Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-12 / 65. szám

vatalnok és szállító befogatott; a’ második per a’ katonai igaz­gatóságnak a’ benszülöttektéli szénavásárlásait illeti. A­ gyarma­tiak már több év óta keserűen panaszolkodtak ez iránt; sőt egyikük, Bozin úr, illy czimű munkájában: ,,A’ lelkiismeret ki­áltása Algírban“, nyilván a’ legocsmányabb elsikkasztásokat fedezé fel ’s többek közt állítja, hogy a’ gyarmatiak kénytelenek három mázsa szénát kettőnek áráért szállítani, melly aztán a’ kormány által három mázsául vétetik át ’s tizedelik meg. A’ hadminister most nyomozást rendelt; a’ tisztviselők egyike Parisban befoga­dott, kinél 300,000 fr. ’s jegyzőjénél Algírban 200,000 fr. érté­kű kötelezvények találtattak, mint sajátjai, úgy hogy ezen ember kevés év alatt nehány ezer forinttal olly tömérdek vagyont gyűj­tött. — A’ főkormányzónak egy napi parancsa rendeli, hogy minden polgári rendű, ki valamelly katonától vagy hadseregi tisztviselőtől eleségadagokat vagy ezekrel utalványt vásárol vagy magához vesz, 6 napi —két hónapi fogsággal ’s 16 — 200 fr. pénzbírsággal, ismétlés esetében 3 hónapi —2 évi fogsággal ’s 200 — 500 fr. pénzbírsággal bü­ntettetik, ezenkívül pedig köteles leend a’ vásárlói f­eleségek valódi árát a’ statuspénztárba meg­téríteni. Argvellesny megeskettetése, a’királyné gyámnokságára juh 26án történt Madridban a’senatus palotájában. Mind a’ két cortes testület hivatalos volt reá. Minden minister egész pompában volt jelen. A’ palotában szorgalmasan dolgoznak lakásának elkészíté­sén. Arguelles már 24k én megkapta a’ franczia ügyvivő által az anya királyné protestatioját a’ cortes határozata ellen, de még 26 án nem jön kihirdetve. Madrid, jul. 24. Az özvegy királynéhoz szítóknál boszan­­kodást szült, hogy e’ napnak, mint őfelsége névnapjának megün­neplése a’ kormányzó által ellítla fajt. Több lap protestál e’ rend­szabály ellen. N­émelly költők, mint Garc­ay Tassara és Diaz, fidvezle versek által ünneplék e’ napot. Az őrség tisztjei— melly testület a’ túlzók által szabadalmazott testületnek csufoltatik, ’s melly ezért is annál határozottabban csatlakozik a’ mérsékelt szellemüekhez — Krisztina királyné névnapját nagy lakomával ünnepük, dán Diego Leon tábornoknak (egyikének azon kevés tábornokok közül, kik mindvégig hívek maradtak az özvegy ki­rálynéhoz) elnöksége alatt; lakoma után egész díszruhában a’ játékszínbe menendők. A’ kormányzó nincs minden aggodalom nélkül e’ demonstraltok miatt. A’ Journal d. Débats szomorú rajzolatát adja annak, a’ mi Barcelonában ’s Madridban történik. A’ sereg és lakosság közti ingerültség, valószínüleges kitörés és a’ hadsereg feloszlása, a’ kö­zépponti hatalom csaknem egyedüli gyámpontja — ezek a’ ki­látások. A’ progressisták ’s túlzók az őrséget a’ királyné anya iránti kódolásról vádolják. A’hadsereg véleményekre ’s pártok­ra szakasztva, azt képzeli, hogy az őrség nyeri el a’ kincstár legnagyobb részét, ’s e’ testület eltöröltetését saját szegénysége ü­dveszközeül tekinti. Az őrség e’ vihar közepette, melly őt fe­nyegeti, eltökéllett rendét ’s előjogait védelmezni. Hat gyalog és négy lovas ezredből áll, viselete ’s fenyítéke által kitűnő, felséges szellemtől ihletett, melly még inkább erősíttetik a’ közveszély te­kinteténél. Miután az egész pattantyusság, 's a’ lovasság és sor­katonaság egy harmada véleményében osztozik, a’ seregbeni összeütközés rettenetes volna, minden szenvedélyt felizgatna ’s ingerültségébe a’ lakosságot és a’ várost is bevonná. Krisztina ki­rálynénak névnapja az összes őrségi lisztek részéről Leon general elnöksége alatt igen szépen ünnepeltetett meg a’ kormány tilal­mának