Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-21 / 76. szám
S'O'1111 szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel- lmesb politicai ’s rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HIRATOK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Septemb. 31.§140. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr.44 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerel Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mimi a nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Szerém, Tolna, Hont, Bihar megyei közgyűlések; az ág. hitvallásunk bánya-kerületi, ’s négysuperintendentiáju gyűlései Pesten; budai jótékony’ nőegyesület; szerednyei magyar; adakozások Mátyás király emlékére ; köröndi fürdők. Nagybritannia. Francziaország. A’ Moniteur a’ sept.zkei zendülésről. Spanyolország. A’ főváros a’ legnagyobb forrongásban, ’s egészen a’ várostanács’ hatalma alatt. Portugália. Újabb zavargások. Poroszország. Dzinin érsek’ körlevele. Oroszország. Egyiptom. Napier commodore’ proclamatioja. Elegy. Kis futár. Lafarge asszony ügye; függelék. Hirdetések. ngyi vor.Niáig és Erdély. Pozsony, sept. 19. Mai napot,mint Felséges Királynénk Mária Anna , cs. kir. Felségének születésnapját a’ szokott fénnyel ünneplé városunk, a’ helybeli katonaság tiszti kara 's a’ polgári hatóság jelenlétében mutattatván be a’ nagyszertartásu szent miseáldozat, mialatt kívül a’ főegyház közelében felállított katonaság és fegyveres polgárság ropogtatá tisztelgő lövéseit, mozsarak’ döbörgéseitől kisértetve. Adja isten, hogy minél tovább kellemesíthesse Ő Felsége, nemes szivének gyengéd szeretetével, hazánkra annyi áldást árasztó kegyes Királyunk’ becses életét! ^1 Vukovár, sept. 10. Augustus 4-dikére vala t. n. Szerém vármegyének közgyűlése egyenesen a’ legutóbbi országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek’ kihirdetésére kitűzve, ’s ugyanez nap szeretve tisztelt mizgos helyettes főispány Sárosfalvi és Nádasdi Bittó Albert cs. kir. tanácsos ur, 9 órakor aradi útjáról szerencsésen megérkezvén, szokott tisztelettel fogadtatott a’ t. kir. és RR. ’s a’ többi egybesereglett nemességtől, mire azonnnal elnöki székét elfoglalván, fontos szavakkal a’ jóhatásu uj törvények’ magas czélját, melly a’ nemzeti erőnek mindennemű kifejlődését emelkedő jósággal elősegíti, előadván, az ülést megnyitotta, mirenságos cs. kir. udvari kincstári tanácsos Poszavecz Zsigmond, ’s első alispány Zsitvay József urak megbízott képviselőji tisztükről számot adván, valamint minden tettökben, úgy itt is a’ törvények iránti igazán szivükön fekvő szigorú ragaszkodásukat bebizonyítván, a’ hon’ boldogságán eszközlött munkáikról jelentést tettek; erre másod alispány Bossányi Bossány József ur velős beszéddel a’ megye’ nevében a’ két érdemes követ uraknak hazafias buzgósággal az országgyűlésen a’hazának tett szolgálataikért köszönetet mondott, mire a’ megnyitott közgyűlés’ főczélja a’jegyzői hivatal által eszközöltetett; ’s igy befejeztetvén a’ törvények’ kihirdetése , melly után a’ megye’ főjegyzője Krujcsovics Ferencz úr indítványt teve , hogy ezen alkotmányos világ előtt magasztalást nyert törvények létesítése körül legkegyelmesebb megegyezéséért, melly boldog jövendőket igér, Ő