Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-08 / 54. szám

hetne Rea Bermudez ur’ főczéljában elvételt küldetésénél azon érdemet tulajdonítani, hogy Francziaország’ eddig hallat­lan iparkodásait előidézte. Érezték végre Parisban, mild nagyon hátratolatnék a’ franczia befolyás Spanyolországban ha a’királyné azon szándékra biratnék, hogy Eraneziaország elmellő­zésével, a’ spanyol ügy’végső elintézése iránt azon hatalmasságokhoz forduljon, mellyek az eddigi zavarok folytában független állásban maradtak. Az e’ vegetti próba tét dugába dőlt, de Era­neziaország, mint hathatós védő lépvén föl, sietett egy újat megelőzni. Hihetőleg Semouri herczeget is azon szándék vezette Cadiz­ és Sevillába, hogy hajói vagyok értesítve — néhány nap előtt érkezett meg ho­gy világos bizonyságot tegyen a spanyol népnek a’ fran­­ezia trónt jelenleg bíró család’ rokonérzetéről. Madrid, jun. 19. Tegnap este általányos kivilágítás követé a’jó renddel végbe ment katonai szemlét. A’ király­né által ez alkalommal szemügyre vett 1000 legénység hol­nap hagyandja el a’ főváros’ vidékét, Arragonia- s Cata­­loniába menendő..— Az ez­napi Gazeta következő hivatalos czikket közöl: „Élénk örömmel jelentjük, hogy a’franczi­­ák’ királya, azon óhajtástól vezérelve, mi szerint a’ fél­­sziget körül czirkáló franczia királyi hajóhadnak munkálko­­dásit ránk nézve hatékonyabbá tehesse, megparancsoló e had­erő’ szaporítását. A’ hajók’ parancsnokai új részletes utasítást nyerendnek; tartalmuk oda szelez: minden olly tárgyaknak partraszállitását gátolni, mellyek törvényes királynénk’érdekeire nézve árthatnának. Szoros kötelessé­gül tétetik ezenkívül a’ franczia parancsnokoknak, hogy előforduló esetben hatóságunk’ rendeleteihez alkalmazzák magokat, a’kikötők’viszonyos közlekedésének biztosítása ’s a’ seregek’ vagy hadi szerek’ átszállítása által eszközlendő tábori munkálatok’könnyítése’ tekintetéből, végre, hogy a’ don Carlos’ pártfelei által kiszámított mozgalmaknak ellen­szegüljenek. Ama’ jegyzékben, melly párizsi követünk’ ke­zéhez szolgáltaték, biztosítást ad a’ franczia kormány, hogy e’rendelmények’ tel­jesítése iránt legnagyobb buzgalmat tesz kötelességül a’ hajóparancsnokoknak.“ (Következnek a' há­lateljes kifejezések Francziaországnak* e’ nemeslelkű lé­péséért.) Zornoza, jun. 20. Don Carlo* és hitvese ő felségeik, az asturiai herczeg és don Sebastian infans herczeg ő fensé­geik f. hó’ sokán reggel Durangoból útnak indultak , Gal­­dacanoban ebédeltek ’s Arrancudiagában háltak ; 19kén reg­geli 6 órakor a’ királyi család lóra kelt ’s Aretában a’ cas­­tiliai osztályt szemlélte meg. Ezután az Orozco és Llodio közti egész vonal, valamennyi katonaság és e’ vonalon föl­állított erőségek szemügyre vétettek. — Llodioban meglá­­togatá a’ királyi család a’ hadi kórházat, 's vigasztalást és gyámolítást osztott sebhedt és beteg önkénytesinknek, vala­mint az ellenséges fogoly katonáknak is, kik itt a’ mieinké­hez hasonló bánásmódban részesülnek.