Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-06-21 / 49. szám
4.9. sasain. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénztelet’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a’ Számadunk terjedelmesb political ’• rokon tudományi értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’* kiadja Balázfalvi Orosz József. Junius 31. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren T49. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben , kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések; fővárosi életmozgalmak ; nógrádi papi gyűlés; soproni szeder-egylet alakulta; erdélyi aranymosási vállalkozás. Nagybritannia. Parlamenti mozgalmak; chinai ügyek. Francziaország. Az ujonczozási törvényjavaslat visszahúzva ; új pokolgép felfedeztetése; gyarmati hírek. Németország. Rajnai országgyűlés. Spanyolország. A’ királyné gyámsága feletti kérdés; franczia határszéli viszálkodás. Portugália. A’ ministerek leköszönése Elegy. Kis futár. Valami ti' költészetről; függelék; hivatalos levelezés. Hirdetések. Magyarország ésErdély. Prímás herczegsége Gedeon Lajos eperjesi kerületi tábla ülnökét és volt tornai követet királyi táblai ülnökké méltóztatott kinevezni. Szentleányi József temesi kam. igazgatósági jegyző ugyanottani ülnökké mozdíltatott elő. Jun. 1-án Pesten Ürményi Ferencz ő exc. lakában a’ gyermekkórházi egyesület közgyűlést tartott, mellynek legfontosb e-edvényei, hogy Szentkirályi Móricz uron kívül, ki már múlt közgyűlésben megválasztatott, a’ kilépett tagok helyett Fáy András, Kossuth Lajos, Nyáry Pál és Pulay József un. választmányi tagoknak neveztettek ki. Nem szükség érinteni, milly nyereség ez a’ gyermekkórházra nézve. Ritter Adolf úr egyesületi ügyvédül , Frankenburg Adolf úr pedig titoknokul választatott. M. tudós társaság kis gyűlései áprilisben. Mikén Bugát Pál rt azon kérdés felett értekezett, mikép lehetne és kellene az orvosrendet országunkban nagyobb tökéletességre nevelni. Ugyanakkor Győri Sándor rt előadására Taubner Károly ít értekezése a’ fourieri módszerről a’ felsőbb fokú számegyenletek feloldásiban a’ Tudománytárban közre tétetni rendeltetett; egy más közgazdasági az illető bíráló tudósítására elmellőztetett; egy mértani pedig vizsgálat alá bocsáttatott. — Ápr. 19. Vásárhelyi Pál rt. a’ sebesség fokozatáról folyóvizeknél tartott előadást, felvilágosítván a’ kérdést egy, a’ Dunán mért keresztmetszés ’s abban talált sebességek által, nemkülönben a’ Duna vizemésztéséröl különböző vízállásoknál. Oda czélozván előadó, hogy egy keresztmetszésben a’ sok sebesség-mérés kikerültessék, előadá, hogy ha valamelly függőben bizonyos távolságra három megméretik, a’ közép sebességet a’ közbeiktatás tagja szerint legnagyobb gyakorlati szorossággal kiszámíthatni, és hogy az ezen számításból eredt sebességek fokozata parabolát képez. Felvilágosító továbbá számbeli példákkal azon módot is, mikép lehessen néhány különböző vízállásnál talált vízemésztésből az akármelly vízállásnak megfelelő emésztést kiszámlálni, ezek eredményit egyszersmind egy táblában is előterjesztvén. Ez ülésben Briedl Fidél Kt. értekezése egy iskolaleczkei czélszerű terv készítése lényeges és mellékes bélyegeiről Warga Jánost előadására a’ Tudomány tárba felvétetni, egy mértani czikk pedig, a’ megbízott vizsgáló jelentésére szerzőjének visszaadatni rendeltetett. — Ápr. 19. Kállay Ferencz rt. nyitotta meg az ülést a’ finn és magyar nyelv összehasonlítási vizsgálata történetével ’s az újabb finn literatura állapotja előadásával, igyekezvén kimutatni, mire kelljen főleg ezentúli búvárkodásokat