Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-06-11 / 47. szám
POZSONY, Hétfőn. Céljas a’ honi political ’s nempoliticai tárgyak’, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülményes és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekintetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában, ujlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ ismertetnek a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leirása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalmának előadása ’s mindennemű hirdetmények. 47. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. a Junius’ 11. 13§. Feltételeit: Megjelent’ hírlap minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz, hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749-dik szám alatt. Pesten früskált Landerer Lajos’ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’ czim alatt küldetendők: ,,A’ Hírnök’ és Századunk’ szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: szabolcsi tisztújítás; gr. Andrásy György’ nagylelkűsége; zászló-fölszentelés Kassán; aradi adakozás; Saphir humoristicai felolvasása; adakozások’ és nemes tettek’ folytatása; erdélyi segedelmek. Galiczia. Boldogult I. Ferencz Császár’ érerszobra. Nagybritannia. A’ vasárnap’ megölése; a’ négerek azonnali felszabadítása iránti viták . Syrius’második utja Új-Yorkba. Francziaország. Összeesküvés Constantáéban. Hubert’ és társai elitéltetése. Spanyolország. Don Carlos Estellába visszatér. Németország. A’ Schleswig rendek’ gyűlése megnyittalik. Mexico. Franczia ultimatum. Hírlapi szemle. Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. Felsége Sztankovics István karloviczi n. e. görög szertartásu érseket és metropolitát titkos tanácsossá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tudj . cs. ’s ap. k. Felsége Pálffy Józsefet, a tiszántúli I. Kerületi Tábla’ elnökét, udvari tanácsossá dij-elengedés mellett kegyelmesen kinevezni méltóztatott. (Pr. tud.) Az erdélyi n. m. királyi kincstári hivatalnál egy titoknoki hely ürességbe jött. Fischer Lőrincz körmendi sómázsamester i. e. május lökén meghatálozott. Nagy-Kálló, máj. 30. Épen most véghez ment tisztujításunkat a’ harmadévivel öszszehasonlítva, örvendetesen valósul a’ régi közmondás, borúra derű. Az e’tárgyban leérkezett kegyelmes leirat, valamint a KK. és RR.-nek ennek következtében nyilványított határozatjai olly jótékony hatással bírtak, hogy alkotmányunknak e’ megbecsülhetetlen kincse, melly ezelőtt nagyon megferdíttetett, most a’ legtisztább fényben tűnt elő. Szabolcs tisztújító széke a’ legnagyobb csenddel, egyetértéssel s méltósággal ment véghez. Mig a’ múlt tisztújításban mintegy 6000 ember vett részt, kiknek nagyobb része magával a' restauratioval nem gondolt és a’ megválasztandókat nem is ismerte, de a’ csábítók’ ingerlésének engedvén, ekéjét odahagyta ’s harezra készült, most alig jelent meg 2500, és — mirabile dictu — közöttük egy részeg sem, egy bunkó sem vala látható, sőt még czigánynóta sem hallatott. A' királyi leirat ’s a’ megye’ határozatai általános, őszinte örömmel fogadtattak, ’s csak imittamott morgott fogai közt egy megrögzött iszákos választó: „Ez lesz restauratio , hol az ember egy pohár bort sem kap.