Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-13 / 13. szám
geknek pótlásával rendeltetik fenyíttetni, a’kárnak illy módom másodszori megtérítése, úgyszintén a’ hajtópénznek másodszori megfizetése, valamint egyéb jelentetben szabott pénzbeli bírságok, ide nem értve a’ 30, 31 és 37ik szakaszok’kivételképens rendeletét, az egyszeres megtérítésen felül a’ kárnak kétszeres pótlása rendeltetik, a’ mezei rendőri tisztek' fizetésinek fedezése az illető megyei ’s városi pénztárt fogja illetni. Mezei szolgabiró’ vagy városi kapitány’ hitformája. Én N. N. esküszöm az élő Istenrel stb., hogy az előttem előterjesztendő mezei rend elleni panaszok iránt részrehajlatlan vizsgálatokat fogok véghez vinni, a’ feleket a’ törvény szabta után kihallgatván, félretéven gyűlölséget, barátságot, félelmet, ajándékot, kedvezést, igazságos ítéletet teszek , ’s azt a’ törvény’ rendelete szerint hajtandom végre, a’ károsodottnak kárát, úgy költség- ’s fáradságbeli járandóságát, nemkülönben a csősznek hajtóbérét is, mindenkinek a’ maga illetőségét kezéhez szolgáltatandó , a’ mindenkor ellennyugtatvány mellett kezelésem alá veendő törvényhatósági pénztárt illető birságbeli sommákat a’törvény-rendelte időben az illető pénztárba beszolgáltatom , mindezen tiszti foglalatosságokról hivatalos hiteles jegyzőkönyvet vezetendek, mit a’ törvény-szabta időben a’ törvényhatóság’ közönségének bemutatandok. Isten engem úgy segéljen. Csősz’ hitformája. Én N. N. esküszöm az élő Istenre ’stb., hogy ezen gondviselésem alá bízott N. N. határra (vagy tagra), abban talált mindennemű árkokra, kerítésekre, garádokra, gazdasági épületekre és szerszámokra, erdőre, ültetmények, vetemények és ezekből gyűjtött csomókra, keresztekre és boglyákra, ugyszinte az abban találtató közönséges utakra, azokon épült hidakra, karfákra, védfalakra, tilalom- ’s útmutató oszlopokra, minden tőlem kitelhető szorgalommal és hűséggel felfogok vigyázni ’s ezeket bárminemű károktól ótalmazni. A’ kártevőket személyválogatás nélkül vagy megzálogolni vagy nyomban lelkiismeretem szerint feljelentem és bevallom, más ártatlanra hamisan reá nem fogom, a’ felvigyázatot időközben hir nélkül el nem hagyom, s a’ miket gondviselésem alá bíztak, mindazokról számot adok. Isten engem úgy segéljen. Új- Esztergom, febr. 7. Városunkhoz tartozó Sz.Tamás hegye mezővárosának, mellynek földesura az itteni főkáptalan, eddig nem volt saját nyilványos oskolája, hanem a’gyermekek vagy a’ vizi városban levő érseki elemi oskolát látogatók, de mellyé télen át a’ többnyire roszul ruházott gyermekeknek felette nehezen esett, vagy szüleiktől valamelly zugiskolába küldettek. Most azonban Büttner Károly lelkész ur’ fáradozása által rövid időn itt is jövend létre nyilványos iskola. Sikerült neki ezen jámbor, emberszerető vállalkozásra több jótevőt nyerni. A’ földesuraság telket ad’s hihetőleg építési anyagot, a’ lakosok segítni fognak az építésnél. t. Rosenbach ur volt lelkész és nyugalmazott pap 1000 ftot ada, főtiszt. Miskolczy Márton kanonok ur 2000 frtot. Sikert kívánunk e’szép czélra!—Két esztergomi lakos a’szomszéd, szinte az itteni főkáptalanhoz tartozó Dömös helységben gazdag kőszénbányát fedeztek fel. — Az érseki vizi-városban múlt év’végén egy olvasó-társaság— korántsem casinónak nevezett —alakult, melly máris 15 magyar és német hírlapokat ’s folyóiratokat tart. ( Zágráb, jan. 30.