Felségének, urunknak, jobbágyi hódolattal teljes felírásban buzgó köszönet mondassák, különösen azon királyi ’s atyai kegyelméért, mellynek ösztönéből dicső ’s bölcs kormánya alatt minden egyes polgár boldogsága ébredez. Hasonló közhála szivbeli érzetével jelentetni rendeltetett Ő Fenségéhez az ország mélyen tisztelt Nádorához ; továbbá azt is, hogy főhivatali befolyása által szerzett érdemei nem csak hazánkszerte de mindenek előtt ismeretes erényeinél fogva, alázatosan tisztelt Székhelyi Mailáth György hazánk Lírájának, valamint hasonló magas és tündöklő érdemei gr. Majláth Antal udv. főcancellárnak honi közméltánylásból hazafi hálairatot, egyetemben Szigeti Szerencsy István kir. személynök ő exójához is, javallott az említett főjegyző ur. ’S igy minekutána a’ Majláth név több érdekes okoknál fogva igen magos becsű tekintetben ’s hiv emlékben lenne, a’ hódoló-, hála- ’s köszönőlevelek azonnal pontosul teljesítettek. Végtére szolgabiró Jancsó István ur hazafias buzgóságból Beák Ferencz ’s a’ magyar kir. Helytartó-Tanács tanácsnokát Andrásy József urakat, múlt országgyűlési fényes ’s nagy érdemű követeket, a’ közjó’ legbuzgóbb felemelőit, valamint az előhaladás legjelesbb eszközlőit, ezen megye’ táblabiráivá neveztetésök végett köz meggyőződésnél fogva indítványba hozta, mire a’ megye’ Rendes egész nyíltszivűséggel nem csak megegyezést, de a’köz hazának tett szolgálatjokért hálairatott egy lélekkel ’s szívvel szavaztak. — Az utolsó tisztújító szék óta több hivatal, sok érdemes férfiak’ halála által megürülvén, azok a’m. helyettes főispány által betöltettek; t. i. elhuny Gurapy József másod alispány ur helyébe közmegegyezéssel Bossányi Bossány József ur alispánynyá levő, helyébe főjegyzővé Krujcsovics Ferencz , tiszteletbelivé Dubravai Dubravay János, ki előbb mint herczeg Odesculchi újlaki uradalmának főügyvéde és megyei táblabiró fényes érdemeket szerzett, továbbá Rogulics Demeter fizetéses táblabiróvá, Sampnr Athanás csendbiztosnak neveztettek ki, az utóbbi tiszteletbeli eeküdti czimmel. A’ selyemtenyésztést nem kis csapás érte véletlen és közönségesen fájlalt nagy reménységű Szaicsevics Tódor selyemtenyésztési biztosnak halálával, mivel a’ boldogult dicséretes fáradsága által a’ selyemtenyésztés, melly 1743. óta a’ hazában sehol sem virágozván jobban mint itt, az utolsó esztendőkben olly hathatós rugót nyert, hogy semmit maga után kívánnivalót nem hagy. — A’ megye’ tisztviselői egyedül fizetésükből nyugpénzt határoztak kimaradások ’s aggságuk idejére alapítani; elveik a’ nm. kir. Ilelytartó Tanácsnak jóváhagyás végett általküldettek. Szekszárd, sept. 12. (Folytatása a’ tolnai gyűlésnek.) Az uj törvények Vik czikkelyének felolvasásakor aggodalommal értették a’ t. Kir. és Rendek, hogy az említett törvénynek edikásában Megyesi báró Mednyánszky Alajos ő excellentiája mint közzépponti könyvvizsgáló collegiummnál egyesült tudományos biztosság elnöke“ czimeztetik, mert még törvényszerűkép felállított könyvvizsgáló intézetet nem ismernek, ehhez képest, nehogy ebből valaha következtetés vonassék, ’s a’ könyvvizsgálás kérdése végkép eldöntve lenni látszassék, az iránt óvás tétetvén, egyébiránt pedig a’ törvényekbe irt személyes czímek magok után következést úgy sem vonhatván, a’ Kir. ’s Rendeknek eziránti aggodalma ő felségéhez alázatosan felterjesztetett. — Sept. 5én folytatólag tartott gyűlés alkalmával a’ megyebeli mészárosok folyamodására, tekintvén különösen azt, hogy szomszéd nemes Bács, de más vármegyékben is, a’ honnan szarvasmarháikat szokták hajtani, a’ marhahús drágább volna, itt is 10 krellire emeltetett.