Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-10-10 / 29. szám
POZSONY, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalma, ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadj Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelelt e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fiskátl Landerer Lajos könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’tzím alatt küldetendők UA’ Nírnok' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Magyarország és Erdély. Hiteles privát levelezés’ következtében tudjuk, hogy: O cs. k. apostoli Felsége a’ szepesi székesegyházi káptalanban Marszinko József főesperest őrkanonokká, Nemessányi Gáspár árvai főesperest székesegyházi főesperessé, 11aczovszky Domonkos liptói főesperest árvai főesperessé, Bulovics Jakab kanonokot pedig liptói főesperessé kegyelmesen kinevezni méltoztatott. Reviczky Fal. József u. Árva vármegye’ rendes jegyzője a’ dunamelléki kerületi Tábla’ (nagyszombati) birájává nevezteték. Pest, cs. kir. Felsége által a’ femért, hétszemélyes törvényszéknél egy rendszeres fizetéssel járó segéd-iktatói tisztségnek felállítása kegyelmesen megengedtetvén , a’ nevezett főtörvényszék f. évi aug. 26k án tartott ülésében, keblebeli segéd-iktatóvá a’ több folyamodtak közül Gáli Antal urat, ki öt év óta kettőzött szorgalommal ’s ügyességgel viselé ugyanezen fő törvényszéknél az irnoki ’s iktató-helyettesi hivatalt; ennek helyére pedig Neranus János urat nevezte, kik a’ hétszemélyes tábla’ következő ülésében a’ hitet le is tették. (Ház. é s K. Tud.) Arad, sept. 20án. Szigethi Szerencsy István udv. tanácsos és referendár, Arad megye’ főispáni székét f. h. 18án ünnepélyesen foglalá el. Jóllehet a’ beiktatási szokott szertartásoktól legfelsőbb rendeletnél fogvást föl vala oldva, mindazáltal semmit sem mulasztónk el, a’ megyétől őszinte örömmel ünnepelt beiktatásnak illő tisztelgési kiljelekkel fényesitésére. Ugyanis a’ székfoglalást előzött napon a’ tisztelt főispán urat a’ megye’ határszélén , a’ másod alispán’ vezérlete alatt, fényes megyei választottság üdvözlé, ’s útközben Simándon a’ megyei első alispán vendéglé meg, honnan a’ megyei választottság, ’s egykori szeretett lelkes tisztviselőjét tisztelni kívánó Ung megye’ számos tagú küldöttsége, mint szinte 160 f. díszes egyenruháju megyei lovas nemesség’ kíséretében a’ megyei házhoz érkezvén, ott azonnal Arad megye’ RR., Ung’, ’s a’ nyolcz szomszéd megye’ küldöttjei, és szabad k. Arad város’ tanácsa’tisztelgéseit fogadó. Estve az egész város ’s a’városi mulatóerdőcske, hol a’ vendégeket szabad ég alatt terített asztalok kinálák frisitőkkel, — fényes világitásban díszlett; a’ megyei másod alispánnál pedig vidor tánczmulatság tartalék. Másnap a’ ,,Jöj sz. lélek“ után megnyittatván a’ gyűlés, a’ főispán, hivatali esküjét letevén, érzésteli, szivreható ékes beszédet monda, mire a’ megyei RBek’ nevében a’ főjegyző köszönve válaszolt. Következők a’ táblabirák’ kineveztetése, kik között a’ magyar tudós Társaság’ több hazafi tagjainak nevöket is lehete hallani. A’ gyűlés után ez örömünnepet tág sátorban 620 személyre igen gazdag lakoma, estve pedig a’ megyei teremben pompás tánczmulatság rekesztil. — (Jel.) Veszprémből September’ 29kén. E’ folyó hónap’ 28kán tartatván a’ megye’ tisztújító széke , ez alkalommal a’ mindenki által szeretve tisztelt t. Kocsi Ilorvát Sámuel ur, kivétel nélkül való hajlandóságból llő alispánnak kikiáltatott; 2nak pedig t. Kopácsy József ur szavak’ többsége által elválasztatott. Veszprémi járásban szavatolással Molnár Dienes fő, Kenessey Antal és Rosos Antal urak felkiáltással szolgabirákká ; Balog József, Molnár György, Kenessey Lajos urak pedig