Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-25 / 85. szám
85. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, kori és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmánok és intézetek ismertetésével foglalkoznak Jelképen. IRNÖ Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. October 25.1844. Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehérutczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Halálozás. Országgyűlési közlések. 250 orsz. ülés a m. FRR nél: vukovár-fiumei vasút. 314. ker. ülés. középponti vasút, országos utak. 251. orsz. ülés a m. FRRnél: fiumei vasút. 315. kér. ülés: pénzügyi munkálat. 251. orsz. ülés a t. KK. és RRnél: hitelintézet, közmunkák, országos pénztár. 252. orsz. ülés a m. FRRnél: fiumei vasút. 316. kér. ülés: pénzügyi munkálat. Augustusi kér. ülések részletei: sérelmek és kivánatok. Igazítás. Megyei tudósítások. Krassó. Zágráb. Vegyes közlemények. Budapest. Erdélyi hirek. Szombathely. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Mexico. Fris hirvirágok. Kis futár. Szabó Józsefrőli tudósítás. Hirdetések. Új Magyaroszág és Erdély. 6 cs. sáp. kir. Felsége Lovász András helytartótanácsost eddigi egész fizetésével nyugállapotba helyezni, s helyébe Lorsich József, helytartótanácsi cancellariaigazgatót; a váczi káptalannál megürült kanonokságra pedig Haulik József ujhartyáni lelkészt kinevezni méltózatott. A nm. magy. kir. udv. kamara a sz. Jánoson megürült harminczados állomást Pribék József ottani ellenőrre; ennek helyét Paulay Márton soproni harminczadhivatali írnokra ; ennek helyét Tóth József pozsonyi harminczadkezelői gyakornokra; a nagy lévárdi megürült harminczados hivatalt Perner Ferencz lichtenwerthi harminczadosra; ennek helyét Spacsek Ferencz pozsonyi harminczadhivatali írnokra; ennek állomását Prunner Antal ottani harminczadkezelői gyakornokra; a farkasvölgyi megürült harminczadhivatali irnokságot Koczy Edvárd győri harminczadkezelői gyakornokra, a nemesvölgyi harminczadi ulleveles hivatalát Kager Mihály neustifti harminczadfelügyelőre, és a pahrendorfi kir. harminczadi ulleveles hivatalát Horni József cimpészi kir. harminczadi felügyelőre ruházni méltóztatott. Halálozás. Főtisztelendő Thezarovich Gábor a nagyváradi deák szertartású káptalan őrkanonokja, a 83 éves tisztes aggastyán, hosszas betegeskedése után, öregségi végelgyengülésben jobb életre szenderült. Hűlt tetemei a székesegyház sírboltjába tétettek. Béke és áldás lebegjen a boldogult nyughajléka felett. Országgyűlési közlés. Kétszázötvenedik országos ülés a m. FRR nél, octob. 22-én délelőtti 11 órakor. Ezen nevezetes ülés főtárgya vala a vukovár-fiumei vasút iránti üzenet, melly feletti vitatkozások azonban délutáni negyedfél óráig még eredményhez nem jutottak s azért folytatásukat ő cs. kir. Fensége a jövő ülés napirendéül tűzte ki. Jelenleg csak vázlatát nyújthatván a számos remek előadásoknak, részletesb leírását lapjaink későbbi számai nyujtandják. — A tanácskozások megnyitása előtt a fenséges Elnök a Fiumes Buccari szabad kerületek elrendezését tárgyazódik válaszizenetét hitelesítette s annak a t. RRhezi áttalvitelét megrendelő , azután pedig a köziratra bocsátandó következő irományokat felolvastatá: a nemnemesek hivatalképessége iránti 2-ik válaszizenetet; a hajdúkerület elrendezése iránti 3-ik, a magyar ezredeknél kirekesztőleg magyaroknak alkalmazásáróli első, a városok elrendezése tárgyábani 8-ik, a szabad országgyűlési újság iránti második válaszizeneteket. — A vukovár-fiumei vasút tárgyábanizenet és törvényjavaslat felolvasása után az illető m. kormányzó kimerítő s mintegy óráig tartott beszédében ez útnak elsőbbségeit, a többi javaslati közlekedési utak hiányait leginkább azon indokoknál fogva fejtegető, mellyekre az e lapokhoz is mellékelt Medanich-Vranyczány féle „párhuzamokból“ emlékezni fog a nyájas olvasó. — E beszéd végével egy fiatal gróf későbben közlendő velős beszédében leginkább oda pontositá össze nézeteit, hogy mindenekelőtt ott segíttessék, hol a közlekedés a legtökéletlenebb, a vitelbér a legingadozóbb s legmagasabb, azért is szereztessék meg