Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-15 / 29-30. szám
különféle vélemények tömkelegétől, melly a’ status’ érdekével bensőleg össze van kapcsolva. Most ismerjük a’ tért. Ezen irat czáfolhatatlanul tanúsítja, hogy de la Victoria herczeg csak rágalmaztatott, midőn reáfogták, hogy a’ kormányzósági kérdés’ föloldására közvetlen befolyást gyakorland, sőt szükség’ esetén anyagi hatalmat is használand. Esparlero general kinyilatkoztatja, hogy, ha a’ kormányzóság olly pályát követend, melly összeütközésben volna saját véleményével, hazája érdekében azonnal kész visszavonulni a’ statusügyektöl. Ezen nyilatkozás minket nem rettent vissza, mert ha csak a’ general’ politicája képes az országot megmenteni, mikép hihetni hogy nem diadalmaskodandik ?“ Schweiz, Mart. 29kei ülés. Aargau protestatiot olvas fel, miszerint minden a’ felfüggesztési parancs ellen hozandó határozatot felsöségi jogában avatkozásnak tekintendi, ’s mint illyent egy biztosság kinevezését ’s a’ neki adott utasítást. A’ nuncius egy üzenete olvastatik fel, mellyben befolyása ellen óvást tesz, ellenben lépését az egyház’ fejétől eredetinek bélyegzi. Úri annak a’ rendekkel közlését kívánja, a’ mi meg is rendeltetik. — Felolvastad a’ biztossági tudósítás. Az semmi közösen rendezett ellenszegülésre nem talál, valamint semmi benne nem találtatik, mi a’ kolostoroknak általányos statusveszélyességét ’s ebből egyszermind a’ felfüggesztés’ közönséges rendszabályait igazolhatna. Murait úr még némi értelmezésekbe bocsátkozik. Ha a’ cantonoknak felségiségi viszonyait a’ szövetség által véli, úgy a’ 121k czikket oda értelmezheti, hogy a’ kolostorok tehetnek a’ mit akarnak; az egyik a’ másiktól fellételeztetik. A’ felfüggesztés csak egyezkedés’ útján történhetik. Europa’ nagy hatalmai is egyezkednek a’ békét fentartandók. Az ülés felfüggesztesik. A’ szövetséggyülés hosszú vitatkozás utá végre határozott; ápr. 1-ji ülésében ugyanis a’ választmányi javaslat’ első czikkelye (melly az aargaui kormány’ kolostor-eltörlesztési rendszabályát a’ szövetségi szerződés’ 12dik czikkével ellenkezőnek nyilatkoztatja) 122/2 szótöbbséggel ’s másnap a’ többi négy czikkely is hasonló nagy szótöbbséggel helybenhagyatott. A’ szövetséggyűlés e’ szerint a’ szövetségnek ez ügybeni jogát elismerte, de egyszersmind tekintettel Aargau kanton’ nehéz helyzetére. Magától e’ cantontól függ leginkább, hogy magának ’s a’ szövetségnek az óhajtód békét helyreállítsa. — E’ rendkívüli szövetséggyűlés’ főtárgya tehát el volna intézve annyiban, hogy ezt magáról lerázva a’ rendes szövetséggyülésnek hagyta fen. Illy mesterkedések által vélik némelly schweizi statusférfiak a’ schweizi nép’ becsületét megmenthetni 1 Konsatntinápoly, mart. 24. F. h. 2lkén a’ szultán „Mahmudie“ admiralhajóra szállt azt megszemlélendő. Az összes hadi hajók azonnal felhuzák lobogóikat ’s lengőiket, ’s az uralkodót 21 ágyú általányos üdvlövéssel köszönték, melly ismételte lett, midőn ő magassága a’ hajót elhagyá, Besiktas serailába visszatérendő. Ez először történt, hogy Abdul-Medsid szultán uralkodásra lépése óta a’ hajósereget meglátogat; ez alkalommal egyszersmind ő magassága minden katonának ’s