­­— Ő felségeik min­denütt legnagyobb lelkesedéssel fogadtattak, ’s elleneink, kikkel főnökeik elhitették, hogy a’ kir. főhadiszállás f­u­­rangóból elillantott, nem kevéssé ámultak el, midőn a’ ki­rályt családjával együtt olly közel láták; nem próbáltak e’ találkozást háborítani, melly szemeik’ láttára, seregeik’ föbb része ’s a’ bilbaói számos őrizet közt történt; két napig fegyverben vesztegeltek, a’ nélkül hogy mozdulni mertek volna, ámbár ő felségeik bástyáik alatt lovagoltak el. — A’ király e’ következő beszédet tartá­ a’ sereghez: „Kato­nák ! Midőn ma fölöttetek szemlét tartottam, a’ győzelem’ bizonyosságát láttam tündökölni. Fenyítékteket, bátorság­­tokat, jeleit azon szeretetnek, mellyet épen mutattok irán­tam, valamint őszinte hívségteket csodáltam; jogaim’ ellen­ségei tanúi valának örömkifakadástoknak , de az ő szíveiknek érzeniök kell egész terhét a’ hazára ínséget és gyászt árasz­tó bűntettnek. Ti győzedelmeskedni fogtok őrajtok, ’s azon napon, mellyen a’ békét kivívandjátok, sem nektek sem érdemes főnökeiteknek nem maradand kívánni való; jutal­maitok biztosítvák, és Spanyolország­oldásai halhatatlanítani fognak benneteket. Katonák­ szükségeiteket mindig megor­vosoltam, ’s tudandom azokat méltóképen megjutalmazni. Catalonia, Arragonia és Valencia tartományok hittak és csudáitok minket; az ornamendii, huescai, barbastroi es vil­­la-de-navarrosi napok még fris emlékezetünkben vannak. Pajta­­katonák, harczoljatok bátran; velünk az Isten; szol­gáljunk neki, ’s győzendünk. Mindent a’ ti bátorságok­tól várok; valamint ti is remélhetitek, hogy én legnagyobb örömmel és borostyánokkal koszoruzandlak benneteket. Ge­neráltok és királytok : Carlos. Arrancudiagái fő hadi szállás, jun. tökén 1839.“ Németország. Berlinből egy levelező jun. 24-éről így ír: „Mint értésünkre esett, a’ nagyherczeg némileg gyengélkedő álla­potban érkezett ide, és pedig egy kis ezurlatban szenved több nap óta. Alkalmasint a’ nagy melegség okozá a’ her­­czegnek e’baját; Frankfurtból Kissingenbe ’s innen hozzánk tett utazása alatt a’ nagyherczeg’ kocsijába illesztett hév­mérő gyakran 25 foknyi ’s ezenfelüli hévséget mutatott. Néhány nyugvónap elégséges leend a’ nagyherczeg’ egész­ségét ismét helyreállítani. Az ünnepélyek, mellyek tisz­teletére Potsdamban intéztettek, mondott gyengélkedése miatt el fognak maradni, ’s az udvar ideiglen Berlinben tartózkodik.“ — Berlinből érkezett legújabb tudósítások sze­rint a’ nagyherczeg gyengélkedéséből tökéletesen fölépült. Stuttgart, jun. 27. Tegnap délelőtt 8 és 9 óra közt az orániai örökös herczeg és örökös herczegné, a’ leg­­gyengédebb elválás után a’ királyi családtól ’s kisértetve a’ királyi lakvár körül összesereglett stuttgarti lakosok’ sze­­rencsekivánatitól, e’ várost elhagyták, utjokat l-Zágába ve­endők. Az itteni polgári lövésztestület, kérelméhez képest, a’ lakvár előtt sorba volt állítva, ’s a’ városi lovas-őrségnek azon szerencse jutott, hogy az uj házaspár ő magosságukat egészen az itteni szentképi határokig kisérhettek. Király ő felsége Lajos várig (Ludwigsburg) kisérte őket. Mainz­­ban, hová ő kb­. magasságaik ma estére érkezni szándékoz­nak , a’ würtembergi udvar’ személyzete, melly ő magassá­gaikat odáig követi, búcsút veend, ’s a’ németalföldi udvar­nak az örökös herczegné’ szolgálatára rendelt személyzete fog ő magasságának bemutattatok A‘ nassaui atyafi udvar­nál néhány napi látogatást teendőek, ’s az utjokban fekvő nevezetesebb helyeken leendő rövid mulatós után Hágába érkezendnek. Az orániai herczeg is tegnap elhagyá az itteni királyi lakvárat. A’ porosz statusujság jun. 29 ről „Hivatalos tudósítások“ rovat alatt következő czikket közöl: „Miután király őfelsé­ge a’ brüsseli cabinet által adott nyilatkozásokat kielégítők­nek találta ’s Belgiumnak most megállapított örökös neutra­­litásában, mind a’ fentebbi nyilatkozásokban a jövendőre nézve elegendő kezességeket lel, a’ Skrzynecki generálnák belga szolgálatokba fogadtatása által egy ideig megszakasztva volt viszonyokat Poroszország és Belgium közt ismét meg­újítani méltóztatott.“ Németalföld. Alsó-Raj­na, jun. 23. Tegnap valahára a’ szerződés által Németalföld királyságnak odaítélt limburgi rész a’ hol­landok által elfoglaltatott. A’ belga hatóságok néhány nap­pal előbb Brüsselből utasítást kaptak, nevezetesen a’ vám- és adó­ hivatalokat illetőleg, ezeknek jegyzőkönyveit 22kén befejezni, leltárokat (inventarium) készíteni, a’ levéltáro­kat összeszedni ’s egyebekben a’ megérkező holland tisztvi­selőket minden szükséges pontokban folyamatba iktatni. Vá­sárnál­ reggel egy kis testület gyalogság és lovasság indult el Maestrichtből, melly katonaság útközben részekre oszlako­­zék ’s csoportokat küdle különféle községekhez, kivált a’ határokra, részint a’netaláni csendzavarásoknak elejét ven­ni , részint a’ még el nem érkezett vámtisztek’ hivatalait el­látni, minthogy az utóbbi napokban tetemes mennyiségű áruk csempésztettek át Poroszországból. Mennyire eddig tudva van, sehol sem történt legkisebb csendzavarás is; a’ belgák mehettek ’s a’ hollandok jöhettek, a’nélkül hogy nyilványosan sokat gondoltak volna vele. Minden helyen a’ belga színek a’ hollandoktól eltöröltettek ’s oraniakkal váltattak fel, hol­land lobogók tűzettek fel, melly alkalommal itt ott hallat­szott ugyan egyegy „Vive Leopold!“ kiáltás, melly azon­ban csakhamar elnémult. Csak kevés hely van, hol az ura­ság’ változása többel mint egykedvűséggel fogadtatott. Töb­beknél az ingerültség, mellyről előbb olly sokat beszéltek, csak eszközlött vagy a’ hírlapíróktól kigondolt vala, sőt még ott is, hol az komolyan véteték, az embereknek elég ide­jük volt, magokat a’ változh­atlannak alája vetni. Egyébiránt a’ király által kibocsátott proclamatio alkalmas az érzel­meket megnyugtatni. Ezen proclamatio Hágában kelt jun. 12kén, ’s előlegesen alkalmasint mindent a’ régi lábon hagy. Húsz czikkelyben főleg az jelentetik, hogy Vilmos király az országot teljes fölsőséggel átveszi, hogy minden tisztvise­lők feloldoztatvák előbbi esküjüktől, hogy a’ hatóságok ideig­len úgy maradnak mint vannak, valamint az egyenes adók is; azokra, kik az 1830k i események által hivatalaikat el­vesztették, tekintettel fog az uj kormány lenni. Az utolsó czikkely teljes közbocsánatot