Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-15 / 29-30. szám

különféle vélemények­ tömkelegétől, melly a’ status’ érdekével bensőleg össze van kapcsolva. Most ismerjük a’ tért. Ezen irat czáfolhatatlanul tanúsítja, hogy de la Victoria herczeg csak rá­­galmaztatott, midőn reáfogták, hogy a’ kormányzósági kérdés’ föloldására közvetlen befolyást gyakorland, sőt szükség’ esetén anyagi hatalmat is használand. Esparlero general kinyilatkoztatja, hogy, ha a’ kormányzóság olly pályát követend, melly össze­ütközésben volna saját véleményével, hazája érdekében azonnal kész visszavonulni a’ statusügyektöl. Ezen nyilatkozás minket nem rettent vissza, mert ha csak a’ general’ politicája képes az országot megmenteni, mikép hihetni hogy nem diadalmasko­­dandik ?“ Schweiz, Mart. 29kei ülés. Aargau protestatiot olvas fel, miszerint minden a’ felfüggesztési parancs ellen hozandó határozatot felsöségi jogában avatkozásnak tekintendi, ’s mint illyent egy biztosság ki­nevezését ’s a’ neki adott utasítást. A’ nuncius egy üzenete ol­­vastatik fel, mellyben befolyása ellen óvást tesz, ellenben lépé­sét az egyház’ fejétől eredetinek bélyegzi. Úri annak a’ rendek­­kel közlését kívánja, a’ mi meg is rendeltetik. — Felolvastad a’ biztossági tudósítás. Az semmi közösen rendezett ellenszegü­lésre nem talál, valamint semmi benne nem találtatik, mi a’ ko­lostoroknak általányos statusveszélyességét ’s ebből egyszermind a’ felfüggesztés’ közönséges rendszabályait igazolhatna. Murait úr még némi értelmezésekbe bocsátkozik. Ha a’ cantonoknak felségiségi viszonyait a’ szövetség által véli, úgy a’ 121k czikket oda értelmezheti, hogy a’ kolostorok tehetnek a’ mit akarnak; az egyik a’ másiktól fellételeztetik. A’ felfüggesztés csak egyezke­dés’ útján történhetik. Europa’ nagy hatalmai is egyezkednek a’ békét fentar­tandók. Az ülés felfüggesztesik. A’ szövetséggyülés hosszú vitatkozás utá végre határozott; ápr. 1-ji ülésében ugyanis a’ választmányi javaslat’ első czikke­­lye (melly az aargaui kormány’ kolostor-eltörlesztési rendszabá­lyát a’ szövetségi szerződés’ 12dik czikkével ellenkezőnek nyi­latkoztatja) 122/2 szótöbbséggel ’s másnap a’ többi négy czikkely is hasonló nagy szótöbbséggel helybenhagyatott. A’ szövetség­­gyűlés e’ szerint a’ szövetségnek ez ügybeni jogát elismerte, de egyszersmind tekintettel Aargau kanton’ nehéz helyzetére. Magá­tól e’ cantontól függ leginkább, hogy magának ’s a’ szövetségnek az óhajtód békét helyreállítsa. — E’ rendkívüli szövetséggyűlés’ főtárgya tehát el volna intézve annyiban, hogy ezt magáról lerázva a’ rendes szövetséggyülésnek hagyta fen. Illy mesterkedések ál­tal vélik némelly schweizi statusférfiak a’ schweizi nép’ becsüle­tét megmenthetni 1 Konsatntinápoly, mart. 24. F. h. 2lkén a’ szultán „Mahmudie“ admiralhajóra szállt azt megszemlélendő. Az összes hadi hajók azonnal felhuzák lobogóikat ’s lengőiket, ’s az ural­kodót 21 ágyú általányos üdvlövéssel köszönték, melly ismétel­­te lett, midőn ő magassága a’ hajót elhagyá, Besiktas serailába visszatérendő. Ez először történt, hogy Abdul-Medsid szultán uralkodásra lépése óta a’ hajósereget meglátogat; ez alkalom­mal egyszersmind ő magassága minden katonának ’s mak­­óznak kegyfelül 20 piasztert egyenkint rendelt kiosztatni. Azon nap óta a­ török hadi hajók gőzösök által a’ hajósárokba felvontatnak, hol már is hét találtatott.