Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-12 / 65. szám
vatalnok és szállító befogatott; a’ második per a’ katonai igazgatóságnak a’ benszülöttektéli szénavásárlásait illeti. A gyarmatiak már több év óta keserűen panaszolkodtak ez iránt; sőt egyikük, Bozin úr, illy czimű munkájában: ,,A’ lelkiismeret kiáltása Algírban“, nyilván a’ legocsmányabb elsikkasztásokat fedezé fel ’s többek közt állítja, hogy a’ gyarmatiak kénytelenek három mázsa szénát kettőnek áráért szállítani, melly aztán a’ kormány által három mázsául vétetik át ’s tizedelik meg. A’ hadminister most nyomozást rendelt; a’ tisztviselők egyike Parisban befogadott, kinél 300,000 fr. ’s jegyzőjénél Algírban 200,000 fr. értékű kötelezvények találtattak, mint sajátjai, úgy hogy ezen ember kevés év alatt nehány ezer forinttal olly tömérdek vagyont gyűjtött. — A’ főkormányzónak egy napi parancsa rendeli, hogy minden polgári rendű, ki valamelly katonától vagy hadseregi tisztviselőtől eleségadagokat vagy ezekrel utalványt vásárol vagy magához vesz, 6 napi —két hónapi fogsággal ’s 16 — 200 fr. pénzbírsággal, ismétlés esetében 3 hónapi —2 évi fogsággal ’s 200 — 500 fr. pénzbírsággal büntettetik, ezenkívül pedig köteles leend a’ vásárlói feleségek valódi árát a’ statuspénztárba megtéríteni. Argvellesny megeskettetése, a’királyné gyámnokságára juh 26án történt Madridban a’senatus palotájában. Mind a’ két cortes testület hivatalos volt reá. Minden minister egész pompában volt jelen. A’ palotában szorgalmasan dolgoznak lakásának elkészítésén. Arguelles már 24k én megkapta a’ franczia ügyvivő által az anya királyné protestatioját a’ cortes határozata ellen, de még 26 án nem jön kihirdetve. Madrid, jul. 24. Az özvegy királynéhoz szítóknál boszankodást szült, hogy e’ napnak, mint őfelsége névnapjának megünneplése a’ kormányzó által ellítla fajt. Több lap protestál e’ rendszabály ellen. Némelly költők, mint Garcay Tassara és Diaz, fidvezle versek által ünneplék e’ napot. Az őrség tisztjei— melly testület a’ túlzók által szabadalmazott testületnek csufoltatik, ’s melly ezért is annál határozottabban csatlakozik a’ mérsékelt szellemüekhez — Krisztina királyné névnapját nagy lakomával ünnepük, dán Diego Leon tábornoknak (egyikének azon kevés tábornokok közül, kik mindvégig hívek maradtak az özvegy királynéhoz) elnöksége alatt; lakoma után egész díszruhában a’ játékszínbe menendők. A’ kormányzó nincs minden aggodalom nélkül e’ demonstraltok miatt. A’ Journal d. Débats szomorú rajzolatát adja annak, a’ mi Barcelonában ’s Madridban történik. A’ sereg és lakosság közti ingerültség, valószínüleges kitörés és a’ hadsereg feloszlása, a’ középponti hatalom csaknem egyedüli gyámpontja — ezek a’ kilátások. A’ progressisták ’s túlzók az őrséget a’ királyné anya iránti kódolásról vádolják. A’hadsereg véleményekre ’s pártokra szakasztva, azt képzeli, hogy az őrség nyeri el a’ kincstár legnagyobb részét, ’s e’ testület eltöröltetését saját szegénysége üdveszközeül tekinti. Az őrség e’ vihar közepette, melly őt fenyegeti, eltökéllett rendét ’s előjogait védelmezni. Hat gyalog és négy lovas ezredből áll, viselete ’s fenyítéke által kitűnő, felséges szellemtől ihletett, melly még inkább erősíttetik a’ közveszély tekinteténél. Miután az egész pattantyusság, 's a’ lovasság és sorkatonaság egy harmada véleményében osztozik, a’ seregbeni összeütközés rettenetes volna, minden szenvedélyt felizgatna ’s ingerültségébe a’ lakosságot és a’ várost is bevonná. Krisztina királynénak névnapja az összes őrségi lisztek részéről Leon general elnöksége alatt igen szépen ünnepeltetett meg a’ kormány tilalmának ellenére, a’ mi igen aggasztó. A’ kormányzó maga ment a’ kaszárnyákba ’s minden katonának egy fzaknyi jutalmat szolgáltatott kezéhez. Barcellonába küldé Ayerbe generált Van Halen felváltására, habár az barátja ’s legforróbb párthive. A’ gyári egyesület e’ városban a’ legnagyobb zavarban volt, tömérdek munkás kenyér nélküli, a’ gyámolitási alap csaknem kimerített. A’ J. d. Débats óhajtja, hogy a’ kormánynak ne hiányozzék a’szükséges energia e’ körülmények szembeszállására, de megjegyzi egyszersmind, hogy minden anarchiák közül a’ katonai eredetűek a’ legveszélyesbek főleg férfiakra nézve, kik hatalmukat katonai lázadásra alapiták ’s épen magok kezdék a’ fenyítéket gyöngíteni ’s a’ katonaságot elerkölcstelenitni. Malagából, jüllökéről szóló tudósítások jelentik: „Tegnap reggeli 5 órakor az egész helyőrség a’ szabadság-piaczon vala felállítva. Nem sokára megjelentek ez alhucemasi vétkesek (halálra itélvék az Alhucemasban pártot ütött katonaságból), 40 tengerészkatona ’s egy osztály kórházörség kíséretében, kiknek felvigyázniok kellett, hogy senkivel se jöjenek érintkezésbe, minthogy a’ közönséges vesztegidőt nem állották ki. A’ gonosztevők elszánt bátorsággal mentek a’ halál elébe. Kilenczen közülök az első lövésnél halva rogytak le; a’ tizedik csak vállán találtaték ’s panaszos jajgatásra fakadt; jó ideig tartottamig ez is, második lövés által, leteríttetett. Kivégzés alatt a’ főkapitány ’s fő tisztkara némi távolságra állott ’s a’ kiállított katonaságnak a’ napi parancsot felolvastatá. Oroszország. Sz. Pétervári lapok egy császári rendeletet foglalnak magokban, melly szerint a’ birodalom hitelintézetekbeni bévallás megkönnyebbítésére ’s a’ közlekedési becsjegyek szaporítására 50 ezüst rubellnyi hiteljegyek készíttetnek. Ennek következtében a’ bank felhatalmaztatik 30 millió ezüst rubellt hypothecára kibocsátani. E’ hiteljegyekért a’ bank egész vagyonával jótáll ’s azok ezüstpénzzel egy folyamatnak leendnek. .lun. 16ai császári ukász által a’ bélyeg járandóságok felemeltettek Oroszországban; rendeltetik az ukaszban, hogy ezután minden folyamodások csak bélyegzett papiroson irattathatnak. Jártatlan és elnem fogult méltánylása a’ magyar nemzeti nyelv különösségei és elsőbbségeinek, összehasonlítva más európai nyelvekkel. (Dr. Rumy Károly esztergomi professortól.) (Folytatás.) 7) A’viszonyossági szavakat a’ magyarok nem előragok, hanem utóragok által fejezik ki, mellyek a’ főnevekhez ragasztalnak, p. o. a’ házba, a’ házban, házon, háznál ’stb. A’ magyar viszonyossági szavak, mellyek személyes tulajdonítást felvenni képesek, a’ főnevek tulajdonságát is felveszik, ’s ekkor a’ birtoknévmásokat veszik föl utóragokul, p. o. bennem, benned, benne; hozzám,hozzád, hozzá ; nálam, nálad, nála; rajtam, rajtad, rajta ’stb. 8) Az igék gyöke a’ magyar nyelvben, mint a’ keleti nyelvekben, a’harmadik személy, p. o. lát, szeret, olvas. A' magyarok a’ cselekvő igéknél két hajtogatási móddal birnak, határozatlan és határozattal, p. o. adok (ich gebe etwas), adom (ich gebe es, oder dieses, nämlich einen bestimmten Gegenstand). A’ cselekvő igéknek illyetén kettős hajtogatása a’ nyugati nyelvek egyikében sem fordul elő. A határozott hajtogatás formában t. i., mint a’ magyar ragokban, a’ tulajdonító névmások végződései m, d, a vagy i ’stb. meg vannak a’ kemény vagy lágy szavak összhangzásával, p. o. látom, látod, látja, látjuk, látjátok, látják, nézem, nézed, nézi, nézzük, nézitek, nézik. — Valamit a’ főszavak hajtogatásánál mindig a’ k jelöli a’ többes számot, úgy van ez az igéknél is ’s pedig minden módokban ’s időkben, az