makóznak kegyfelül 20 piasztert egyenkint rendelt kiosztatni. Azon nap óta a török hadi hajók gőzösök által a’ hajósárokba felvontatnak, hol már is hét találtatott. A’ legújabb , Trapezuntán által érkezett tudósítások szerint Teheránból, febr. 14ről, a’ perzsa udvar ’s a’ nagybritanniai kormány közti villongások kiegyenlittettek, miután a’ sah készségét nyilatkoztaté ki az utóbbi háborúban csapataitól elfoglalt Gurian várat kiadni. Ennek következtében az angol követség mulhatlanul visszatérendő Teheránba. — A’ köz egészségi állapot a’ fővárosban folyvást kielégítő. Konstantinápolyi hírek mart. 29ről jelentik, hogy az eddigi külügyminister Resid basa szultán e magassága által e’ hivatalától felmentetett, ’s helyébe Rifaat bei Ceddig a’ porta’ követe a’ bécsi udvarnál alkalmaztatott, ki egyszersmind basának neveztetett ki. A’ kereskedési minister Fetid Ahmed basa, szinte felmentetett e’ hivatalától, ’s helyébe Said basa (a’ szultán’ sógora) neveztetett ki, ez utolsó helyre pedig Tahir basa neveztetett ki föadmiralnak. „ A’ török útlevelek iránti rendszabályok’ főtartalma következő: I. ez. Hogy ez ügy ezentúlra zavart és nehézségeket ne szenvedjen , jövendőben a’ birodalom’ minden városában különösen ahhoz kinevezett személy által vezettessék. E’ személy Konstantinápolyban a’ rendelnökség’ egyik tisztviselője leend, a’ tartományokban pedig minden törvényszéknék tisztviselő. Az útlevelek’ kiadóji a’ tartományokban hivatalos pecsétjeiket Konstantinápolyból veendik 2. ez. Ki ezentúlra a’ nagyúri statusokban utazand, vagy ügyekben egyik helyről a’ másikra megy, útlevél nélkül sehol se mehessen, bármi rangú vagy vallásu személy legyen is. 3. ez. Ha egy nagyúri alattvaló, ki egyik helyről a’ másikra akar menni, az elsöbbik nem letelepedett lakos ’s viszonyai egészen ismeretlenek, útlevelet ne kapjon, hacsak ama’ hely’ két tiszteletes személye rendőrileg bizonyságot nem tesz arról, hogy a’ szóban forgó emberről semmi roszat nem tudnak. 5. ez. Minden nagyúri alattvalók, kik Konstantinápolyból a’ külföldre akarnak menni, azoknak kivételével, kik diplomaticai küldöttségben vannak, kötelesek a’ külügyi ministeriumtól nekik kiszolgáltatott bizonyságlevelet a’ rendörhivatalnál előmutatni ’s ekkor egy útlevelet kapnak, mellynek a’ rendörigazgató ’s Konstantinápolyban tartózkodó azon status’ követe által, hová menni akarnak, aláírva kell lennie. Azon nagyúri alattvalók ellenben, kik egyik tartományból idegen országokba akarnak utazni, útleveleiket e’ tartomány’ törvényszékétől kapják, ’s ezen útleveleknek, ha ezen tartományban azon illető status’ consula tartózkodik, általa, ha pedig nincs, egy szomszéd tartomány’ consula által kell aláírva lenniök. Egy barátságos hatalom’ alattvalói, kik szárazon jönek Törökországba, a’ határon vagy azon tartományban, hol tartózkodni akarnak , a’ kirendelt útlevé biztosnak, ha pedig Konstantinápolyba akarnak utazni, a’ rendőrelnökségi útlevélbiztosnak kell útlevelét előmutatnia ’s az által megvizsgáltatnia. Ha egy hajó fut be a’ konstantinápolyi révbe, gondoskodjék a’ kapitány, hogy az utasok az oda érkező útlevélbiztosnak útleveleiket előmutassák, hogy megvizsgáltassanak , aláírassanak ’s megpecséltessenek. Ha pedig megtörténnék, hogy egy utasnak nincs az említett tisztviselő által megerősített útlevele, a’ rendőrelnökséghez kell mennie, ’s az ügy ekkor, ha külföldi, a’ külügyi minsterium által a’nagy hatalmak’ követének bejelentetik. 