Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-22 / 23. szám
23. szám. A» Hírnök^^vezések^hivatalos'tudósitások’, honi és külföldi politicai hirek’, mindennemű statisticai adatok’ pénzkeret’, piaczi árak’, dunavizállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köznévei . __ a’ Szásadunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Halasfalvi Orosz József* martins’ 33, 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben , kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bémentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyaroszág és Erdély. Kinevezések: pozsonyi siketnémák’ intézete; Sáros és Bács megyei közgyűlések ; szepesi különféle ; erdélyi múzeum és Kemény grófok’ nagylelkű ajándéka; dunagözd’ajózási társaság’közgyűlésének vége. Ausztria. Bécsi szépművészet Nagybritannia. Felső’s alsóházi ülések. Peel’nagyhatású beszéde. Törökország. A’ szultán által Mehemed Ali elébe terjesztetett feltételek ’s azoknak elfogadása. Kis futár. Gyapjúmosásról; hivatalos levelezés. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A’ rm. magyar kir. udv. Kamara középponti levéltárhivatalánál a’ Hirt Mátyásnak al-levéltárnokká lett kineveztetése által megürült lajstromzó hivatalra Wesinger Károly eddigi bejelentőt, ennek helyébe Csiffáry Vincze írnokot, ennek helyébe viszont Wissnyey Sándor járulnokot, ennek helyébe pedig Szatmáry Ignácz fizetéses gyakornokot, ugyszinte Fejér Dániel bástyaházi kir. sószállitási tutajmestert a’ szigeti sószállító-hivatal’ ellenőrévé mozditá elő; végre a’ nagy-lázi hutász hivatalra ideiglen Platényi János sirokai al-hutászt alkalmazá. — Pozsony, mart. 19. Pozsony’jótékony intézetei közt méltó helyet foglal el a’ siketnémák’ intézete. Itt tegnap tartattak a’ nyilványos vizsgálatok. A’ mennyire örvendünk szivünkből a’ szorgalmas igazgató, tanító és intézetbeli lelkész’ buzgóságán, annyival mélyebb panaszra kell fakadnunk ama parányi részvét felett, mellyet, valamint általában minden jótékony intézetek iránt hazánkban, úgy eziránt is nagy mértékben tapasztalunk. Más országokban az illyetén jótékony intézetekre, mint első szükségességekre, mindenki, szívesen adóz. Tán nálunk is sokan inkább adóznának, mint mellékes ’s csak másod vagy harmad szükségességü intézetekre; értjük a’ nemzeti színházat. Mi e’ honi intézetnek legforróbb baráti és pártolói vagyunk, ’s ha rendeltetésének, czéljának megfelel, nem sajnáljuk az áldozatokat, mellyeket a’ nemzet hozott ’s tán még hozand is. A’ jövő országgyűlés aligha nem fogja tanúsítani sejtésünket. — De ám hazánkban hides összeírás’ szerint 9999 siket néma van,hát vak? — körülbelöl 24 ezer. És intézete. Ne is kérdezzétek uraim; a’ siketnénákét Váczon 45 növendékivel ’s a’ pozsonyit i9el ismeritek: a’ testi vakintézet’ növendékei feljöttek múlt évben Pozsonyba, hogy ássák a’ haza’ atyjai mit tehet a’ vas szorgalom. Láttuk a’ vakolat , sóhajtoztunk, tán sirtunk is — de a’ vizsgálati teremből kiépve megfeledkeztünk. Nem volna e szép ’s korunkhoz dicső ért, ha, ápolva a’ nemzetiséget, művészetet ’stb. hazánkban, nem feledkeznénk meg szerencsétlen polgártársainkról is, ’s olly mézetek’ létrehozásán igyekeznénk, mellyek az egész emberiség dőlt elkerülhetlenek ’s jótékonyoknak elismervék. Tegyük meg az alapot, ha szabad ajánlat utján be nem gyűl, illy adóra mindenki hajlandó lesz. — A’ naponkint érkező gőzösök uj élénkséget öntenek városunkba. Legelső volt a’ Zsófia vasgőzös, melly ma tért vissza Bécsböl ’s holnap Pestre uszand, számos utasokat szállított városunkba. A’ pozsony-nagyszombati vasút körüli új mozgalom mutatkozik. Számos utasok szállhatnak rajta Sz. Györgyre