— Ekkor amirgy Vajai gróf Vay Ábrahám mármarosi főispány, úgymint a’ megyében elébb volt zavarok miatt két ízben munkálódott kir. biztos ő exejának f. é jul. 25én kelt hivatalos levele véteték elő, mellyben ő a’ f. e. jun. lső napján tartott közgyűlési határozatnál fogva első alispány ur által a’ kérdésben forgó ’s neki még a’ i. e. april. 7-kén tartott tisztujítószék’ alkalmával megajánlott diszkardra nézve megküldött megyei végzésre nyilatkozik, e’ tárgy felől sokáig forogván a’ vita, nem lehete nem látni ’s tapasztalni a’ nagy számmal jelen volt megyei KK. és Rendek majdnemminden tagjai arczain, mikép mindenki e’ tárgy’ fontosságához illő komolysággal járulva, észrevételeit, véleményét, minden egyedül a’ megyének eddig megzavarva volt csend- és békéje vissza- ’s helyreállítását lehető czélzatait kifejteni vetélkedve törekedett. — A cs.k. Főherczegségének az ország Nádorának i. e. jul. 23-kán kelt levele, melly által a’ megyének i. e. jul. 13 dikán a' rögtön ítélő bíróság gyakorlatának engedelmeért hozzá küldött folyamadására válaszolni méltóztatik, hogy azon törvény’ gyakorlatának hatalmát különösen a’ gyujtogatókra is megengedi, felolvastatott és az a’ megyében szokott módon nyilványíttatni rendeltetett. — A’ közgyűlési tanácskozás már igy a’ hivatalos értekezésekre kerülvén, azok során a’ megyei KK. és RR. örömére nemes Csongrád vármegyének i. e. jun. 22-kén kelt igen becses levele vétetett fel, mellyben tudósítja e’ megyét, hogy országgyűlési volt hazafi lelkületű ’s országos érdemű követe ifjabb Bezerédy István ur közkívánat’ következésében főispány helyettese által táblabirái közé kineveztetett légyen, a’mit a’ gyűlésen jelen volt táblabiró Bezerédy István úr érzékeny köszönettel véve, a’ KK. pedig érdemteljes tagoknak ebbeli megtiszteltetését azzal viszonzák , hogy a’ feldicsért megyének az utóbbi országgyűlés alatt volt szinte olly hazafi érzetű jeles követeinek Klauzál Gábor és Kárász István uraknak e’ megyéhez leendő szorosabb összeköttetésük tekintetéből, a’ megyebeli táblabirák’ sorába leendő kineveztetésükért a’ mirgos főispány urat közakarattal megkéretni rendelők; a’miről egyszersmind nemes Csongrád vgye tudasíttatott is. Hont, sept. 10. Nyárutó végső napján kezdett ’s folyó őszelő havában folytatva tartott évnegyed közgyűlésünk belső vagy külső intézkedéseit érdeklő határzatinak nevezetesbjei ezek valának: 1) Ilakabánya és Korpona kir. városok bizonyos tárgyban irt deák leveleik folytában magyar nyelven írásra ’s a’ törvény’ megtartására utasíttattak. 2) Figyelmeztetvén a’ vármegye Rendet arra, hogy Mednyánszky Aloiz b. a’ legújabb törvényekben (5dik tcz.) egyéb czimei közt censurai biztossági elnöknek is czímeztetik; nehogy ebből jelen vagy jövőre bármiféle következést hozni lehessen , e’ czím óvásul a’ jövő országgyűlésre följegyeztetett. 