Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-02 / 62. szám

ka­iak • az utóbbiak rövid por alá valónak fogalandók’s a­­zo­n­n­a­l a kv­art leve­te­i idő­k. Sir George YI/7/7/ proclamatiot bo­csátód ki, mellynél fogva minden összeköttetés az amerikai határokkal a’ Niagara folyón legszigorúbban tilalmaztatik. Durham lord be akarja utazni a’ brit-amerikai tarto­mányokat. — A’Sz.-Lőrincz folyami kalózok ellen (kik a’ Sir Hebért Peel hajót elégették) Landham kapitány’ vezér­lése alatt expeditio készíttetett föl, mellyben az egyesült statusok’ hadi tengerészete is, a’ brit hatóságokkali jó e­­gyetértés’ megbizonyításául, részt akar venni. London, juh 12. Tegnap a’ királynénál nagy tár­saság vala, melly alkalommal liessenphilippsthal Ernészt her­tzeg búcsút von, ezután térdszalagrend­ülés, m­ellyben Szász- Coburg-Gotha uralkodó herczeg, Sussex herczeg s Cambridge (sjüryti herczeg által bevezetteték, ’s e’ rend’ vitézévé ittlé­tén. Este nagy vacsora vala ő felségénél, Nemours herczeg (ki holnap visszautazik Párisba) ’s Kürstenberg herczeg és az idegen követek tiszteletére. Julius’ sokán délután Saul/ marsai, fia’ ’s veje’, dal­­,hátországi ’s mornayi marquis’ kíséretében , meglátogatá a’cohlbath-fieldsi fenyítékházat. A’ hallgatásrendszer’ sike­re, a’ behozott osztályozás, a’ tökéletes tisztaság és rend minden osztályban, a’ foglyok’ egészsége — 1099 között csak két beteg volt — leginkább szemébe látszanak tűnni a­’ marsalnak, ki aztán innen a’ pénzműhelybe ment, hol a’ pénzverés’ módját minden műszakában megnézte. Egy ezüst pénzzel tiszteltetek meg, melly jelenlétében vereték illy feli­rássa­l: ,, Sou It marsai, dalmátországi herczeg, juh 17. 1838.“ Végre a’ marsai Vauxhall kertben a’nagy nas­­sau-léghajó’ felszállását szemlélte meg, a’ néptől zajos örömmel fogadtatva. A’ M. Post tudni akarja, hogy a’her­czeg előbb akar elutazni Párisba, mint eleinte szándékozott, mivel ott a’ három julius-napok alkalmakon jelenléte szük­ségesnek tartatik. Pilsach­ Scaffl gróf, ausztriai rendkívüli követ ’s meg­­bizott minister a’ németalföldi királyi udvarnál, ki fejedel­me által a’ londoni conferentiához meghatalmazottá ne­­vezteték, juh lékén Londonba megérkezett. A’ koronázási napról szóló rendőrségi tudósítás igen tisztes bizonyítványul szolgál London’ lakóinak. Ama’ leg­nagyobb embertömeg között, mellynél nagyobb talán soha sem volt együtt a’fővárosban, egyetlenegy ellenkezés! vagy csak részegség! kicsapongás sem adá magát elő. Egészben csak húsz személy fogatott be, ezek között 7 zsebelő ’s 12 személy, hazard-játék’ felállítása miatt. F rancziaorszá­gi Londoni lapok a’ Tempi peréről szólaltak: „Már azon körülmény is — mond a’ ministeries M. Chronicle — hogy egy publicista nem az esküitek vagy a’jury, hanem egy rendőrségi törvényszék elébe állíttatik vétségért, melly ab­ban áll, hogy arra , mi a’ pairszék’ titkos ülésében történt, ez él­dást tesz, igen gyalázatos (highly disgraceful) a’ franezia nemzetre nézve, ’s egyszersmind felette nevetsé­ges commentariusa nagyramagasztalt szabadságának ’s ál­­mélkodásig előhaladott műv­eltségének. A’ rendőrszék a’vád­lottat a’ büntetés’ minimumára ítélte ugyan, egy hónapi fogságra ’s 590 frank pénzbírságra; de ezen egy hónapi fog­ság illy puszta ezélzasi czikkelyért óriási mind nagyságra mind képtelenségre (absurdity) nézve. Ki Parist ismeri, tud­ja , hogy ott nincs politicai titok, ’s hogy a’ követek’ ’s pairek’ titkos ülései a’publicum előtt közönségesen jobban ismeretesek mint nyilván­os