infinitivust kivéve, hol a’többesszám nem különbözik az egyestől. A’ középigék közül némellyek a’ cselekvő igék formájára hajtogattalak, ’s pedig mind határozottan, mind határozatlanul, mások pedig a’ szenvedő igék formájára, p. o. úszom. A’ szenvedő ige a’ cselekvőből képeztetik at, et, vagy tat, tét, ragok által. At, et ragasztatik az egy szótagu igékhez, ha mássalhangzóval végződnek, tat, tét a többesszámu és egy magányhangzóval végződőkhez, p. o. vár, váratom, ver, veretem, olvas, olvastatom, keres, kerestetem, ’stb. Ezen valídi szenvedő igéktől jól megkülönböztetendők a’ cselekvő gyökszavaiból, ód, cd képzőszótag által képzett nem valódi szenvedő igék, mellyek vagy azt mutatják, hogy a’ cselekvés a’ szenvedő alapozóban támad ’s a’ szenvedő alapszóra maga visszatér ’s így tulajdonkép viszonyos és visszaható igék, p. o. megcsalódom, megcsalódol, megcsalódik a’ megcsalóból; vagy azt jelentik, hogy a’ cselekvő vagy szenvedő tárgy ismeretlen, p. o. mondódni. E’ kétféle szenvedő igék közt csaknem ollyan különbség van, mint a’ cselekvő igék határozott és határozatlan formája közt. *) A’ magyar igéknek ege *) A’ múlt század utolsó tizedében ’s mostani elején a’ debreczeni tudósok az ódni, üdíti formát törekedtek minden szenvedő igékben luisz Törökország. A’ török határról, jul. 28. Ma egy sürgöny sietett át a’ határon Galaczból, azon tudósitással, hogy 24-kén Brailában a’ török hatóságok ellen keresztény lázadás tört ki, melly olly rémüléssel töltött el mindenkit, hogy gyors segítség végett a’ szomszéd hasaságok felszólittattak ’s a’ Dunán általi közlekedési hid azonnal kiszedetett. Mintegy 600 bolgár fogoly, kik ott letartóztatva veszteglettek, a’ mondott napon (jul. 24.) reggel fegyveres kézzel kívánták, hogy haza bocsáttassanak. Lecsillapítások nem sikerült azon ígérettel, hogy a’ hazatérési engedelem néhány nap múlva megérkezend Konstantinápolyból. Az összecsődülés mindegyre növekedék ’s a’ veszély olly fenyegető lett, hogy végre kénytelenségböl az engedelem nekik megadatott. Ekkor a’ bolgárok nyilatkoztaták, hogy ez engedelemre épen nincs szükségük, egyébiránt talán nehány nap múlva távozni fognak a’ városból; elmenés helyett tömegüket szerkeszteni kezdék ’s nyilván ellenséges hadi állást vettek. Mig a’ szomszéd basaságokból segítség nem érkezik, addig alig lehetséges a’ lázadókat rendre bírni. K Is Futár szén különös osztályát képezik a’ tehetséges igék (verba facultativa vagy potentialia), mellyek a’ határozatlan formában a’ gyökszóhoz kapcsolt hatok, hetek szótag által képeztetnek, a’ határozott formában pedig hatom, hetem által,p. o. adhatok, adhatom, vehetek,vehetem; és a’ parancsoló igék, mellyek a’ gyökszó és a’ végzés közé szart at, et, vagy tat, tét szótag által képeztetnek (at, et ragot kapnak az egyszótagu igék, mellyek mássalhangzóval végződnek, tat, tét ragot pedig azon egyszótaguk, mellyek magányhangzóval végződnek ’s minden többszótaguk, mind a’ szenvedő igék képeztetésénél) p. o. iratok, iratom, kerestetek, kerestetem.*) — Különös szabályokba, mellyek az igehajtogatás körül megtartandók, most nem bocsátkozhatom , ez a’ magyar nyelvtanhoz tartozik. Itt csak azt jegyzem meg, hogy a’ végbetü a’ magyar igéknél jele a’ múlt időnek, p. o. tanult, járt, várt, ’s hogy ezen előtt jóhangzás miatt o és e magányhangzó gyakran betétetik, a’ kiejtés keménységét lágyítandó, p. o. látott, látt helyett, nézett nézet helyett. — Szabálytalan ige (verba anomala, irregularia) sokkal kevesebb van a’ magyar nyelvben, ’s hajtogatásai kevesbbé bonyolítottabbak, mint a’ nyugati nyelvekben, p. o. a’ németben vagy