Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)
3. szám - Deák Antal András: A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál
A reformkor mérnöke: Vásárhelyi Pál (1795. március 25. - 1846. április 8.) Deák Antal András Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény 1054. Budapest, Alkotmány u. 27. Kivonat: Születésének kétszázadik évfordulóját 1995-ben ünnepeltük, halálának százötvenedik évfordulójáról 1996-ban emlékezhettünk meg Munkássága a magyar történelem dicsőséges része. A Hidrológiai Közlöny 1995. évfolyamában közöltük Vásárhelyi Pál Tisza szabályozási tervének, valamint az ezzel kapcsolatos "Előleges javaslat"-ának leírását, és az általa tervezett átvágások táblázatos kimutatását. E cikk Szerzője a Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény kiadásában 1996-ban "A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig" c. könyvében jelentette meg tanulmányait, válogatott dokumentumait a Tiszavölgyi Társulat alakulásáról, a Tisza folyó Vásárhelyi Pál által kidolgozott általános szabályozási tervezetéről, s közli benne Vásárhelyi Pál eredeti folyófelmérési és háromszögelési tanulmányait. A jelen dolgozata Vásárhelyi Pál életének, működésének több fontos mozzanatát, történelmi emlékét mutatja be Kulcsszavak: vízügyi történelem, Vásárhelyi Pál, vízszabályozás, vízgazdálkodás jelleme, tudása és a reá bízott nagy feladatok kortársai fölé emelték őt, akinek 200. születési évfordulóját ünnepeljük. Sorsa azonban kortárs mérnökeinek sorsát mintázza. Munkásságát és emlékét a magyar történelem őrzi. Szepes-Olasziban (Wallendorf ma Spisské Vlachy) született a "nemzeti tudat ébredése" korában. Édesapja, Vásárhelyi Mátyás, aki a Kazinczy Ferenc által alapított iskolában kántortanítóként dolgozott, a Kézdi-Vásárhelyről származó Vásárhelyi nemesi család sarja volt. Édesanyját, Téglási-Bekk Máriát, a gróf Degenfeld családhoz fűzték rokoni szálak. 9 éves koráig Szepes-Olasziba 11 élt, itt kezdte elemi iskoláit is. Innét a család 1804-ben Miskolcra költözött, ahol a kis Vásárhelyi algimnáziumi tanulmányait végezte, majd Eperjesen filozófiát tanult. Szíve azonban az akkor még kevés társadalmi megbecsülést élvező mérnöki pályára vonzotta. 1814-1815-ben Borsod vármegye "Indiierje", Losonczi József mellett gyakornokoskodott. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem elődjére, az "Institutum Geometricum"- ba iratkozott be, ahova Losonczinak a következő ajánlását vitte: "Hogy Vásárhelyi Pál, nállam mint Indsiner Practiquans 1814. és 1815-dik Esztendőben dolgozott légyen megesmérem, melly két Esztendők folyta alatt, hogy magát az Indiineri foglalatosságokra nézve pontossan és szorgalmatossan, erkölcsére nézve pedig emberséges emberhez illő módon viselte légyen, bizonyítom, ezért is nékie ezen megérdemlett tanúbizonyság levelet kiadom, s őtet ajánlani bátorkodom". Az egyetemen két szemesztert végzett. Minden tantárgyból - "Ex Geometria Practica, Mechanica, Oeconomia Rurali, Mathesi Subsimiori" - "Eminens" osztályzatot kapott. 22 évesen, 1816. november 30-án kapta kézbe mérnöki oklevelét. 1817-1818 között Zemplén és Veszprém megyékben úrbéri -és erdőfelmérésekkel foglalkozott. "Ezek után a Magas Országos Hivatalnak egy 1819. március 12-én küldött jelentése szerint...a Tisza folyó egy szakaszának, majd a Körös-, Berettyó és a vele összköttetésben lévő többi folyónak hydrográfiai, hydrometriai felmérésével bízták meg; ezen munkák elvégzése után hasonló minőségben a Helytartótanács 1822. augusztus 25-i, 21425. számú, majd 1823. március 4-i és 24-i, 5896. és 4793. számú rendeletével a magyarországi Duna szakasznak az osztrák határtól Péterváradig való felméréséhez helyezték-. Ezeken a nagyszabású - szakértelmet és precizitást igénylő - munkákon kiváló vízmérnökké érett és gyakorlati ismeretet szerzett a legtöbb problémát okozó folyóink: a Körösök, a Tisza és a Duna vízviszonyairól. Vezető mérnöke az ugyancsak nagy érdemű Huszár Mátyás volt, aki 1826-ban az alábbi "értékelő jelentést" írta róla: "Alulírott jelen iratommal tanúsítom, hogy Vásárhelyi Pál, a Híres Magyarország geometrája. 1819 május 1-től a mai napig mind a Körösök szabályozásának előzetes felmérésénél, mind pedig a Duna magyarországi szakaszának topográfiai-hydrográfiai feltérképezésénél hét éven át folyamatosan az én vezetésemmel mérnökként tevékenykedett; ezekben a munkálatokban, melyek részben a geometria különböző ágazataira, részben a felmérő térképezés különböző fajtáira, a háromszögelésre, a folyók szelvényeinek és vízsebesség-mérésekre terjedtek ki, jelentős és ritka kiváló teljesítményt nyújtott; a rá bízott feladatokat mindvégig megfelelően és a kívánt gonddal látta el, úgy, hogy minden tekintetben gyakorlott és képzett, hét éven át kipróbált, megfelelő erkölcsű geometrának bizonyulván, előléptetésére szóló javaslatunkat kiváltképp kiérdemelte, aminek hiteléül ezen pecsétemmel megerősítve a külön e szándékra írt bizonyítványt kiállítottam". 1819-1829-ig tehát Huszár Mátyás irányítása alatt dolgozott előbb a Körösök, majd a Duna felmérésén. Pályájának kezdete tehát egybeesett a nagy víziútépítés és vízszabályozások programjának indulásával. A közlekedési politika az országos utak építése mellett folyóink hajózhatóvá tételét és hajózó csatornák építését szorgalmazta. A török megszállás, illetve háborúk miatt ugyanis az út- és vízépítésben lemaradtunk Európától, így a XVIII. századi "Hungaria Nova"-nak, az Új Magyarországnak felépítésében ez a terület nagy hang- 131