* *) T. Verőcze vármegye’rendei Slavoniában tetszésöket ’s megegyezésöket jelentek. Zágráb vármegyének a’ felett, hogy a’ horvátországi vármegyék elhatározók, küldöttséget bocsátani Ő cs. ’s. ap. kir. Felségéhez, esedezendőt, hogy Ő Felsége a’ horvátokat és szlávokat helyhatósági jogaikban ’s nemzetiségökben (narodnost) meghagyni méltóztassék. E’ jelentés ns. Zágráb vármegye’ januar 20dikán tartott gyűlésében felolvastatok ’s a’ Rendek örömüket nyilványíták e’ szláv megyének a’ horvátországiak’határozatához csatlakozásán.— A’ dr. Gaj Lajos által kiadott Danica Ilirska’ folyó évi 3dik számában egy R*** ur Liptó vmegyéből örömét fejezi ki azon, hogy ns. Körös vmegye’ szendei a’ magyar nyelv’ behozatala ellen protestáltak ’s alázatos felírást határoztak . Felségéhez anyanyelvűk’ megtartása végett. Egyszersmind a’ levél’ írója (ki levelének igen bélyegzőleg következő felírást adott: Levél a’ magyarországi tótságból) óhajtja, vajha nem csak Morvát- és Tótországnak többi illyr megyéi is ugyanazt cselekednék, hanem Liptó vármegye is, mellyben 75,000 szláv lakik, hasonló felírást bocsátana kegyes Királyunkhoz. Ugyanő ezúttal kiemeli, hogy ama’ 75,000 léleknyi tót lakosságból jelenleg csak 10 személy ül a’ vármegye’ börtöneiben, azok is csak csekélyebb bűntettekért. — A’ zágrábi illyr nemzeti szinház’ számára már 14 színész és színésznő, énekes és énekesnő van felfogadva. Az épület’ költségei honfiak’ aláírási által csakhamar fedezve lettek. A’ horvátországi illyrek még az által is igyekeznek nemzetiségeket emelni, hogy illyr népdalokat muzsikára tesznek, ’s olasz és német áriák’ textusait nyelvekre fordítják. Innen jó, hogy az itteni hangversenyekben több énekeltetik illyt, mint német vagy olasz nyelven, így például nem rég Padovec jeles guitarejátszó’ és hangszerző’ két versenyében , mellyeket a’ városi szinházban oda, következő darabok fordultak elő : 1)„Nekse hrusti saka mala“ népdal; 2) két dal Vukotinovics Lajostól : „Moje jutro“ és „Poziv“, énekelte Riebicki, az itteni városi színház’ első barritona; 3) „Tuzno Speva vitez na planini“ népdal; 4) „Oj Iliri joste zivi“ népdal ’stb. Egyébiránt hogy a’ régi illyrek szláv nép voltak, ’s hogy a’ mai horvátok, szlávok, szerbek, dalmaták, bosnyákok, krajinak, korontok ’stb. az illyr néptörzsekhöz tartoznak, megmutatta dr. Gaj a’ múlt évi Danika’ 10—15dik számaiba iktatott „Kto su bili stari Iliri?“ (kik voltak a’ régi illyrek?) czímű értekezésében, és Draskovics Jankó gróf „Wort an Illyriens hochherzige Töchter über die ältere Geschichte und neueste literarische Regeneration ihres Vaterlandes, Agram, 1838“ czímű felszólításában. Az említett néptöredékek’ nyelvei közötti rokonságot már előbb alaposan kimutatta dr. Schaffarik „Geschichte der slawischen Sprache und Literatur“jában. Az Illyria és illyr neveket koránsem Napoleon császár élesztette fel az illyr királyság’ alapításával, mellyeket aztán ő utána Ferencz császár ugyanazon királyság’ uton alakitásánál csak megtartott volna, hanem márI. Károly császár alkotott egy illyr udvari cancellariát Bécsben, mellyet utóbb Maria-Theresia eltörölt. Mind II. Károly mind Maria-Theresia a’ karloviczi érseknek „az illyr nemzet’ metropolitája“ czímet adtanak, ’s a’ hivatalos irományokban „az illyr nemzet“ nevezettel éltek. Különben is az újabb „illyr“ nép’ nevezete a’ magyar, horvát- és tótországi történetíróknál ’s nyelvbuvároknál már régóta szokásban van; igy például Bécsben 1790 ben megjelent: „Illyrisch und deutsches Wörterbuch, zum Gebrauche der illyrischen Nation in den k. k. Staaten,“ és 1803ban: „Riesoslovnik, illirieskoga italianskoga i nimaeskoga jezika, od.lose Voltisgi. A’ magyar és tótországi ráczok vagyis szerbek pedig a’közéletben is többször neveztetnek illyreknek mint szerbeknek, ámbár magok örömestebb használják ez utóbbit, mivel Serviából származtak, ’s az illyr nevet a’ catholicus szlávoknak, horvátoknak’s dalmatáknak hagyják. Ennyit, en passant, csak azért, mivel Magyarországban még sokan — péld. Pereszteghy ur — az illyrek és illyr nyelv kifejezéseken megütköznek. — Városunkban született Novakovics ur, ki a’ múlt évben Párisban járt, ott Daguerretői úton feltalált művészetét megtanulta, ’s igen szép Daguerreotypeket hozott magával haza. Itt is már városunk’ több festői részét illy nemű képekbe levette , ’s ezek’ számát szaporítani szándéka. Legszebb benne az, hogy bánásmódját akárkivel is igen szívesen ’s megelőző nyájassággal közli. — A’ múlt héten tartatott itt a’ lövésztársaságnak egy tánczmulatsága, mellyben feltűnő volt az, hogy az illyr szellemű hölgyek az itt alább ábrázolt csillagot és félholdat, szalagokra hímezve, melleiken hordák, mit is a’ Danica Ilirskából kivéve közlök, valamint az utána következő „meghívást“ is, melly szinte a’ Danica Hirskában jelent meg először : « C3 ) u « I ) V U tt fi l6.V6, ***** ■'Se, e ä. ›=‡‡ © «3 nj m Isten segítse egyesületünkhöz w X 09 ■“1o © «-1 ©7? © 09 e*yB osny Dalmatákat Al^n0liAt 1 a 1-h m Kar'»sorokat *) Miért közöltetik e’ czikkely, az értelmes olvasó könnyen kitakítandja. A’ saerk. „Meghívás az illyr körbe vagy kerékbe. Térjetek az illyr körbe, kedves atyafi népeim! A’ mik a’ régiek fegyverrel voltak, legyenek az unokák lélekkel. Jeles társak, oh horvátok, kik véretek és nemetekért nemzetségiekhez véretekkel hívek tudtok lenni minden időben ! Ti is szlavonos Szlávság’ fiai, kik mindig erősek ’s hatalmasak vagytok egy haza’ díszére a’ horvátokkal voltatok összekötve. Dalmaták, régi társak, báranyáink’ (inusáink’) fészke, első szikrája tüzünknek, nemes vére ereinknek! Jeles Ragúza-, Isztria- és Albániabeliek, becsületes karniolok, csillagunk’ tündöklő sugári! Ti is Karonták, kik hajdan Illyria’ határitól (krajz szél) kaptátok neveteket, kiket már a’ rómaiak ismertek fényes karjaikról! Oh Stájerek, kiknek ősei a’ mi hadainkban hattyúkint valónak, fürgék mint a’ fürjek! Térjetek az illyr körbe, kedves atyafi népeim, a’ mik a’ régiek fegyverrel voltak, legyenek az unokák lélekkel. A’ mi Mura között a’Duna’mellékén lakik, álljon hozzánk, mindazoknak egy a’ szlávsága az illyr társakéval! Bácsiak, hogy azon fejér tej által, mellyet anyátoktól (Horvátország) szoptatok , századunk’ díszeivé lettetek, köszönet szivességtekért! Oh Bánátiak, kik neveteket a’ bántól és ez a’ bojától (had) kaptátok, álljatok e’ szövetségbe, és az egyeség vezéreljen hozzánk! Szerbek, ide kezeiteket; szűnjön meg minden viszálkodás, mert községünk’ kincse egy ősi nyelv! és ha a’ katonai szerencse nektek uj alkotmányt engedett nyerni, tudjátok, hogy nagyobb dicsőség több társak’társává lenni. Több szem többet lát, több gondolat többet kifürkész, több kéz többet ir, s több szikra tesz tüzet. Csak a’ lelki egyesület lesz dísze községünknek és békeangyal a’ köz anyája és alaku rokonok közt. A’ bosnyákoktól pajtásság, kiknek elnyomatása minket is szorongat, és a’ kiknek keserű panaszai segedelemért mennyire hatnak! Kedves herezegovinaiak és csernogorczi barátink, győzhetetlen vitézek é a’szabadságért erős bajnokok ! Még a’ bolgárok , régenten katonai egyvereikről jelesek, kik és atyahontokat már rég elismertek. Terjetek az illyr körbe, kedves atyafi népeim. A’ mik a régiek fegyverrel voltak, legyenek az unokák lélekkel. Ezen kör, melly a’ homály által máig szét volt szórva, most negyedik jeles köre lesz ismét Szlávi gyermekeinek. Első kör az oroszoké, másik a’ lengyeleké, harmadik a’ cseheké, negyediket alkossa és mindig nevelje az illyr lélek. — E’ körökön kocsizzon elő öreg anyánk (azaz Horvátország, mert azt hiszik, hogy Szvatopluk Krapinán lakott és minden illyr fél innen ágazott el), hogy a’ szerencséhez utat nyisson. E czélra Isten segíts! — Zágrábban, sz. Pál’ fordulása’ napján, 1840. (Aláírva) Szloósz Pál.“ — Az Adler még a’ következő adatokat közli szinte Zágrábból, januar’ utoljáról: „Folyó hó’ 24dikén az illyr olvasótársaság, szokott teremében, ülést tartott, melylyet Draskovic Jankó gróf igen tartalmas, hazafius beszéddel nyita meg. Az ülés igen népes volt; Zágráb’ legelső nevezetességei mind a’ papi, mind a’ polgári, mind végre a’ katonai karból megjelentek. Dajnik György zágrábi püspök ő exója, Sztoósz Pál titoknoka által kijelenteté, hogy az illyr színház’ számára havonkint 40 pengő forint segedelempénzt ajánl. Ezen ajánlat nagy lelkesedéssel fogadtaték. Ő excja az által maradandó emléket emelt magának a’ horvát-illyr honfiak’ sziveiben. A’ társaság’ javára hozott egyéb határozatok közt megemlítésre méltó , hogy dr Rumy Györgynek, ki mint egyenes, nyíltszívű férjfia’ szlávok’ igazságos ügyét köztudomásra több hírlapban védelmezte, köszönet szavaztatott, egyszersmind neki hálafelül az újabb illyr könyveknek szép bekötésekbeni megküldetése olly kérelem mellett rendeltetett, hogy Rumy ur e’ részbeni dicséretes hatását szokott részrehajlatlanságával folytassa. A’ nevezett társaság’ tagjainak száma naponkint szaporodik.“ Kisfaludy társaság. 1) Szemere Pál táblabiró és m. acad. r. tag elhunyt Kölcsey Ferencz’ helyébe egy értelemmel a’ társaság’ tagjává választatott. 2) Az igazgató, kitelvén hivatalviselésének harmadik éve, a’ szabályok’ 7. §a’ értelmében, lemondván, a’ most következő három évre báró Jósika Miklós ur cs. kamarás és acad. ig. tag választatott igazgatóul. 3) Jegyzőül a’ következő három évre ismét Tóik Lőrincz hit. ügyvéd’s acad. lev. tag választatott. 4) Két rendbeli jutalomtételre a’ kitűzött határnapig öszszesen 30 pályadolgozat érkezett, mellyek’ vizsgálatával foglalkodott a’ társaság. 5) Két uj feladás tűzetett ki szabott jutalmak mellett. Az 1840re kitett jutalmakról. I. A’ társaság által 1838. nov. 27. kihirdetett e’jutalomtételre : „Készíttessék kézikönyv, melly a’szavalásnak mind általányos mind különösen a’ színészetre alkalmazott elveit és szabályit kimerítőleg ’s gyakorlatilag adja elő, szükséges ügyelettel a’ magyar nyelv’ grammaticai viszonyira, dialectusira, versszerkezetére’s azon hibákra, mik jelennen színészink’ szóbeli előadását disztelenítik“ . — m. évi nov. 20ig, mint kitűzött határnapig, két pályamunka érkezett, mellyek közül