Hévíz, 2003 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - Horváth József: Festetics él itt alkotásaiban
aztán Nagy felől a Debreceni professzorok nem jó véleménnyel vannak, amely magába ugyan semmit sem próbál, mert a virtus gyakran szokott gyaláztatni. ” Valami Szentgyörgyi nevezetű is ajánltatik, aki az anglus és más nyelveket beszéli, Göttingában és Jénában tanult. Csépán és Sárközy egyetértettek Szentgyörgyi Dániel személyében, tudatták Festeticcsel, aki levelet is írt a kiszemeltnek. Ő sem érkezett meg Csurgóra. A sokszor hangoztatott nyelvismeret, a külföldön szerzett diploma feltételeinek maradéktalanul megfelelt a Jénában tanuló Császáry Lózsi Pál és Buday Pál. Mindkettőjüket türelmetlenül várták. A Csurgóra tanárnak készülő Csokonai Vitéz Mihály így csak ideiglenes tanár lehetett. De ez már egy másik, a csurgói iskola életében nem kevésbé meghatározó jelentőségű iskolatörténeti fejezet. Bármivel is egészül még ki az első évtized története, két évszázad múltán is töretlen fénnyel sugárzik át az alapító okirat nemes, időtálló szándéka: „Mivel magamra s utódaimra vállalt kötelességek közül kiválóan azokra kell ügyelnem, melyek a közjó előmozdítására és a szegény adózó nép sorsa enyhítésére szolgálnak valahányszor a zsenge ifjúságnak tudományos oktatására és jó hazafiakká képzésére kedvező alkalom nyílik. Mely jó alkalom a római kath. ifjúság részére a keszthelyi főgimnázium felállításával már tényleg teljesedésbe ment, a birtokaimon lakó protestánsok pedig efféle tanintézetnek nagy híjával vannak, hogy protestáns jobbágyaim gyermekeiknek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költségeitől megkíméltessenek, a Somogy vármegyébe bekebelezett Csurgó mezővárosomban, a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából megmásíthatatlan, örökérvényű alapítványt teszek. ” Az óváros- és iskolaalapító grófnak már életében méltó emléket állítottak. 1800. március 19-én, akkor, amikor Csokonai Vitéz Mihály fizetéséről is határoztak, döntött az egyházmegyei közgyűlés az iskola pecsétjéről: „Ezen egy hegyoldalban csörgő forrás látszik, ennek egyik oldalát az épülettel együtt süti a nap, a másikon egynéhány fenyőfák szemléltetnek. Oldalt karmai közt kavicsot tartó daru, a gróf madara, az okos vigyázás jelképe látszik.” Csurgó 1980-as évek végén elfogadott városcímerének is meghatározó eleme lett a Festeticscímer daruja. Amikor 1929-ben megalakult a Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Reálgimnázium Öregdiákjainak Szövetsége, első feladatuknak érezték, hogy felállíttassák Festetics György és Hévíz ArJ 2003/1