Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-02-23 / 16. szám
lentállás a világos adósságbeli perekben, mint bírói önkény elleni eszköz továbbra is fenmarad, azonban tartozik okát adni ellenállásának, mindjárt a bírói foglalás alkalmával, hogy a hiba, ha ugyanabka elismeri, igazíttassék ki, ha pedig elismerni nem akarja; a megyei törvényszék, a felek csak egyszeri írása mellett hozzon ítéletet, az ellenállásról, vagy el nem fogadhatásáról. 17) A nemtelen községek ezután a királyi haszonvételeket is megvehessék örök áron, és az úri hatóság alól magukat felmenthessék. 18) A mezei rendőrségi törvény igazíttassék ki, annyiban hogy a falusi bírák a kétszeres büntetést ne mondhassák ki és az erdőkben kárt tevőkre a régi törvény, melly szerint a velők volt marhát veszhettek, újíthassák meg. A csődületi perben lévő költség ezután előlegesen mindig az egész tömegből, nem pedig a kielégített hitelezők követeléséből vonattassék le. 20) És Csanád megyének a mészárszéki jog eltörléséről szóló indítványa nem pártoltatik, s ezen jog továbbá is a földesurnak hagyatik, ha azonban ezen indítvány országgyűlésileg elfogadtatnék, ezen megye rendei azt kívánnák, hogy a földesurak kártalaniltassanak, s e tekintetből fogadtassák el azon elv, melly az 1836 . VI fez. 7. §.) a boltnyitási jog felől megállapítva van. 21) Néhai gróf Csáky Ferencz hitelezői részére birói zár alá vett csődtömeg, miután gr. Csáky Ferencznek egyetlen egy fia gr. Csáky Antal Vincze a hitelezőket készpénzzel kielégítette és a kluknói uradalmat átvette, birói képen feloldatván, ez ellen a zár alatt volt javak gondnoka gr. Csáky Tivadar, és egy hitelező, gróf Csáky Sándor legfelsőbb helyre folyamodtak, az eljáró első alispán tehát a birói határozatának igazolására szolgáló irományokat jelentésével együtt legfelsőbb helyre terjesztő. 22) Svabóczi Sváby Károly főadószedő halálával főkormányzó ő maga által helyettesített Nemessáni Nemessányi András a múlt 1842ik évi 991. sz. a. közgyülésileg megállapított hitforma szerint jeleskedtetett; jövendőben pedig azon óvás létetett a jegyzőkönyvbe, hogy ezután az ürességbe jött hivatalok felöl helyettesítés czéljából csupán közgyűlésből történhessék a felterjesztés főispáni mlgához. 23) Nádor , cs. kir. Főhűségének a pesti vakok nevelőintézetéről szóló magyar levele örömmel fogadtatott, s a járásbeli szbbráknak azon meghagyással adatott ki, hogy annak tartalmát járásaik körében közhírül tévén felszólítások általa is czélra részvétet és pártfogást ébreszteni igyekezzenek. 24) Krompach bányaváros kérésére legfelsőbb helyről érkezett azon k. kir. rendelet, melly szerint a zsidók a bányavárosoktól bizonyos távolságra ellilassanak, teljesítés végett a bányai járás föszbitájának kiadatott. 25) A nm. magyar kir. Helytartó-Tanácsnak az e megye részéről hátralévő ujonczok minél előbbi kiállítását sürgető levelénél fogva a tátraaljai járás föszbivája oda utasittastott, hogy a hátralévő ujonczok állítását, minden haladék nélkül foganatosítsa. 26) és Torontál megye sérelmes közlését illetőleg, miután törvényes és diplomatikai polezon álló magyar nyelven költ levelezés el nem fogadása Károlyváros részéről csakugyan törvényelleni merény, eziránt ns Torontál megye által felterjesztett fölirás pártoltatok fog. 27) Ns Nógrád megyének beligazgatási tárgyakróli közlését a mellécsatolt könyvvel együtt hálás köszönettel fogadván e megye rendei, az egészség , közbátorság, tömlöczök, pénztárak és magtárak állapotát, a törvényszékek munkálkodásának sikerét tudató jelentések készítését kötelességévé tették az elnöknek, ki azt ezután minden év elején tartandó közgyűlésre be fogja mutatni; most pedig a nógrádi példa szerinti jelentés előterjesztése, egy a másodalispán elnöksége alatt munkálódó választmányra bízatott, melly küldöttségnek a nógrádi jelentés kiadatai határoztatott. 