­­ A’ legújabb , Trapezuntán által érkezett tudósítások szerint Teheránból, febr. 14ről, a’ perzsa udvar ’s a’ nagybritanniai kormány közti villongások kiegyenlittettek, mi­után a’ sah készségét nyilatkoztaté ki az utóbbi háborúban csapa­taitól elfoglalt Gurian várat kiadni. Ennek következtében az angol követség mulhatlanul visszatérendő Teheránba. — A’ köz egész­ségi állapot a’ fővárosban folyvást kielégítő. Konstantinápolyi hírek mart. 29ről jelentik, hogy az eddigi külügyminister Resid basa szultán e magassága által e’ hivatalá­tól felmentetett, ’s helyébe Rifaat bei Ceddig a’ porta’ követe a’ bécsi udvarnál­ alkalmaztatott, ki egyszersmind basának nevez­tetett ki. A’ kereskedési minister Fetid Ahmed basa, szinte fel­mentetett e’ hivatalától, ’s helyébe Said basa (a’ szultán’ sógora) neveztetett ki, ez utolsó helyre pedig Tahir basa neveztetett ki föadmiralnak. „ A’ török útlevelek iránti rendszabályok’ főtartalma követke­ző: I. ez. Hogy ez ügy ezentúlra zavart és nehézségeket ne szen­vedjen , jövendőben a’ birodalom’ minden városában különösen ahhoz kinevezett személy által vezettessék. E’ személy Konstan­tinápolyban a’ rendelnökség’ egyik tisztviselője leend, a’ tarto­mányokban pedig minden törvényszéknék­ tisztviselő. Az útleve­lek’ kiadóji a’ tartományokban hivatalos pecsétjeiket Konstantiná­polyból veendik 2. ez. Ki ezentúlra a’ nagyúri statusokban uta­­zand, vagy ügyekben egyik helyről a’ másikra megy, útlevél nél­kül sehol se mehessen, bármi rangú vagy vallásu személy legyen is. 3. ez. Ha egy nagyúri alattvaló, ki egyik helyről a’ másik­ra akar menni, az elsöbbik nem letelepedett lakos ’s viszonyai egészen ismeretlenek, útlevelet ne kapjon, hacsak ama’ hely’ két tiszteletes személye rendőrileg bizonyságot nem tesz arról, hogy a’ szóban forgó emberről semmi roszat nem tudnak. 5. ez. Minden nagyúri alattvalók, kik Konstantinápolyból a’ külföldre akarnak menni, azoknak kivételével, kik diplomaticai küldöttség­ben vannak, kötelesek a’ külügyi m­inisteriumtól nekik kiszolgál­tatott bizonyságlevelet a’ rendörhivatalnál előmutatni ’s ekkor egy útlevelet kapnak, mellynek a’ rendörigazgató ’s Konstantinápoly­ban tartózkodó azon status’ követe által, hová menni akarnak, alá­írva kell lennie. Azon nagyúri alattvalók ellenben, kik egyik tar­tományból idegen országokba akarnak utazni, útleveleiket e’ tar­tomány’ törvényszékétől kapják, ’s ezen útleveleknek, ha ezen tartományban azon illető status’ consula tartózkodik,­­ általa, ha pedig nincs, egy szomszéd tartomány’ consula által kell aláírva lenniök. Egy barátságos hatalom’ alattvalói, kik szárazon jönek Törökországba, a’ határon vagy azon tartományban, hol tartóz­kodni akarnak , a’ kirendelt útlevé biztosnak, ha pedig Konstanti­­nápolyba akarnak utazni, a’ rendőrelnökségi útlevélbiztosnak kell útlevelét előmutatnia ’s az által megvizsgáltatnia. Ha egy hajó fut be a’ konstantinápolyi révbe, gondoskodjék a’ kapitány, hogy az utasok az oda érkező útlevélbiztosnak útleveleiket előmutas­­sák, hogy megvizsgáltassanak , aláírassanak ’s megpecséltesse­­nek. Ha pedig megtörténnék, hogy egy utasnak nincs az említett tisztviselő által megerősített útlevele, a’ rendőrelnökséghez kell mennie, ’s az ügy ekkor, ha külföldi, a’ külügyi min­sterium által a’nagy hatalmak’ követének bejelentetik. 