonyult: azok, akik eddig. A gépészek, az informatikusok, a közgazdászok és a többiek jó szívvel vállalták a változást. De nemcsak a szakközépiskola át­vétele miatt töprengtünk, ha­nem a zeneiskola miatt is. Ta­lány volt, mitől lesz egyházi. Vé­gül az új igazgatóval, Jakkel Mi­hállyal találtuk ki, hogy azokkal a művekkel, amelyeket ott ját­szanak, illetve az új szakokkal, például a kórusvezetői oktatás­sal vagy az orgonajáték tanításá­val. Kevés az egyházzenész. - Mi az, ami átalakult az intéz­ményekben? - Alapvetően a légkör. Emelke­­dettebb lett a hangulat, fegyelme­zettebb az oktatás és nevelés. Meg kellett találnunk, ami az egé­szet összefogja. Úgy vélem, az embereken keresztül sikerül. A három iskolában már 1600 di­ákért felelünk. Ezek értékes, jó intézmények - irányításunkkal még jobbakká kell válniuk. A fő­állású hitoktatók mellett a kör­nyék plébánosai - velem együtt -vállalják hittanórák megtartását, hogy érzékelhetően és folyama­tosan jelen legyünk. - Megváltozott-e valami a tele­pülésen, katolikus iskolaváros­sá válik-e? - A város közéletében már né­hány nyilvános alkalommal lehet érezni az átalakulást, például az adventi szereplések vagy az évnyitó és az évzáró idején. Nagy változást látok a templom­ban is. Kijelölünk olyan vasárna­pokat az iskolaközösségeknek, amikor együtt jöhetnek. Öröm­mel látom, hogy mind többen él­nek ezzel a lehetőséggel, de más­kor is nő a miséken részt vevők száma. Azok zeneileg is egyre színvonalasabbak, mert fellép­nek a kórusok és a zenészek. Mind többen jönnek rá arra Gyöngyösön is, amit mindig is hangoztattam: az egyház nem „elviszi” az iskolát, ellenkezőleg: még inkább bekapcsolja a közös­ség életébe. ■ Gábor László Az ünnepi rendezvényeken a katolikus iskolák diákjai megtöltik a Szent Bertalan-templomot Új könyv a szentségi üdvrend összefüggéseiről A közelmúltban jelent meg Dolhai Lajos, az Egri Hittudomá­nyi Főiskola rektorának leg­újabb könyve A szentségi üdv­rend összefüggései címmel. A Jel Könyvkiadó által kiadott kötet a szerző válo­gatott szentségtani tanulmányait tar­talmazza. Ezek nagy része a hazai teológiai folyóira­tokban már megjelent, de van­nak olyanok is, melyekkel elő­ször találkozhat, aki figyelem­mel kíséri lapunk jegyzetírójá­nak szentségtani és liturgikus teológiai publikációit. A könyv elején Ternyák Csaba érsek köszöntőjét is olvashatjuk a szerző hatvanadik születés­napja alkalmából. Ez a magyará­zata a könyv végén található rö­vid életrajznak, interjúnak és bibliográfiának, mely csoporto­sítva tartalmazza a szerző pub­likációit. Valamilyen szempontból mind­egyik szentségről szó van ebben a műben. Nemcsak a tanulmá­nyok, hanem a könyv címe is utal arra, hogy a szent­ségek nem egymás­tól független, önálló kegyelmi eszközök. Nemcsak gyakorla­ti, hanem teológiai szempontból is vizsgálnunk kell a közöttük lévő tartalmi összefüg­géseket. A Katolikus Egyház Katekizmusa kijelenti, hogy „a szentségek szerves egészet al­kotnak, melyben minden szent­ségnek megvan a maga életfon­tosságú saját helye”. Éppen ezért a teológusok mindig hangsúlyoz­ták, hogy a hét szentség egymás­tól kölcsönösen függő, jól rende­zett „kozmoszt”, szentségi világ­rendet alkot. ■ ■ Minden szentség­nek megvan a ma­ga életfontosságú saját helye. 2012. ÁPRILIS Tollas Tibor Hozsanna húsvét Flozsanna húsvét! Künn a tavasz száll, Sziklasírodból föltámadtál És csodát műveltél megint. Puszta földünk virággá ébred, Sok zsenge ág zsoltárt zeng néked, Jézus, naparcod rám tekint. Hozsanna húsvét! Hitünk sója, Bénák, betegek gyógyítója Fénypallosodtól a halál Sötét szárnyával érbe rebben, Szétáradsz bennem győzhetetlen, Rom­landó testem talpra áll! S futnék a fénynél sebesebben, Húsvét tüzét a holt lelkekben Gyújtani elvesző úton. Hitül adni a beteg, fáradt Társaknak újuló csodádat.