Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-19 / 92. szám
hogy a vádlott illető törvényszék által megítélhessék. — 67. ez. A bírák minden netán elkövetendő jogsértésért személyesen felelősek. 68. ez. Az igazságszolgáltatás a király nevében kezeltetik. XI. szim. A tartományi választmányok s ayuntamientókról. 69. ez. Minden tartományban legyen egy tart. választmány, a törvény által meghatározandó egyénszámból állva, s tagjai ugyanazon választóktól fognak választatni, kiktől a corteskövetek választatnak. 70. ez. A városokban ayuntamientók létezzenek, mik az arra jogosított lakosoktól neveztetendnek. 71. sz. A tartományi bizottságok s ayuntamientók, vagyis helyhatóságok rendezését s tulajdonait törvény határozandja meg. XII. Czim. Az adókról. 72. sz. A kormány a következő évre a státuskiadások költséglajstromát, úgy az adók tervét s azok behajtása eszközeit minden évben a cortesnek előterjeszti, valamint szinte a státuspénzek fölvételes alkalmazása fölötti számadásokat, hogy ezen okiratok megvizsgáltathassanak, s jóváhagyathassanak.— 73. ez. Semmi más adó vagy pénzadakozás ki nem vethető s be nem hajtható mint az, mellyel a költségvetés, vagy egy más külön törvény megrendel. 74. ez. Hasonló felhatalmazás kívántatik a státustulajdon fölötti rendelkezhetésre, s a nemzeti hírelret pénzkölcsönzésre. 75. A státusadósság a nemzet közuralma alatt áll. XIII. Czim. A fegyveres hatalomról. 76. sz. A cortes évenkint a király előterjesztésére, az ország állandó szárazföldi s tengeri haderejét megállapitandja. — Pótlékczikk. A tengerentúli tartományok külön törvény által kormányozandók. (240) Kötigilsinevetés. Óriási léptekkel halad irodalmunk a mivelődési pályán, s mi néhány év előtt lehetlennek látszott a haladás ügyében, az naprólnapra valósulni látszik. Azonban korunk jelszavát a — „haladunk“-ban — sokan eltéveszik, midőn e nemzeti vágytól fölhevülve, haladni kívánnak ugyan, de mintegy kortól meglepve , haladásunknak ferde irányt adnak, a czélhoz vezető útról egészen távozván. Hasonlók ezek ama gondatlan tengerhajó-kormányoshoz, ki félrevetvén iránytűjét, a szélre bízza magát és szerencséjét. Sokan föllépnek jelen időben az irodalmi pályára eszékbe sem vévén az irodalom czélját, s hó kötelességeit; haladnak, de koránsem a czélszerü ösvényen: elvégre oda jutnak, hova talán maguk sem szándékoztak; vagy, ha kérdezetnének czéljuk felöl, alkalmasint hallgatva felelnének. Illyféle munkálatot kívánt bíráló a t. ez. közönséggel megismertetni. — E napokban jelent meg egy poétái munkálat illy czim alatt: „A helység kalapácsa. Hősköltemény négy énekben, irta Petőfi Sándor 1844.“ Mi jót remélhet a nyájas olvasó e munkából, már a czim furcsa öszhangzata mutatja. Egyebet mellőzvén, lássuk elébb az egész hősköltemény tartalmát: „Fejenagy, — így neveztetik a primaria persona; már ez is mlly nagyra mutat! —templomban elszenderedvén, a kántor, s az egyházfitól bezáratik. Innen ő kiszabadulni akarván, a toronyba megy, s a harangkötélen leereszkedvén, haza jut, hol a házánál megkapott kántort, és harangozót jól elpáholja; oda érkezik eközben a helység öregbirája, s a csodahős kalodára ítéltetik.