e’ tárgy körül építeni. Utána a’ történeti osztály egy állítólag Oroszországban lakó ’s magyarul beszélő „pohunus“ néven nevezett népfelekezetröl a’ társasághoz Moldvából érkezett tudósítás felöl tette jelentését, minek következtében Sz. Pétervárában eszközlendő nyomozás határoztatok. — A’ könyvtárt gr. Kemény József k. néhány becses ajándékkal nevelte, u. m. Temesvári Pelbárt „Pomperium de sancti“ téli része 1489 ki példányával, mellyben néhány sornyi magyar jegyzés találtatik a’ XV. századból; ’s Noblia historicodiplomatica archi-capituli albensis Transylvaniae (Szeben, 1836. 2 köt.), valamint: Deutsche Fundgraben der Geschichte Siebenbürgens(Kolozs, 1839. 40. 2. köt.) saját munkáival; Deáki Zsigmond lt. pedig egy illy czímű érdekes nyomtatványt küldött. A’ Carlo Markó, pitiore paesaggista ungherese, per un suo dipinto rappresentante il ballesimo di Gesu Cristo. Epistola di Placido Campetti. Lucca, 1841. Az 1835ben Magyarországon legelőször összeállt agarászegylet i. e. nyárelőkén Pesten tartó közgyűlését, mellynek végén az egyleti rendszabályok szerint minden évben tartatni kellett lisztválasztás megtörténvén, elnökké Ráday Gedeon gr., másod elnökké Blaskovics Gyula választatott, Schayer Sándor pénztárnok, Kalas Zsigmond jegyző és Schumajjer Ignácz orvos hivatalaikban folyó 1841/2 agarász esztendőre is meghagyatván. Választottság elnökévé Podmaniczky Andor báró, tagjaivá Pálinkás Samu, Bohus János, Wenkheim Béla b. és Geréby Pál választattak. Az évenkint fizetendő 10 pft. részvényt nyugtalvány mellett múltra jelenre befizethetik a’ t. ez. részvényes tagok Nagy József kereskedő ’s részvényes urnák Pesten váczi utczában Zöldfa czím alatti kereskedésében. Kalas Zsigmond m. k. jegyző. A’ Regélő, újabb hallomások szerint, nem szűnik meg, hanem csak félbeszakasztatik addig, mig annak Garay ur által a’ Helytartó Tanácsnál szorgalmazott és megengedett folytatása Pécsben is helybenhagyatik. Ki Garaynak ’s vele szövetkező fiatal társainak fényes elmetehetségeit ismeri, az lapjának legszebb jövendőt ígérhet, ’s meg fog győződni, hogy annak érdeme maradandó lesz és nem ephemeri becsen fog alapulni. (P. nj A’ Vakok intézetebeli pénztár részire 1841ki májusban köv. ajándékok ’s adom. folytak be: t. Ugocsamegye részéről 10 for. A’ pesti arany és ezüstmüves ezék 4 for. Modrovich János 8 for. „Pál“ Oratóriumnak m. nemz. szinházbeli előadásából jött tiszta haszon 438 frt. 26 kr. Christen Ferencz dr. urról az uj ház építésre két ezer tégla. Misbach Aloiz úrtól ugyanazon czélra 10 ezer tégla. Deríts István tiszáninneni főorvos hagyománya 200 sor. Kaiser Józs. pesti kőfaragómesteré 2 fr. Samvald Grosinger hites társaké 4. fr. Dubraviczky S. alispány mint az intézet elnöke. Adakozás a’ magyar-zsidó tanítókat képző intézetre. E’ napokban Puky Miklós ur Rotíról a’ Bloch Móricz ur által indítványozott magyar-zsidó tanítókat képző intézetre 67 pártot küldött be egy szíves levelke kíséretében, mellynek végszavai ezek: „Vajha a’ tehetésbek ezen szent czélra tehetősebben áldoznának, ’s igyekeznének a’ minden jóra kész, de helyzeténél fogva még eddig gyakran, mondhatni, roszra késztetett zsidó népet anyagilag is előmozdítani, hogy őket magunkhoz emelhessük.