28) és Szerém megyének az ilis mozgalmak s a turopolyai nemesség sérelme tárgyában kelt határozatát tudató magyar levele szives méltánylattal fogadtatott. 29) A megyebeli gazdasági egyesület elnökének azon kérése, miszerint az állatok nemesítése tekintetéből czélbaveendő difosztások közönségessé tétessenek, pártoltatott , és a határidők közhírré tétele szbbák utján elhatároztatott. 30) Mart.ötól kezdve a hús 1 krral följebb s igy 10 krra emeltetik. 31) Vagendrüssell mezőváros örök megváltásának sikerülése kérettetvén, miután a szerződés, melly által az említett város minden úri tartozásoktól és adózásoktól, sőt az úri hatóságtól is féloldalik és még a királyi haszonvételek birtokába is jön; mindazért pedig 100,000 p. frtot fog fizetni, a közönség világos hasznával történt; ezen örökvallás, mellyel már a kir. fiscus részéről tett fölterjesztés után, a kir. udvari kamara helybenhagyott, ezen megye részéről is helybenhagyatott, és ez a nm. m. kir. Helytartó- Tanácsnak felsőbb megerősítés végett alázatosan fel fog terjesztetni. 32) A fiumei kapitányságnak azon felszólítása, miszerint Fiume az anyaországgal Vasut által kapcsoltassák össze, pártállatok. 33) A leégett Hamburg város részére a bányajárás föszbirája által gyűjtött 10 fz. 50 kr. pp. a nm m. kir. Helytartó-Tanácsnak felküldetik. 34) Az adózónép sorsán leendő könnyítés tekintetéből, az elöfogalok bére I. év Sz.-György napjától kezdve 4 lótól 1 fr. 20 krra p. p. emeltetik. 35) Nádor Főhgségének az országos pénztár állapotját tudató levele a legfelsőbb kir. Kincstár számára kívánt 446,606 párt visszatérítése iránt; ugyszinte 36) és Tolna megyének a posták rendszeresítését tárgyazó (a bélyegzésen kívül) indítványa pártoltatott. 37) Pozsonynak az országgyűlési ingyenszállások tárgyábani felszólítása. 38) Gömörnek a nemesség fegyverbeni gyakorlását ajánló levele. 39) Kézsmárk, Eperjes, Szatmár-Némesi, Székes-Fejérvár szab kir. városok ismeretes tárgyakban irt levelei. 40) Ns Szerém megyének Duna s Száva egybekapcsolását érdeklő terve az országgyűlési utasítás előkészítésével megbízott küldöttségnek véleményadás végett ki fog adatni. F. ,/. Szent-György, febr. 6. *) A mult 1842dik évi ősz kormorabb napjainak mintegy közepebén még egyhanguabbá lett szabad királyi kis-városunkat némileg kiemelő veszteglő nyugalmából a polgároknak hatósági ünnepélye, t. i. a tisztválasztás, melly még múlt 1842dik évi nov. 21. és 22-kén a csekély számban hiányzott választó polgárok testületének kiegészítésével kezdeték meg Galánthai Fekete Ferencz királyi biztos, és t.ns Pozsony megyei jeles és érdemdús volt első alispány ur fölügyelete alatt; azután a rendes hivatalviselők választására került a sor, minek következtében városbiró lett: Schuszter János, polgármester: Márton Sámuel; Szegner Imre, az Aradi váltótörvényszéknél lett előmozdítása által megürült Tanácsnoki s nyomban kapitányi lisztnökségre megválasztatott: Barabásszeghi Barabás István h. ügyvéd; tanácsnokok megmaradtak: Vlahovszky János, és Máthé János törvénytudó ; Mangold Ferencz; Szandtner Lajos törvénytudó; Bogner Pál; Főjegyző: Koleszik Károly h. ügyvéd; aljegyző: Fischer Pál h. ügyvéd ; főügyész: Scultety Pál táblabíró; aljegyész: Treiner Károly; számvevő: Hanslicsek János-Kristóf; hadiadószedő: Tenk András; kamarás és egyszersmind erdei pénztár gondnoka: Kubik Pál; árvák atyja: Gödölle János; erdőmester: Blaschke János; orvos : Mászny József; seborvos: Grün János; írnokok: Koleszik József és Eibacher Ferdinand ; népszószóló: Pauler Kár., s ennek ülnökei: Meiszter Konrád és Poszpech Mihály; jegyző: Hodich János; gazda: Pribik Mátyás, választott polgár vagyon 30. Komárom, febr. 8. 