10. ez. Olly utas, ki útlevél nélkül találtatik, vagy útlevele illő formájában nem talál­tatik, a’ hová érkezik, azonnal befogatandó ’s a’szomszéd tör­vényszéknek átadandó. Ha nem képes kezest állítani, a’ törvény­szék őrizete alá esik. H. ez. Ha illy utas’ feleletei törvényes val­­latásban elfogadhatók , azonnal uj útlevelet kap útja’ folytatására. Ellenkező esetben három nap fogságban tartalik, e’ fogság’ oka az uj útlevélen megjegyezted, ’s a’ tulajdonosnak értésére ada­tik, hogy a’ kijelölt útról el ne térjen. 12. ez. Ha illy gyanús mind e’ mellett is a’ kijegyzett útról eltérne, tartózkodása’ helyén egy egész hónapra bezáralik ’s ezután egy rendörbiztos által azon helyre kisértetik , a’ hová akar menni. Ha szegénységét kimutat­ja, kísérőjét az után nem szükség kitartania. 14. ez. Miután ke- Törökország. Némelly hírlapi állításokról. (Vége.) Nem akarok tollcsatába ereszkedni olly derék, műveit, tudós fér­fiúval, mint Szentkirályi Móricz ur, kivált olly tárgyak felett, mellyek az ország’ minden részeiben hangzanak és vitattatnak, néhol több né­hol kevesebb részvéttel. — De szándékom’ tisztaságára bízván, ke­reken kimondom, hogy a’ Pesti Hírlap’ 171k.számában kijött „Halad­junk , de mikint“ czimü értekezésében némelly olly állításokra aka­dok, mellyek iránt a’ tisztelt úrral egy értelemben nem lehetek. Je­lenleg csak némellyeket szemelendek ki, mellyekre észrevételeimet szerényen előadandom. Azt állítja többek közt Sz. ur, hogy alkotmányunk egy régi épü­let lévén, melly is nyolcz század óta, bár sértetlenül megmaradt, még­is faragott épületkövei itt ott kihullottak, és hogy némelly kidült köz­falak’ romjai némi kitisztítást kívánnak, szóval hogy alkotmányunkon igazításokat kell tenni ’stb. Való, hogy lehet, sőt kell egy régi épüle­ten javításokat tenni , de minél régibb az épület, annál nagyobb vigyá­zattal és megfontolással kőmüveskedjünk; különben az egész épület, megrengettetve lévén alapja ’s falai a’ gyakori szélviharok által, köny­­nyen fenekestül összerogy. Ez alkalmaztatható százados alkotmá­nyunkra is. Lehet jót kell reformálni időnkint, de úgy, hogy a’ nemzet’ színének a nemességnek sarkalatos előjogaival a’ tulajdon’ ’s alkot­mány­unk más alapos ehei meg ne ingadoztassanak, különben az ál— refor­m­ utáni vagy, csalóka theoriak s idővel aristocratiánk’ elszegé­nyedése által olly zavarok és súrlódások támadnak, mellyek’ közepé­ből majd sóhajtva tekintendőnk régi aranykorunkra, elvesztett szabad­ságunk— és hatalmunkra, s nem lesz ki panaszunkat meghallgatná mert magunk temet­ik el sajátunkat. Nem alkotmányos aristocratiánk’ aláá­­sása ’, ha a’ nemzetiség’ és magyarosodás’ köpönyege alatt magun­kat legszebb jogainktól megfosztani sietünk, holott a’ két, zászlóul ki­tűzött nemes erény inkább ariszocr­atiánkkal egybefont szükségesség, melly által jogainkat gyarapítani, nem pedig azokat ezektőli megfosz­tatásra használni kellene. Tudom, e’ sorok’ olvasásánál sokan