mindenekelőtt a Luszaut, Sziszek és Károlyváros közt építtessék azonnal vasút, a Sziszek s a Duna közti tér pedig vizsgáltassék meg szakértők, s ha lehet külföldi tekintélyek által, s azoknak véleményezéséről adjon egy e végre kinevezendő s a helyszínen munkálandó választmány tudósítást a jövő országgyűlésnek, így tehát az, a miről kétség nincsen, azonnal vétessék munka alá s csak az hagyassák jövő intézkedésre, mi iránt még tisztában nem vagyunk. A költségek, kezelés, ellenőrködés és több effélék iránti kérdések eldöntését pedig a financiális munkálat feletti tanácskozásra hagyatni kívánja, ahol mindezen pontok egész kiterjedésekben lesznek megalapitandók. — Többrendű előadások után egy m. gróf csak ott vélte megkezdendőnek a vaspályát, hol a hajózást már használni nem lehet, minek megvizsgálását szinte országos választmányra bízatni kívánja, de nem úgy, hogy az a jövő országgyűlésnek a tapasztaltakról tudósítást adjon , hanem ruháztassék fel a bizottmány teljes hatalommal s csak némelly támpontokkal láttassák el, például, hogy az eszközlendő közlekedés biztos legyen és olcsó, azért 20 milliónál többe ne kerüljön; legalább Eszékről Károlyvárosig azonnal vaspálya építtessék; a Luizaut megvásároltassák; az építés Fiuménál kezdődjék stb. Miután a bizottmánynak illy tágas hatásköre leendne, a választásnak a legnagyobb óvatossággal kellene történnie, de maga az országgyűlés mindezekről nem rendelkezhetik, sőt kétséget nem szenved, hogy míg egy immobilis testület, miilyen a törvényhozó lesz, minden practical s csak a helyszínen elhatározhatandó tárgyhoz szólani akar, sikert várni soha sem lehet. — Utána egy ma gróf szokott lángeszű s közbeközbe humoristicus előadását azon tanácsra irányozá: kövessük ez alkalommal is a pesti állóhidnál követett eljárást, úgy bizonyos sikert várhatunk, épen úgy, mint a hídnál, melly eddigelé az egyetlen nagyszerű vállalat, mellyel a magyar nemzet létesíteni képes vala, s melly aránylag mégis a legkevesebbe kerül a nemzetnek. A küldöttséget minél kevesebb tagokból alakitandónak véli. — Ezen véleményt meg több szónokok pártolván, mások ellenben égé, szén a t. RB. kivonataihoz ragaszkodván, a tanácskozások eredménye függőben maradott. CCCXIV. kerületi ülés October 22-kén. Elnökök Soltész János Torna és Nikolics Izidor Bács megyék követei; jegyző Ghiczy, naplóvivő Komlósy. A mai ülés az ország közszükségeinek fedezésére teendő országos ajánlatról s az országos közpénztár jövedelmeinek beszedése és kezelése módjáról szóló izenet és törvényjavaslat, úgy a közmunkák szabályozása tárgyában készített szenet s törvényjavaslat hitelesítésével kezdetett meg, és a tegnap megszakadt tanácskozás folytatását a középponti vasút érdemében átküldött FRRdi válaszüzenet tárgyalása előzte meg. Sz. m. követe figyelmeztető a RRet azon keserű vitákra, miket ezen tárgy már olly sokszor előidézett, minek ezúttali mellőzése tekintetéből indítványt tön, az e tárggyal foglalkozott országos választmány az iránti megbízatására, hogy a vállalkozó társasággal a szerződési feltételek iránt értekezzék, s jelentését minél előbb a BR. ebbe terjessze, mivel addig, úgymond a szónok, meddig a társaság akaratát tökéletesen nem tudjuk, minden vitályaink és határozataink feleslegesek és haszontalanok. Az utána szólott követ nem látta szükségét, hogy ezen tárgy ismét a választmányhoz utasítassék, sőt ellentette; itt a fő kérdés csak csak az, valljon az ország, miután a kamatbiztosítást ezen vonalra elvállalta, a párvonal ellen tovább is kívánja biztosítani ; itt már a társaságnak legkevésb érdeke sem forog fen, neki mindegy, ha tíz vonal építtetik is mellette, csakhogy az ország által a vaspálya 5°ees kamatra biztosítatott, hanem a törvényhozásnak kell elhatározni azt, valljon a párvonal megengedése mellett kíván-e az ország a biztosítás által nagyobb terhet elvállalni; részemről nem látom át, miért kellene itt az ország költségeit szaporítani, holott midőn a biztosításról volt szó, a párvonalt ellenzőknek is legfőbb okuk nem volt más, mint attól való félelem, hogy nekik örökre nem lehet vasutjuk, azonban miután ezen félelem már