­­ Hozsanna Néked Jézusom! KECSKÉSI TOLLAS TIBOR (Nagybarca, 1920-Mün­­chen, 1997) költő. A II. vi­lágháborúban és utána még két évig honvédtiszt­ként szolgált 1947-ben koholt vádak alapján el­ítélték. 1956 júliusában szabadult, a forradalom­ban a budapesti Nemzet­őrség összekötő tisztjeként vett részt. 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert csoport) meg­alapította az egyik legna­gyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzet­őrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt. A jó cselekedetek sorozata töltötte ki életét Kriston Endre egri segédpüspökre emlékeztek Kriston Endre 1877-ben szüle­tett a Nyíregyházától nem messze fekvő Kemecse települé­sen. 1899-ben pappá, 1923-ban püspökké szentelték. A 20. szá­zad folyamán átélte mind a Ta­nácsköztársaság, mind a kom­munista időszak üldöztetéseit. Alakját, emlékezetét híven őrzi Kemecse városa, melynek ön­­kormányzata és­ a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Honis­mereti Egyesület közös szerve­zésben március elején helytör­­téneti konferenciát rendezett. Az esemény fővédnöke Sere­gély István nyugalmazott egri ér­sek volt, előadást tartott Komi­szár Dénes helytörténész, Kam­rás Lajos operatőr pedig Hevesy Sándor filmtörténeti hagyatéká­ból mutatott be korabeli felvéte­leket a püspökről. Kriston püspök életét évtizede­ken keresztül a szakadatlan hű­séges szolgálat, a jó cselekedetek sorozata töltötte ki. Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést or­szágszerte, hogy 1945-ben hábo­rús bűnökkel vádolva a helybéli rendőrség államvédelmi osztályá­ra idézték, majd a várban lévő in­ternálótáborba kísérték, ahol egyik éjjel az őrök eszméletlenre verték. 1945. november 9-én szün­tették meg az eljárást. A segéd­püspök kiszabadulása után az ér­sekségen lakott, és fogyó erővel szolgálta tovább egyházát 1960- ban bekövetkezett haláláig. „Kriston Endre olyan szolgála­tot vállalt, amellyel jövőt, embert, nemzetet épített.” - mondta a megemlékezésen Seregély Ist­ván nyugalmazott egri érsek. ■ Húsvéti népszokások Tojásfestés és locsolkodás A húsvét a kereszténység legna­­­­gyobb ünnepe, a niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlősé­get követő holdtölte utáni vasár­nap. Az ünnephez számos nép­szokás kapcsolódik. A húsvéti to­jás ajándékozása sok országban húsvétvasárnap történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A tojásfestés az asszonyok, lá­nyok dolga. Legegyszerűbb mód­ja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, és úgy teszik a fes­tékbe; utána a csipkézett levél he­lye világos színű marad. Régeb­ben házi festékanyagokat hasz­náltak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte vagy vadalma héját. A tojások „írásának” legis­mertebb módja, hogy viaszt ol­vasztanak meg, és a folyékony vi­asszal a tojás héjára rajzolják a kí­vánt mintákat. Ha a viasz meg­aludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, de a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Még nagyobb ügyességet kíván a patkóit tojások készítése. Húsvét másnapja a locsolás napja. A lányokat régen kihívták a kúthoz, és egy vödör vízzel le­­öntötték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. Mindkét szo­kást falu és város a mai napig gyakorolja, bár népszerűsége csökkenni látszik. Amíg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak, és a lo­csolkodás során szebbnél szebb versekkel köszöntik a lányokat, asszonyokat. ■ H. I. „Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek: örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek. Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat, és hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom, öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom. Frissítő balzsamos víz is van kezembe, ez hozta húsvétot emlékezetembe. Kérem hát alássan e háznak az urát, engedje megönteni kedves leánykáját. ”

Next