üléseik. Bizonyára a’ csacska pairek volnának tulajdonkép azok, kik a’ rendőrszék elé­be állíttatást megérdemlők ’s nem egy hírlap’ kiadója, ki­nek kötelessége, a’ publicumot minden keringő újdonságok­ról tudósítói. — Csak igen kevés vonzalmat vagy részvétet érzünk azon férfiú iránt, kinek esztelen, ’s érdemetlen köz­tudomásra juttattott röpirata a’ septemberi törvények’ kettős alkalmazására adott okot. Laity és Napoleon Lajos urak nem egyebek egy pár hatalmas hollóknál (precious fools), kik eléggé szerencsések valónak okosabb férfiakat balgasá­guk’ követésére bírhatni. Ita a’ septemberi törvények’ zsarnokisága egyébként legkisebbé menthető, egyedül akkor lehetne az, ha azok csak valamelly fontos és éles pallos­nak tekintetnének, melly azon ijedelem által, mellyet az emberekbe önt, üdvös lehet, de soha ki ne vonhassék, ki­­vevén ott, hol anarchia és lázadás fenyeget. De itt vonatik ki ez iszonyú fegyver először, hogy vele egy balgatag meg­­ostoroztassék ’s aztán, hogy egy publicista megcsapkodtas­­sék, ki a’ kormány ’s uralkodóház iránt általában barátságos érzelmekkel viseltetik. Nem fényes hirt nevet hagy maga után egy ministerium, mellyről mondatik, hogy kicsinysé­gekben nagy ’s nagy dolgokban kicsiny volt. A’ belgák’ királya,a’ Commerce szerint, juh­etén szán­dékozott Brüsselbe visszautazni. Épen jókor fog — mond a’ nevezett hírlap —megérkezni, hogy Limburg, Luxem­burg’ és Brabant’ tartományi tanácsainak a’ belga birtok’ épsége’ fentartása végett benyújtandó felírásait elfogadja. Toulon­ban készületek tétettek Fridrich Főherczeg’ ő császári Fensége’ elfogadására, ki, mint említők, „Guerri­­era 44 fregaton juh 12én indult meg e’ kikötő felé. Nemours herczeg juh Ifikén Londonból Neuillyba visz­­szatért. A’ mexicói kikötők’ és La­ Plata folyam’ megszállása a’ francziák’ részéről folyvást tart. St. Martin d’ Aux kisded községben, (loirei és sza­jnai körül.) azon furcsa eset adá magát elő, hogy az egyetlen két személy, melly a’faluban olvasni ’s írni tu­dott, a’ bíró és segéde, a’ múlt évi helyhatósági választás­nál megbukott, úgy, hogy egy év óta az ottani igazga­tás írástudó kezek’ hiányában egészen elakadt. A’ tanács tehát királyi rendelet által juli­ikán feloszlattatott, ’s a’ két nélkülözh­etlen tudósnak az ajtó újra kitáratott, vételeit e lázadási merény sajnos következéseinek gátolásá­ra. A’ rendőrség, melly több nap óta nyomukban volt az Összeesküdteknek, őket tegnap este csakugyan fölfedezd. Esti 8 órakor Colja grófnak a’Segovia felé nyíló kapu előtti mezei háza, hol az összeesküdtek, a’ hatóságokhoz érke­zett jelentések szerint, rendesen össze szoktak volt gyűlni, egy erős katonacsapat által körülvétetett. Azonnal megkez­detek , még pedig igen szorosan, a’ házmotozás, mellynek következtében nagy mennyiségű mindenféle fegyverek, pus­kák, pisztolyok, kardok, láncsák ,­­öltések, egyenruhák és lovak találtattak. Ekközben az összeesküdtek’ feje, ki magát don Jose Or­az de Velasco nevűnek mondotta, el­­fogaték. Azonban hihetőleg ez csak álnév. Velasco felesége és három vagy négy fegyveres személy is fogságba kerültek. Ez utóbbiak közt egy nemzetőr is találkozott egyenruhában, az Iső gyalog-zászlóaljal. Úgy látszik , hogy ezen össze­esküvés , melly madrilenja nevet ven fel, ’s a rendőrség­től elővett eszközök által nem gátoltatva tetemesen gyarapodott volna, éjjel akart kiütni; az összeesküdteknek nem vala czéljok, magában Madridban támasztani lázadást, hanem a főváros’ környékében a’ falusiakat akarák feltartóztatni, hogy