esküitekké lettek; devecseri járásban Szakonyi István fő, Kőrösy József alszolgabirákká ; Saáry László, Martonfalvay Miklós pedig esküitekké választattak; pápai járásban Pap János fő , Barcza Pál alszolgabirákká ; Csoknyai Károly és Ihász Lajos urak esküitekké tétettek; csesznekiben Ányos Farkas fő, szavatolással, Takó Miklós alszolgabirákká; Holla György, Balassa Ágoston urak pedig esküitekké lettek; a’ tiszti ügyviselői hivatalban, közfelkiáltással Sebestyén Gábor fő, Pap Gábor lső, Gombás Mózes pedig 2dik alügyviselő urak megmaradtak; valamint a’jegyzői hivatalban is Zsoldos Ignácz fő, Boronkay Boldizsár első, Rosos István urak pedig 2 csik aljegyzőknek kineveztettek; úgyszintén a’biztosok is Németis János devecseri, Szentgáli László veszprémi, Szabó Antal cseszneki és Balog Ádám a’ pápai járásokban meghagyattak. (Ház. 's Küld. Tud.) Fiume, October’ 4. Bindocci Antal ur, az Europa - szerte hires hevenyész, 1. hónap’ oka’ estéjén a’ tengeri kereskedői casino’ nagyobb teremében szépszámú hallgatóit hevenyészetivel a’ természet’ illy ritka tüneményének bámulására, lángesze’s ügyessége’ csodálására ragadta; tegnap este egy pár magyar ifjú’ társaságában Spalatóba vitorlázott, az ottani római régiségeket ’s aztán Zárát is megtekintendő. Halljuk, hogy a’ trieszti Lloyd-társaság’ határozata’ következésében „Principe Metternich“ nevű gőzös jövő vasárnap hozzánk érkezendik; ’s hogy az ottani hajógyáron épülőben lévő négy gőzös közül egy, melly az adriai tengerpartok közt teendő utakra fog fordítatni, útjában Fiumét is rendesen látogatandja meg, így nem sokára Pestről öt-hat nap alatt Zárába, Anconába juthatandunk. Tengeri). Bécsben a’ cs. kir. egyetemnél a’ múlt oskolai év’folytával következő hazánkfiai lettek orvos -doctorokká : Bauer József, Buchwald Gyula, Csécsi Imre, Csehi Samu, Cservinka Ferencz, Cornel Rajmund , Iani 11o Ferencz, Geleich Ferencz, Glatz Samu, Goldberger Móricz, Libay Gusztáv , Marceglia József, Némethi Miklós, Reisinger Ferencz, Rosenthal Mózes, Schwarzenberg Ignácz, Schwarzenfeld Ferencz , Seyfried János, Szombathelyi Gusztáv, Vizi József, sebészdi. Antal László urak. Mindössze a’ gradualtak’ száma 106ra ütött. (Ház. és Küld. Tud.) Budapest’ közelében, Hidegkút mellett, a’ „remete - barlangban,a melly a’ kápolna megett folyó hegyi patak’ oldalán magasra emelkedő sziklák közt nyílik, a’ napokban egy remetére bukkantak , egy szerencsétlen hölgyre, ki magát az emberi társaságból ide száműzé, ’s mint látszik nyomorú vadgyümölcsön és gyökereken kívül, mellyeket bő mennyiségben gyűjtött már össze magának, minden más élelemszertől eltiltó. De a’ mi őt még szembetűnőbbé ’s közfigyelemre méltóvá tévé, az, hogy szegény szüntelen sír és kesereg, hogy minden megszólításra csak könyükkel válaszol — szólni pedig egyátaljában nem akar, noha egyébként szelíden viseli magát ’s őrültségnek semmi nyoma rajta. A’ szerencsétlen mintegy 40 esztendős lehet, magas termetű, sovány, ’s rendkívül halvány, öltözete noha már igen viselt, városi viseletre fiazafiúi óhajtás. „Jó tanácsot nem kell megvenni!“ Ilonunk olly szerencsés, hogy tudós társaságot nyert, melly nélkül az osztriai birodalom még Bécsben ’s egészIsztriában szűkölködik (mert a’ gazdasági társaságot nem lehet ide számlálni), ’s mellyel csak Prága Csehországban é s a’ lombard-velenczei királyság dicsekedhetik ; ’s a’ magyar tudós társaság kitett jutalomkérdéseinek legjobb megfejtéseit sokkal nagyobb jutalommal (i. i. 100 aranynyal) jutalmazza, mint akármelly német tudós társaság, p. o.a’ göttingai, berlini, müncheni; ’s a’ jutalomértekezéseken és rendes társai’ munkálatain kívül még sok más magyar irók’ jeles könyveit is maga költségein