fenhan­­gon mondandják: „halljátok csak a’ megtestesült aristocratás“, de erre legyen szabad csak egyet kérdenem. Ugyan mi oka annak, hogy a’ lengyel, német, olasz, sőt angol földesurak is, mikint azt számtalan­szor hallottam külföldön, mindig irigy szemmel néznek a’ magyar ne­mesemberre, ’s azt legboldogabbnak magasztalják; pedig az angolok­nak van hitelük, kereskedésük, bankok , törvény előtti egyenlőségök, felelős ministeriumok, nem csak az alsóbb néposztályok hanem a’ nem­zet’ színe is fizetnek adót, ’s mégis mindezek mellett a’ magyar nem­zetet boldognak tartják. — Láttuk, az álreformok mire vitték a’ szom­szédországok’ földesurait; mi pedig, kik sem háború, sem zsarnoki kormány, sem egyéb sürgető körülmények által nem zaklattatunk, ma­ M is Futár­­ gunk keressük Lukiunkat. — Mondja Sz. ur: „Fel kell szabadítani a’ ’ személyt, ’s ne legyen jogtalan ember a’ hazában“. — De hiszen nálunk nincs rabszolgaság, mint a’ szabad Amerikában, a’ föld’ népe annyi­ra van óva törvény által minden önkény ellen, hogy a’ földesúr önve­szélye nélkül jobbágyán zsarolásnak vagy kegyetlenségnek még árnyé­kát sem követheti el; az ország’ egyéb nemnemes polgárai pedig még több jogokkal bírnak, sőt többel mint a’ külföldiek; ’s igy nem tudom, mikép lehessen mondani: „ne legyen jogtalan ember a’ hazában“ — miféle jogot akar Sz. ur adni a’ népnek még Magyarországban ; talán hogy minden jobbágy megválthassa tartozásait és úrbéri telkét csekély pénzért, akár akarja a’ földesúr akár nem ? Megvallom, én az örök megváltási jogot, melly a’legközelebbi országgyűlésen adatott a’jobb­ágynak, még több tekintetben korának tartom ugyan; de m­ig az köl­csönös egyezkedéstől függ, veszélyes nem lehet, ’s ha az ország’ na­gyobb része jónak látta, fejet hajtok a’ nemzet’ akaratának; de hogy ezen engedmény oda terjesztessék ki, hová azt némelly túlzó libera­­lismust fitogtató és népszerűséget hajhászó demagog kívánja ’s mire fájdalom a’ lelkes Sz. ur is hajlandónak látszik, hogy t. i. a’ jobbágy] magát megválthassa akár akarja a’ földesur akár nem , ettől mentsen I Isten! A’ nemes ember birtokát többnyire eleitől örökölte, kik vérrel szerezték ’s igy a’ földesur’ tulajdonába megegyezése nélkül szabad birtokost helyezni igaztalan, sőt a’ tiszta aristocralia’ elveivel ellenke­ző. Eleget tett már a’ nemesség a’ földnépért e’ századra, tán sokat is; hagyjunk utódainknak is e’ dicsőségből. Mellőzzük tehát e’ ne­­­mes paraszti súrlódást; ’s lássunk inkább olly tárgyak, olly vállala-­­­tok után, mellyek’ hasznában a’ földesúr és jobbágyság egyenlőn részesülhetnek; mert ha kivesszük a’jobbágyot földesura’ birtoka alól,­ ezzel jólétén nem sokat segítettünk; a’ gyakorlat meg fogja mutatni, s hogy mit a’ theoria olly ragyogó Eldoradónak hirdetett, bizony csak csalékony fény volt, nem de boldogság’ hazája. Mennyire legyen jobb-­­­ágyságunk a’ józan szabadságra is megérve, tanuji voltunk a’ cholera ‘ alatt Zemplénben. Olly helyeken, hol a’földesur a’legkegyesb volt és jótéteményekkel halmozta jobbágyait, ott történtek a’ legnagyobb­ kicsapongások; hol pedig a’ földesuraság sokkal keményebben bánt a’­ földnéppel, a’ közbátorság meg nem zavartatott. Erre szükség’ eseté-­­­ben