Hidrológiai tájékoztató, 2010

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Horváth Adrienn: Tetővizek minősége és a szennyező anyagok csökkentésének lehetőségei

helyzetben a szökevényforrások parti áthelyeződésével egyidejűleg a folyó továbbra is megcsapolta a felszín alat­ti vizeket. Az Alsó rakparti kutak esetében hőmérséklet­emelkedés volt tapasztalható (GRP8: +9,9°C, GRP10: +8°C), itt a speciális modell érvényesült (2. ábra). A híd­tól délre a Duna vize parti tározásba került, hőmérséklet­csökkenés volt megfigyelhető (DM5:­­4°C), ez esetben az általános modell volt érvényben (/. ábra). A földtani vi­szonyokat tekintve mindkét területen a triász dolomit közvetlenül a felszín közelében található. Feltételezhető, hogy a Szabadság hídtól délre a Duna kavicsteraszában tározódó víz is szerepet játszhat a folyó és a hévizek kap­csolatában, ez a hatás a hídtól északra nem érvényesül. Összefoglalás A Gellért-hegy környezetében végzett vizsgálatok eredményei alapján a Szabadság hídtól északra és délre, a Duna áradási hatását tekintve eltérő mechanizmus ér­vényesül. Feltételezhető, hogy a különbség abból ered, hogy a hídtól délre a Duna kavicsteraszában tározódó víz is szerepet játszik a folyó és a hévizek kapcsolatában. A Duna és a hévizek közti tényleges kapcsolat az észlelő objektumok helyreállítását, továbbá az épülő főgyűjtő csatorna megfigyelő objektumai bevonását követően, a kérdés szisztematikus, több árhullámra kiterjedő vizsgá­latával tárható csak fel. Így válnak értelmezhetővé a Du­na és a felszín alatti vizek közti tranziens folyamatok. E munka kiindulópontjául szolgálhat a jövőben e kérdés­körrel foglalkozó kutatások számára. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek Mádlné dr. Szőnyi Juditnak, konzulenseimnek Erőss Ani­tának és Kovács Botondnak, a SolData magyarországi képviseletének, a DBR Metro Projektigazgatóságnak, valamint mindazoknak, akik diplomamunkám elkészíté­sében segítséget nyújtottak. 3. ábra: A vizsgálatba bevont objektumok Tetővizek minősége és a szennyező anyagok csökkentésének lehetőségei* HORVÁTH ADRIENN Bevezetés Az antropogén hatásokkal is befolyásolt klímaváltozás következtében az átlagos évi léghőmérséklet növeke­dést, az éves csapadékmennyiség pedig csekély mérték­ben csökkenő tendenciát mutat, és módosult a nyári/téli félévek korábbi csapadékmagassága az utóbbi javára. Az éves eloszlás változása mellett a nagy intenzitású csapadékesemények előfordulási gyakorisága is növeke­dett, ami problémát okoz a települési csapadékelveze­tésnél. A gondot csak fokozza a folyamatosan növekvő burkolt, és csökkenő zöld felületek mérete. A mennyisé­gileg csökkenő, és minőségileg romló vízkészletek az ivóvíz árának emelkedését okozzák. Mindezen okok egyre inkább előtérbe helyezik a csapadékvízzel törté­nő gazdálkodás szükségességét. A csapadékvizek, akár mezőgazdasági, akár csak telken belüli öntözés céljá­ból történő gyűjtése, ugyan nem oldja meg teljes mér­tékben a felmerülő problémákat, de mindenképpen hasznos a települések és egyének szempontjából is. A városi lefolyás legkevésbé szennyezett része a tető­víz, így érthető, hogy elsősorban ennek a hasznosítása ke­rül előtérbe. Számos tanulmány számol be arról, hogy a tetővizek minősége nagymértékben függ a tető anyagától mellyel érintkezik, illetve a körülötte lévő környezettől. Anyag és módszer A diplomamunkám során egy adott borítású tetőfelület­ről lefolyó csapadékvíz vízkémiai minőségét vizsgáltam. A Budapest külső kerületében található épület tetője 9 évvel ezelőtt bitumenzsindelyes borítást kapott. A tető­ről a csapadékvizet bádoglemezből készült ereszcsatorna vezeti le, melynek alsó kifolyási részén gyűjtöttem a mintákat a csapadékesemények során. A mintákat folya­matosan vettem, és külön edényekben tároltam annak ér­­ t A 2009. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 24

Next