“ — Az adakozók névlajstroma itt következik: Puky Miklós 10 frt, Borbély Lajos 10, Fazekas Károly 10, Recsky László 5, Borbély Miklós 5 , id. Borbély Józsefné 8, Borbély Julia 2, Borbély Tamásné 3 , Borbély Erzsi 2, Papszász Lajos 5, Darvas Lajos 5, Platthy Sándor 2, összesen 67 frt., mind pengő pénzben. (P. //.) Závodjén (Trencsinben) tavaszuta 25kén történetből tűz támadván, a’ pusztító elem 15 házat emészte meg; három nap múlva pedig Predmir mvárosát Ca’hires szulovi sziklák közelében szántszándékkal gerjesztett tűz porrá égeté. A’ lakaiktól megfosztott ’s éhséggyötrölte szerencsétlenek nyomorúságát enyhíteni sietett m. gr. Csolhy István özvegye, szül. Lazsánszky Ludmilla grófnő, ki mindjárt másnap élelemszerekkel teli kocsikat küldött a’ szegény kárvallottak számára és Zsolna városában szinte élelmi segélyt nyújtott. Isten áldása kövesse az illy jó tetteket! Nógrádi papi gyűlés. A’ nógrádi ág. hitv. esperesség májusban B. Gyarmaton tartá Kubinyi Ágoston ügyelő elönlése alatt egyházi, érdekes eredményü közgyűlését. A’ haza minden lelkesb fia ajkiról lezengő varázs-szózalok, egyesüljünk, nemzetisedjünk ’s e’ két szellemi hatalom vérte alatt haladjunk, valának azon irányok, mellyek e’ kiskörű gyülekezet tanácskozását vezérlék, határozatit jellemzik. Egyesüljünk !‘ szóla az ág. hitv. testület hökeblü kormányzója, Zay Károly gróf, és bátor szózata virgoncz életet adott a' jó keblek mélyeiben titkon óhajtott, de nyilványosan kimondani alig mert eszmének, melly azóta már él ’s épen azért, mivel a’ korszellem uralma alatt él, elöbbutóbb dús következményekben fog és kell nyilatkoznia. — íme a’ nógrádi esperesség — jóllehet tudja , hogy a’ magyarhoni két protestáns felekezet, hitágazatokat illetőleg, már is bensőleg egyesült, legalább a’ még fenlevő parányi különbség csupán halvány színezetnek tekinthető, de a’ néptömeg külső eggyéforradása csak azon szellemi akadályok leküzdése után reménythelő, mellyeket a’ jelszavunkká vált népnevelés háritand el idővel — a’ jövő kerületi ’s egyetemes egyházi gyűlésekre küldött követeinek utasitáskép annak kieszközlését meghagyd, hogy az ág. hitv. testület a’ helv. hitv. rokonfelekkel előbbutóbb megtörténendő egyházi egyesülése megpendített eszméjéhez őszinte vonzódást ünnepélyesen nyilvánítsanak. Ábrándképek mondandják némellyek. De ha előbb vettetik el a’ mag, előbb érkezik meg az aratás is, hatást pedig magszórás nélkül reményleni szellemiekben sem lehet. Tegye tehát magáévá az egyesülés eszmét előbb a’ felsöség, úgy jótékonyan haland az, mint növényekre égboltról alálövelt napsugárok, kisfelekezeteinkre. Kezdjük az egyitést felülről ’s a’ regis ad exemplum hatása nem fog kimaradni. ’S miután ezen egyesítés ezelőtt régen megpendítetett, jelennen pedig örömérzettel látjuk, hogy mindaz, mi hazánk virágoztatására, erösbítésére ’s ezáltal a’ fejdelmi trón támaszául szolgál, atyáskodó kormányunknál buzgó részvétre ’s pártolásra számíthat, hazám lelkes megyéi épen azon munkálkodók, hogy egygyé olvadjon e’ honban a’ számos pártérdek, nem volna köztelek egy is, melly a’ magyarhoni protestansok egyesítése eszméjét, pénz- vagy jogáldozatot úgysem kívánót, melegen felfogva ’s pártolására a’ többi megyét is felszólítva a’ jövő országgyűlésen , mellyet úgyis vallásügyek miatt sürgettek, annak törvényben kimondását kivini nem törekednék: ti magyarhoni protestánsok egy vallásfelekezetté, az ág. ’s helv. hitvallásunkról hozott hazai törvények ólalma alatt állandva, bármikor egyesülhettek ?! S ennek megtörténtével megvonhatnátok e e’ rokonügytől, helv. hitv. feleim! karjaitokat, bezárhatnánk e e’mulhatlan szükséggé vált szózat előtt füleiteket, megcsonkithanátok e minden szép, jó’s hasznosra szinte fogékony, főleg édes közanyánk, a’ magyar haza iránt, lángoló kebleiteket?! Téged pedig nemes kormányzónk! kit vallástestületem tisztel, kit ügyszeretetedért tisztelek én is, erősítsen szent buzgalmadban a’ haza nemtöje továbbra is! Dicső