az által, hogy a középponti vasút a párvonal ellen csak 15 évig biztosittatik, s ezután a jobbparti vonal is felépíttethetik, megszüntetett; nem lehet tehát attól a nélkül, hogy az ország költségeit tetemesen ne szaporitnák, elállani, s minthogy a tárgyra nézve még eddig a két tábla közötti egyeség meg nem történt, azt az ország, választmányhoz utasítani merő haszontalanság. — Ellenben a dunántúli megyék, mellyek mindenkor a jobbparti vonal mellett vívtak, a párvonal eltiltása ellen ezúttal is hatalmas szót emeltek. T. megye követe, úgymond, megyémet nem érdekli, akár a bal vagy jobb parton építtessék a pálya, mi terményeinket a Dunán Pestre felszállitván, onnan mindegy akár a jobb vagy balparton vitessék tovább, s így minden édektől menten szólalok fel akkor, midőn a párvonalnak állított jobbparti vasutat pártolom , ha a nemzet a közhaza jólétére a balparti vonalt találja hasznosnak, ám jól van építtessék, de midőn az ország a balparti vonalra a kamatbiztosítékot elvállalta, igazságtalanak látom a párvonal eltiltását, vagy talán azért nem akarjuk megengedni, hogy az ország olcsóbb biztosítást nyerjen, ez nem ok, az országnak 50—60 ezer forintra nem kell nézni akkor, midőn általa az ország legtermékenyebb, legszorgalmasb részét megnyugtathatja. A balparti vonal az 5°/0 kamattal biztosíttatván, a czél elnyerve van; minek mennénk még ennél is tovább, s mért hagynák reménység nélkül a dunántúli megyéket, hogy náluk vasút az ország minden biztosítása nélkül ne építtethessék, különben is a párvonalt, a nélkül, hogy annak elintézését a kormány önkénye alá ne adjuk, elhatározni teljes lehetetlen stb. Sz. m. követe ismételve figyelmeztette a BRet az idő rövidségére, minek addig, úgymond tanácskozni, meddig a vállalkozó társasággal sem vagyunk tisztában; a társaság 80 évet kért, mi 60 évet ajánlottunk, és egy millió biztosítékot követelünk, előbb ez iránt kell tisztába lenni, s annálfogva ezen tárgyat a választmányhoz újabban visszautasítani szükséges. A többség T. m. indítványát már meghaladottnak nyilatkoztatta. Végre minden oldalról szavazat sürgettetvén, a nagy többség az előbbi határozat megtartására szavazott. Ennek kinyilatkoztatása mellett egy másik szavazat által pedig Sz. m. indítványa elfogadtatalván, a tárgy az orsz. választmányhoz utasilatott. — Ennek folytában G. m. követe a gömöri vasgyárosok által múltkor beadott folyamodványt tárgyaltaim kérte, s röviden a kérvény tartalmát előterjesztő, miképen a folyamodó vasgyárosok a vasutszerződésbe az angol vas behozatalának eltiltását, mint feltételt kérik foglaltatni, s hogy az épittetendő vasutaknál a magyar vas használtassák ; a folyamodók mintegy 120,000 mázsára készek vállalkozni. Ezen folyamodmány szinte a választmányhoz a kérvény figyelembe- vétele mellett utasittatott. Ezután a tegnap megszakadt tárgyra került a tanácskozás és az országos utak építéséről szóló törvényjavaslat vétetett vizsgálat alá. P. m. követe előterjesztő, miképen, ha egyszerre több utak kezdelnek építtetni, azoknak tökéletes elkészítésére igen sok idő fog kívántatni, hát még a többi kijelölt utak mikor lesznek felépítve? minthogy az építendő vonalak jó karban tartása tetemes pénzöszveget szokott felemészteni; egy út jókarban tartására az országosan ajánlott egy millió forint alig elegendő, s ha jövendőben országos költségen a többi útvonalakat is a most építendőknek jókarban tartása mellett felakarjuk építtetni, akkor mostani sommánál vagy nagyobb mennyiséget kell kőutak építésére fordítani, vagy pedig a kész utak fentartására más segédforrásokról gondoskodni; erre nézve tehát és a hatóságoknak, merre ezúttal az országos utak nem vonulnak, hogy más fenlevő útjaik jó karban tartására mód nyuttathassék, szükségesnek gondolta, hogy azon utakon, mellyek az országos igazgatóság megvizsgálása mellett jóknak találtatnak, mérsékelt úti vám szedessék. Azt mondhatják ugyan némellyek, hogy az úti vámok felállítása által a kereskedés akadályoztatik, de erre a külföld ellenkezőt bizonyít; tudjuk, Németországban vannak útivámok, de jó utak is; a kereskedés a gyors közlekedés által nem hogy nem gátoltatik, sőt inkább élénkül, mert jó utakon, ha a fuvaros fizet, legkevésbet sem veszít,mert sokkal többet rakhatván fel szekerére, olcsóbban szállíthat stb. Az indítványnak bár egy két pártolója találkozott, de a többség azt a 25. §. tárgyalására utasította.