“ Megadta neki költész ur. Ha más primaria personát, s különb tárgyat agyában nem kalapácsolhatván össze, jelen költeményével elhallgat, véleményem szerint jobb költésnek tartatik. Mennyire le van ezen irat által a költészi irodalom alacsonyítva, ítélje meg az értelmes olvasó. A hősköltemény nevezetét illy mesefajra bitorlani, több mint képtelenség. Ha a diribdarab munkálatban figyelembe nem venném a hőskölteménynek észrevehető részeit, joggal mondhatnám, hogy e szó gunykint használtatott. Hirdetmény: CD A nmlgy magyar kir. udv. kincstár k. rendeléséből közhírré tétetik, hogy a megürült kalocsai érseki uradalomban folyó 1844-ik évben eladásra kitűzött erdei fenálló fák félholdankint, 800 Cl öl térség értetvén félholdra, a következő helyeken, és időkben, árverés útján , a többet ígérőknek azonnali készpénz fizetésért fognak eladadni; nevezetesen : A bácsi tisztartósági kerülethez tartozó erdőkből 200 számszerinti félholdak, folyó 1844 évi november hó 28-kán s következő napján , Bács érseki mezővárosban , a tisztartói irodában ahol azon alkalommal árverés utján , kisebb , vagy nagyobb részletekben el fog adatni az 1843. évi vágásból 479. tűzi kemény kész ella. A hajósi, és szt. istványi tisztartósági kerületi erdőkből 213 számszerinti félholdak 1844-ik évi december 4-ik s több következő napjain , Szent-István helységében , a tisztartói irodában. A kalocsai tisztartósági kerületi erdőkből 134 számszerinti félholdak 1844-ik évi december hó 9-ik s több napján Kalocsán , az igazgatói iróteremben , kezdődvén az árverés mindenütt a szokott reggeli órákban. Megjegyeztetik itten , hogy kivált a bácsi eladandó erdei holdakban a tűzifán kívül, épületi fák is nagy számmal találtatnak. A vásárlani szándékozók szükséges bánatpénzzel ellátva, az árverési helyekre illendően meghivatnak. ^31 (241) (1) A nm. m. kir. Helytartótanácsnak legfelsőbb parancs következtében kiadott rendeléséből, a győri postaállomásnak folyó hó 25-dikére kitűzött árverés alá bocsátatása további felsőbb rendelésekig felfüggesztelik. Pozsonyban nov. 15-én 1844. A pozsonyi cs. kirr. főposta (3) igazgatóság. 232) Ajánlkozás. 1 542 A válaszfelirati tanácskozásokat kisért közfigyelem jelenleg egészen ama statusper felé fordult, mellyben a főszerepet az espartero elleni pronunciamentókban magát annyira kitüntetett hős (Erim tábornok) játsza. A statusügyész nem csak ellene, hanem nyolc bűntársa ellen is halálbüntetést indítványzott. Az összeesküttek egyike, Don Joaquin Alberni, mint főtanú lépett föl ; vallomása szerint Don Ramon Maria Narvaez s a főhadiszemélyek mind meggyilkoltatni terveztettek, s ez felül szolgálandott, egy az ország minden városiban támadandó közlázadásra, e bűnös tervnek indítóokául s főnökéül pedig Prim lenni állíttatott. A progressista hírlapok ugyan azt állítják, hogy a vád merő előföltéteken alapszik és nem bizonyítványokon , de bárha Prim el is tudná tagadni, mikép több haditisztelt házadásra felszólíta, a részben mindazáltal mégsem képes magát igazolni, hogy két karabély találtatott a banditáknál, miket Prim kénytelen volt tulajdonául elismerni. Ehhez járul a kérdéses tábornoknak az uralkodó párt ellen nyilván kimondott gyűlöletes indulata, haza ellenesnek nevezvén annak híveit, meg szinte nyilván megvallott bánata, hogy Espartero megbuktatásában részt ven. A spanyol politicai intézmények rákhaladása jelen eset által még inkább előmozdíttatik , mert miként hallani, máris egy minister, a többinek egyetértésével a státusreformi kérdés megvitatásakor abbeli indítványt tenni szándékozik, hogy a kormánynak szabad legyen komoly helyzetekben az alkotmányos biztosítékokat felfüggeszteni, azon föltét alatt, hogy ezen önkéntes hatalom gyakorlata felől a legközelbi kamráknak számot adand. — Ezáltal a dictatori önkény alkotmányosittatnék, s akik annak édjét egyszer megizlelendnék, a korlátlan hatalomról önkint nem olly könnyen fognának lemondani, hogy egy gyülekezet előtt megjelenjenek, melly ingek elleni kérdéseket tehetne. A Primféle per egyébiránt nyilván vitetik. Belgium. A noveijei követkamrai ülésben Nothomb a múlt orsz.gyűlésen