10. ez. Olly utas, ki útlevél nélkül találtatik, vagy útlevele illő formájában nem találtatik, a’ hová érkezik, azonnal befogatandó ’s a’szomszéd törvényszéknek átadandó. Ha nem képes kezest állítani, a’ törvényszék őrizete alá esik. H. ez. Ha illy utas’ feleletei törvényes vallatásban elfogadhatók , azonnal uj útlevelet kap útja’ folytatására. Ellenkező esetben három nap fogságban tartalik, e’ fogság’ oka az uj útlevélen megjegyezted, ’s a’ tulajdonosnak értésére adatik, hogy a’ kijelölt útról el ne térjen. 12. ez. Ha illy gyanús mind e’ mellett is a’ kijegyzett útról eltérne, tartózkodása’ helyén egy egész hónapra bezáralik ’s ezután egy rendörbiztos által azon helyre kisértetik , a’ hová akar menni. Ha szegénységét kimutatja, kísérőjét az után nem szükség kitartania. 14. ez. Miután ke- Törökország. Némelly hírlapi állításokról. (Vége.) Nem akarok tollcsatába ereszkedni olly derék, műveit, tudós férfiúval, mint Szentkirályi Móricz ur, kivált olly tárgyak felett, mellyek az ország’ minden részeiben hangzanak és vitattatnak, néhol több néhol kevesebb részvéttel. — De szándékom’ tisztaságára bízván, kereken kimondom, hogy a’ Pesti Hírlap’ 171k.számában kijött „Haladjunk , de mikint“ czimü értekezésében némelly olly állításokra akadok, mellyek iránt a’ tisztelt úrral egy értelemben nem lehetek. Jelenleg csak némellyeket szemelendek ki, mellyekre észrevételeimet szerényen előadandom. Azt állítja többek közt Sz. ur, hogy alkotmányunk egy régi épület lévén, melly is nyolcz század óta, bár sértetlenül megmaradt, mégis faragott épületkövei itt ott kihullottak, és hogy némelly kidült közfalak’ romjai némi kitisztítást kívánnak, szóval hogy alkotmányunkon igazításokat kell tenni ’stb. Való, hogy lehet, sőt kell egy régi épületen javításokat tenni , de minél régibb az épület, annál nagyobb vigyázattal és megfontolással kőmüveskedjünk; különben az egész épület, megrengettetve lévén alapja ’s falai a’ gyakori szélviharok által, könynyen fenekestül összerogy. Ez alkalmaztatható százados alkotmányunkra is. Lehet jót kell reformálni időnkint, de úgy, hogy a’ nemzet’ színének a nemességnek sarkalatos előjogaival a’ tulajdon’ ’s alkotmányunk más alapos ehei meg ne ingadoztassanak, különben az ál— reform utáni vagy, csalóka theoriak s idővel aristocratiánk’ elszegényedése által olly zavarok és súrlódások támadnak, mellyek’ közepéből majd sóhajtva tekintendőnk régi aranykorunkra, elvesztett szabadságunk— és hatalmunkra, s nem lesz ki panaszunkat meghallgatná mert magunk temetik el sajátunkat. Nem alkotmányos aristocratiánk’ aláásása ’, ha a’ nemzetiség’ és magyarosodás’ köpönyege alatt magunkat legszebb jogainktól megfosztani sietünk, holott a’ két, zászlóul kitűzött nemes erény inkább ariszocratiánkkal egybefont szükségesség, melly által jogainkat gyarapítani, nem pedig azokat ezektőli megfosztatásra használni kellene. Tudom, e’ sorok’ olvasásánál sokan fenhangon