1843. A honi hajózást biztositó komáromi társaság f. hedikei közgyűlését, igazgató Szabó Lajos ur azon örvendetes nyilatkozatával kezdé meg, miszerint az egyesület hazánk több elsőfényü csillagit a részvényesek közé számítani szerencsésen, s olly állásra jutott, mellyben a versenyt a többi hasonló társulattal kétségtelenül képes kiállani, s valamint tavaly február Sdikán tartott közgyűlésen, úgy most is egyetértésre s karöltve együttmunkálásra kérte az egyesület tagjait; — ezt követé a most említett tavasi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, vagyis hitelesítése; mi azonban megfontolási elvtől el nem t érve, minthogy az ezelőtt egy évvel történtekre bőven visszaemlékezni kissé bajos, némi módosítást aligha el nem tűrne, továbbá pedig a tanácskozás alá került tárgyak közöl megemlítendők ezek. A társaság eddig volt 800 részvényes számát 160őig bocsáthatására megbizó olly kikötéssel, hogy egyedül az elkelt részvények sjárulatai szolgáljanak a társaság kármentesítési értékéül. — A gabonával terhelt hajók határzatlan summáig ezentúl biztosíthatók, a gubacs, dohány, repere, kender és lemnek pedig kétharmada 40,000 forintig fogadtatik el biztosíthatónak. — Miután az egyesület 34 év óta iparkodik a közügy s a honi kereskedés előserélésén, s ügynököket több állomáson szabadon tartott, nem kevéssé lön meglepetve pesti ügynökének azon levelénél fogva, mellyben Pest városa által „Komorner Schiffahrts-Versicherungs Gesellschaft“ czimmel 1842. évre rótt 14 pg. fr. s 12 ki.adó követeltetik az egyesülettől; nem azért jön pedig meglepetve, mintha korszerűnek nem tekintené, miszerint mindenki adózni tartozik, hanem , mert nem véli rendes lenni azt, hogy rá, nélküle a nemes város adót vethessen, mitől 33 évig nem adózott, s nem láthatja át, minő kulcs szerint állapitá azt 14 fz. 12 kr.ban meg, holott több év óta Pesten egyetlenegy hajó sem biztosíttatván, — mivel ez rendesen a rakodás helyén történik, — onnét semmi jövedelem be nem folyt. — Ugyanazért e terheltetés orvoslásáért a nagyméltóságu Helytartó Tanács alázatosan megkéretni határoztatott a pénztári számadás szerint az 1842. évi öszszes jövedelembőn 26,386 fr. 21 kr. — A kiadás pedig következőleg találtatott: Rendszerinti költségek fejében kiadatott 5355 fr. 12 kr.; Fáik Lajos urnak 35,000 frlig biztosított hajója május 9-kén Szentendrénél elsülyedvén, a hajóban és gabonában esett kár 16,610 fr. 7 kr. összesen 21,965 fr. 7/2 kr., melly kiadások a jövedelemből levonatván maradt 4421 fr. 12 V2 kr.; ezen summát a részvények számához képest elosztva esett eggyre osztalékul 5 fr. 18 kr. mellyet a jelenvolt tagok benhagyatni kívánván az egész 4421 fr. 12 kr. a 60,000 frnyi tartaléktőkéhez csatoltatni rendeltetett. Végül igazgató, pénztárnok és titoknok urak szokás szerint hivatalukról leköszöntek, de szavazás utján előlegesen is nyilvánított közakarattal ismét megválasztanak ; jelesül Szabó Lajos igazgató, Beöthy Gáspár pénztárnok és Molnár Lajos titoknokul. A honi gyapjúszöveteket viselő Fejér megyei egyesületnek Székes-Fejérvárott f. é.jan. 16-án tartott választmányi ülésében bemutattatván Brisztriczai Pál és Ihász Péter palotai posztósoktól az általuk készített posztószövetek, s e már 200 felé haladó naponta több tagokat számláló társulat tagjait honi posztóvali ellátás lehetségéről biztosítván, Székes-Fejérvári Oblath Ignácz tagot választá bizottmányos szállítójává, kinél már mártius elején a raktár megnyiltatik. Jövő közgyűlését Sz.