és onnan városunkba. A’ központi vasútról is kedvező hirek kezdenek ismét szárnyalni, sőt, mint halljuk, itt bizonyos alkudozások is vannak folyamban egy ház és szabad tér iánt. — Egy városunkbeli derék hazánkfia dr. Rosenberg Henik, gr. Batthyány Lajos ur házi orvosa ’s több t. társaságok tagja, egy igen érdekes munkát irt: „Elméleti gyakorlati értevezés a’ lengyel fürtről“ (Theoretisch - practische Abhandlung iber den Weichselzop), mellynek következtében a’ párisi Sétété de medical homeopatique öt tiszteletbeli tagsági oklevéllel iszlelte meg. A Sárosból, mart. 8. Midőn az 1840dik évi végnapjaiban, Felséges Urunk ’s atyáskodó Királyunk által, a’ nóta és infamia pöröknek megszüntetése és az elzárt polgártársaink’ szabad lábra bocsáttatása megengedtetett, leghálásb érzelem ragadá el hisjobbágyi keblünket; táplált bennünket még azon hiedelem és teljes remény, hogy kiszakasztalván hazánk a’ theoreticus viták azon mezeiről, annak polgárjai már most szellemi és anyagi jobblét’ emelésére törekedhetendenek,— de fájdalom! helyreállíttatván a’ hon és Fejedelem közti bizalom, most egy uj, a’ nemzet’ kebelében csilámló ingerültség támadt fel, és ezek a’ vegyes házassági viszonyok,mellyek szászosabb veszélyesbek, mint bármelly külső háború, mert itt a’ nemzet önmagában emészti erejét. Tudván és sejdítvén azt, hogy közgyűlésünk folyama hazánk több hírlapjaiban is jelent felvételt, nehogy tehát tanácskozásaink egyoldalulag közöltessenek a’ tisztelt közönséggel, azoknak ha rajzát közhírre bocsátani elhatároztam. — Évnegyedi közgyűlésünk ezúttal nagy érdekű vitatásokkal bővelkedett; legelsöbben is első alispányunk a’ KK. és RRnek azt jelenté, hogy az állítandó ujonezok kivévén 62 szökevényt, mellyeknek elfogatására e’ megye határozatilag szükségesen rendelkezett, tettlegesen általadatiak légyen. Kiemelvén utóbb tisztelt alispányunk e mai gyűlésnek fontosságát, l. l. a’ vegyes házasságokról szóló ’s elöbb megyéktől érkezett körleveleket, ezeket előlegesen felvétetni indítványozá; felszólaltak a’ baloldal’ némelly tagjai, pártolván az 1836ik évben hozott határzatot, hogy t. i. a’ közgyűlés’ első napján, a’ közben tartatott kisebb gyűléseknek jegyzőkönyvei felolvastassanak, de a’ többség’ kijelölése által határzallá jön, miszerint a’ fönebb érintett, minden honpolgárnak keblét közelebbről irdeklő tárgy miatt, a’ kisebb gyűlési jegyzőkönyv’ felolvastásának ez úttali hátralételével, a’ felszólító megyék’ körlevelei közűrré adassanak; a’ mi mégis történvén, egyik az egyházi rend’ tagja nyitá meg fontos előadásával az e’ tárgybani vitatásokat, de a’ huzamos beszédek által teremünk elsetétedvén, csak négy tag adhatta elő véleményét, ’s a’ gyűlés más napra halasztatott. — Gyűlés’ második napján tanácskozásink ismét egész komolysággal folytatattak; azoknak egyenkinti közöltetését mellőzöm. Ezen Viszálkodásoknak, vajha nálunk nem történtek volna, végzetével, a’ vegyes házasság’ tárgyában e’ következendő határoztatok: „Miután e’ megye’ Rendei a’ vallás fogalmából, úgy annak, jelesen pedig a’ római katholika hitnek, ősi alkotmányunkkal egykorú, a’ nemzeti közélet’ hoszu korszakain, hazánk’ minden viszontagságain keresztül mindig híven őrzött, de számos törvényeink által is teljesen biztosított függetlensége’ elvéből arról meg lennének győződve, hogy az egyházi szertartások, következőleg a’ házassági kötéseknek egyházilag rendelt megáldása is, valamint egy részről, egyenesen és kizárólag az anyaszentegyháznak minden időben és az égés világon elismert és gyakorlott hatóságához tartoznak, vagy más részről, a’ nélkül hogy a’ világos törvényhatóság, az egyházinak irányában szorosan megállapittatott határvonalán túl ne haladna, semmi szin alatt a’ világi rendelkezés alá nem vonhatók, ’s ez okból az ország főmért, herczeg prímásának, úgy többi méltóságos püspökjeinek a’ lelkipásztorokhoz, a’ vegyes házasságok’ tárgyában bocsátott körlevelekben foglalt intézeteket a’ fenemlitett tagadhatatlan elvek’ eredményeiül tekintik, ’s annál fogva a’ világi hatóság’ taglalásai alá eshetőnek nem nyilatkoztathatják. Nem lévén sőt nem is lehetvén ezen nézetből az 1791. 