mondandják: „halljátok csak a’ megtestesült aristocratás“, de erre legyen szabad csak egyet kérdenem. Ugyan mi oka annak, hogy a’ lengyel, német, olasz, sőt angol földesurak is, mikint azt számtalanszor hallottam külföldön, mindig irigy szemmel néznek a’ magyar nemesemberre, ’s azt legboldogabbnak magasztalják; pedig az angoloknak van hitelük, kereskedésük, bankok , törvény előtti egyenlőségök, felelős ministeriumok, nem csak az alsóbb néposztályok hanem a’ nemzet’ színe is fizetnek adót, ’s mégis mindezek mellett a’ magyar nemzetet boldognak tartják. — Láttuk, az álreformok mire vitték a’ szomszédországok’ földesurait; mi pedig, kik sem háború, sem zsarnoki kormány, sem egyéb sürgető körülmények által nem zaklattatunk, ma M is Futár gunk keressük Lukiunkat. — Mondja Sz. ur: „Fel kell szabadítani a’ ’ személyt, ’s ne legyen jogtalan ember a’ hazában“. — De hiszen nálunk nincs rabszolgaság, mint a’ szabad Amerikában, a’ föld’ népe annyira van óva törvény által minden önkény ellen, hogy a’ földesúr önveszélye nélkül jobbágyán zsarolásnak vagy kegyetlenségnek még árnyékát sem követheti el; az ország’ egyéb nemnemes polgárai pedig még több jogokkal bírnak, sőt többel mint a’ külföldiek; ’s igy nem tudom, mikép lehessen mondani: „ne legyen jogtalan ember a’ hazában“ — miféle jogot akar Sz. ur adni a’ népnek még Magyarországban ; talán hogy minden jobbágy megválthassa tartozásait és úrbéri telkét csekély pénzért, akár akarja a’ földesúr akár nem ? Megvallom, én az örök megváltási jogot, melly a’legközelebbi országgyűlésen adatott a’jobbágynak, még több tekintetben korának tartom ugyan; de mig az kölcsönös egyezkedéstől függ, veszélyes nem lehet, ’s ha az ország’ nagyobb része jónak látta, fejet hajtok a’ nemzet’ akaratának; de hogy ezen engedmény oda terjesztessék ki, hová azt némelly túlzó liberalismust fitogtató és népszerűséget hajhászó demagog kívánja ’s mire fájdalom a’ lelkes Sz. ur is hajlandónak látszik, hogy t. i. a’ jobbágy] magát megválthassa akár akarja a’ földesur akár nem , ettől mentsen I Isten! A’ nemes ember birtokát többnyire eleitől örökölte, kik vérrel szerezték ’s igy a’ földesur’ tulajdonába megegyezése nélkül szabad birtokost helyezni igaztalan, sőt a’ tiszta aristocralia’ elveivel ellenkező. Eleget tett már a’ nemesség a’ földnépért e’ századra, tán sokat is; hagyjunk utódainknak is e’ dicsőségből. Mellőzzük tehát e’ nemes paraszti súrlódást; ’s lássunk inkább olly tárgyak, olly vállala-tok után, mellyek’ hasznában a’ földesúr és jobbágyság egyenlőn részesülhetnek; mert ha kivesszük a’jobbágyot földesura’ birtoka alól, ezzel jólétén nem sokat segítettünk; a’ gyakorlat meg fogja mutatni, s hogy mit a’ theoria olly ragyogó Eldoradónak hirdetett, bizony csak csalékony fény volt, nem de boldogság’ hazája. Mennyire legyen jobb-ágyságunk a’ józan szabadságra is megérve, tanuji voltunk a’ cholera ‘ alatt Zemplénben. Olly helyeken, hol a’földesur a’legkegyesb volt és jótéteményekkel halmozta jobbágyait, ott történtek a’ legnagyobb kicsapongások; hol pedig a’ földesuraság sokkal keményebben bánt a’ földnéppel, a’ közbátorság meg nem zavartatott. Erre szükség’ eseté-ben számos példákat