francziában. — A’ magyar nyelv igen gazdag származtatott és összetett igékben. A’ magyar igék származtatnak utóragok által, mellyek vagy a’ főnevekhez ragasztatnak (p. o. útból utazni, virágból virágozni), vagy a’ melléknevekből (ít képző szótag által, p. o. fejérből fejérit, nagyból nagyit, jobb-ból jobbít; vagy adni, odni, edni és ülni végzés által, mellyel közép szavak képeztetnek, mellyek többnyire kezdők, p. o. fejérből fejérednii, melegből melegedni), vagy a’ gyökszavakból származtatnak részint az utolsó mássalhangzók változtatása részint utóragok által, p. o. szárad-ból szárászt, fárad-ból fáraszt, ’stb. Az összetett magyar igék többnyire melléknevek által képeztetnek, mellyek előragokat használtatnak, p. o. bemenni, általadni, megfogni. Legtöbbnyire meg raggal kapcsoltatnak össze az igék, mellyek a’ cselekvésnek a’ tárgyra nagyobb kiterjesztését jelentik, p. o. meglátni, megázni; majd az értelem megerősítésére szolgálnak, p. o. meggondolni; majd a’ dolognak bevégzését várni, ’s a’ valódi szenvedő formát tatni, tenni egészen kiküszöbölni (különösen azért, hogy a’ parancsoló és létető (mandativa et factitiva) igékkeli összezavarás kikerültessék, minthogy azok is hasonlag e’ szótagok által képeztetnek); minthogy azonban ezen ódni, ódni vég-zetű visszahatólag szenvedő igék ,jelentése lényegileg különbözik a’ tatni, tenni végzetűektől, nem szabad őket összezavarni. Ezen hibát, most már nem igen könnyen teszik a’ magyar írók, csak a’ reformatus templomokban hallani még néha illy szóbotlásokat, vén predicá-íorok szájából. N—y- i **) A’ magyar nyelvben ezen felül még a’ gyökigékből utóragok által képeztetnek: 1) Ismétlő, gyakorló, folytató és tartó igék, po. adni-ból adogatni, mondámból mondogatni (mint például dictitare dicere-ből) irm-ból írogatni iseriptitatere), látni—ból látogatni (visitare), beszélni— hol beszélgetni. 2) Visszaható igék , p. o. gondolniból gondolkozni, ertenibol értekezni, vetniból vetkezni ’stb. , It—v. bélyegzik, p. o. megállni, meghűlni. — A’ magyaroknak nincs saját segédigéjök e’ szóra haben (habere, avoir), hanem ezt van vagy vagyon igével fejezik ki és a’ főnévhez csatolt rag által p. o. van apám, van apád ’stb. és többesszámban vannak által, p. o. vannak ruháim. A’ deákban gyakran szokás a’ „haberet“-t est és sunt által kifejezni, de a’ személy dativusát kell akkor hozzácsatolni p. o. est mihi pater, sunt mihi vestes, est illi uxor, de a’ magyarban a’ dativus pleonasmus volna, minthogy a’ névmás a’ ragban előfordul. A’ van vagy vagyon pedig egészen elmarad ha annyit tesz mint a’ német sem és a’ subjectum és praedicatum közt van p. o. az idő szép, egy élő fa még nem erdő ’stb. Van, ha annyit tesz mint sem, csak bizonyító formában alkalmazható. Non est és non habeo a’ magyarban nincs és a’ többesszámban nincsenek által fejeztetik ki, p. o. nincs szolgám ’stb. (Folytatása következik.) Isak- és Széli Amerika. Uj- York, jul. 16. A’ congressus, folyvást a’ pénzügyekkel foglalkozik. A’12 millió dollárnyi statuskölcsön iránti törvényjavaslat sietve tárgyaltatott, mivel a’ statuspénztár állapotja annak gyors elfogadását kívánja. A’ hosszú ’s unalmas szónoklatok korlátolása végett a’ congressus határozá, hogy ezentúl egy követnek sem leend szabad egy óránál tovább beszélni. Az M’ Leed ügye is újra szőnyegre hozatott ’s tanácskozás alá vétetett; az uj-yorki fö törvényszék már kimondá ítéletét, t. i. az elbocsátásért folyamodást félrevető ’s az ügyet rendes perútra utasítja; az angol követ be akarja várni e’ per’ lefolyását, mellyel azonban sürgetés végét minél előbb kívánja látni; addig tehát útlevele