adja ki, mit a’ német, franczia, angol, olasz ’sat. tudós társaságok nem cselekesznek. Nem lehet tagadni , hogy a’ magyar tudós társaság a’ csírázó magyar nemzeti literaturát tetemesen előmozdította, ’s hogy költségeivel jeles magyar munkák jöttek ki, mellyek másként világot nem láttak volna , mivel a’ magyar könyvek’ vevői még igen kevesek. — De más részről nagyon sajnálható , hogy a’ magyar tudós társaság magát a’ külföldi tudós világtól az által szigetelt el, hogy társai csak magyar nyelven értekezhetnek. Ezáltal nemcsak azon tudósok, kik Magyarországban, mellyben mint Csehországban , Carnioliában, Dalmatiában , Horvát- ’s Tótországban, Morvaországban, Sziléziában, Galicziában, Orosz birodalomban ’sat. egynél több anyanyelv van divatban, laknak’s a’ magyar nyelvet értik és becsülik ugyan, de magyarul vagy épen nem, vagy csak nehezen ’s hibásan írhatnak; hanem minden külföldi tudósok, kik magyarúl épen nem írhatnak, ki vannak a’ magyar tudós társaságtól zárva; — ámbár a’ magyar tudós társaság némelly tudós idegeneket, p. o. ama’hires orientalistát Hamm ért, ki pedig a’ magyar nyelvet nem érti ’s nem beszéli, tiszteleti tagjaivá nevezett. Szintigy sajnálható, hogy kitett jutalomkérdéseire csak magyarúl szabad felelni. A’ külföldi tudós társaságoknál ez másképen van. A’ berlini tudós társaságban németül, francziáúl ’s diákul, a’ pétervári tudós társaságban oroszul, németül, francziáúl’s diákul, a’ hollandi tudós társaságokban hollandi ’s diák nyelven ’sat. értekezhetni. A’ göttingai tudós társaságnak tagjai ugyan csak latin nyelven értekeznek ; de ezen tudós társaság a’ göttingai egyetemmel szoros összeköttetésben áll ’s a’ latin nyelvet az európai mívelt nemzeteknél minden tudós érti. A’franczia, angol’s olasz tudós társaságok’ rendes tagjai ugyan anyanyelvökön munkálódnak; de idegenektől más miveit ’s divatban lévő nyelveken ’s latin nyelven irt értekezések is elfogadtatnak. A’ mi pedig a’ külföldi tudós társaságok’ jutalomkérdéseit illeti, ezekre több élő mívelt nyelveken, ’s latin nyelven lehet felelni; p. o. a pétervári tudós társaságnál orosz, német, franczia, olasz, angol, latin nyelven; a’ varsói tudós társaságnál lengyel, orosz, franczia, német nyelven; a’ berlini tud. társaságnál német, franczia, latin nyelven ; a’hollandi tudós társaságoknál hollandi, latin, német és franczia nyelven; a’ dán és svéd tudós társaságoknál dán, svéd, latin, német, franczia nyelven ’sat. Az idegen nyelven érkezett ’s jutalmaztatott feleletek vagy nemzeti vagy latin nyelvre fordítatnak ’s közre bocsátatnak. A’ göttingai tudós társaság’jutalomkérdéseire (a’ gazdasági jutalomkérdéseken kivűl , mellyekre németül is szabad felelni, ’s mellyek német nyelven adatnak ki ugyan csak latin nyelven felelhetni; de ezen nyelvet minden tudós érti, ’s ki a’ latin hibátlan stylusban nem jártas , annak jobb latin stylista a’ nyelvbeli hibákat kijavíthatja. A’ magyar tudós társaság’jutalomkérdései’ fejtegetéseitől ellenben a’ külföldi tudósok egészen ki vannak zárva. ’S ki kételkednék arról, hogy a’ mathematical, physical, gazdasági jutalomkérdésekre sokszor a’ német, franczia, angol, hollandus tudósok jobban felelhetnének, mivel ott ezen tudományok általában (ezt a’ jeles magyar mathematicusok’ , physicusok’ és mívelt gazdák’, kiket becsülni tudok, minden sértése nélkül állítom) jobban míveltetnek; úgyszinte néha az orvosi, philosophiai (a’ philosophia’ mezeje honunkban még nagyon parlag!) és históriai kérdésekre is jobban felelnének, mint a’ magyar tudósok. Vagy talán nem kell külföldieknek engedni a’ száz arany jutalmat? Ilyen irigység ellenkeznék a’ magyar nemes characterrel ’s magasztalt liberalitassal ! Tehát e’ részben valóban javítani kellene a’ magyar tudós társaság’ alapszabályait, mert másként a’ külföldiek azt fogják gondolni, hogy a’ magyarok e szigete 11 hyperboraeusok akarnak lenni. Hogy pedig a’ koszorúzott jutalomértekezésekből az egész tudós világ hasznot vegyen, azokat, mellyek az egész tudós világot érdeklik , t. i. a’ philosophiai, physicai, gazdasági, orvosi, históriai értekezéseket latin, vagy német, vagy franczia nyelvre kellene fordítani ’s e’fordításban a’ külfölddel közölni. Dixi et salvavi animam. Philalethes. OCTOBER’ 16. 