tudnék előhozni. Sz. urnak e’szavaiban: „felszabadítani a személyt“ igen sok fekszik és azoknak hibás felfogása olly esetekre vezethet, mellyek, tudom, távol esnek a’ tisztelt hazafi’ szándékától, de mellyek a’ történet által igazoltatnak; mert értekezéséből nem igen világos, mit ért e’ felszabadítás alatt; e’ szavak pedig sok- értelműek. Ha van honunkban boldogtalan paraszt, ezt sem a’ terhek sem a földesúr’ önkénye okozzák, hanem többnyire az értelmesség’ hiánya, a henyeség, erkölcstelenség, többek közt a’ pályinkávali rendítetlen élés, mert sok paraszt egy izető pályinkát többre becsül lelke’ s üdvösségénél. Hány jobbágy van hazánkban, ki minden pillanatban kész 30 — 40 ezer forintot előteremteni, mig szintolly telekü tőszomszédja majd ehhel hal el,’s kinek e’ felszabadítással nem sokat fognánk segíteni. Halljunk csak elfogulatlan, practical, lett dolgokon alapuló szózatot e’ felöl mind az 52 megyéből. Hazafiak! hazafiak! megszabdaltuk már úgy is magunkat, ne bocsássuk ki magunkból erőszakosan azt a’ kis vért is, a’ mi úgy is kévés bennünk van ; csak igazsága van Mikes Kelemennek Rákóczy Ferencz’ néhai kamarásának, ki törökországi leveleiben ezeket mondja: „Felének sincsen eszében az ország’ java, mégis mindenik tele torokkal kiáltja a’ változást, a’ nagyobb rész csak az újság és változás után fut, ’s a’ jövendőt meg nem gondolja, a’ jelenvalót meg nem tudja becsülni, ’s a’ bizonytalan jövendő után sóhajt, melly csak azért tetszik jónak, hogy uj.“ így vagyunk mi is kedves hazánkfiai, mi is csak tartjuk mindenfelé a’ sok szép beszédeket. Csigázzuk a’ szép magyar nyelvet haszontalan uj szavakkal, zengenek gyűlés-teremeinkben a’ sok liberalismus’, cosmopolitismus’ és democratismus’ czifra szavai; ’s mi lesz ennek idővel a’ gyümölcse? Nem egyéb mint fájdalom megbánás és nyomorúság! Szentkirályi urnák előadása szerint a’ szláv nemzet’ nagyobbodása által politicai láthatárunk felett terhes jelleg tornyosul; de én e’ részben a’ napraforgó virággal tartok, melly a’ nap felé nézvén mindig , attól tápláltalak és élesztetik, így forduljunk mi is mindig atyáskodó Fejedelmünkhöz és kormányunkhoz, keljünk fel mellette életünkkel és vérünkkel, ha szükség; és akkor nincs mit félni sem a’ külföldi tólságtól sem a’ belföldi haszontalan panslavismustól. Mi már a’ bankok’ felállítását illeti, ez szörnyű pium desiderium, ’s itt olly kősziklára akadhatunk, mellyen keresztül nem törünk, hacsak ismét alkotmányunk’ alapelveiben helyre hozhatatlan kárt nem teszünk. Íme csak egy különösséget vagyok bátor itten említeni, mellyel forralnak hazánk’némelly túlzói; ugyanis minap egy igen jeles körben jelen lévén, egy úri ember nagy tűzzel vitatta, hogy a’ papság’ jószágát kell a’ bank’alapjául használni. Sőt számtalan több e’ féle terveket volt már szerencsém hallani a’ bankok iránt, 1 ha a’ paraszton segíteni akarunk, aza’ nemesség’ rovására történik. A’ korszellem liberalismus, cosmopolitismus’ és democratismus’ ármánykodásai, mind a’ nemes embert nyomják; hát aztán a’ sok egyesület, casino-költség, museum, ludovicea, színház? hazafiak, ne Istenért! ne szaporítsuk mindig csak a’ terhet és ne szorítsuk mindig törvényesen és bajnokul szerzett jogainkat. Nem reményiem hogy siketeknek szóljon a leczke, az uj nem mindig jó, a’ liberális szellemben irt értekezések nem mindig üdvösségesek. reskedő ’s kézműves egyének éven át többször utaznak olly helyekre , mellyekkel ügybeli összeköttetésben állanak, útlevelet egész évre nyerhetnek, de azt annyiszor, mennyiszer megérkeznek, megvizsgáltatni kötelesek. 