Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-08 / 63. szám

63dik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle h­i­rdetmé­ny­ek’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes­ politicai ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja iratásjatzi Orosz Jróssef. Augustus’ 8.1830. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskuti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes bekül­tetése kéretik. T a r t a l o m­. Magyarország és Erdély. Kinevezések: füredi,lip­pai, beszterczebányai és szebeni tudósítások; honi elegytár. Ausztria. János Főn­g’ útja; E*** eszmélkedései a’ franczia törvényhozásról ’s a’ nemzet’ erkölcsi neveléséről. Nagybri­­tan­nia. Felsőházi viták; rendszabályok Birmingham’ lecsemle­­sítésére; visszavonás a’ chartisták között. Globe hírlap nyilat­kozata a’ keleti ügy felől. Fra­ncziaor­sz­ág. Júliusi évnapok; telegraff tudósítás Marseilleből a’ keleti mozgalmak felől. N­é­metország. Hannover a’ nyugtalan állapotja; gieszeni tanulók’ háborgása. Törökország. A’ nisibi szerencsétlen ütközet a’ fővárosban tudva; kétes kilátások; a’ kapudán-basa Alexandriá­ban. Éjszakamerika. Elegy. Kereskedés és ipar. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs.’s ap. k. Felsége Kesseleőkéői báró Majthény Antalt, Liptó vármegye’ főispányi­ helytartóját, ugyanazon megye’ főispányává méltóztatott kegyelmesen kinevez­ni. (Priv. tud.) A’ a mélt. magyar kir. udv. Kamara Grosschmidt Im­rét, a’ mármarosi kamara­igazgatóság’ járulnokát, ugyan­azon igazgatóság’ lajstromozó-tisztjévé (Regestrans), ’s he­lyébe Udránszky Lajos ottani fizetéses gyakornokot ne­­vezé ki;— az utóbbinak előmozdítása által megürült gya­kornoki dijt pedig Schöffmannn Sándor eddigi dijatlan gya­kornoknak adá; — továbbá a’ nagybányai kir. főfelügye­lőség’ irnoki hivatalánál megürült csk­ornoki helyre Prug­­berger József kereszthegyi nyugalmazott aknaigazgatót; — végre Kalinszky Jánosnak kőrösmezői alerdésszé lett elő­léptetése által megürült rakói szálirnoki tisztségre Gyüry Ferencz dombói erdésznövendéket alkalmazd. (Priv. tud.) Füred. Az Anna-ünnepre tett készületek itt szeren­csétlen fordulatot vőnek. Szándék vala, annak végeztekor egy pompás tűzijátékot gyújtani meg a’ Balaton’ tükrén. E’ végre Illés ur, Szala vármegyei aljegyző, mint az egésznek kezdője és intézője, Saimi Hessen-llomburg-ezredbeli ’s Fo­­rian Ceccopieri-ezredbeli hadnagyok’, továbbá két asztalos’ és három hajós’társaságában egy kompra kelt, de mellyen, fájdalom, egy rakéta a’ többi egész készületet egyszerre lángba gyujta’s a’kompon rettentő pusztítást okozott. Fó­lián hadnagy, ki elég lélekéberséggel birt, a’ komp’ fene­kén arczára borulva elterülni, nemi csekély égetéseken kívül szerencsésen megmenekült; de Laiml hadnagy, mi­után tetemes tüzsérveket kapót, a’ vizbe ugrott ’s csak egy hirtelen’ oda siető csolnak által mentetett meg a’ vizbe-ha­­lástól; de még most sincs életveszedelmen kívül. Egyik asztalos a’ vizbe fűlt, a’ másik ’s a’ három hajós tetemesen, részint halálosan megsebesítettek. Lipp­a (Bánság): Egy vidékünkön száguldó rablócso­port az egész környéket rémülésbe és rettegésbe ejti. E’ napokban G. J. földesurnak bresztovaczi jószágán egy pa­rasztasszony által azt üzenék, hogy másnap estére jó va­csorát tartson számukra készen. G. ur erre megijedvén, csa­ládjával együtt Békásra futott ’s ott a’ hatóságoknál a’ kellő jelentést megtette. En­n­k következtében minden rendszabá­sok megtétettek ugyan, de, mint haltik, a’ katonaságnak a’ haram­iákkali első találkozása egészen sikeretlen lett, ’s az kénytelen volt 40 ember veszteséggel visszavonulni.