Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1999 / 1. szám - Kardos Gy. József: Csokonai Vitéz Mihály a középiskolában (tanulmány)
kus, aki szüntelenül küzdött a magyar elmaradottság ellen, mert haladó felismeréseinek, gyengeségeinek és csalódásainak forrását a társadalmi-történelmi helyzetben látta. Az a tanár feladata, hogy Csokonai életének és költészetének, műveinek elemzésével - a sok ellentmondás ellenére - kialakítsa tanulóiban az „igazi" Csokonai-képet. Ehhez elsősorban maga a költő ad segítséget önarcképszerűen. Jól megválasztott szemelvényekkel már a bevezető órán „felrajzolhatjuk” alakját, elsősorban az utókorhoz, illetve a mi korunkhoz fellebbező embert és alkotót. 1801-ben írta Márton Józsefhez a következőket: „Ha írok is, aminthogy már anélkül nem tarthatom fenn lételemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a XX-dik vagy XXI-dik századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem. (...) Mert nemzetem javán dolgozni annyira óhajtok, amennyire örülök annak, hogy magyarnak születtem....” Hasonlóan fogalmazott az ugyanebben az évben keletkezett költeményében (Dr. Földi sírhalma felett): „ Lesz még az a kor, mellybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog, s ezt mondja népünk: Oh, miért nem Éltek ez emberi századunkban ?! ” Csokonai jelentőségének „felvázolásához” Ady Endrét is „segítségül hívhatjuk”, hiszen ő is „hív magyarként” „lantjára vette” a „nagy elődöt”, és mint „unokája” tovább vitte az általa megkezdett - és Petőfi* Arany és mások által folytatott - utat: „Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magamat: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért.” A Vitéz Mihály ébresztése című költeményében is pontosan mérte fel Csokonai helyét és jelentőségét a magyar irodalomban: „ő volt honjában legbujdosóbb magyar, De fény küllőzött fél magyar eget.. ” Ady világosan látta a magyar felvilágosodás és haladás korának legnagyobb költőjét, bátor harcosát, Voltaire és Rousseau “tanítványát”, a modern magyar líra egyik előfutárát, akinek költészetében a felvilágosodás és a népiesség jegyei mellett a kor minden stílusiránya és hangneme megtalálható (manierizmus, barokk, klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus). Foglalkoznunk kell Csokonai és Keszthely, illetve Csokonai és Festetics György kapcsolatával is. Ebben segít nekünk e táj, Bazsi szülötte, Simon István, aki Csokonai a vendégfogadóban című költeményében szintén Csokonai korszakalkotó jelentőségét emeli ki: „... Az ablakot kitárván kinézett, végig szunnyadt még az ország, mikor vágtató, kényes paripáján Napóleon söpörte Európát. S ő, Somogy bükkös-makkos erdeit, 19