1§3. mutat; de mindeddig beszédre nem lehetvén birni, kilétét homály fedi. (Rajzolatok.) Az ausztriai gőzhajózási társaság ezértángos alak látta a gőzhajóknak f. oktober hónapi indulásaira és érkezéseire nézve következő változásokat tenni: Maria Anna , 60 ló erejű : Bécsből Pozsonyba (dél u. 26.) II. 13.15. 18.20. 23.25.27.29. Pozsonyból Bécsbe (regg. 5%) 12. 14.17.19. 22.24..26. 28.31. Nádor, 42 lóerejű : Pozsonyból Pestre (reggel 6 ó.) .... 14. . 19. . 24. . 28. Pestről Pozsonyba (reggel)............ 15. . 20. . 26. . 29. Árpád, 80 lóerejű : Pozsonyból Pestre (reggel 6. ó.) . 12. . 16. . 21. . 26. . 30. Pestről Pozsonyba (reggel)...............13. . 17. . 22.. 27. N. Szeben September’ 22-én. Főherczeg estei Ferdinánd királyi magassága bécsi últjából tegnap estre 10 órakor kívánt jó egészségben ide szerencsésen megérkezett. N. Enyed sept. 27. T. I. Kovács József ur a’n. enyedi ev. ref. 16 oskolában mathesist és természettudományt 43 évig tanított ’s közelebbről nyugalomra lépett k. r. oktató, ma délelőtt csendesen elhunyt; földi része holnapután fog az itteni köztemetőbe elhelyeztetni. — Béke hamvainak! (Érd. Híradói.) Ausztria. A’ clumikiai iskelessii békekötés’ titkos czikkelye, úgymond a’ „Morning-Comnicle“, úgy látszik, csupán Angliára és Francziaországra nézve tartatik meg szorosan. Annyi bizonyos, hogy azon fegyveres gőzhajó, melly János ausztriai főherczeget Odessából Konstantinápolyba vitte, ezen utat minden tetemes felakadás és ellenszólás nélkül megtette. Becs, october’ 6. Több levél, mellyet Parisból kaptam, erősíti azon hirt, hogy Maria kir. hgnő’ egybekelése Wüittemberg Sándor hggel folyó octob. 12dikén fog véghez menni. A’ kamarák’ közelgő feloszlatása miatt egész Paris forrongásban volt, ’s ámbár a’ francziák megszokták, hogy követuraik minden országos érdeket el tudnak feledni, csak a’ magokét nem, mégis kiki feszülten várja az uj kamara’ egybegyűlését. Guizot ezen alkalommal a’ tévedések’ legroszabbikába , t. i. a’ cselszövények- és czimboraságokéba esett. E’ férffia egykor a’ históriát tanította, ’s mégis ministerkorában elfelejtette azt, miképen a’ történetek mutatják épen, hogy ott, hol az igazgatás’ központosítása a’legfőbb jónak tekintetett, a’ polgárok csak bábjai voltak nehány becsvágyos hivatalbelinek ’s szűkkeblű pénzaristocratának. Most, midőn már nem minister, Guizot ur saját munkája ellen tör. — Persil ur a’ múlt hó’ végén Condomban volt. Egyik párisi hírlap az ő ottani fogadtatását igy adta elő: ,,A’ Condomiak persilre (petrezselyemre) éheztek ; ez már csakugyan különös egy ízlés. — Thierst, ki szinte minister akar ismét lenni, a’ hírlapok szintolly kevéssé kímélik; a’ „Gazette de France“ a’ „Constitutionnelnek“ következő régibb ítéletét hozza fel felőle : „Arbitraire et revolutionare, inconsidéré et déconsidéré , en quatre mots voilà Mr. Thiers“ (Önkénybarát és lázadásbarát, meggondolatlan és tekintetvesztett: ime Thiers E4 ír H j' v i m in e i* t c t* s. „Magyarország’ bortermesztését ’s készítését tárgyazó folyóírás. A’ szőlőbirtokosak’, művesek’ ’s mezei gazdák’ számára, Sellams Ferencztől. Első füzet, 1836. Budán, a’