ellenére, a’ mi igen aggasztó. A’ kormányzó maga ment a’ kaszárnyákba ’s minden katonának egy fzaknyi jutalmat szol­gáltatott kezéhez. Barcellonába küldé Ayerbe generált Van Halen felváltására, habár az barátja ’s legforróbb párthive. A’ gyá­ri egyesület e’ városban a’ legnagyobb zavarban volt, tömérdek munkás kenyér nélküli, a’ gyámolitási alap csaknem kimerített. A’ J. d. Débats óhajtja, hogy a’ kormánynak ne hiányozzék a’szük­séges energia e’ körülmények szembeszállására, de megjegyzi egyszersmind, hogy minden anarchiák közül a’ katonai erede­tűek a’ legveszélyesbek főleg férfiakra nézve, kik hatalmukat ka­tonai lázadásra alapiták ’s épen magok kezdék a’ fenyítéket gyön­gíteni ’s a’ katonaságot elerkölcstelenitni. Malagából, jül­­lökéről szóló tudósítások jelentik: „Teg­nap reggeli 5 órakor az egész helyőrség a’ szabadság-piaczon vala felállítva. Nem sokára megjelentek ez alhucemasi vétkesek (halálra itélvék az Alhucemasban pártot ütött katonaságból), 40 tengerészkatona ’s egy osztály kórházörség kíséretében, kiknek felvigyázniok kellett, hogy senkivel se jöjenek érintkezésbe, minthogy a’ közönséges vesztegidőt nem állották ki. A’ gonosz­tevők elszánt bátorsággal mentek a’ halál elébe. Kilenczen kö­zülök az első lövésnél halva rogytak le; a’ tizedik csak vállán találtaték ’s panaszos jajgatásra fakadt; jó ideig tartottamig ez is, második lövés által, leteríttetett. Kivégzés alatt a’ főkapitány ’s fő tisztkara némi távolságra állott ’s a’ kiállított katonaságnak a’ napi parancsot felolvastatá. Oroszország. Sz. Pétervári lapok egy császári rendeletet foglalnak magok­ban, melly szerint a’ birodalom hitelintézetekbeni bévallás meg­könnyebbítésére ’s a’ közlekedési becsjegyek szaporítására 50 ezüst rubellnyi hiteljegyek készíttetnek. Ennek következtében a’ bank felhatalmaztatik 30 millió ezüst rubellt hypothecára kibo­csátani. E’ hiteljegyekért a’ bank egész vagyonával jótáll ’s azok ezüstpénzzel egy folyamatnak leendnek. .lun. 16ai császári ukász által a’ bélyeg járandóságok fele­meltettek Oroszországban; rendeltetik az ukaszban, hogy ezután minden folyamodások csak bélyegzett papiroson irattathatnak. Jártatlan és elnem fogult méltánylása a’ magyar nemzeti nyelv különösségei­ és elsőbbségeinek, összehasonlítva más európai nyelvekkel. (Dr. Rumy Károly esztergomi professortól.) (Folytatás.) 7) A’viszonyossági szavakat a’ magyarok nem előra­­gok, hanem utóragok által fejezik ki, mellyek a’ főnevekhez ragasz­talnak, p. o. a’ házba, a’ házban, házon, háznál ’stb. A’ magyar vi­szonyossági szavak, mellyek személyes tulajdonítást felvenni képesek, a’ főnevek tulajdonságát is felveszik, ’s ekkor a’ birtoknévmásokat veszik föl utóragokul, p. o. bennem, benned, benne; hozzám,hozzád, hozzá ; nálam, nálad, nála; rajtam, rajtad, rajta ’stb. 8) Az igék gyöke a’ magyar nyelvben, mint a’ keleti nyelvek­ben, a’harmadik személy, p. o. lát, szeret, olvas. A' magyarok a’ cselekvő igéknél két hajtogatási móddal birnak, határozatlan­ és ha­tározattal, p. o. adok (ich gebe etwas), adom (ich gebe es, oder die­ses, nämlich einen bestimmten Gegenstand). A’ cselekvő igéknek illyetén kettős hajtogatása a’ nyugati nyelvek egyikében sem fordul elő. A határozott hajtogatás­ formában t. i., mint a’ magyar ragok­ban, a’ tulajdonító névmások végződései m, d, a vagy i ’stb. meg van­nak a’ kemény vagy lágy szavak összhangzásával, p. o. látom, látod, látja, látjuk, látjátok, látják, nézem, nézed, nézi, nézzük, nézitek, né­zik. — Valamit a’ főszavak hajtogatásánál mindig a’ k jelöli a’ többes számot, úgy van ez az igéknél is ’s pedig minden módokban ’s idők­ben, az infinitivust