a’ pálya, mellyet választál és szirtkint rendületlen kebled kedves túszunk ,kezesünk maradand, hogy e’ dicső pályáról lelépni egykönnyen nem fogsz, mert mi, vezérletűid, is legszivesb kézséggel követendjük, mellyet kitüzel, a’ ragyogó lobogót, lelkesülve a’ tudattól, hogy sziveket egyesiteni égi mű! — „Nemzelisedjünk“, volt a’ második irány, melly jellemzi a’ nógrádi esperesség e’ közgyűlését, egyházi tagjai is felfogták egész nagyszerűségében a’ haza nemzelisedési törekvését, egész szívvel osztozva a’ páratlan hazafi szavaiban: „Elnémulva a’ nemzeti nyelv, csak gyászfüzt terem a’ hon, melly a’ voltakért szomorúan eregeti földre csüggeteg lombjait.“ Ők már 1828 ban rendelkeztek, hogy mennyire iskoláink szomorú állapotra engedi, terjesszék és sajátokká is tegyék a’ hazai nyelvet ’s azóta czélszerű végzéseket hozni meg nem szűntek. E’ gyűlésben is, egyet kivéve , valamennyien magyarul szólaltak fel. Nem lehetett e tehát méltán várni, hogy ez alkalommal is pár lépéssel előbbre fognak menni a’ magyarodás szent ügyében? Igenis, esperességünk azt most is téve, mert hogy mindent röviden kimondjunk, körén belül minden hivatalos irománynak magyarul szerkesztését elhatározó. Jelesül pedig az esperességi pecsét-körirat megmagyarítását elfogadó, az egyháznak pedig ugyanazt újólag ajánló, a’ papi meghívó-levélnek 's iskolaügyelői táblázatoknak, mellyek eddig latin nyelven voltak kinyomatva, megmagyarítását ’s kinyomatását elrendelő; az anyakönyveknek 1842. kezdetével, az egyetemes egyházi gyűlés által kiadott táblázati minták szerint csupán magyarul íratását megparancsold; a’ kerületi ’s egyetemes egyházi gyűlések jegyzőkönyveinek , mellyek eddig az azt kívánó esperességek és superintendentiáknak latin fordításban is kiadattak, a’ fordítás megszüntetésével csupán magyarul szerkesztését annak idejében ’s helyén követei által sürgetendőnek ’s hódolva a’ nemzeti közakaratnak, mellyet a’ hazai kormány máris megérteltetni siet, szorgalmazandónak rendelé, hogy főbb iskoláinkban minden tudomány kivált azon tanítók által, kik 1830. óta léptek hivatalaikba, magyarul taníttassék. Hogy pedig saját keblében az iskolatanulókat magyar nyelvtanításra annál inkább serkentse az esperesség, Vidovszky András f. petényi, Kuczelnik József sziráki, Thébusz János szügyi, Micsinay András a. esztergályi, Lehotkay János dobrocsi, Marcsek Pál závodai, Stálniczky András losonczi és Vitalis Pál szinte losonczi iskolatanítókat a’ magyar nyelvtanításban kitüntetett buzgalmakért, csupán e’ czélra 1828. óta gyűjtött alaptőkéje kamatból megjutalmazd. Jamrich János pollári, Putz Henrik kálnai, Groechner Ádám szinobányai, Csipkay József uhorszkai, Ország István agárdi, Kaszner Samu béri, Kovácsik József lelli, Zbell Lajos k. zellei iskolatanítókat szinti ilyen buzgalmakért megdicséré; őszinte akaratát pedig, a’ magyar nyelvterjesztésben azáltal csak elismertnek örömmel látá, hogy Krupecz István dengelegi, Kuszy Mihály N. lami, Blaho Sámuel sámsonházai, Cservenák Károly a. bodonyi, Orlik Mihály n. libercsei, Broszmann János tamásii, Hudácsek János b. gyarmati, Rusznák László málnapataki iskolatanitókat, magyar nyelvtanítás körüli szorgos eljárásukért a’ nógrádi nemzeti intézet jutalomra méltatá. — Illy elörvények után föltehetnie, hogy az úgynevezett pánszláv fondorlatokra is ki nem terjesztette volna figyelmét az esperesség? Hatalmas felekezet által nyomatva, csak szomoritó kilátása lehetne a’ némellyek előtt gyanúba hozatott ág. hitv. testületnek, ha tartania kellene, hogy nehány vakbuzgó tagja botor tetteit az egésznek rovandja föl