számos példákat tudnék előhozni. Sz. urnak e’szavaiban: „felsza­­­badítani a személyt“ igen sok fekszik és azoknak hibás felfogása olly esetekre vezethet, mellyek, tudom, távol esnek a’ tisztelt hazafi’ szán­dékától, de mellyek a’ történet által igazoltatnak; mert értekezéséből nem igen világos, mit ért e’ felszabadítás alatt; e’ szavak pedig sok-­ értelműek. Ha van honunkban boldogtalan paraszt, ezt sem a’ terhek sem a földesúr’ önkénye okozzák, hanem többnyire az értelmesség’ hiánya, a henyeség, erkölcstelenség, többek közt a’ pályinkávali rend­í­tetlen élés, mert sok paraszt egy izető pályinkát többre becsül lelke’ s üdvösségénél. Hány jobbágy van hazánkban, ki minden pillanatban kész 30 — 40 ezer forintot előteremteni, mig szintolly telekü tőszom­­szédja majd ehhel hal el,’s kinek e’ felszabadítással nem sokat fognánk segíteni. Halljunk csak elfogulatlan, practical, lett dolgokon alapuló szózatot e’ felöl mind az 52 megyéből. Hazafiak! hazafiak! megszabdaltuk már úgy is magunkat, ne bocsássuk ki magunkból erőszakosan azt a’ kis vért is, a’ mi úgy is kévés bennünk van ; csak igazsága van Mikes Kelemennek Rákóczy Ferencz’ néhai kamarásának, ki törökországi leveleiben ezeket mondja: „Felének sincsen eszében az ország’ java, mégis mindenik tele torokkal kiáltja a’ változást, a’ nagyobb rész csak az újság és változás után fut, ’s a’ jövendőt meg nem gondolja, a’ jelenvalót meg nem tudja becsülni, ’s a’ bizonytalan jövendő után sóhajt, melly csak az­ért tetszik jónak, hogy uj.“ így vagyunk mi is kedves hazánkfiai, mi is csak tartjuk mindenfelé a’ sok szép beszédeket. Csigázzuk a’ szép magyar nyelvet haszontalan uj szavakkal, zengenek gyűlés-teremeink­­ben a’ sok liberalismus’, cosmopolitismus’ és democratismus’ czifra szavai; ’s mi lesz ennek idővel a’ gyümölcse? Nem egyéb mint fájda­lom­­ megbánás és nyomorúság! Szentkirályi urnák előadása szerint a’ szláv nemzet’ nagyobbo­dása által politicai láthatárunk felett terhes jelleg tornyosul; de én e’ részben a’ napraforgó virággal tartok, melly a’ nap felé nézvén min­dig , attól tápláltalak és élesztetik, így forduljunk mi is mindig atyás­kodó Fejedelmünkhöz és kormányunkhoz, keljünk fel mellette életünk­kel és vérünkkel, ha szükség; és akkor nincs mit félni sem a’ külföldi tólságtól sem a’ belföldi haszontalan panslavismustól. Mi már a’ bankok’ felállítását illeti, ez szörnyű pium desideri­­um, ’s itt olly kősziklára akadhatunk, mellyen keresztül nem törünk, hacsak ismét alkotmányunk’ alapelveiben helyre hozhatatlan kárt nem teszünk. Íme csak egy különösséget vagyok bátor itten említeni, mellyel forralnak hazánk’némelly túlzói; ugyanis minap egy igen jeles körben jelen lévén, egy úri ember nagy tűzzel vitatta, hogy a’ pap­ság’ jószágát kell a’ bank’alapjául használni. Sőt számtalan több e’ féle terveket volt már szerencsém hallani a’ bankok iránt, 1 ha a’ paraszton segíteni akarunk, az­­a’ nemesség’ rovására tör­ténik. A’ korszellem liberalismus, cosmopolitismus’ és democratismus’ ármánykodásai, mind a’ nemes embert nyomják; hát aztán a’ sok egyesület, casino-költség, museum, ludovicea, színház? hazafiak, ne Istenért! ne szaporítsuk mindig csak a’ terhet és ne szorítsuk mindig törvényesen és bajnokul szerzett jogainkat. Nem reményiem hogy siketeknek szóljon a leczke, az uj nem mindig jó, a’ liberális szel­lemben irt értekezések nem mindig üdvösségesek. reskedő ’s kézműves egyének éven át többször utaznak olly he­lyekre , mellyekkel ügybeli összeköttetésben állanak, útlevelet egész évre nyerhetnek, de azt annyiszor, mennyiszer megérkez­nek, megvizsgáltatni kötelesek. 