— A’ 00 főre szaporodott haramiacsoportot, mint mondják, egy hivatalától megfosztott kapitány vezérli. Beszterczebánya. Esterházy herczeg’ veglesi ura­­dalmához tartozó Elekves helységben néhány nap előtt a’ következő eset adta magát elő. Szokás e’ vidéken, a’ju­hokat tavaszi és nyári hónapokban a’ falutól igen messze eső legelőkre egy pásztor’ (bacsó, mint itt nevezik) fel­­ügyelese alatt küldeni. A’juhászokat, kik minden rendőri ’s más egyéb segedelem nélkül vannak, nem ritkán káborgó cselédek látogatják meg ’s őket erőszakosan is meg-meglop­­ják. így történt, hogy az egyik juhász nyáját több ízben, éjszakának idején, egy pár báránytól látta megfosztva. Nyo­mára akarván a’ tolvajnak jutni, éjjel, töltött fegyverével, lesbe állott. Meghallván azonban a’ rabló, hogy őt a’ lopás­ban erőszakkal akarják akadályozni, egyenest a’ kunyhó’ ajtaján koczogott ’s főbelövéssel fenyegetőzött, ha az ajtó azonnal ki nem nyittatik. Erre a’ bátor, hegylakos tót ju­hász hátratolá a’ rekeszt, ’s a’ vele küzdeni akaró, óriás­termetű rablót egy jól irányzott puskalövéssel földre teríté. A’halottvizsgálatnál kitűnt, hogy az egy, már a’tömlöcz­­ből többször megugrott, zsákmányoló volt. (p. Tagebi.) Szeben, jul. 8. Az Olt-hajózási társaság’ szabályai 18. §-a’, valamint e’ társaság’ választottságának f. é. apr. fékén kibocsátott híradása’ következtében, ez évi május’ 5kén ’s 6- ján tartatott az első közgyűlés. Itten 1) vizsgálat alá véte­­ett az aláírók’ lajstroma, melly rendbe vétetvén ’s kiegészít­­etvén, miután kitűnt, hogy az összes részvények’ fele ki­hatott, a’ társaság összealakítottnak ’s megnyitódnak nyil­­ványíttatott. Ezután 2) a’ szabályok’ 19. §-sa’ következtében gazgatók’ választásához kezdettek, melly alkalommal seharbergi Bedeus József elöljáróvá, ’s Vajda József, Thalm­­­ayer János, Wächter József ’s Herbert Mihály ’s más né­­gyen igazgatósági tagokká választattak meg. Végezetre Mül­er Tódor ’s Conrád Vilmos számfeletti igazgatókká (Ersatz­­nänner) tétettek. Határozatta lön: 3) hogy a’ társaságnak gyik hajója egy mérnök’ és kereskedő’ igazgatása alatt mi­nél előbb indíttassék útnak azon meghagyással, hogy az Olt­­nak a’ Dunába szakadásáig lemenvén, ez alkalommal a’ fo­lyam’ állapotját és partvidékének kereskedési viszonyait a’ hajóigazgatók vegyék figyelemre, ’s kémlődésök’ eredményé­ről az alulirt igazgatósághoz tegyenek körülményes tudósí­tást.— Ez utóbbi határozat’ következtében f. é. jun. 21én a’ társaságnak egy hajója 50 mázsa vassal’s némi bizományi czikkekkel terhelten valóban ki is indíttaték a’ veresto­ronyi vesztegzártól, egy mérnök’és kereskedő’ felvigyá­zata alatt, mi,is ezennel tudtára adatik mindazoknak, kiket illet.