enged. A’ Handelsblad szerint a’ németalföldi kormány nem küldend rendkívüli követet, hanem csak ügyvivőt Brüs­­selbe, ’s onnan is szinte ügyvivőt várand. A’ belga diplo­mata’ választására nézve nem akar a’ németalföldi kormány kifogásokat vagy nehézségeket tenni, mi a’ brüsseli cabinet’ részéről szinte váratik a’ németalföldi diplomatára nézve. Antwerp, jun. 17. A’ hollandi lobogó tegnap esti 8 órakor jelent meg először kikötőnkben. A’ békének ’s ki­­engeszteltse­ gnek e’ becses zálogát egy kereskedőhajó hoz­ta meg, melly nálunk köz örömriadással fogadtaték. Amerika» Nyugatindiából, Barbadoesből máj 4ig, Trini­­d­a­d­ból 7ig, Jam­a­i­c­á­ból 14ig érkeztek tudósítások, mely­­lyekben kevesebb panasz foglaltatik a’ néger dolgosokról mint eddig, miből az gyanítható, hogy a’ tulajdonosok’s négerek közt kölcsönös egyezség keletkezett. Barbadoesben egy indítvány áll készen a’ törvényhozó gyűlésnél a’ vá­lasztási jog’ bővebb kiterjesztése iránt. Az indítvány Glenely lord által kimondott azon elven van alapítva, hogy semmi szín- vagy valláskülönbség ne szolgáljon akadályul bár­­milly hivatal­ megnyerésére. — Trinidadban kedvező volt az időjárát, és reményük, hogy ha négy— hat hétig úgy ma­rad, még középszerű aratásra számolhatni. . Veracruz, máj. 8. Egy rendkívüli futár tegnap hirt haza ide Mejia 's Urrea generálok’ teljes megveretéséről. Mejia Santana parancsára agyonlövetett; Urrea ’s Escalada futásban keresik szabadulásukat. Az ütközet Acajete mellett Puebla’ közelében tartatott; Valencia general verte meg a’ foederalisták’ táborát. Van okunk örülni e’ győzedelemnek, mivel a’ foederalisták’ pártja régóta gátolt minden kereskedést. Brasiliának Maradiam nevű tartományában a’leg­utóbbi tudósítások’ el­indultakor a’ négerek lázadásban vol­­tak, az egész ronaságot elfoglalták, ’s minden pillanatban félni kelle a’ főváros elleni indulásuktól. A’ brit kereskedők abbeli aggodalmakban, hogy a’ városban lakó négerek egye­sülni találnak a’ megtámadókkal, két hajót béreltek ki, szükség’ esetében ezeken elmenekvendők. Egy schooner el­vitorlázott Párai bába katonaságért, ’s a’ város’ védelmére az átelleni parton egy erősség vala építendő, portugál kormány pedig azt követeli, hogy az általa alkal­mazott püspököket a’pápa is megerősítse. Ezek, hallomás szerint, a’ kölcsönös, természetesen nem egyeztethető alap­­föltételek. Don Miguelnek, mint portugál infánsnak, némi év pénzéről is beszélnek, mellyben azonban csak úgy fogna részesülni, ha Portugália­ trónjáról egészen lemondaná. Lissaboni híreket, jun. 17ig terjedőleg közlenek az angol lapok. Ezek szerint, Ilikén elfogadó a' követkamara '-a szótöbbséggel a’ pénzügyministernek azon indítványát, hogy a’ kormány, napirenden levő országos kiadások* fö­­dözhetése végett 1400 conto de rei kölcsönt vehessen föl. E’ bizodalmas megszavazásból uj reménységet szí a'p­inis­­terség, további fenállhatása iránt.