-Fejérvárra április 21 -re délutáni 5 órára tűzte ki a társulat, mellyben az alapszabályok 3. sz. szerint a valóságos alakulás és az aláírás kötelezése kimondassák, s mellyre minden tagok tisztelettel meghivatnak. — Madarász, litoknok. Jótékonyság. Azon sorsjegyekből, mellyeket a kisded-kórház eszközlöttt sorsjáték folytában az intézetigazgató választmánya ismeretes emberbarátokhoz elküldeni bátor vala, száz darab n. mélt. pécsi püspök Scitovszky Jánur ő excellenciájához irányozva volt, azonban tévedés következtében csak a húzás után egynéhány héttel került rendeltetése helyére. Minda mellett a kegyelmessége méltoztatott nem csak a sorsjegyek ára fejében száz pengő forintot megküldeni, hanem magukat a sorsokat is olly nyilatkozattal az alálírt kezéhez szolgáltatni, hogyha van közötték nyerő, a nyereség szinte az intézet hasznára fordittassék. És csakugyan volt közötte két nem csekély nyeremény, melly is annak idejében azon czélra, mellyre kegyesen szánva van, használtatni fog. A magas helyzetű, de még sokkal magast erényü főpap süni jólétei, mellyekkel embertársait szakadatlanul, s minden után módon boldogítani igyekszik, magokban annyira fényesek, ismének, dicsők, hogy e tekintetben nincs hálaszó, nincs dicséret, melly már számtalanszor érezve, rebegve sírva nem volna; mire nézve elégségesnek tartá alólirt e tényt egyszerűen előadni, melly — közbevetőleg mondva, uj bizonyítványul szolgál, mikép a kisded-kórház iránti méltánylás és részvét napról napra terjed ez; és mikép a jótétemények az egyházi rend kebelébül mindig sűrűbben és nagyobb mértékben háromlanak reá. — Pesten, febr. 12-én 1843. Havas József, vál. elnök, Erdélyi országgyűlés. A januarius 13-k. tartott százharminczegyedik országos ülés jegyzőkönyvének vége. Elnöke nagyméltósága felszólítja a Kirat és RKet, hogy a 129-dik. ülés 587-dik. száma alatt napirendre tűzött azon kímes királyi leirata ő Felségének, melly közelebbről a magyar nyelv tárgyában érkezett, a mint értésére esett, az előleges tanácskozásokon már keresztül ment, vennék azért tanácskozás alá azt a Rendek, mire újból is felolvastatván azon kegyelmes kir. leirat s az a feletti tanácskozások bevégeztetvén, határoztatott: Minekulánna a KK. és RR. a múlt 1842-k. év sept. 12-k. napjáról kelt alázatos feliratukban hodoló tisztelettel . Felsége atyai szinekbe terjesztett törvényes okaiknál fogva méltán remélték, hogy a magyar nyelv iránt akkor felküldött törvényjavaslat ö Felsége kegyes megerősítését megnyerendő nem kevés szomorodással vették, hogy ö Felsége a múlt év aug. 1-je napjáról költ kegyelmes leiratához ragaszkodva, a törvényczikk megerősítését megtagadta, s annyit is, mennyit a testvér Magyarhon ö Felsége kegyességéből már megnyert, megadni nem méltóztatott, holott ezen nagyfejedelemségben a magyar nyelv mind a törvényhozás, mind pedig a közigazgatás mezején századok folyta alatt fenállván, sem innen, sem a közéletből, bármelly idegen nyelv által annyira sem volt kiszorítva, mint a testvérhonban. Melly állításnak a közigazgatást, és törvényhozást illető részeié nézve nyilvános bizonyságul szolgálhat az, hogy a leopoldi körlevél és őfelsége szentséges hite által, utóbbi megerősítést nyert törvénykönyveinknek nagy része magyar nyelven szól, s teszi mind e mai napig a hon minden nemzetei és polgáraira nézve, úgy alkotmányunk, mint közigazgatási törvényeink egyik legfontosabb alkotó részét; nincs hát törvényhozásunkban új nyelv behozataláról szó, hanem csak arról, hogy azon nyelv, melly abban századot meghaladó időn keresztül, a nélkül hogy a bűn bármelly nemzete által ellenvetésre talált volna, divatozott, s melly csak a mult század elején nem valamelly nyilvános törvény, hanem a változott körülmények befolyása alatt szenvedett vala változást, visszaállittassék; ezekhez képest tehát a Rendek a kegyelmesen