“ Mig a’ múlt tisztújításkor alig mert az ember utczára menni, most mindenütt, még a’ legszegényebb nemesnél is azon udvariság vétetett észre, melly nem ismeretlen előtte és mellyet csak a’ pártfejek’ durvasága ’s a’ nyújtott bor’ mennyisége fojthat el benne A’ legnagyobb csoportoknál sem hallatott lárma, hanem csak csendes szózat, úgy hogy inkább pénzcsarnokban mint restauratión vélte magát az ember. Fényre jött most a' tisztújítás-agitatorok’ titka, t. i. először bor, másodszor bor és harmadszor ismét bor. Ettől őket megfosztani annyi, mint a’ vadásztól puskaporát, Angliától kőszeneit elszedni. Annak bebizonyítására, mikint örül az egész megye, hogy a" rendbontók elnyomattak, már azon körülmény is szolgálhat, hogy mig előbb még a főbírói hivatalra sem találkozott, ki surrogáltatni kívánt volna, most az esküttségre is a’ legelső családokból kelletén túl kínálkoznak. — Sok keserűt kelle a’ néhai pártvezéreknek a’ conferentián elnyelniük, ’s mégis — illy nagy a’ dicsvágy’ hatalma — némellyek közülök újra tolakodtak hivatal után. — Most már e’ szép megyében méltán minden jó ’s hasznos várathatik. — Első alispánynak a’ derék Jármy Imre nagy szótöbbséggel, másodiknak pedig Zoltán János, igen műveit férjfiú, választottak; továbbájegyző lett Erőss Lajos, al Somossy Ignácz és Véty Gyula, főadószedő, hadi: Kállay Miklós, házi: Bezdédy László, főügyvédek: Leszkay Ferencz és Szikszay József, al: Szilcz Lajos és Bay Ferencz, számvevő: Mikecz Ferencz, főszbió a kisvárdai járásban : Pózner Antal, al: Zoltán Ferencz és Jármy József, esküdtek: Kovács Ferencz, Irinyi István és Szabó Menyhért; a nádudvari járásban főszolgabíró: Kállay Menyhért, al: Szunyoghy Rudolf és Komáromy György; a’ dadaiban főszbizó: Elek Mihály, al: Désy István s Bánts Barnabás, a’ bátoriban főszbitó Péchy László, al. Fejér József’s Eördögh Aurél. A. Pelsőcz, jun. 3. T. Gömör és Kis-Hont t. e. vármegyék’ Rendeinek cs. k. aranykulcsos és magyar tudós társasági igazgató tag mélt. Csík-Szent-Királyi és Kraszna-Norkai gróf Andrásy György ő nagyságának Felséges Urunk által legközelebb főispányi helytartójokká lett kegyelmes kineveztetésében forró óhajtása teljesülvén, mint ollyannak, ki megyéjük szülöttje, ’s nyájas leereszkedő társalkodása, tudományos tapasztalásai, köz tanácskozásaikban gyakorlott munkás részvétele és jelesebb hazafiúi tettei által eddig is szeretettel egyesített köztiszteletüket 's bizodalmukat méltán birta, személye iránt s vele történt szorosabb egybekapcsoltatásuk felett kebelükben gerjedező tisztelet- é s örömérzéseiket főkormányzói székébe iktatása’ alkalmával a’ külső szertartásoknak minél ünnepélyesb elrendezésével is kitüntetni kívánták ugyan; azonban tisztelt ő nagysága szerénység s hazafiúi lelkesedés által vezéreltetve tett nyilatkozásában egy részről azt, hogy mindazon felületességek, mellyek az illy beiktatási’s más hasonló szertartásoknál divatoznak, nemzetünk’ kikiáltott, de a valósággal épen nem egyező gazdagságának tán inkább gúnyára mint valósítására szolgálnának, ‘s hogy mindazon kiadásokat — mellyeket az előítéletek által nemzetiségünkhez ragasztott fényűzés megkívánt hasznosabb czélokra fordítani lehetne, előterjesztvén; más részről Pest-Buda hazánk’ testvér-fővárosainak a" dühöngő árviz által a’ közelebb múlt böjt más-havában okozott siralmas sorsát, ’s lételének és virágzásának általányosan az egész magyar haza’ ’s különösen e’ megye’ érdekeivel is szoros kapcsolati egybefüggését emlékezetbe hozván, felszólította a’ Rendeket, hogy valamint mindenben a’ régi magyar egyszerűség’ visszaállítását óhajtaná, úgy beiktatási szertartásában is ezt követve minden felületességeket kikerüljenek, ’s e helyett az említett városoknak hasonló veszélyek ellen lehető jövendőbeli biztosítását