— A’ királyné’csapatjai minap ismét fogtak el Algarbia’ hegyeiben guerrilákat, kik Jüstint agyonlövettek. Macdonald tábornok, ki Macbray Ri­­cnard névre írott útlevéllel Portugáliába ment, még most is fogva ül San Juan de B­oz in Porto-ban, azon gyanú miatt, hogy dóm Miguelnek ügyvivője, bárha illynemű iratok nem talal­­tattak is nála. Legközelébb tiszti ruhába öltözött négy fér­fiú járt a’ határszéleken, Lob­os vidékén, ’s hire szárnyal, hogy don Carlos egy zászlóalat tart készen az éjszaki ha­táron, 's azt nyomon Portugáliába szándéka léptetni, mi­helyt a’ miguelisták fölkelést merészlenek. Galacz, jun. 10. A’ fekete tenger’éjszaki réveiből érkezett levelek szerint, Odessában és Sebastopolban legfö­­lebb 10,000 fegyveres áll készen, szükség’ esetén a’ Bospo­­rusra szállítandó. Ezenkívül a’ partvidéktől távolabb még 20,000 embert mondanak hadilábon állani, mellyet mindaz­­által nem lehetne hirtelen átszállítani azon esetre, ha a’nagy­úri hadsereget Ibrahim basa’ megverné; mert ezen időpont­ban más tengerrészeken vannak alkalmaztatva az orosz hadi hajók; de arra különben is kétheti idő kivántatnék, mert a’ hajóknak több fordulót kellene tenniük, hacsak egyszers­mind kereskedési hajókat nem használnak e’ czélra. A’ b­ombayi tudósítások máj s­okáig terjednek ’s a’ kö­vetkező részleteket közüik az angol seregosztály* útjáról Candaharába. A’ hadsereg’ bengáli csapatja apr.­ljén Quel­­lában vala, hol a’ sah’, sir Keane és a’Naghten ur’jöve­telére várt. Sir Buntes Sándor egy élelmezőtiszttel Kelatba (Beludsistanban) indult. Ereséget kelle vásárnani, mellyet ele­gendő mennyiségben reméltek kapni. A’ csapatok jó egész­ségben valának; de nagy szűke volt a’ tevéknek, minthogy ezen állatok közül az után többen eldöglüttek. Reménylék, hogy a’ legközelebbi tudósítások hírét hozandják a’ sah’ is­­méti trónra helyezésének. A’ bombayi hadláb okán Hadúr­ban volt. Útközben számos zsiványbandáktól támadtaték meg, de a’ Bolan-szorost járhatóbbnak találta, mint híve. — Sir Willoughby Cotton’ osztálya mart.­llkén e’ szoroson szeren­csésen átkelt, melly alkalommal a’ kelati főnök lényeges szolgálatott tet neki. Elegy. Gibraltárból azon hirt hozó a’levél-hajó, hogy Ne­mours hg. megérkezett oda Francziaországból. Róma, jun. 16. Tegnap adatott ki az 1839dik évre szóló római statuskalendarium (köznéven Krakas), melly szerint ő szentsége XVI. Gergely pápa most 74­ éves, és a’sz. collegium 64 bibornokot számlál, kik között 6 püs­pök, 47 cardinalis presbyter és 11 card. diaconus. A’di­plomatakar’ névjegyzékében don Antonio de Almeida Por­tugal, marchese di Lavradio még most is úgy találtatik mint don Miguel’ rendkívüli ’s teljes hatalmú nagykövete. — A’ portugál kormánynak a’ szent székkel a’ püspöki ügyek' szabályozására már egy év óta folyamatban levő alkudozá­siban a’ szent atya azt kívánja, hogy az egyházi megyéiktől távol tartózkodó, külföldön élő püspökök a’ kormány által elismertessenek ugyan még törvényeseknek, de megyéik általok kinevezett püspöki helytartóktól igazgattassanak; a' P­é­nz k­e­r e t. Becs, julius’ 5. re­m­­ a vizái lás julius’ 7kén: 7‘ 4". A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 percs p. p. . . . 10?'3/10 ni ii ii ii ii 4 ii a .... 