15. ez. Mindaz, ki a’ nagyúri statusokban utaz, útlevele’ megnyerésekor 3 piasztert fizet ’s ha a’ külföldre megy, 20 piasztert. 16.ez. Ezen útlevél-illetőségek a’ tartományokban a’ muhasilhivatalnál leteendők ’s ezek által kü­lön könyvekbe bejegyzendők. Minden három hónapban köteles minden muhasil az ezen idő alatt beérkezett summa pénzt hibát­lan számzás mellett a’ konstantinápolyi pénztárhivatal­ba bekülde­ni­ — Ide vannak még könnyítő rendelkezések mellékelve olly kézművesek’ részére’, kik Konstantinápolyba érkeznek bizonyos városnegyedben letelepedendők, vagy kik egy városnegyedből egy másikba akarnak költözködni. Ki például kívülről lővén egy vá­rosnegyedben le akar telepedni, egyenesen a’ rendörhivatalba menjen ’s Írásban akaratját terjessze elő, melly azon negyed, hol lakni akar, imanja vagy muchlarja által aláírva legyen, valamint megpecsételve a’ kézművesek’ kiájától és czéhmestertöl. A’ rend­­örhivatalban a’ megérkező’ neve az illető városnegyedbe i­alik, ’s nyilatkozása felül pecséttel láttatik el. Ekkor az illető városne­gyed imán vagy muchlarjához jön, kik azt elteszik ’s az úton jött’ nevét a’ negyed lakosai közé sorozzák. Minden hónap’elején kö­telesek a’ városnegyed’ elő járói a’ beirt lakosokról a’ rendőrhi­vatalnak számot adni. Elegy. Paris, apr. 5. Nemours herczeg tegnap reggel 4 órakor Afrikába utazott. A’ nápolyi királyné ő felsége mart. 28-án délutáni 4’/4 óra­kor szerencsésen egy herczeget szült, ki a’ keresztségben Alfons Mária József Albrecht nevet nyert. Pénzkelet. Bécs, aprít. 10 A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p...................107w ti ti­n­n­n 4­n­n • • • . 98 ’/» 3­7 Kölcsönvett 1834. évről, 600 frnt . . . ’. " . . __ * 1839. „ 250 „ . . . . „ . . * * 2807, » 1839. „ 50 „ .... „ .... 561, Bécsi statusbank-kötelezvény 2‘1, pet...........................................66•­. Bank-részvények darabonkint................................... — — Gabonaár. Du­na vízállás április’ 14-kén: 3' 11" (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, april. 13. . . . 106—110 87—90 60 — 65 60—62 74 Becs, april. 10............... 140 — 160 98—110 80—92 78 — 83 95—104 N.­Szombat, april. 9. . . 95—118 80—87 58—64 54—58 70­ 72 Mosony, april. 8.......... 100—125 88—92 58—64 55—64 66—70 Beszterczeb. , april. 5. . 122—130 82—95 80- 82 42—50 80—84 Győr, april. 3.............. 112 80 60 56 68 Újvidék, april. 3. . . . 100 — — 54 48 60 Temesvár, april. 2. . . 90­ 94 60 56 50 43 Arad, april. 2.............. 82 58 51 50 38 Pécs, april. 3................ 80—85 60­ 62 — — 42—44 42—45 Komárom, april. 3. . . 107—116 80—81 60—62 53—60 62—63 Újbecse, april. 2. . . . 90—100 — — 55 60 50 Pest, april. 8. pesti mérő (3 véka): Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. 168-200 120—130 105—110 80-90 105-125

Next