26. törvényczikely az egyházi rend’ körlevele által megsértve, mivel az egyházi rendnek épen az érintett törvényen alapulnak rendelkezései, ’s nem látván az említett körlevelekben a’ felszólító nemes Pest, Borsod, Abauj, Vas, Gömör, Mármaros és Zólyom vmegyék körleveleikben felhozott törvényes sértést, sőt épen ezen „Híradások“ során fájdalmas érzéssel vevőn a’ megye’ Rendet, miszerint a’ vegyes házasságok’ iránti rendeletek, a’ katholika anyaszentegyház’ függetlenségének megtámadására a’ kibocsátó — és a’ kibocsáttatásában csak törvények által biztosított jogukkal élt — főpapok elleni vádra — és a’ felsöségnek lelkiösméretük sugallatánál engedelmeskedő lelkészek ellen — egy a’ tárgyra épen nem, sőt inkább múltkori hatalmaskodásra eshető illy törv. t. i. az 1647. 14. czikkben foglalt büntetésre, igy pedig hazánk üdvös csendességben élt polgárai között újabb ingerültségre, az indulatok’ szükségképein felhevülésére és a’ mindinkább terjedő józan haladást tetemesen hátráltató viszálkodásra adott alkalmat; ezen okoknál fogva, valamint minden testvér megyék ebbeli határozata’ tartalmáról tudomás és pártolás végett értesíttetni, egyszersmind a Felsége kegyelmes Urunk mint apostoli király egy alázatos felirat által jobbágyi hódolattal megkérelni rendeltetett, miszerint legmagasb tisztjénél fogva a’ katholika szentegyház lelki szertartásainak elrendelését, illető törvényes függetlenségét, továbbá is leghathatósb királyi utalma alá venni, az egyház főnökök és lelkészek ellen ez okból némelly nemes megyék által rendelt vádakat és büntetéseket kegyelmesen megszüntetni, és igy magas bölcseségével a’ hazának olly igen szükséges lelki nyugalmat visszaszerezni kegyeskedjék.“ — Gyűlésink több napjait részint a’ jegyzőkönyv’ hitelesítése, részint több jeles indítványok húzták ki; a’ legkitűnőbb közt vala azon érdemes Mörzse Szinyey Mihály táblabiró előadása, indítványozván , hogy e’ nemesi fiók pénztárban létező összegből egy fogház’ építessék, melly helyes indítvány lelkes pártolókra talált és határozattá vált. Péchy Ferdinánd: Baja, tavaszelő 6. Az 184. évi II. t. czikk értelmében a’ magyar ezredekhez 38.000 katona-ujonczban tett segedelmi ajánlatból 1830iki népesedéshez képest 1624, ’s igy az egész magyar haza megyéji között legtöbb esvén Bácskára, e’ nagyszámú ifjúság kiállhatása legczélszerűbb intézésére középponti választmány neveztetett ki megyei alispányunk’ elnöklete alatt, melly az országos utasítás alapelvei szerint a’járásonkint fiók-választmányok által történendő összeírás rendjét és módját szabályozza. E’ kimunkált megyei utasítás közgyűlésig is jóvá hagyatott ’s lényegében a’ többi megyéivel megegyez. Ennek következtében a’ megyei nép összeiratására rendelt járásbeli fiók választmányok az általok végbe vitt összeírásokat beküldvén, ezek bővebb átvizsgálására f. évi télutó 17dik napján az ujonczok állítása ügyében kiküldött középponti választmány még nehány üdvös felvilágosítással rendelé el a’sorshúzás megindítását, a’ besorozási kezdetnapot télutó 25ik napjára határozván, melly folyton vasárnapokon is tartatván a’ besorozási ülés mindennapi reggel 8 órától délutáni kettőig tartand. Érdekesek lévén e’ fölvilágosító elvek, ezeket röviden érintendjük: 1) Azok, kik a’ törvény kihirdetése után házasság által szüleiktől elválva, törvényes kötelesség alóli kibúvás czéljából magokat családfőkké tették, olyanoknak ne számíttassanak. 