a’ vásárra ne vihessenek eleséget. Ezen összeesküvés felett, melly igen el volt ágazva, a’ törvényszék megkezdette a vizsgálatot. Velasco máris fontos vallomásokat tett, mellyek következtében még ugyanazon éjjel számos befogatás történt. Madrid, juh 14. Midőn napról napra várjuk a rég jelentett népmozgások kitörését, annál inkább meglepettünk egy itt Madridban szövött carlosi összeesküvés felfedeztetése által. Czélja ennek egy tetemes csapat’ felállítása s felké­szítése volt, melly Madrid’ környékén vala don Carlos zászlóját feltűzendő; e’ végre már mindennemű fegyvert, szereket, egyenruhákat sőt lovakat is összevásárlottak s egy a’ segoviai kapun kivűl fekvő kertben mindezeket rejtve zárták. A’ katonai hatóság azonban a’ merényletről tudósit­­tatván, épen midőn tegnap a’ felkelésre jelet akarnának adni, elfogató a’ főbbeket, közöttük egy don Jose de Or­tiz de Velasco nevű nemzeti őrt. — Jó ideje már, hogy ná­lunk nincsen mérsékelt párt; azok­ többsége, kik e nevezet alatt egymás után következtek, napról napra jobban meg­győződik, miképen lehetetlen a’constitutiot betűszerint végre­hajtani s magát egyszersmind kül- és bel-ellenségektől meg­óvni ; visszavonulnak tehát egy olly ministeriumtól, melly nem talál eszközt a’ sajtó által naponkint kipökdözött rá­galom-iratok­ elnyomására ’s a’ nyilván kijelentett összees­küvéseknek magvokbani elfojtására. Máris elég bátrak e személyek hangosan kimondani, hogy minden, 1834 óta egy ország’ kormányzására tett próbák , magán a’ nemzet c­aracterén szenvedtek hajótörést, ’s hogy ennek korlátlan uralkodóra van szüksége ,s azt kívánja is. E’ nézet mind­inkább terjed ez, ’s talán rövid idő alatt eredményekre veze­­tend. Magok a’ tartományok is, mellyek ostromállapotban vannak, ebben látják szabadulásuk’ egyetlen eszközét, s csak a’ soha nem nyugvó párt, melly a’ népmozgásokat esz­közli , hogy a’ népet kizsákmányolhassa, ’s elleneit nem száműzi ugyan, hanem meggyilkoltatja ’s tetemeiket az ut­­czákon meghurczoltatja, csak a’ párt rebesgeti az alkotmány megsértését ’s nevezi a’ ministereket despotáknak. Mind a két párt, t. i. az előbbi mérsékelt ’s a’ túlzók, keserű ta­pasztalások által azon meggyőződésre jutott, hogy egy írott lap még nem constitutio, ’s hogy rendszabályok, mellyekhez egy nemzet századok óta szokva van, puszta tollvonások­kal nem irtathatnak ki Madridi hírek szerint, juh ladikéról, az ott a’ napok­ban felfedezett carlosi összeesküvést néhány miliciano (tartományi fegyveres), kiket a’ czinkosok a’ madrilen­­jába lépésre szólítanak fel, árulta el Egyébiránt a’ Cuba vagy Coba gróf’ mezei lakán találtatott hadi szer mindössze is csak 8 puskából, 4 háncsából, néhány töltésből ’s lószer­számból és 4 lóból állott. A’ Morning Chronicle következő levelet közöl Sare bői juh­éről: „Tegnap érkeztem ide, hogy a’ „fueroisták’44 pártja’ erejéről némi ismeretet szerezzek magamnak, ’s nem kevéssé álmélkodtam, midőn olly kevés látszatját lelém egy hadi expeditionak, ’s valóban csak ma győződ­hettem meg, hogy olly számos ember van Munjagorri szol­gálatában. Ugyancsak ma beszéltem Munjagorrival; épen 2800 ember’ kifizetésével foglalatoskodok , kik nagyrészint don Carlos’ szolgálatában állottak volt. Csak egy puskát sem látni az egész helységben, ’s mégis meg vagyok győ­ződve, hogy rövid idő alatt annyi hozathatik elő, hogy ama’ 2800 ember azonnal fegyverben állhat. Sarre azon elszórt helységek’ egyike, minőket az alsó Pyreraeusok alatt olly gyakran találni, nagy és kényelmes majorságokkal