— Az Olt-hajózási társaság’igazgatósága. (Érd. Irdó.) El egy tár. A’ magyar tud. társaság idei, vagy is kik nagy gyűlését, valamint igazgatósági üléseit is november­ben fogja tartani, ’s a’ megjelenés’, valamint a’ megkezdés’ napjairól is, a’ maga idejében külön jelentés fog szólani. A’ szünnapok augustus’ 20-ától October’ 20áig tartatnak. — A’ kegyes szerzet alatt álló pesti gymnasiumban a’ tanuló ifjú­ság a’ most lefolyt iskolai évben 627re ment. Valamint itt úgy a’ budai főgymnasiumban is örömmel tapasztalhatni, hogy a’ buzgó tanítók’ fáradozásai évről évre virágzóbb hely­zetre emelik nyelvünket is tanítványaik közt. — A’ már ál­talunk említett ó-budai elveszett zsidónak még nem jöttek nyomára. Tétény’ közelében találtak ugyan egy holttestet, de ez egészen ismeretlen volt. Ki ezen zsidónak letartózta­­tása’ helyét vagy holttestét előkeríti, az ó-budai zsidóközség­től 200­0. forint jutalmat kap; a’ ki pedig gyilkosát fölfede­zi, nejétől ezer pengő h­ot nyerend. Készpénzben 9,300 p. fr. volt az eltűnttel, a’ drágaságok’ becse pedig mintegy 8,534 p. ftra rúg. — Erős vontató gőzös jul. 31 en érkezett a’ pest-budai partokhoz aldunai vidékekről; terhe nagyobb részt gyapotból állott. — Mező-Kövesd, jul. 26 án. Esti hat órakor, nyugotról jött barna terhes fellegek fölöt­tünk a’ világosságot komoly sötétségre változtaták, félórás korú után pedig olly iszonyú szélvész támadt, hogy a’ fel­kavart ’s vastag go­molyokká alakult por miatt a’ legköze­lebb tárgy sem vala többé látható. E’ vihar épületink’ fedelit felszaggatá ’s azokat iszonyatos morajjal földhöz sújtván, szétzuza, a’ kertekbe rakott szénaboglyakat szerteszórás után szárnyaira kapván, elragadá; a’ búza-, árpa-, zabcsomókat pedig részint földre terítő, részint felforgató a’ termés-hor­dó szekerekkel együtt, ’s a’ mezőn álló életkalangyok kévé­it vagy lapos helyekre, vagy a’ folyam’ medrébe sodró. Ret­tentő vala ez egy óráig dühöngött orkán, annyival inkább, mivel a’ munkás gazda nemhogy elzuzott javait védni, de az iszonyú tömegű ’s elfojtással fenyegető porviharban életét is alig tudó menteni. E’ zivatar után egy óra múlva sűrű vil­lámok közt zápor kezde ömleni, melly a’ kínzó port ugyan elveré, de egyszersmind a’ földeken elszórt termés még ki nem perdült szemeit is kisulykolta ’s földbe tapasztó, sőt a’ rögtön összefutott esővíz Hor nevű folyamba hömpölygetvén ’s beiszapolván, megsemmisíté; megfoszta végül e’ szel- és záporvész áztatásban levő minden kenderünktől, valamint sző­lő, tengeri ’s egyéb lábas veteményinktől is, mellyek által, hozzájárulván az is, hogy mind őszi mind tavaszi termésünk az idén e’ megyében a’ nélkül is majd legsilányabb vala, egyes lakosaik nagy ínségbe suttattak. (J.r.) A’ római hangászegyesület jul­­llén tagjai’ számába iktató zongora­­virtuoz hazánkfiát, Liszt Ferenczet, azon pontot, mellynek túlhágása mások’ jogainak megsér­tését vonná maga után. Itt a’ törvényeknek jeleket kell ki­tűzniük, határt szabniok ’s tiltaniok azok’ áthágását, mert épen ebben határozódnak a’ törvények’ sajátképi ’j­utal­­mazó intézkedései.“ E’ nézet’ valósítása Francziaországban még mindeddig csak jámbor óhajtás maradt; mert az or­szág’ törvényei sok tekintetben nem eléggé világosak ’s a’ műveletlenebb osztályok előtt nem eléggé tudvák; azért vannak sokan, kiknek a’ féktelenség egyet jelent a’ sza­badsággal, ’s kik még nem tanulták megfogni, hogy egy jól elrendezett státusban az egyes polgárok’ szabadságának, valamint az egyes karok’ és osztályok’ súlyának szintúgy kell határt és korlátokat ismerniük, mikép ezt az élet’ min­den egyéb viszonyaiban, például a’ jogot, hatalmat, kö­telességet, sőt magát az erényt tekintve is tapasztaljuk, mert magának az erénynek is vannak határai, mellyeken túl megszűnik