Hevesi Szemle, 1983 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: 350 éves a gyöngyösi gimnázium
vezkedésbe kezdve, megalakították a bolsevik pártszervezetet és felkelést készítettek elő a fehérek ellen. A felkelés nem sikerült, 874 orosz katona lett az azonnali áldozat. A magyar hadifoglyok közül igen sok jó bolseviket, így Dukesz Artúrt is, agyonlőtték. Itt szenvedett mártír halált Katona Gyula tanár is, aki,bár nem volt kommunista, mégis halálra ítélték, mert Dukesz Artúrt és a felkelés többi tagját becsületes embernek vallotta. A tanári testület tagjai egyébként szabadkőműves páholyokban igyekeztek igazodni a kor nagy eszméjéhez, a szocialista tanokhoz. Szervezetüket „Akác a Mátra alján” címmel illették. A háború végén a demokratikus forradalomban és később, a proletárdiktatúrában is, Jónás Frigyes állt az ifjúság szocialista törekvései megszervezésének élére. Óráin propagandaanyagot terjesztettek tanítványai, bár matematika—fizika szakos volt. Marx és Engels tanaival és életművével igen sokat foglalkozott. Az ősi gimnázium ifjúsága között pezsgő élet bontakozott ki. Megalakult a diáktanács, ebből később továbbszerveződve, 1919 áprilisában létrejött az úgynevezett „Szocialista Diák Szakszervezet”, amelynek tagjai magukat párttagoknak tekintették. Tagsági könyvet bocsátottak ki. Igazolványaikat aláíratták a párt városi titkárával, Nemecz Alajossal és Erdős Tivadar igazgatóval, és a párt pecsétjét tették rá. Magukat, ahogyan ők megfogalmazták, a „Magyar Szocialista Párt” védelme alá helyezték. Tagsági díjat szedtek. Vörös zászló alatt vettek részt az első szabad május megünneplésében. Hegedűs Antal lelkesen szavalta az egész város ünnepén Tóth Árpád „Új isten” című versét. E tettéért később, a diktatúra bukása után, kizárták az ország összes középiskolájából, Jónás Frigyes tanárt pedig, veszedelmes nézetei miatt, büntetésből Zalaegerszegre helyezték át és rendőri felügyelet alá helyezték. A proletárdiktatúra idején nagy izgalommal és lelkesedéssel készült az ősi iskola Móricz Zsigmond fogadására, aki a tornateremben a diákoknak és szülőknek és minden érdeklődőnek, a parasztság helyzetéről és a termelőszövetkezeti kérdésről tartott előadást. A város lapjában, a Vörös Mátravidékben, sok diák és tanár cikke jelent meg. — Jónás tanár úr pedig áprilisban, a Vörös Hadsereg szervezése idején, nyolcadikos diákjaink közül többet beszervezett a Vörös Hadseregbe katonának. — Imrefi László diák a helyi újságban megjelent, egykorú verse az ifjúság lelkesedését a leghívebben dokumentálja: „Már egyenesek roggyant hajló térdek, Már délcegek, büszkék görbe házak, Mert mi csak eddig voltunk szolgalélek S ma leomlott a poshadt imádat...” A nagy múltú önképzőkör, amely Vádlott Sándor nevét viselte, egyesült a Diák Szocialista Szövetséggel és annak irodalmi szakosztályaként működött tovább. Sajnos, a proletárdiktatúra bukása az iskolában meginduló, pezsgő kulturális életet keresztbe törte. Hosszú, súlyos évtizedek következtek újra. Sándor Lipót módszerei sokban hasonlítottak a kibontakozó Horthy-fasizmus művelődéspolitikai elveihez. 1919—1945-ig, a felszabadulás pillanatáig, igen sok kísérlet történt arra, hogy az iskola történetében a reakciós hagyományokat élesszék fel, azonban annyira támogatott és minden oldalról körülbástyázott „keresztény nemzeti szellem” nem tudott meggyökerezni. 1945- ben diákok és tanárok neki feszült erővel maguk is hordták az épületből a romokat, bízva és nem csalódva abban, hogy egy szabadabb iskolában, a szellem szabadsága szerint taníthatnak. A gimnázium felszabadulás utáni története magán hordozza Gyöngyös város fejlődésének és átalakulásának nyomait. A város ipari fejlődése az ötvenes években megindult és a hatvanas években meggyorsult, a IV. ötéves terv végére az ipartelepítés befejeződött, és most már az intenzív fejlesztés időszaka következett be. Az ötvenes években a gimnáziumi osztályok száma fokozatosan és lassan gyarapodott. 1958-ra az intézet fennállásának 325. évfordulójára, 16 osztállyal működött már és felnőtteket is oktattak. 1956 ellenforradalmi vihara nyugatra sodorta a gimnázium volt igazgatóját, Kiss Aladárt, és az igazgatói tisztet 1957 és 1958-ban Körösi Oszkár gimnáziumi tanár látta el. 1958-tól nevezték ki a Vak Bottyán Gimnázium élére e sörök íróját. Ebben a tanévben ünnepelte az intézet fennállásának 325. évfordulóját. Az ünnepségen, 1959. szeptember 12-én, Dobi Istvánt, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Kodály Zoltánt láthatták vendégül a diákok. 1959 szeptemberével indult meg az 5+1 rendszerű gyakorlati foglalkozás, először szőlőtermesztési, majd később fémipari szakokon. Később a gyakorlati oktatás teljessé válásakor, a hatvanas évek elején, 9 ágazatban folyt politechnikai foglalkozás, nevezetesen géplakatos, esztergályos, autószerelő, női szabó, zöldségtermelő, szőlőtermelő, erdészeti, mezőgazdasági gépész és gyors- és gépíró szakmakörökben. A felnőttoktatás is sokszínűvé vált. Az esti és levelező tagozat mellett honvédtiszti külön levelező, kereskedelmi közgazdasági technikumi levelező, építőipari technikumi esti és A gimnázium jelenlegi épülete a Kossuth Lajos utca 33. szám alatt 39