2) Szőnyegre kerülvén azon kérdés: milly korú ifjú vagy gyermek hagyassék ki az összeírásból a’ családfők számbavételekor v úgy az özvegy, ha két fia van, ’s ezek közül egyik a’ katonai időn alul vagy épen csecsemő lévén, ha a’ másik korára nézve sorshúzás alá jegyeztetett, családfőnek tekintessék e? E’ kérdésnél élénk vita támadván, azon módosítás : hány évesnek kell lenni azon fiúnak, ki a’ gazdaság’ föntartására szükségesnek tekintetik? szavazati többséggel az életkor 16 évesre alapíttatott meg. E’ kedvezés azonban egyedül az özvegyekre ’s egyenesen a’ munkára épen tehetlenné vált igen elaggott , csonka vagy béna v. végkép elnyomorult családatyákra terjesztetett. Egyébkint ha akár özvegynek, akár munkára épen lehetetlenné vált családatyának két vagy több, sorshúzásra kötelezett fia van, azonban egyen kívül a’ többi nyomorult vagy nyaralás és szinte ápolásra szorult, illy esetben az alkalmas a’ sorshúzásra kötelezettek’ sorából kihagyandó. 3) Az osztatlan testvérek iránt közgyűlési végzemény gyakorlatilag alkalmazásakor arányhiány, sőt a’ KK. és Adek által nem is szándéklolt kedvezés tűnvén elő, a’ kegyes végzemény úgy magyaráztatott, miután a’ közgyűlési végzés világos értelme az, hogy az egy födél alatt is egy kenyereit levő osztatlan testvérek, ha katonáskodásra alkalmas fiaik vagy unokáik nincsenek, maguk, ha különben életkorukra nézve állítás alól kivéve nincsenek, sorshúzásra köteleztetnek, csupán akkor hagyassanak ki mint családatyák az összeírásból, ha korukra nézve kivétetve lévén, ezenkívül katonáskodásra alkalmas fiaik vagy unokáik vannak. Egyébiránt az összeírási jegyzékekből kitűnvén, hogy némelly fiók-választmány olly esetekben, hol az atyának katonáskodásra alkalmas több fia van, mindeniket össze nem irta, hanem ön belátása szerint ezek közül a’ sorshúzásra egyet szemelt ki, miután a’ közgyűlési végzés e’ pontban ellenkezőleg rendelkezett, ’s úgy intézkedett, hogy valamennyi összeiratván a’ sorshúzáshoz mindnyája járuljon, ’s ha valamennyi kötelező sorsot húzott, akkor a’ kiállításkor a’ legkisebb sorsszámot húzó, ha ujonczságra alkalmas, soroztassék be, a’ többit átugratva, igy minden családból csak egy állítassák; e’ végzet értelmében az összeírások kiigazítandók, a’ kegyes végzés valódi értelme az emberiség ’s adózó nép jobbléte tekintetéből oda magyaráztatván, hogy a’ testvérek közül elsőbben azok állítassanak, kiknek kevesebb vagy épen semmi gyermekeik nincsenek. 5) Ki fejélöli adózástól a’ törvény nem pedig megyei végzés következtében szabad, összeírás alól kivétetik. 6) A’ nemesek ’s egyháziak szolgáinak összeírására nézve a’ törvény e’ részbeni rendelete olly értelemben veendő, hogy nemcsak az ország nemeseinek, hanem mindazoknak szolgái is, kiket a’ törvény e’ nevezet alatt ért, ’s kik az országos segedelmekhez járulni kötelesek, miután őket az eddigi gyakorlat illy állapotban találta, ’s a’ választmány arról eldöntőleg most nem intézkedhetik, az összeírásból kihagyassanak, mindazáltal e’ szabály alól a’ jegyzők, iskolamesterek ’s egyház szolgái kivételnek azért, mivel ezek az 1836ki törvények szerint adózás alá vettetvén, megyei közgyűlési végzés által az előbbi kedvező sorsállapotból kiesteknek ’s a’ nemesi osztályhoz nem tartozottaknak tekintetnek, következőleg ezeknek nemcsak szolgáik, hanem fiaik is az utasítás értelmében számba veendők. 