bevitt javaslatát az 1844-i gabnatörvény változtatását illetőleg, jelenleg ismét visszavonta, mert minden oldalról ellene nyilatkoztanak. Az igazságkiszolgáltatási tisztek állapotának biztosítására s fizetésük emelésére az igazságminiszerön egy indítványt, mellyet a bírói tökéletes függetlenség szükségességével támogatott. — Az Antwerpből st. Nicolasba vezető vasút állítólag nov. 9kén vala megnyitandó. Kis Futár. Talán igényelhetné költészer kevéssé a mentegetést, ha csak a kisebb, nem egyszersmind a nagyobb hőskölteménynek lényeges részeit torzítja el érdektelen hősének éneklésére. Van e munkálatban kezdet (exordium), van tartalom (propositio), előadás (narratio), befejezés (peroratio), sőt még segélyesdés (invocatio) is van ! ámbár mind idomtalan. Ugyan, ha szabad kérdezni, melylyik múzsa ihlette meg illy mennyeileg költész urat? Azonban, ha már a hősköltemény nevezet olly annyira megtetszett költész urnak, szem előtt kellett volna tartani annak kellékes külalakját, és a hősköltemény vitéz bajnokát hős versekben, nem pedig illy átabota zagyvalékban írni. Ami a munkálat egyéb szerkezetét illeti, jó leendett meggondolni, hogy a poezis maga nemében fölséges, semhogy azt alacsony hasonlatosságok, idomtalan, s nevetséges áttételek (tropi) által elferdíthetnek. Elég leend, ha a nevezetes áttételek közül csak néhányat emelek ki az egész munkálat megismertetésére. Ilyen: a pokolbeli kínok bicskája, a harag czinimasinája, a kétségbeesés bonkós botja, a hűtlenségnek fekete posztója, az ártatlanság patyolallepedője, a szívkordajóinak csapraütöje, a hűség aczélláncza, az ököl buzogánya, a feledés sötét zsákja, a földemlés gyors talyigája stb. ezek, s illyfélék a virágok, mellyekkel egy kősköltemény diszeskedik! s ezeket költész úr saját személyében adja elő! Kiteszi költményét a világ színhelyére, hogy abból, mint Pandora szelenczéjéből a ferde áttételek elmagozván, azok a magyar irodalom egét homályosítsák! De ezek megtűrhetők a közönséges beszédben, ha másokat mulatni akarunk, • holott az is már utolsó, midőn az ember egyéb mulatságot nem talál illynemű kifejezéseknél , hanem hősköltemény nevezett alatt illyesmit árulni, helyben nem hagyható. Az elősorolt áttételek csak nevetségesek, de a hasonlatosságok néhol kellemetlen méltatlanságot is foglalnak magukban, mellyeknek helytelen említése csak megvetést gerjeszthetne a t. cz. olvasóban. Csak azt óhajtnám tudni, mi czélja lehet e költész urnak, midőn hőskölteményét, (mint a 10. lapon olvasható) feje bográcsában főzni kezdte? Kár, hogy nem említi, mellyik nemnek, vagy kornak, vagy különösen kiknek készíttetett e divinum opus? Tudós férfiaknak talán? azok véleményem szerint komolyabb és czélirányosb tárgyra függesztik figyelmüket, semhogy egy garasos comoediával bíbelődnének; ifjúság számára talán ? procus ad Garamantas! ezt a tárgy se kül, se belalakja meg nem engedheti; vagy, mivel a köznép körülményeiből van merítve, talán a köznépnek szánta költész úr? hanem mi okból? merem kérdeni: hogy tanuljon belőle? de mit? talán azt, mikép kell egymást gyalázni, gúnynevekkel illetni, az ököljogot gyakorlani ? (mint a 94. sz. lapon a pörlekedők kelleténél élénkebben rajzoltatnak) illyesmi őszintén megvallom, hogy a korosbakban nem, de még a kisdedekben sem helyeselhető. Azonban, mint a 3. ének elejéből (33. lap.) kiveszem, e munka leginkább honunk hölgyeinek van szánva: risum teneatis amici! No, de ha már ezt tette költész ur, ugyan miért keresztelte munkálatát illy dicső nevezettel? Hisz tudható, hogy hölgyeink a valódi hőskölteményt a hosszabb elmefeszültség és férfias érzés hiánya miatt nem igen