— Az 5. §nál, hol javasoltatik, hogy a sz. k. városokban a város határán keresztül vezető országutak készítésére minden háztól egy gyalog és minden 50 holdról, melly egyes polgárok birtokában van, egy marhás napszám legyen kiszolgáltatandó, élénk vita keletkezett. A városok követei az eddigi gyakorlat megtartása mellett ezen kihagyását sürgették. Előadók ugyanis, miképen a táblának mindig az volt főkívánata, hogy a polgárok munkájukat az iparűzésre fordítsák; mikép lehet tehát kívánni, hogy a műiparos kezek az utak csinálására használtassanak? P. városa követe úgymond: főkérdésik, valljon lehet-e a polgárokat az országutak készítésére kihajtani, én azt hiszem, meddig a privilegiális státus erre általánosan nem szoríttalik, addig onnan egy osztályt arra kényszeríteni nem lehet, vagy talán pénzzel kell ahhoz járulni? ezt is tagadom, mert a város bár több polgárokból áll, mégis úgy tekintetik, mint egyes nemes ember és mint nemesek az országgyűlési ajánlatokban részt vesznek, minélfogva egy rókáról két bőrt húzni nem lehet; különben is minthogy a városok az ország minden közterheit az adózókkal úgy, mint a kiváltságos renddel viselik, itt újabban és háromszorosan meddig a kiváltságos nemesi rendre az igazságos arány fel nem állíhatik, nem terheltethetnek. De más részről még az arány miatt sem maradhat meg a szerkezet, mert a házak és házak között semmi különbség sem létetett, s midőn majd egy házacskával biró az átcsinálásra egy lapot szolgálna, akkor is hasonló szolgálatot tenne a nagy jövedelmű házbirtokos is, sőt annál többet, mint kinek 49 hold földje vagyon, mert ettől szolgálni a szerkezet szerint senki sem tartozik stb. Ennek ellenében a megyei követek részéről megjegyeztetett, miképen vannak a városokban olly birtokok mellyek adó alatt állanak, és mellyek nemesi kiváltságoknál fogva adómentesek, az orsz. ajánlat tehát csak azon birtokokra rovatik, mellyeket a városok földesúri tulajdonnal bírnak. A városok nincsenek a megyékbe kebelezve, mások mint a városok ott a közmunkákat nem teljesíthetik, s oda az arányt a város határozza el. Mások ellenben a városi földbirtokot az egész telkes jobbágyhoz nem találták arányban, s az 50 holdat ahhoz mérni kivárnák. Végre szavazatra tétetvén azon kérdés: megtartassék-e a szerkezet vagy módosíttassák? 23 megye 21 ellenében a szerkezetre szavazott. A többség közül sokan azért járultak a szerkezet megtartásához, mivel a módosítást kívánók legnagyobb része a városokat még jobban kívánta terheltetni. Ezután a Zdikónál B. megye követe azon hatóságoknak útjaiért, melyektől az orsz. igazgatóság a kész jó utakat átveendi, az orsz. ajánlatoknál illő beszámítást inditványozott, mert, úgymond, ha ezek nem építtettek volna, az országnak tetemes sommáját emésztenék fel; különben ha ez tekintetbe nem vétetnék, azon megye, melly a legkitűnőbb szorgalom mellett igyekezett a jó utakat minél előbb megcsináltatni, meg lenne verve, s csak azokra, mellyek kötelességeik teljesítését elmulasztották, áradna nyereség, s a hanyagság jutalmaztatnék. Az indítványt az utána szólott megyei követ pártolta, egyszersmind P. előbbi indítványát felmelegítvén, kívánta, hogy az utak fentartására ott, ahol jó utak léteznek, mérsékelt vámok állíttassanak fel, hol mindenki , minden személykülönbség nélkül nemes és nem nemes egyiránt fizetni tartozzék. Azonban a kat indítványnak sok ellenzője találkozott, felhozatolt miképen itt computust felállítani teljes kivihetlensége miatt lehetetlen , más megyék is készítettek utakat, mikre talán többet költöttek, mint B. megye, melly szerencsés helyzeténél fogva jó utakat készíttetett; de vannak ollyan megyék, hol az útépítésre szükséges kő nem találtatik, s minden fáradságok mellett sikert nem érhettek, mert útjaikat vagy a viz elmosta, vagy a mocsárba besüppedtek, vagy pedig a homokfuvatok megsemmisítették. EU-*