irányzólag önerszényére bizonyos jutalomkérdéseket alapítsanak. — Már csak ezen nemes nyilatkozásából s közczélzatú ajánlásából is többször tisztelt ő nagysága’ kormányozása alatt megyéjük’ polgári és szellemi előhaladására nézve támasztott buzgó reményeiknek vele való szorosabb összekapcsoltatásuk’ kezdetében is létesülését látván a’ Rendek, azt örömömledezéssel ’s hálaérzéssel fogadták, ’s ezen méltó örömük’ nyilványítása mellett egyszersmind a’ föltett jutalomkérdéseket és ezekkel összekötött föltételeket közönségesen tudatai elhatározták. Jutalomkérdések: 1) Mi károkat tett a’ Duna legrégibb idők óta Magyarország’ városaiban, úgymint Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Vácz, ’s kivált Buda-Pesten ’s az ország’ egyéb helyein? Főbb tekintettel lévén mindig Pest és Buda fővárosokra , környülállásosan ’s történeti bizonysággal, a’ kútforrások’ kijelölésével adassék elő, úgy a’ mennyire lehet az is: mik voltak okai az áradásoknak, mikint ’s miért terjedtek azok? Az érkezendő feleletek közül az első rendűnek jutalma 100, a másodiknak 50, a harmadiknak 30 darab arany, olly föltétellel azonban, hogy a’ három koszorúzott pályamunkából egy egészet lehessen szerkeszteni. 2) Mi lenne — nem említve azon módokat, mellyek a’ két város’ tehetségeit felülmúlják — a’ legczélirányosabb építési mód Pest és Buda városaiban, hogy azok az ideihez hasonló rendkívüli, de ismét történhető áradás által rommá ’s düledékké ne váljanak? — Ezen építési mód ne csak a’ házakra nézve adassék elő, hanem a’ canalisokra is terjesztessék ki, mellyek a’ város’ tisztasága miatt elkerülhetetlenek, de mellyek jelen állapotokban mint a’ veszedelemnek talán fő okai meg sem maradhatnak. A’ pest-budai építőszerek’ részletes megvizsgálása és bírálása szinte megkivántatik, figyelemmel lévén egyszersmind az ollyannyira szükségessé vált építési rendészetre (Bau-Polizeg). Továbbá kérdés gyanánt annak lehetősége és czélirányossága felől szinte vélemény kívántatik, hogy t. i. nem lehetne e egy már annyiszor is olly sok oldalról szóba hozott csatornát Pest városán keresztül az úgyis jól ismert legmélyebb ’s tán régi medret képező vonal’ mentében ásatni, mellybe — és nem a Dunába — minden városi canalisok vezettetnének, ’s következőleg minden földalatti összekapcsolása’ város és Duna közt megszűnnék? Csak igy háríttatnék el az onnan eredő veszedelem, miszerint a’ Duna a’ régi canalisokon kívül még más földalatti utakat is nyitott magának, mellyek a’ mostani rendszer mellett csak igen nehezen lesznek elzárhatók. Egyébiránt ezen kiásandó fő csatorna mind a’ Duna partján, mind a’ váczi töltésen, mind pedig a' Dunába való ismétt befolyása’pontján erős vizgátak (Wehr) által úgy lenne kormányozható, hogy ha a Duna’ árjai bizonyos mértéket meghaladnának, abból egészen kirekesztetnének,s egyedül akkor eresztetnék bele viz, midőn a’ Duna’ vízállása bizonyos meghatározandó mértéket felül nem mul. Innen következik, hogy ezen fő csatornában a’ viz önkénytől függene, s hogy az a’ Dunaárjainak lecsapolási csatornául semmikép nem szolgálna, hanem egyedül a’ városi canalisok’ fölvételére, mellyek függetlenül a’ Duna’ annyira változékony állásától, ezen fő csatornába mindig kiürülhetnének, ’s nem lennének a' Duna ’s árjai’ nyomásának ’s ezáltali fölrepesztésnek (Bersten) — melly a’ mostani rendszer mellett akármikor megtörténhetik — kitéve. Kérdés továbbá: Valljon a Dunának a’ két város’táján bizonyos normális szélességre vétele, mint p. o. ott, hol az álló hid terveltetett, a’ jégveszedelmet örökre elhárítaná e? ’s efféle szabályozás nem lenne e a’ palotai szigettől kezdve az úgynevezett pesti nagy és kis budai ’s Margit sziget’ elrekesztése, a’Dunának a Sz.