nélkül ama nemzet, mellyre függesztvék szemei, melly érette is annyi sokat lenni kész. Ezen önállását őrző nemzettel egyesülten, mint annak tagja, az ág. hitű testület is gondosan kívánja őrizni a’ protestantismus világit, melyek nem a’ zsarnokkény hervasztó karjai közt, hanem csak a’ szabadság éltető mezején képesek üdvhozólag diszleni. ’S épen azért, mivel a’ panszlavismusnak, mellyet néhány vakbuzgó egyedünk terjeszteni törekszik, politicáin kívül egyéb értelme ’s ezélzata nem is lehet, helyesen téve az esperesség, hogy a’ főbb iskoláinkban létező tót társaságokat, mint a’ nyelv, mellyen papoknak népoktatáskor most még mellőzhetlenül szólaniok kell, tanulásának szükséges eszközeit fenállhatóknak vélte ugyan, de követei által a’ kerület ’s egyetemes egyházi gyűléseken szorgalmazandónak rendelé, hogy ugyancsak e’ tót társaságok legyenek miknek lenniök kell, homiletikai gyakorlatok, ’s tagjaik népszerű nyelven irt egyházi beszédek bírálásával ’s elmondásával, tanítói felügyelés alatt, foglalkozzanak; más, kivált politikai tárgyú munkácskák írásától, külföldi hasonló társaságokkal, mindennemű összeköttetéstől szigorúan eltiltatva. ’S mivel eléggé fontos ok annak nyomába vezeté az esperességet, hogy némelly több iskolánkban a’ tanítók Roth-Telekianum stipendium elnyerésére többnyire a’ szlávelemekhez szító ifjakat ajánlják, a’ magyar szelleműek körleveleit pedig néha föl sem terjesztik, maga helyén kieszközlendőnek tarjá az esperesség, hogy a’ roth-teleki féle alapítványból csupán magyar szellemű ifjak segittessenek. — Az egyesülés eszméjére a’ visszatérőig, küldöttséget, mellyel a’ losonczi helv. ’s ág. hitv. két iskola egyesítése tárgyában már azelőtt kinevezett, hatáskörében megerősité ’s a’ szükséges alaptökegyűjtés folytatására felhatalmazd az esperesség. Soprony megyének múlt évijük 13án tartatott közgyűlésén Széchenyi István gr. a’ ézek előtt a’ selyemtenyésztés mostani pangó állapotját szokott modorral festegelvén, oda birá az őt figyelemmel kísérőket, hogy ezen iparágat is ápolásra méltónak, ’s egykor a’ szegény adózó népre is legnagyobb haszonnal kamatozandónak elismernék, ’s azonnal több tagból álló választmányt nevezvén ki, annak elnökségével et az olly sok hazai vállalatunk buzgó és szerencsés indítványzóját tisztelők meg. F. évi május 22ig mi történt e’ vállalat kifejlésében, a’ tisztelt közönség előtt kinyomatva áll. Miképen alakult a’ sopronvasi szederegylet máj. 22én, röviden ’s híven előadjuk. Igen számosan jelenvén meg a’ vállalkozók mind a’ két új megyéből (mintegy 136), Czenken és Sopronyban előleg tanakodtak ’s reggeli 10 órára Sopronymegye teremében összegyűltek ’s a’ szokott üdvözlések után Széchenyi István gr. választmányi elnök indítványára ez napi rendkívüli ’s alakitó gyűlésnek elnökéül Erdödy Sándor gr. ur egyhangúlag kikiáltatván, elnöki székét elfoglalta. A’ tárgy fölötti tanácskozásokat Bezerédy Pál tb. ’s másodelnök ur az ideigleni választmány munkálatiról számot adandólag a’ jegyzőkönyv felolvastatásával kezdé meg, mellyből örömmel hallok, hogy az alakulásra eleve kijelentett szükséges pénzmennyiség, sőt annak fölöslege is 12 egymás után köv. évre biztosítva vagyon; vagyis: a’ soprony vasi szeder-egylet felállhat. Erre ismét Széchenyi István em . elnök az egész választmánnyal ideigleni tisztéről leköszönvén 's lelkes szavakban a’ hazának két fő ’s lényeges érdekeit, nemzetiséget ’s alkotványt, kiemelve, lelke hevükében minden jelenlevőt a’ hazához ’s ennek minden lakosira egyiránt kamatozó ügyhöz szellemileg közelebb vonzott: a’ szónak ’s betűnek, mint isten