15. ez. Mindaz, ki a’ nagyúri statusokban utaz, útlevele’ megnyerésekor 3 piasztert fizet ’s ha a’ külföldre megy, 20 piasztert. 16.ez. Ezen útlevél-illetőségek a’ tartományokban a’ muhasilhivatalnál leteendők ’s ezek által külön könyvekbe bejegyzendők. Minden három hónapban köteles minden muhasil az ezen idő alatt beérkezett summa pénzt hibátlan számzás mellett a’ konstantinápolyi pénztárhivatalba beküldeni — Ide vannak még könnyítő rendelkezések mellékelve olly kézművesek’ részére’, kik Konstantinápolyba érkeznek bizonyos városnegyedben letelepedendők, vagy kik egy városnegyedből egy másikba akarnak költözködni. Ki például kívülről lővén egy városnegyedben le akar telepedni, egyenesen a’ rendörhivatalba menjen ’s Írásban akaratját terjessze elő, melly azon negyed, hol lakni akar, imanja vagy muchlarja által aláírva legyen, valamint megpecsételve a’ kézművesek’ kiájától és czéhmestertöl. A’ rendörhivatalban a’ megérkező’ neve az illető városnegyedbe ialik, ’s nyilatkozása felül pecséttel láttatik el. Ekkor az illető városnegyed imán vagy muchlarjához jön, kik azt elteszik ’s az úton jött’ nevét a’ negyed lakosai közé sorozzák. Minden hónap’elején kötelesek a’ városnegyed’ elő járói a’ beirt lakosokról a’ rendőrhivatalnak számot adni. Elegy. Paris, apr. 5. Nemours herczeg tegnap reggel 4 órakor Afrikába utazott. A’ nápolyi királyné ő felsége mart. 28-án délutáni 4’/4 órakor szerencsésen egy herczeget szült, ki a’ keresztségben Alfons Mária József Albrecht nevet nyert. Pénzkelet. Bécs, aprít. 10 A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p...................107w ti tinnn 4nn • • • . 98 ’/» 37 Kölcsönvett 1834. évről, 600 frnt . . . ’. " . . __ * 1839. „ 250 „ . . . . „ . . * * 2807, » 1839. „ 50 „ .... „ .... 561, Bécsi statusbank-kötelezvény 2‘1, pet...........................................66•. Bank-részvények darabonkint................................... — — Gabonaár. Duna vízállás április’ 14-kén: 3' 11" (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, april. 13. . . . 106—110 87—90 60 — 65 60—62 74 Becs, april. 10............... 140 — 160 98—110 80—92 78 — 83 95—104 N.Szombat, april. 9. . . 95—118 80—87 58—64 54—58 70 72 Mosony, april. 8.......... 100—125 88—92 58—64 55—64 66—70 Beszterczeb. , april. 5. . 122—130 82—95 80- 82 42—50 80—84 Győr, april. 3.............. 112 80 60 56 68 Újvidék, april. 3. . . . 100 — — 54 48 60 Temesvár, april. 2. . . 90 94 60 56 50 43 Arad, april. 2.............. 82 58 51 50 38 Pécs, april. 3................ 80—85 60 62 — — 42—44 42—45 Komárom, april. 3. . . 107—116 80—81 60—62 53—60 62—63 Újbecse, april. 2. . . . 90—100 — — 55 60 50 Pest, april. 8. pesti mérő (3 véka): Búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukor. 168-200 120—130 105—110 80-90 105-125