3) Nógrád’ közlésére, ennek azon intézkedése, hogy az országos vásárok alatt is azonnal reggel ’s minden dobolás nélkül mindenki vehessen és adhasson, e’ megye’ körére nézve is elfogadtatott. 4) Minden tárgynak hitelesítése (kivéve azokat, mellyeket azonnal kívánnának hitelesítni a’ megye’ Rendet) indítványoztatván elnök-alispányunk által, ezekre nézve bizonyos ’s ezután megtartandó napul, a’ közgyűlés 3dik hetének pénteke határoztatok. Gyűlésünk egyik napján megyei régiségü-gyűjteményünket és honti nevezetes mammutbárkunkat megszemléléssel tisztelék meg, megyénk látogatói Kubinyi Ferencz és dr. Zipser urak. Ugyan e’ gyűlésünk folyama alatt ’s őszelődik estvéjén nem kis testi és szellemi élvezetre nyújtottak alkalmat megyénk két közszeretetű egyedei, Boronkay Lajos főjegyző és Lejerváry Miklósbiró urak, megyénk fiait ’s leányit egy, általok a’ szalatnyai fürdőben némelly hazafiak tiszteletére adott tánczvigalomra barátilag meghívón. A’ megyebeli számos mindkét nembeli társasági fénykoszorú közt a’ meghívott külső megyebeliek is megjelentek e’ nemzeti jellemű ünnepélyen. Az estvély benső elintézését, a’ lelkes házigazdák vendégszeretetét, a’ hölgyek’ kellemeskedését, a’ napkeltig tartott tánczot ’s vigalmat csak említeni is elég. A’ bőségben folyó pezsgő melletti áldomások örömrivalgással fogadtattak, valamint az ezekre adott válaszok is. Debreczen, őszelőkán, Oszkójén Nagyszőlősön a’ főispán elnöklete alatt tartott népes közgyűlésben hirdettettek ki Ugocsamegye közönségének az utolsó hongyűlés nagy következményű törvényei. Illő méltánnyal hallgatók végik azokat a’ megyei Rendek , bennök részint nagyszerű következmények magvait elhintve, részint olly intézeteket megállapítva látván, mellyek a’ nálunk eddig igenis észrevehető kereskedési pangás megszüntetésére, a’ nemzeti hitel fölemelésére ’s a’ haza anyagi érdekeit kifejtő vállalatok biztosítására üdves hatásúak leendnek. Meleg szavakkal fejté ki az elnök főispán , miképen mindazon jótékony eredményért a’legjobb fejedelem atyáskodásán felül, a’ haza szolgálatának magas érdemei közt megőszült Főrig Nádornak,kinek bölcs elnöksége olly czélszerűn vezető az országgyűlést, tartozik a’ nemzet forró hálával — ugyanazért a’ Reke Fenségének hálafelirást szavazónak. Utóbb a’ mezei rendőri czikkekbe foglalt szabályoknak a’ megye Lafarge asszony’ ügye. Alig gördült le a’ függöny Courvoisier esete felett, ime egy új, amannál még burkoltabb, szánakozásunkat, részvétünket ’s iszonyodásunkat még inkább felizgatóbb eset áll szemeink elébe, ’s ez Lafarge asszony’, Capelle Mari’ esete. Courvoisierben csaknem minden szivére hallgató ember utolsó pillanatig bizott; az egész londoni közönség felolvadt a’ jobb’ hiedelmében; érezte a’ fogoly’ kinait ’s szenvedéseit, érezte a’ reménylett felmentetés’ örömeit.S mi rútul, mi hálátlanul csalatott meg. Ugyan e’ próbán kell a’ franczia közönségnek is átmennie ; óhajtható, hogy a’ jobbani hiedelmét el ne veszítse; mert az illy csalódások gyakran a’ szív’ legszebb virágát, a’ bizalmat ölik ki. Ugyanazon személy, kinek arczáról a’jóság sugárzik, kinek szemei az ártatlanságot tükrözik, kinek viselete a’ méltatlan vád alatt egész méltóságát kifejti, ’s szavát és beszédét a’ meggyőződés’ hangja bélyegzi: ugyanazon személy magában rejtse a’poklot, kiszámítva meggyilkolhassa