leküldött törvényczikkelyt, melly a nyelv ügyét az eddiginél sok tekintetben kedvetlenebb helyzetbe tenné, el nem fogadhatják, s előbb felterjesztett törvényjavaslatukat újból is fiúi bizodalommal ő Felsége ebbe terjesztik azon alázatos könyörgések mellett, hogy már felküldött két rendbéli és jelen alázatos felirataikban felhozott okaikat szokott atyai kegyessége szerint fontolóra vévén, azt megerősíteni, s még a jelen országgyűlésére leküldeni méltóztassék, hódolati tisztelettel kijelentvén egyszersmind azt is, hogy mind addig mig ezen törvényjavaslat ösészége kegyes megerősítését megnyerendi, a magyar nyelv gyakorlatára nézve az 1791-ki 31 -k. törvényczikkhez szorosan ragaszkodni kötelességüknek tartják. Melly értelembéli alázatos felirat megkészítése az itélőmesterekre bizatott. Ez alkalommal is Szebenszék követe Konrád Vilmos fennhagyta jogát e tárgybeli különvéleményének beadására s eziránti beszédét jegyzőkönyvbe íratni kívánta.—Elnök ő nagymaga felszólítja a KKat és RKet hogy a 129—k. országos ülés 587-k. száma alatt napirendre tűzött és az előleges tanácskozásokon már keresztül ment azon törvényjavaslatához a középponti rendszeres bizottmánynak, mellyel a perek országgyűlés alatti folyama tárgyában készített, szólanának hozzá a KK. és KB. Mire az tanácskozás alá vétetvén, azon törvényjavaslat a következendőkben állíttatott meg : Törvényjavaslat a pereknek, országgyűlés alatti folyásáról: — 1. §. Az igazság kiszolgáltatása gyorsabb folyama eszközlése tekintetéből . Felsége kegyes jóváhagyása hozzájárultával az országgyűlés alatti perszünet eltöröltetik, kivévén azon rövid és hosszú folyamú pereket, mellyek a törvényes kir. tábla mint első bíróság előtt indulnak; a feljebb vitt perek azonban minden törvényszék által ellátandók. — 2. §. Az országgyűlési tagokra nézve gyakorlatban lévő perszünet ezutánra is fennmarad, kivévén az úrbéri, gazdasági, rendőrségi ügyeket, barázda, és határjáratást, és kiméretést, határosztályt, nem különben szegődött bér eltartóztatásáért, özvegy- és hajadontartás kiszakasztásáért, ősi jók pazarlásáért, levél és törvényes másolat ki nem adásáért, valamint szintén adósság, zálog-fosztás, első és másodizbéli vérek közötti osztály, hatalmaskodás, és simplex viduus ellen indult kereseteket érdeklő pereket, és elégtételorvoslást, mellyek országgyűlési tag ellen is folytattathatnak. Kötelességévé tétetik egyszersmind az itélőmestereknek, hogy ezen törvényjavaslat latin szerkezetét minél előbb elkészítvén hozzák fel. — Nisizakna városa követe Fogarasi János a következő indítványt terjeszti a KK. és RR. ekbe: „Az országgyűlési határozatok teljesítése iránt, úgy hiszem, a tek. KKnak és RRnek kell leghőbben huzogniok, s azért hogy a tek. KK. és RR. jelen országgyűlésén hozott végzése minél előbbi teljesülhetésének óhajtásából szót emelek ,reméltem nem fog visszautasittatni. Elhatároztatott a nem egyesült hitű görög vallásnak a több bévett vallások közé felvétele; s az eziránti törvény tervnek készítése s még ez országgyűlés elibe terjesztése a rendszeres bizottság közigazgatási és vallási osztályaira bízatott; de a határozatnak még eddig semmi sikere nincs. Minthogy pedig az országgyűlés sebes léptekkel vége felé siet: szükségesnek tartom a tisztelt bizottsági osztályokat sürgetőleg felszólittatni, hogy a KK. és RR. határozatának minél előbb eleget tenni múlhatatlan hazafi kötelességüknek ismerjék, nehogy a halogatás miatt ezen emberiség szent jogát érdeklő ügy haladási ko nt Ezen czikkely azért nem törtillelhetett előbb: rhinihorry elöltünk ekkoráig tudva nem volt, valljon Barabás Istán ti. ügyvéd, ki a választás napján Temesvárétt tartózkodott, elfogadta- e a nelu szánt hivatalt.