kérését elhalasztja. M’ lood kedvetlen ügyéhez megint uj határviszálkodás járul; t. i. Új-Hampshire status képviselőházában illető különös választmánya a’ szomszéd Maine status törvényhozótestülete határozataihoz képest inditványozá, mondassék ki a’ ház által végzésileg, hogy Maine statusnak legigazságosabb jogövetelései vannak az éjszak-keleti vitás határbirtok iránt, 's bármilly igen sajnálatos lenne is a’ régi angol anyaországgal összeütközés, mégis, ha jóságos eszközök Maine statust jogához nem segíthetik, a’ becsületes háború elébe teendő a’ becsületnélkűli békének, ’s Uj-Hampshire status minden eszközeit és segéd forrásait a’ szövetséges statusok főkormánya rendelkezése alá bocsátja. Buenos-Ayresből máj. 15kéig terjedő tudósítások szerint Buenos-Ayres és Montevideo statusok csatára készültek a’ La Plata folyó birtoka felett; mind a’ két status hajókat vásárlóit éjszakamerikai polgároktól, ágyukkal és katonákkal rakván meg azokat. Brown admiral máj. 11 kén öt hadihajóval vitorlázott Montevideo ellen. Pénzkelet. Bécs , augustus 9. A’ status-kötelezvények* közép ára volt 5 peres p. p....................1057g 4 r)zi/ r~ n n s r~ ^ n » .... v 4 / 4 Q T‚n kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ .... 658'/R „ 1839. n 250 „ .... „ .... 262W, „ 1839. „ 50 527, Bécsi statusbank-kötelezvény 2'12 pet..............................................C31/, Bank-részvények darabondnt.....................................................1505 Gabonaár. (Rozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kakor. Pozsony, aug. 10............ 110—126 72—85 60—68 50—60 80 Bécs, aug. 7................. 160—190 92—100 85—92 72—85 105—110 N.Szombat, aug. 6. . . 100—120 75—80 60—65 50 52 68—78 Mosony, aug. 4.............. 100—145 72—85 60—68 45—60 65 —72 Beszterczeb., aug. 2. . . 105—126 85—92 70—80 40—50 84—96 Pest, aug. 6. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs, Árpa, Zabkakor. 95—118 70—75 56—62 45 48 70—72 Dunavizállás augustus l-kén: 4' 3" Galamb-posta. Erba Odescalchi marquisnő f. h. 5kén lépett fel legelőször mint Norma a’ pesti színpadon, a’ már általunk közlött jótékony czélra. A’ pesti lapok telvék magasztalásokkal gyönyörű hangja mesteri előadása és játéka felől. Ez első előadás 3000 v forintot jövedelmezett. Megjelent már Prelik István német röpirata: „Pillantás Magyarország állapotjára a’ magyar nyelv szempontjából“, mellyből Századunk 52. és 53. számaiban kivonatokat közlénk,’s mellyek olly kedvesen fogadtattak. Figyelmeztetjük e’ derék kis munkára a’ t. közönséget. A’ bazini bányákban, mondják jelenleg igen gazdag aranyerekre akadtak, így tehát reményök lehet azoknak, kik több év óta pénzeiket e’ kukszákba temették, hogy most ki leend pótolva veszteségűk. Tivadar. Honi művészet. A’ szorgalmas Vágner József mindenképen igyekszik koronkint meglepni a’ közönséget. Már több kedves műveket mutattunk be, mellyek vállalkozási szelleme által láttak napvilágot, illyenek voltak a’ Fens, Nádor, Kölcsey arczképei ’s több honi tájképek ’stb. Legközelebb ismét megjelent nála több arczkép, mind jól találva, a’ jellem tökéletes felfogásával. Az érintett képek Fáy Andrást, Kossuth Lajost, Hild Józsefet, építészünket ’s a’ kis Filtsch Károlyt az erdélyi hegedű virtuózot ábrázolják,’s mindnyájan az olly szép hírre kapott Eybl által festvék. A’ kőmetszet mindegyiken szép tiszta. A’ két első ára dhinai papiroson 1 fr. 36 kr. fejéren 1 fr. 20 kr., a’ másik kettője 1 fr. 20 és 1 fr. p. p. Figyelmeztetjük olvasóinkat e’ művekre. Pesten a’kiadónál, Pozsonyban Streibig szépműárusnál kaphatók a’ Ventur utczában. L.