szerető férjét, ’s et borzasztó tettét ügyesen palástolva az ártatlanság álarcza alá rejthesse. Valóban keserves érzelem; ’s mind ezt olly nő tegye, ki élete’ virágában van, ki a’ sanyart csak távalról sem érzé. Ügye jelenleg a’ tulli esküttszék előtt van, ’e ítélet felette még nem hozatott. Mielőtt ez megtörténnék, hányassuk magunkat szinte át a’ remény’ ’s kétség’ érzelmein, MI m Futár. Hallassuk tulajdon indulatunkat; szánakozzunk ’s próbáljunk elfogulatlanul ítélni, mielőtt gyűlölnénk vagy szeretnénk őt. Olvasóink emlékeznek még a’ rettenetes vádra, melly ez asszonyt érte, valamint ama gyémánt lopási perre, mellyben vétkessnek ítéltetett. Röviden előadjuk a’ szerint, mikint az jelenleg a’ tulli esküttszék elébe terjesztetett. Alig lehet képzelni e’ város’ állapotját. Mindünnen tömérdek ember seregük össze, ’s minden zug el van foglalva. A’ terem, mellyben az ügy foly, ha ötvenezer nagyobb volna, nem foglalhatná be a’ betódulok’ összegét. September 3-án nyittatott meg az esküttszék első ülése. Jelen voltak a’ meggyilkolt’ anyja, testvére, mély gyászban, valamint a’vádlott’ családa. Most érkezik a’ vádlott, e’ pillanatban a’ legmagasbra csigázott kíváncsiság korlátin túlmenve fojtott lélekzetü bámulásra változik át. E’ lényen alig csigg már test, halálsápadt arcza ’s lélektelen ajkai különös ellenkezőjét képezik hollófeketeségü hajának, melly amazok halványságát kétszeresen feltűnővé teszi; csak midőn szemei, eleinte levertek ’s bágyadtak , a’ beszédtől átmelegesznek ’s fölemelkednek , látszik a’ kora holttesten az életerőd utolsó sugára átvillani. Említsem e még egyszer a’ közönség’s hallgatóság’ ama rendkívüli részvétét, mellynek következtében et látva nem tudja érzelmeit elfojtani, ’s valóságos pártot képez, melly szenvedélyesen nyilatkozik mellette. Ekkor a’ vádtétel olvastaték fel, melly röviden összevonva következőkben központosul: Lafarge asszony azzal vádoltatik, hogy férjét méreggel megetette volna. E’ vádat a’ vádlott egyenesen hamisnak nyilatkoztatja. Hogy férjhez menete nem szerelemből történt, nyíltan megmondja. Esküvője’ napján, családa’ köréből kiszakasztva le Glandierbe vitetett, hol az ígért kastély helyett félig romokba dőlt ház várakozott rá. E’ felett elkeseredve irt férjének, mellyben azon szándékát nyilatkoztatta, hogy tőle megvál ’s Smyrnába menend. Ekkor heves vita támadt köztök. Kevés nappal utána azonban egészen kibékülve látszanak lenni. Lafarge asszony kinyilatkoztatá, hogy férje ’s családja szives viselete valamint kötelességének öntudata által, férjét boldogítani, térittetett e’ jobb véleményére. A’ kibékülés után Lafarge nejével egy vállalatról szólott, mellyből sokat nyerni reményst. Később hasonbangu végintézetet tettek mindketten; Lafarge asszony azonban tagadja, hogy ő szólította volna rá fd férjét. Azon süteményt, mellyet férjének Parisba küldött, tulajdon anyja által készíttetnek mondja. Azt elismeri, hogy ama különféle italokba, mellyeket férjének anyja ’s testvére’ jelenlétében nyújtott, fejér port hinte, de azt mondja, hogy az arab gumi, mellyet hasonló italokba keverni szokott. Férje ezen italt nem szívesen fogadta, mivel egyáltaljában a kövér italokat nem szerette. Férjének terhes betegsége alatt többször vett egérkövet, mivel