olvasgatandják, s igy költész ur költői lángeszének föllengős műve minden czifrasága mellett is a padon békével maradand, s hősileg közöttük sohasem harczoland. A mi egyébiránt költész urnák hőskölteményét, mennyiben azaz, ez a közönség érdekében fekszik, illeti: azokat sajnálom főleg, kik talán a valódi hősköltemény olvasgatásában némi gyönyört élvezvén, vagy abban előmenetelt tenni óhajtván, illető könyvárusaiktól hőskölteményt kérendnek, ha majd Horváth Endre Árpádja, Vörösmarty Zalánfutása helyett a „Helység kalapácsá“-val elégittetendnek ki. Mindazáltal azoknak ajánlható, kik az iróniát magukévá tenni, az áttételeket és hasonlatosságokat ferde oldalról ismerni akarják; egyébiránt azt tartom, ha hogy költész úr Virgil példájaként halála előtt végrendeletül költelmének megégettetését hagyná, aligha állna elő valaki Caesar ama szavaival: „Frangatur potius legum veneranda potestas, quam tot congestos noctesque diesque labores hauserit una dies.“ Poór Jenő. Egy legjobb korban levő , a gazdaság-igazgatói s számvivői szakokban gyakorlatilag betanult, a magyar, német, latin és horvát-szláv nyelvekben jártas előkelő férfiú, javak felügyelői, kormányzói vagy számvevői hivatalra ajánlkozik. Az ajánlkozó állandó hivatalrai juthatás esetében az illető biztosítást vagy pénzben vagy egyéb realitásokban adhatja. A hivatal megszerzőjének 40 d. arany díj igértetik. Bővebb tudósítás a Hírnök szerkesztőségnél nyerhető. (*3) (230) (3) Magyar középponti vasút. Hirdetmény. A magyar középponti vasúttársaságnak legfelsőbb helyen jóváhagyatott szabályai 5. §-sa következtében az alább följegyzett 169. darab ideigleni levelek, mellyek 497 darab 250 pontos részvényekről szólnak, és mellyekre mind a mellett, hogy az ausztriai cs. kir. kivált, bécsi, az egyesült budai-pesti, pozsonyi és az augsburgi allgemeine Zeitung, továbbá a Pesti Hírlap és Hírnök által f. é. September 5-én kelt felszólítás háromszor bocsáttatott közre, a f. é. julius 1-én lejárt kiegészítése az első 5 százlék fizetésnek, úgyszinte a második 5 °/„ befizetés is az eleve f. é. October ■dikére kitűzött záridőig nem teljesültetett, a társaság könyveiben kitörötteknek, érvény telenek és semmiseknek nyilatkoztatnak, és az azokra már tett 5% befizetés, a társaság tulajdona gyanánt, melly az őt illető igényeket fentartja, vézetik. Ezen megszűnt 497 szám helyett uj ideigleni részvények fognak készíttetni, és róluk a legközelebbi rendes közgyűlés határozni. Főkönyvi sz. 9 Átírási sz. 2 szól 10 dar. részv. Főkönyvi sz. 397 Átírási sz. 1 szól 5 dar, részv 9 9 9 15 15 18 19 73 84 84 97 106 131 166 180 194 217 247 247 248 249 249 258 261 262 273 273 274 287 305 320 320 343 343 353 2 3 531 4 4 2 8 2 3 6 3 3 2 2 5 5 24 31 14 7 9 10 13 5 3 4 8 3 15 1 2 1 2 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 20 10 50 10 10 10 10 10 10 10 10 20 20 10 10 10 10 10 10 10 10 5 5 1 Áthozatal 401 Pozsony, octobcr 20. 1844. Főkönyvi sz. 397 397 397 398 439 439 439 439 452 454 458 533 551 629 679 681 721 721 736 750 750 750 750 750 750 750 753 766 773 783 793 805 847 879 879 P6 Áthozatal 401 Összeg 497 (3) A magyar közéipauli vasút igazgatósága által. POZSONYBAN nyomtatja Schmid Antal. Németalföld. Az országos RR. mindkét kamrája tudomás szerint egy válaszfelirattal felel a trónbeszédre. 1815 óta e tekintetben semmi nehézség nem támadt, az első kamra a másodiknak válaszfeliratjavaslatát folyvást elfogadván. Most először tagadta meg az első kamra hoszas viták után az átküldött válasz felirathozi hozzájárulását; minthogy zárt ajtóknál történt a tanácskozás, még nem tudatnak a szakaszok, mik ezen szokatlan határozatot előidézék.