az lenni, mint Montesquieu helyesen meg­­jegyzette. Általában nagy hibát követtek el Francziaország­ban az által, hogy a’ nemzet’ erkölcsi kiképzésére nem for­dítottak kellő gondot, hanem azt hitték, eleget tettek, ha a’ statuspolgár’ „testét“ felszabadítók ’s neki egy külső mű­veltséget adtak, a’ helyett hogy a’ „lelket“ szabadították volna fel, még pedig nem csak a’ legalsóbb néposztályo­két, mellyeknek oskolaszobái még most is lóistállókhoz hasonlók, hanem olly sok másokét is, kiknél nem hiány­zik ugyan a’ külső műveltség, de hiányzik a’ belső, erköl­csi képzettség, az igaz emberi becs, és kik ennélfogva, korunk’ önző hajlamától vezéreltetve, személyes érdekü­kön túl semmi más czélt vagy ösztönt nem ismernek. Ide­je volna végre, átlátni, hogy törvényeket hozni még nem elég,, hanem szükség, az embereket a’ törvényekhez ne­velni, mint ezt Brougham lord nem rég az angol parlament­ben napfényvilágosan megmutatta. — Sokat tenne még a’ polgárisodás’ terjesztésére a’ gyárak’, műipar’ és keres­kedés’ ápolása; mert hiszen ezek volnának az ország’ új jövendőjének igazi emeltjűi; csakhogy a’ törvényhozó test­nek itt is gondoskodnia kellene, hogy a’ gyárak, a’vétek’ oskolái helyett egyszerű dolog- és nevelési intézetek legye­nek, minek lehetőségét Éjszakamerika’ példája czáfolhatla­­núl bizonyítja. Ugyszinte a’ külfölddeli kereskedést föl kellene oldani békáiból, mert mig ez meg nem történik, a’ kereskedés’ egész tiszta haszna néhány kevés kézbe szo­rul össze, mellyek azzal egy a’ status’ egészének ártalmas, a’ sajátképi néptömegeket mind szegényebbekké, vadabbakká és nyomorúbbakká tevő egyedárulkodást űznek, melly a’ keresetipart elöli ’s az igaz polgárisodás’minden előhaladását gátolja. Igen óhajtandó volna továbbá egy jobb fogházi rend­szer, mert a’ mostani teljességgel nem fér meg az igaz pol­gárisodás’ eszméjével. A’ tárhelyek, különböző rendelteté­­sek szerint, nincsenek kellőkép elválasztva egymástól; ned­vesség, sötétség, egészségtelen levegő és tisztátalanság kö­zönségesek bennük; a’ rajok szentelt pénz nagy részint elpa­­zaroltatik, elsikkasztatik; az illető hatóságok nem utazzák be, nem vizsgálják meg kellőleg e’ helyeket. Donjou ur­nak a’ fogházak’ állapotáról irt munkája olly tett dolgokat közöl, mellyeket nem lehet borzadozás nélkül olvasni, mellyek minden erkölcsi érzést föllázasztanak. — Szóval, Francziaország csak akkor haladhat elő polgárisodásában, ha azok, kik sorsát intézik, oda igyekezendenek, hogy igazság, őszinteség, hitel, hazaszeretet, vallásosság és vallási türelem, jogérzet és emberszeretet ismét uralkodók­ká legyenek, ’s hogy minden a’ nemzeti gazdaság’ előmoz­dítására szolgáló segédszerek a’ „közjó’“ érdekében hasz­náltassanak. £*** „-r~í" ——------■ • • .­­ . . Ausztria, Imst, jul. 30. O cs. k. Fensége János Főherczeg Vor­­arlbergből jővén , tegnap este ide megérkezett. Ma reggel O Fensége a’ mezeigazdaság’ fiókegyesületének gyűlésen, mellyre nem csak az itt lakó, hanem a’ kerület’ egyéb egyesü­let osztálybeli tagjai is megjelentek, elnökösködött, ’s a’gyü­lekezetet több gyakorlati észrevételekkel megörvendezteté. Miután erre ő Fensége a’ gazdasági kertet, a’ jól elrendezett kórházat, az irgalmas apáczák’ kolostorát ’s a’ legújabb ta­­lalm­ányú erőművekkel ellátott papirosgyárt meglátogatta ’s magas figyelmére méltatta volna, az itteni lövész-társulat’ legnagyobb örömére megnyita az ez örömünnepre intézett szabadlövöldözést, a’ lövészek’ sorába sajátkezüleg beirá magat, mellyek után délutáni 372 órakor útját Innsbrucknak tovább folytatta. Felejthetlen lesz Imst’ lakosi ’s a’ gazdasá­gi társaság’ tagjai előtt ezen nap! (Tyrol. Bothe.) Innsbruck, jul. 31. Tegnap este érkezett ide János cs. kir. Főherczeg, ’s az „arany nap“ czímrt vendégfoga­dónál szállott meg. Bécs, aug. 5. Párisi tudósításaink szerint onnan a’ kö­vetkamarai tagok’ nagy része már eltávozott. A’ pakrkama­­ra elfogadó a’ Bordeaux és Teste közötti vasutat tárgyazó törvényjavaslatot, ’s az tehát rövid időn, néhány pénztő­­zsér’ önző cselszövényeinek daczára, el fog készíttetni. E­­gyébiránt Francziaországban mindinkább érzik azt, hogy a’ polgárisodás és igaz nemzeti műveltség még koránsem tette a’ honban azon előhaladást, melly óhajtható volna, ’s hogy ebben a’ rész oskolarendszert, a’ felsőbb tanítóinté­zetek’ hiányos és a’ gyakorlati élethez nem alkalmazott szerkezetet, de leginkább a’ hibás vagy tökéletlen törvé­nyeket kell okolni; mert, fájdalom, Francziaország’ tör­vényhozói még mind e’ mai napig sem vették kellőleg szi­vükre­­Sienes-nek 1790-ben, midőn a’ törvényhozó választ­mány’ tudósítója volt, mondott következő szavait: ,,A’ pol­gár’ szabadságának a’ statusban a’ törvények által kell ó­­talmaztatnia; ezeknek rendeltetése, elnyomni azon sérel­meket , mellyek ama’ szabadságon ejthetők, ’s igy min­den egyes polgár’ szabad cselekvéseiben ki kell jelelniök Nagybritannnia. London, jul. 24. Midőn Melbourne lord a’ felsőház’ jul. 22k ei ülésében az izlandi városhatósági bilmnek napi­renden levő olvasását készült indítványozni, fölkele Broug­ham lord, ’s hoszú beszédben panaszold, hogy a’ felső­háznak az ülések’ nagy részén át úgyszólván nincs mit dol­goznia, azok’ vége felé pedig a’ másik háztól nagy számú fontos felküldött bilit kap, mellyek felett illő gondossággal tanácskozni többé nincs ideje; illy módon tehát a’ lordok’ háza mint egyik ága a’ törvényhozásnak sajátképen elmel­­lőztetik, ’s csupán ezért ő a’ bili’ második olvasása ellen szavaz. Melbourne lord azt válaszola, hogy a’ baj, mellyért nemes és tudós barátja panaszkodik, sem nem uj, sem nem Angliára korlátozott. Mindenütt, hol illy törvényhozó gyű­lések léteznek, az vétetik észre, hogy az ülések’ első ideje pártvitákban tékozoltatik el, ’s az azok’ vége felé összetor­lódó, valódilag gyakorlati kérdések’ tárgyaltatásának aztán kelletinél jobban kell siettetnie. Egyébiránt azon okkal, mintha már késő volna valamelly bili’ megvitatása, igen is gyakran történtek ürügyképen visszaélések a’lordok háza’ részéről, hogy valamelly előttük gyűlöletes bilit annál bát­rabban félrevethessenek. Mi most már név szerint az izlandi testületbillt illeti, ez három parlamentben egymás után ki­­merítőleg tárgyaltatott, a lordságok által bizonyos fokig el­ismertetett ’s helybenhagyatott, úgy hogy ennélfogva itt a’ kelletinél tovább terjedt üléseket nem lehet többé helyesen ellenvetni. Miután több tory lordok ellenmondottak a’ bili­nek, Wellington herczeg kinyilatkoztató, hogy még most lehetetlen e’ rendszabály’ tökéletes vizsgálatában megegyez­ni, hogy mindazáltal ’ lordságok’ magok viselete félre ne magyaráztassék, azt tanácsolja, ne vetnék most félre a’ bilit második olvasásakor, hanem bocsátanák a’ biztosság-

Next