71 Miután a’ nemestelkű curialis helyeken a’ futaki és jankováczi uradalmi telepitvényben, úgy nemes-militicsi közbirtokosságban lakozó nemtelen lakosokra nézve azon kérdés támasztatott: vájjon ezek össze írandók e ’ sőt ezek közül már némellyekben valósággal össze is írattak a’ nemtelenek, ezen kérdés tagadólag intéztetvén el, az összszeirás ezekre ki nem terjesztetett, hol pedig megtörtént, a’ sorshúzástól mentesíttettek. Valamint a’ nemesi szolgáknak, ha uraik házában vagy telkein laknak, gyermekeik is mentesitvék; ellenben ha az e’ féle szolgák bármilly urbér alatti helyen jobbágyi házitelket bírnak, szóval: adózás alá tartozó javaik vannak; ezek fiai, ha egyébiránt törvényileg kivéve nincsenek, sorshúzásra rendelendők. Többnyire, ha a’ községek által felfogadott önkéntesek „helyettesíttettek“ ki nem egészítendik az egész illetvényi számot, akkor az egész számra nézve sorsozzanak az összeirottak, természetesen értődvén, hogy a’ sorsot találók egy része helyett a’ felfogadott helyettesek, ha alkalmasok, a’ középponti választmány által elfogadtatnak. Praedialisták vagy papnemesek mint nem adózók, katona-állitástól szabadok. Kiszolgált vagyis úgynevezett „obsitos“ katonák fiai, mert fejök adó alatt van, összeirandók. Ki maga helyett már egyszer katonát állított, önszemélyére nézve jelenleg a’ katonáskodási kötelességtől mentes , ki 1836 ban katonának állíttatott, ’s csak a’ kitöltött szolgálati idő v. capitulalio után jövend haza, annak katonáskodásra alkalmas egy testvére be nem sorozandó. Állítólagos nemesek, ha adó alatt állak, öszszeiratni rendeltettek; ellenben, kik más megye által hitelesen kiadott nemességükről szóló bizonyítvánnyal ellátvák, az összeírásból kihagyandók. Végre nem érdektelennek véltük a’ járásonkinti ujonczok’ számát fölhozni azon kijelentéssel, hogy középszámítás szerint itt mintegy 250 lélekre jutott egy ujoncz. A’ felsőjárás állítandó 353, zsidósága 4, összesen 357; középjárás: 306, zsidósága 4, összesen 310; alsójárás: 336, zsidósága 4, összesen 340; telecskai járás: 256, zsidósága 3, összesen 259; tiszai járás 354, zsidóság 4, összesen 358; mindössze 1624; ehez adván még a’ három kir. városi illetvényt: Szabadka állít 1943 ujonezot. Az ujonczok állítása ’s besorozása idejének folyama alatt a’ középponti biztosság tagjai közül csak néhányan felváltva működvén, első alispán ur elnöklete alatt a’ fenmaradott órákban másfél százon túl heverő feljebbvitt pör átvizsgálására tavaszelő 20 napjáig tartandó polgári törvényszék hirdettetett. Sebők, Lőcse, tavaszelő 16. Milly babonáshitü a’ köznép, leginkább a’ tót ajkú magurai lakosok, e’ következendő eset tanusítja. Múlt 1840ki évi pünkösdhava kezdetén több szomszéd Galiczia helységeknek lakosi csoportosan és fegyveres kézzel a’ határszélen átkelvén, Szepes megyében fekvő Durgov helységénél a’ malom’ árkában talált, de az anyaszentegyház’ szertartásai szerint eltemetett Petrass Mátyás ugyanazon helységbeli lakosnak holttestét, több Szepes megyei lakosokkal együtt, éjszakának idején, a’ temető helyen áthágván annak kerítését, és abba erőszakosan betörvén, sírjából kiásni akarták, de helyette más halottra akadván, miután többen az örök nyugvás békeséges helyéből kirántott holttest’ fején észrevett kopaszságról reá ismertek, ismét Petrass Mátyásnak sírját feldúlták és végtére ugyanazonsága bebizonyosodván, tulajdon istállóját szétzúzták, ’s annak fáját rakásra tévén, Petrass Mátyásnak holttestét részint káromlás, részint énekszó mellett megégették, ezáltal pedig, bátor előbb a’ helybeli plébános által leszólillaltak, nemcsak esztelen babonaságot elkövettek, midőn tudniilik egy akkori szélvész okát, Petras