kivéve, hol a’többesszám nem különbözik az egyes­től. A’ középigék közül némellyek a’ cselekvő igék formájára hajto­gattalak, ’s pedig mind határozottan, mind határozatlanul, mások pe­dig a’ szenvedő igék formájára, p. o. úszom. A’ szenvedő ige a’ cselekvőből képeztetik at, et, vagy tat, tét, ragok által. At, et ragasz­­tatik az egy szótagu igékhez, ha mássalhangzóval végződnek, tat, tét a többesszámu és egy magányhangzóval végződőkhez, p. o. vár, vá­ratom, ver, veretem, olvas, olvastatom, keres, kerestetem, ’stb. Ezen valídi szenvedő igéktől jól megkülönböztetendők a’ cselekvő gyök­szavaiból, ód, cd képzőszótag által képzett nem­ valódi szenvedő igék, mellyek vagy azt mutatják, hogy a’ cselekvés a’ szenvedő alap­ozóban támad ’s a’ szenvedő alapszóra maga visszatér ’s így tulajdon­kép viszonyos és visszaható igék, p. o. megcsalódom, megcsalódol, megcsalódik a’ megcsalóból; vagy azt jelentik, hogy a’ cselekvő vagy szenvedő tárgy ismeretlen, p. o. mondódni. E’ kétféle szenvedő igék közt csaknem ollyan különbség van, mint a’ cselekvő igék ha­tározott és határozatlan formája közt. *) A’ magyar igéknek ege­ *) A’ múlt század utolsó tizedében ’s mostani elején a’ debreczeni tudó­sok az ódni, üdíti formát törekedtek minden szenvedő igékben luisz­ Törökország. A’ török határról, jul. 28. Ma egy sürgöny sietett át a’ határon Galaczból, azon tudósitással, hogy 24-kén Brailában a’ török hatóságok ellen keresztény lázadás tört ki, melly olly ré­müléssel töltött el mindenkit, hogy gyors segítség végett a’ szom­széd hasaságok felszólittattak ’s a’ Dunán általi közlekedési hid azonnal kiszedetett. Mintegy 600 bolgár fogoly, kik ott letartóz­tatva veszteglettek, a’ mondott napon (jul. 24.) reggel fegyveres kézzel kívánták, hogy haza bocsáttassanak. Lecsillapítások nem sikerült azon ígérettel, hogy a’ hazatérési engedelem néhány nap múlva megérkezend Konstantinápolyból. Az összecsődülés mind­egyre növekedék ’s a’ veszély olly fenyegető lett, hogy végre kénytelenségböl az engedelem nekik megadatott. Ekkor a’ bol­gárok nyilatkoztaták, hogy ez engedelemre épen nincs szükségük, egyébiránt talán nehány nap múlva távozni fognak a’ városból; elmenés helyett tömegüket szerkeszteni kezdék ’s nyilván ellen­séges hadi állást vettek. Mig a’ szomszéd basaságokból segítség nem érkezik, addig alig lehetséges a’ lázadókat rendre bírni. K I­s Futár­­ szén különös osztályát képezik a’ tehetséges igék (verba facultativa vagy potentialia), mellyek a’ határozatlan formában a’ gyökszóhoz kapcsolt hatok, hetek szótag által képeztetnek, a’ határozott formában pedig hatom, hetem által,p. o. adhatok, adhatom, vehetek,vehetem; és a’ parancsoló igék, mellyek a’ gyökszó és a’ végzés közé szart at, et, vagy tat, tét szótag által képeztetnek (at, et ragot kapnak az egy­­szótagu igék, mellyek mássalhangzóval végződnek, tat, tét ragot pedig azon egyszótaguk, mellyek magányhangzóval végződnek ’s minden többszótaguk, mind a’ szenvedő igék képeztetésénél) p. o. ira­tok, iratom, kerestetek, kerestetem.*) — Különös szabályokba, mellyek az igehajtogatás körül megtartandók, most nem bocsátkozha­tom , ez a’ magyar nyelvtanhoz tartozik. Itt csak azt jegyzem meg, hogy a’­­ végbetü a’ magyar igéknél jele a’ múlt időnek, p. o. tanult, járt, várt, ’s hogy ezen­­ előtt jóhangzás miatt o és e magányhangzó gyakran betétetik, a’ kiejtés keménységét lágyítandó, p. o. látott, látt helyett, nézett nézet helyett. — Szabálytalan ige (verba anomala, ir­­regularia) sokkal kevesebb van a’ magyar nyelvben, ’s hajtogatásai kevesbbé bonyolítottabbak, mint a’ nyugati nyelvekben, p. o. a’ né­metben vagy francziában. — A’ magyar nyelv