102 (1 )­ ii ii ii 3 „ ,. ... S2*/2 Kölcsönvett 1839. évről, 50 fent.................................. ... 53'/4 ii 1839. ,, 250 ,,.................................,, ... 260'/1 ,, 1831. ,, 500 ,,.................................,, . . . 671 Yg Bécsi városi­ kötelezvény 7‘/2 pcentes ....,. ... 66s/,, Bank-részvények darabonkint................................,, ... 141­0‘/., Magyar hírlapok’ heti szemléje. Junius­ 24. — BO. Az Ismertető­ben különféle gazdasági jegyzetek foglaltatnak, mellyek nagyobb részint köz használatúak. Egyébiránt sajnálva nélkülözzük e’ lapokban egy idő óta a’ honi gazdasági tudósítá­sokat ’s levelezéseket. Az Athenaeumban Nagy Ti­kinek pápai és gyűri, annyi méltó panaszra okot adott utazási levéltöredékeit már egyszer ér­­deklette szemlénk, most e’ levéltöredékeket Debreczenből foly­tatja, mire már akkor előre is figyelmeztettük olvasóinkat. A’ czikkely’ folytatása elég sokáig késett, ’s írójában azon, min­den esetre csak kedvező változást vehetni észre, hogy a’ tár­­gyakra sokkal több figyelmet fordít mint azelőtt, sőt ezúttal, mondhatni kirekesztőleg, csupán csak ezekkel foglalkodik, ’s no­ha még mindig a’ sebes haladásnak és újításnak embere, leg­alább azt a’ mit mond, kitelhetőleg motiválni igyekszik. Illyen az, mit a’ debreczeni ref. collegiumban a’ rendes professorokon kívül behozandó ’s egyedül a’ tanulóktól fizetendő docens­ekről ir: „A’ három karban — úgymond — t. i. a’ philosophiai, jogtani és hittu­dományi karban tanuló ifjak’ száma a’ 600-t meghaladja. E’ nagy szám, a’ város’ roppant népessége (60,000 léleknél több), — a’ debreczeni superintendentia’ physicai úgy mint morális ereje, mél­tán reméltetik azt, hogy Debreczenben nem sokára pro­te­s­ta­ns universitas alakúland. Mi roppant hatása lenne egy magyar protestáns universitásnak a’ való tudományosságnak hazánkban öregbítésére, a’ nemzetiség’ terjesztésére ’s emelésére, azt — ha lehetne is — mutogatnom nem szükséges. Azonban m­ig e’ nagyszerű czél elérethetnék, szabad legyen azon tanításmódszerre nézve, melly mint itt, úgy egyéb protestáns iskolákban is a’ fel­sőbb tudományok’ előadásában gyakoroltatik, egy pár igen gyö­keres javítást javaslanom, ’s ezt itt azért, mivel tudom, hogy leg­inkább Debree­en az, melly e’ magában egyszerű gondolatot telje­sebbé érlelvén, azt valósítni képes lenne. A’ mesterségek' vi­rágoz­­tatására tudjuk mennyit tesz a’ concurrentia; mit tett ez Németor­szágban a’ tudományok'emelésére nézve, azt mindenki tapasztalhat­ja. Iskoláinkban egy tudományt csak egy oktató tanít, s ettől kell azt az ifjúságnak —— tetszik nem tetszik hallgatnia. Ez intézke­dés valósággal lágy párnája a­ henyeségnek, mert például philoso­­phiát csak egy ember tanítván, ezt mástól az ifjúság nem hallhatja, ’s más ugyancsak philosophiai tanító nincs, ki haladása által edzene annak szorgalmát, igy nemcsak oktatóink maradnak el a’ haladó tudományos világtól, hanem elmaradnak hazánkban a’ tudományok is. Mi más világ tűnnék föl, ha iskoláinkban megengedtetnék, hogy mindenki, ki hazánkban vagy külföldön valami tudományban tanár

Next