körül­véve, mellyeknek tulajdonosaival Munjagorri egyezkedést kötött, emberei’fölvételéért. Minthogy a’ fueroisták heten­­kint csak egyszer, t. i. szombaton, kapják ki zsoldjokat, ’s a­­zok, kiknek dologra kedvök van, a’ mezei gazdáknál elég foglalatosságot lelnek, idegen nem veendhet észre ollyast, mi itt egy hadi expeditiora teendő készületekre mutathat­na. Még igen nagy hiány van hadi tisztekben, ’s mint hal­lom, a’ csapatok őrmesterek által vezéreltetnek. Négy tiszt ajánló az egykori brit légióból szolgálatait, ’s Munjagorii őket bizonyára felveendi, ha Buy lord, kinek eziránt itt vala, nem ellenzendi. Egész Sarre ’s környéke fel van lelkesülve a’ fuerok’ ügyéért, ’s mindenki óhajtja, hogy a’ megtámadást olly hamar mint csak lehetséges elkezd­hessék. Azon meggyőződést is táplálják, hogy Munjagorri, mihelyt kiinduland, számos párthiveket találand útjában, kiket most még csak a’ félelem, hogy övéiket ne koczkáz­tassák, tartóztatott vissza. A’ kisded, megerősített falu Zugarram­irdi, melly innen fél leguányira fekszik, leend, mint mondatik, az első hely, mellyet a’ lueroisták megtá­­madandnak. A’ nevezett faluban két carlosi csapat áll, mellyeknek don Carloshoz ragaszkodása igen kétséges, ’s reményük, hogy ezek Munjagorit nem fogják akadályozni útjában. Azok szerint, miket hallottam , Munjagorin mint­egy három hét múlva már annyira fogja csapatait rendezni, hogy képes leend a’ határokat átlépni. Néhány nap előtt egy fehérszemélynek öltözött őrmester próbát tön Mun­jagorrn’ meggyilkolására. Ez, a’ dologról tudósítva, a’ gyil­kost egészen előszobájába hagyó jönni, hol elfogatván, azonnal a’ franczia hatóságnak átadatott. Egy tőt találtatok nála, ’s Munjagorri’ közbejárása nélkül azonnal felkon­­czoltatott volna az elkeserült katonák által. Egy carlosi tiszt, ki Munjagorrihoz átpártolt, de csak azért, hogy ka­tonáit visszaedesgesse, a’ katonák által tett bejelentésre Bayonneba vitetett ’s ott rendőrségi vigyázat alatt tartatik.«4 Alsasuába jul. 13kán azon hir érkezett, hogy Esparte­re egész hadával, mellynek ereje 25.000 emberre tetetik, Logronjo és Haro felé visszavonult. — ,,E’ visszavonulás — mond a’ (­uolidienine — melly megveretéshez hasonlít, igen rosz benyomást tett a’ városok’ revolutiós lakosira. Mun­jagorri expeditioja végkép dugába didinek tartatik. A’ car­­losiak ellenben telvék­­­el kés­üléssel; uj expeditiót várnak az ország’ belsejébe; bérük ki van fizetve; pénz­ nem hiány­zik többé. — Valencia tartomány annyira pezseg carlosiak­­tól, hogy a’ fővárosban csak kémek által vehetni híreket a’hadseregről. — Oran jul.­ikán Teradben volt, Alviroz és Borso Castellon­ és Murvicciroban; Cabrera hadserege’ derekával Aleorában; Merino 2200 emberrel és 250 lóval Chelvában; Viscarro 1200 emberrel Val d’Uxoban, Fer­ended és Llongostera Alsó-Arragoniában.44 A’ jul. 1 fidikei Sentinelle des Pyrenees szerint a’ ki­rályné’ seregei 15 dikén Lerint, Lodosát, Mendaviát és Ses­­mát járták elfoglalva s Estek­ a’ megtámadására készül­tek,mit azon h­ó’ 24 dikén, mint a’ regens királyné’névnapján, valónak megteendők. Egyszersmind Oraa is támadólag fo­gott e’ napon munkálkodni. Espartero’ ágyúi Vianában vol­tak. A’ carlosi fő parancsnok, Maroto general, Estellát erősen védeni készült. Don Carlos, mint hallék, e’ város­ba 15én estve csakugyan megérkezett. 