igen gazdag származ­tatott és összetett igékben. A’ magyar igék származtatnak utóragok által, mellyek vagy a’ főnevekhez ragasztatnak (p. o. útból utazni, virágból virágozni), vagy a’ melléknevekből (ít képző szótag által, p. o. fejérből fejérit, nagyból nagyit, jobb-ból jobbít; vagy adni, odni, edni és ülni végzés által, mellyel közép szavak képeztetnek, mellyek többnyire kezdők, p. o. fejérből fejérednii, meleg­ből mele­gedni), vagy a’ gyökszavakból származtatnak részint az utolsó más­salhangzók változtatása részint utóragok által, p. o. szárad-ból szá­rászt, fárad-ból fáraszt, ’stb. Az összetett magyar igék többnyire melléknevek által képeztetnek, mellyek előragokat használtatnak, p. o. bemenni, általadni, megfogni. Legtöbbnyire meg raggal kapcsoltatnak össze az igék, mellyek a’ cselekvésnek a’ tárgyra nagyobb kiter­jesztését jelentik, p. o. meglátni, megázni; majd az értelem megerősí­tésére szolgálnak, p. o. meggondolni; majd a’ dolognak bevégzését várni, ’s a’ valódi szenvedő formát tatni, tenni egészen kiküszöbölni (különösen azért, hogy a’ parancsoló és létető (mandativa et factiti­­va) igékkeli összezavarás kikerültessék, minthogy azok is hasonlag e’ szótagok által képeztetnek); minthogy azonban ezen ódni, ódni vég-­­­zetű­ visszahatólag szenvedő igék ,jelentése lényegileg különbözik a’­­ tatni, tenni végzetűektől, nem szabad őket összezavarni. Ezen hibát, most már nem igen könnyen teszik a’ magyar írók, csak a’ reforma­­­­tus templomokban hallani még néha illy szóbotlásokat, vén predicá-­í­­orok szájából. N­—y- i **) A’ magyar nyelvben ezen felül még a’ gyökigékből utóragok által ké­­­­peztetnek: 1) Ismétlő, gyakorló, folytató és tartó igék, p­­o. adni-ból adogatni, mondámból mondogatni (mint például dictitare dicere-ből) irm-ból írogatni iseriptitatere), látni—ból látogatni (visitare), beszélni— hol beszélgetni. 2) Visszaható igék , p. o. gondolni­ból gondolkozni,­ ertenibol értekezni, vetniból vetkezni ’stb. , It—v. bélyegzik, p. o. megállni, meghűlni. — A’ magyaroknak nincs saját segédigéjök e’ szóra haben (habere, avoir), hanem ezt van vagy vagyon igével fejezik ki és a’ főnévhez csatolt rag által p. o. van apám, van apád ’stb. és többesszámban vannak által, p. o. vannak ruháim. A’ deákban gyakran szokás a’ „haberet“-t est és sunt által kifejezni, de a’ személy dativusát kell akkor hozzácsatolni p. o. est mihi pater, sunt mihi vestes, est illi uxor, de a’ magyarban a’ dati­­vus pleonasmus volna, minthogy a’ névmás a’ ragban előfordul. A’ van vagy vagyon pedig egészen elmarad ha annyit tesz mint a’ né­met sem­ és a’ subjectum és praedicatum közt van p. o. az idő szép, egy élő fa még nem erdő ’stb. Van, ha annyit tesz mint sem­, csak bi­zonyító formában alkalmazható. Non est és non habeo a’ magyar­ban nincs és a’ többesszámban nincsenek által fejeztetik ki, p. o. nincs szolgám ’stb. (Folytatása következik.) I­­s­ak­- és Széli Amerika. Uj- York, jul. 16. A’ congressus, folyvást a’ pénzügyek­kel foglalkozik. A’12 millió dollárnyi statuskölcsön­ iránti törvény­javaslat sietve tárgyaltatott, mivel a’ statuspénztár állapotja annak gyors elfogadását kívánja. A’ hosszú ’s unalmas szónok­latok korlátolása végett a’ congressus határozá, hogy ezentúl egy követnek sem leend szabad egy óránál tovább beszélni. Az M’ Leed ügye is újra szőnyegre hozatott ’s tanácskozás alá vétetett; az uj-yorki fö törvényszék már kimondá ítéletét, t. i. az elbo­csátásért folyamodást félrevető ’s az ügyet rendes perútra utasít­ja; az angol követ be akarja várni e’ per’ lefolyását, mellyel a­­zonban sürget­és végét minél előbb kívánja látni; addig tehát útlevele kérését