tökéletesen ugyan egy sem felelt meg a’ társaság’ várakozásinak , mindazáltal az illy jelmondatának: Vox est mentis index et velut exemplar, ac totidem, quot illa, mutationes habet. Quintis., a’ három bíráló : Bajza József, báró Jósika Miklós és Schedel Ferencz egy értelemmel oda ítélte a’ jutalmat, minthogy írója szorosan a’ feladáshoz ragaszkodván, azt legfontosabb részeiben jól fejtegeti; sőt, ha azt bővebben kidolgozván, számos és jól választott példákkal is felvilágosítaná, színészeinkre nézve hasznos kézikönyvvé válnék. Felbontatván az ehhez tartozó jelmondatos levél, kitetszett, hogy szerzője: Ramershoffer Valérián a’ győri kir. academiában magy. nyelv’ és literatura’ rendes professora. — II. A’ társaság’ második közülésében ezen balladái feladás hirdettetett ki: „Árpád, Zalánon vett győzedelme után, gyűlést hirdet az alpári térre, az uj hon’ fenállását, a’ belbékét ’s virágzást polgári alkotmány által biztosítani. Miután törvények hozattak, a’ hét vezér, mint a’ kiinduláskor, véréből néhány cseppet egy edénybe ont, esküvén, úgy ontassék annak vére is, ki e’törvényeket megszegi, mint most a’ vezérek’ vére ontatott. A’ nép utánok zengi az esküt, ’s az egy hatalmas szózattá válik, melly tisztelettel tölti el a’ rendszeretőket ’s rémülettel a’ gonosztevőket és háborgókat. A’ hely ezen első szerződésről Szernek nevezteték, ’s a’ nép’ emlékezetében még sok ideig tiszteletben álla.“ Múlt évi nov. 20ig mint határnapig 28, azontúl még 2 pályamunka jött, melly utóbbiakra azonban az sikésés miatt tekintet nem lehetett. Amazok’ bírálóivá választattak : Bártfay László, Czuczor Gergely, Szalay László, Szenvey József és Vörösmarty Mihály, kiknek tudósításai’ következtében a’jobbakkint ajánlott művek ismételve felolvastatván a’ társaság’ ülésében, szavazatok’ többségével első helyre, valamenynyit meghaladó tartalmasságánál fogva, a’ 18 sz. alatti ballada lön méltatva, mellynek jelmondata : „Nézz Árpádra magyar, ki hazát á 11 íta nemednek.“ Vörösmarty, (a); ’s igy annak ítéltetett a’ társaság által kitett nagyobb billikom. Ehhez becsben legközelebb állónak ’s különösen sebes folyamatával kitűnőnek találtatott az 5. sz. alatti, illy jeligével: „Dúdolj verset, kinek? A’ magyar nemzetnek.“ Sup. Szilágyi Sám., ’s igy a’ Schedel Ferencz által a’ másod rangú ballada írójának ajánlott kisebb billikom ennek ítéltetett. Felbontatván az első rangúnak ismert ballada’ jelmondatos levélkéje, abból, mint szerzőé, a’ következő név tűnt elő: Nagy Imre, hittudományt tanuló Debreczenben; a’ második rangúnak ítélt költemény’ szerzőjének pedig pecsétes levelében Szilágyi István hittudományt hallgató Debreczenben vallotta magát. A’ kéziratok, kivévén az elkésetteket,’s igy vizsgálat alá nem menteket, az előleges jelentés szerint a’társaságnál maradnak. — Jutalomtétel 1841dik évre I. Aestheticai kérdés. Mi különbség van a’ dráma és regény közt, tárgy, mese, szerkezet, személyek, character-kifejtés- és helyzetekre nézve? ’s az utóbbiak’ változatossága, meglepő fordulatai, mennyire és hol használhatók inkább? Melly és mennyi helyet foglalhat, ’s miféle módosításokat szenved az elbeszélői elem a’ drámában, ’s viszont a’ drámái az elbeszélőben? Jutalom: 15. dar. arany. II. Költői feladás. Kívántatik egy, a’történetekből merített, vagy azokkal öszszeszőtt egyszerű tárgyinak, beszélyképen, szabadon alko-