14kén egy erős car­losi hadláb Cabrera’ seregéből Tarazona’ vidékén mutat­kozott’s olly mozdulatokat tett, mintha Tudela és Lodosa közt át akarna menni az Ebron. Espartero, ki ez által hát­ban látta magát megtámadtatni, mihelyt a’ dolognak hi­rét vette, egy csapatot külde az Ebrohoz, melly a’ carlosiakat az átkelésben gátolja. (Hihetőleg innen származott azon hir, mintha maga Espartero is visszavonult volna az Ebro­hoz.) A’ santanderi hegységben Castanjeda, christinai bri­­gádos, a’ carlosiak által elfoglalt Ramales erőséget, a’ biscayai határszélen, készült hatalmába keríteni. Castor, carlosi vezér, folyvást kalandozva jár Santander’ környé­kén, ’s minden, kezébe eső, nemzeti őrt elhurczol magával. Julius’ ilkén költ madridi tudósítások szerint Malagá­ban lázadás ütött ki, melly Palarca ottani főkapitánynak életébe került. Pascual és Escalante egykori cortesköve­­tek, kik a’ főkapitány’ parancsára ultrarevolutios törekvési­­kért sokáig fogságban ültek, hirtelen meghalának, mi azon gyanút gerjeszté, hogy nem természetes halállal múltak ki. A’ köznép összecsoportozott ’s azt kivánta, hogy holttesteik nyilványosan bonczoltassanak fel. Ezt Palarea megtagadta; a’ fölingerült köznép fegyvert ragadott; Palarea el akart il­lanni a’ városból, de épen midőn a’ kapuban lovaglott, a’ katonák , kik a’ lázadókkal egyet értenek , reá rohantak és megölték. A’ pattantyússág ’s a’ brit légió’ maradványai jul. 14kén három szállítóhajón, mellyeket ,,Comet 44 gőzös vontató-kötélre fogott, indultak meg San Sebastianból San­tander felé, onnan Alsó-Arragoniába menendők. Amerika: Új-yorki lapok június’ elejéig terjedő tudósításo­kat közölnek Mexicoból. Ezek szerint a’ franczia hajóse­reg készülőben vala magát Veracruz előtt egybepontosítni, hogy a’ várost ostrom alá vegye ’s San Juan de Ulloa erős­séget megtámadja, mert a’ mexicoiak semmi hajlandósá­got sem mutatanak az engedékenységre. A’ mexicoi csa­patok’ vezérletével Santa Ana ruháztatott fel, ki már véd­­rendelésekhez fogott a’ francziák ellen. Egy új-yorki hír­lap a’ dolgok’ ezen állásáról következőkép elmélkedik: „Santa Ana, ki olly soká nem kedveltetek ’s mondhatni, mezei jószágán mintegy száműzve élt, ismét megjelenik a politicai színpadon. A’ kardot egyszer kezébe ragadva, lehetetlen előremondani, hol fog e’ ravasz katona (a’ me­xicoi Napoleon, mint szerényen neveztetett) megállapodni Talán titkon neveli a’ francziák és mexikóiak közötti czi­­vakodást, hogy ismét utat törhessen magának az elnök­ségre. Bnstamente, legalább saját haszna’ tekintetéből, nem cselekedhetett politicátlanabbul, mint mikor a’ fegyvert Santa Ana’ kezeibe adá.44 Az amerikai hírlapok telvék szerencsétlenségekkel, mellyek a’ minap megint gőzösökkel történtek; nem keve­sebb mint öt illy gőzhajó részint fenakadt, részint elégett, vagy a’ gőzkatlan’ elrepedte által tetemesen megsérült. Syrius gőzös által, melly 16 napi utazás után kö­tött ki Plymouthban, jun. 30káig terjedő hírek hozattak Ujy­orkból. A’ washingtoni ministerium kudarczot vallott, midőn az úgynevezett Sub-Treasury-bill a’ képviselőház által 125 szóval 111 ellen félrevezetett, noha a’kor­mány minden elgondolható módokat elkövetett e’ bill’ ke­­resztülvihetésére. Azon javaslatot is, melly szerint a’ bankok felhatalmazandók valónak, hogy, bizonyos felté­­telek alatt, statuspénzeket felvehessenek, a’ ház 110 szó­val fia ellen félreveté. Nyugatin­diából érkezett tudósítások szerint mind­inkább nagyobb a’ kilátás, hogy már f. é. aug. ljen vala­mennyi néger szabad leend. Minap, mint azt Glenelg­­ord Spanyolország, Ma­d­r­i­d , jul 14. Kevés híja volt, hogy a‘ köz­csend erősen meg nem zavartatott. Szerencsére minden eszköz elő­

Next