elhalasztja. M’ lood kedvetlen ügyéhez megint uj határviszálkodás járul; t. i. Új-Hampshire status képviselő­házában illető különös választmánya a’ szomszéd Maine sta­tus tör­vényhozótestülete határozataihoz képest inditványozá, mon­­dassék ki a’ ház által végzésileg, hogy Maine statusnak legigaz­ságosabb jogövetelései vannak az éjszak-keleti vitás határbirtok iránt, 's bármilly igen sajnálatos lenne is a’ régi angol anyaország­gal­ összeütközés, mégis, ha jóságos eszközök Maine statust jogához nem segíthetik, a’ becsületes háború elébe teendő a’ becsületnélkű­li békének, ’s Uj-Hampshire status minden eszkö­zeit és segéd forrásait a’ szövetséges statusok főkormánya rendel­kezése alá bocsátja. Buenos-Ayresből máj. 15kéig terjedő tudósítások szerint Buenos-Ayres és Montevideo statusok csatára készültek a’ La­ Plata folyó birtoka felett; mind a’ két status hajókat vá­sárlóit éjszakamerikai polgároktól, ágyukkal és katonákkal rak­ván meg azokat. Brown admiral máj. 11 kén öt hadihajóval vi­torlázott Montevideo ellen. Pénzkelet. Bécs , augustus 9. A’ status-kötelezvények* közép ára volt 5 peres p. p....................1057g 4 r)zi/ r~ n n s r~ ^ n » .... v 4 / 4 Q T‚­n kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ .... 658'/R „ 1839. n 250 „ .... „ .... 262W, „ 1839. „ 50 527, Bécsi statusbank-kötelezvény 2'12 pet..............................................C31/, Bank-részvények darabon­dnt.....................................................1505 Gabonaár. (Rozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kakor. Pozsony, aug. 10............ 110—126 72—85 60—68 50—60 80 Bécs, aug. 7................. 160—190 92—100 85—92 72—85 105—110 N.­Szombat, aug. 6. . . 100—120 75—80 60—65 50­ 52 68—78 Mosony, aug. 4.............. 100—­145 72—85 60—68 45—60 65 —72 Beszterczeb., aug. 2. . . 105—126 85—92 70—80 40—50 84—96 Pest, aug. 6. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs, Árpa, Zab­­kakor. 95—118 70—75 56—62 45­ 48 70—72 Dunavizállás augustus l­-kén: 4' 3" Galamb-posta. Erba Odescalchi marquisnő f. h. 5kén lépett fel legelőször mint Norma a’ pesti színpadon, a’ már általunk közlött jótékony czélra. A’ pesti lapok telvék magasztalásokkal gyönyörű hangja mesteri előadá­sa és játéka felől. Ez első előadás 3000 v forintot jövedelmezett. Megjelent már Prelik István német röpirata: „Pillantás Magyar­­ország állapotjára a’ magyar nyelv szempontjából“, mellyből Száza­dunk 52. és 53. számaiban kivonatokat közlénk,’s mellyek olly ked­vesen fogadtattak. Figyelmeztetjük e’ derék kis munkára a’ t. kö­zönséget. A’ bazini bányákban, mondják jelenleg igen gazdag aranyerek­re akadtak, így tehát reményök lehet azoknak, kik több év óta pén­zeiket e’ kukszákba temették, hogy most ki leend pótolva veszteségűk. Tivadar. Honi művészet. A’ szorgalmas Vágner József mindenképen igyekszik koronkint meglepni a’ közönséget. Már több kedves műveket mutattunk be, mellyek vállalkozási szelleme által láttak napvilágot, illyenek voltak a’ Fens, Nádor, Kölcsey arczképei ’s több honi tájképek ’stb. Legköze­lebb ismét megjelent nála több arczkép, mind jól találva, a’ jellem tö­kéletes felfogásával. Az érintett képek Fáy Andrást, Kossuth La­jost, Hild Józsefet, építészünket ’s a’ kis Filtsch Károlyt az erdé­lyi hegedű virtuózot ábrázolják,’s mindnyájan az olly szép hírre kapott Eybl által festvék. A’ kőm­etszet mindegyiken szép tiszta. A’ két első ára dhinai papiroson 1 fr. 36 kr. fejéren 1 fr. 20 kr., a’ másik ket­tője 1 fr. 20 és 1 fr. p. p. Figyelmeztetjük olvasóinkat e’ művekre. Pesten a’­kiadónál, Pozsonyban Streibig szépműárusnál kaphatók a’ Ventur utczában. L.

Next