-Gellért-hegy’ táján a’ pesti oldalon szélesebbítése — mire nézve a' kisajátítási törvény ha valahová ide bizonyosan lenne alkalmaztatható — végre az úgynevezett soroksári Duna’ egész elzárása által legjobban eszközölhető? Ez által a’ felebb említett fő csatornát vagy a’ soroksári Duna’ ezen elrekesztési pontján, vagy, ha még nagyobb esés ’s mélység kivántatnék , az elhagyandó soroksári Duna’ medrén lehetne ismét a' Dunába bevezetni. — A' legjobbnak ismért munka 200 darab arannyal tiszteltetik meg, ’s ez az első kérdést jutalmazott munkákból szerkezettel együtt minden esetre magyar és német nyelven ki fog nyomtattatni, 's az abból bejövendő haszon egyedül ’s kirekesztőleg a' budapesti mesteremberek’ és kézművesek’ elveszett szerszámai' kipótolására fog fordíttatni egy Pest vármegye’, Pest és Buda városok hatóságai részéről kikérendő biztosság által. Mind a’ két kérdésre érkezendő munkákról ítélendő bírák leendőnek Pest vármegye, Pest ’s Buda városok’ hatóságai által kiküldendő három három tag, a’ magyar tudós társaság’ mathematical osztályából megkérendő három, ’s Gömör vármegye’ részéről nevezendő szinte három tag. — A’ feleletek mind a két jutalomkérdésre népi csak magyar, hanem más nyelven is elfogadtatnak. — A’ kéziratok a’ szerző’ neve nélkül, de jeligével jegyezve, idegen kézzel olvashatólag írva, lapozva, s a szerző’ nevét rejtő, a' kézirattal ugyanazon jeligével jegyzett levélkével ellátva legyenek. — A’ kéziratoknak a' magyar tudós társasági titoknoka doctor Schedel Ferencz úrhoz (Pesten kigyó-utcza 403 iksz.) bérmentes alkalommal beküldetési határideje 1840ik év’ böjtmás-hava’ lső napja. —Költ Pelsőczön, pünköst - hava’ 7kén 1838ik esziben. Ugyancsak Gömör és Kis-Hont t. e. vármegyék’ Rendes pünköst-hava’ 7k napján tartatott közgyűlésükben megemlékezvén a’ közelébb múlt böjt más-havában a’ bőszült Duna’jégárja által okozott károkról, egyrészről mély fájdalmokat nyilványítják azon iszonyú csapás felett, melly leginkább Pest-Budát, hazánk’ kettős fővárosát, országunk' szívét, szellemi s polgári előhaladásunk’ kútfejét érvén, nemzeti létünk’ anyagi oldalát mélyen megsebesítette; másrészről enyhítő vigasztalást merítvén annak tapasztalásából, hogy nem csak e hon’ lakosi, hanem a’ velünk rokon örökös tartományok s a’ külföld is mintegy vetélkedve sietnek a’ szerencsétlen kárvallottak’ fölsegélése által édes reményeket nyújtani a’ felől, hogy az ipart űző világ’e nevezetes pontja mármár sírjához közelítő állapotából majdan előbbi ’s talán még nagyobb fényére ki fog emelkedni, mint kiket megyéjük’ szorgalmának több kitűnő ágai kettős érdekkel buzdítanak, hálás köszönetet tesznek minden rendű jóltevőknek, de jelesül köszönő érzelműket jelentik különösen Alsó-Ausztria tartománya ’, különösebben pedig Bécs székes-város’ lakóinak, kik Felséges Urunk’ ’s egész cs. kir. Háza’ dicső példáját követve számos ezerekre menő adakozásaik által magokat leginkább kitüntetvén, érdekeinket a’ magokéhoz kapcsolni, s rokonérzésöket tettlegesen bebizonyítani szívesek valának, ’s jótéteményeikben még mind e’ mai napig is fáradhatlanok. Kassa, jun. 1. Május 30k án szintolly örvendetes mint jeles ünnepet ült városunk; jobbágyi mély tisztelettel szentelte meg uralkodó kegyes Fejedelmünknek magas névnapját, zászlójának,