História 1997
1997 / 5-6. szám - Társadalom, nevelés, mozgalom, 1919-1945
június 5. A Közoktatásügyi Népbiztosság 36. sz. rendeletével felállítja az Országos Gyermeküdülési Hivatalt a tanköteles egészséges és beteg gyermekek üdültetésének egységes szervezésére, irányítására. 1919 ősze Megalakul a Magyar Cserkészszövetség. A mozgalom célja: komoly jellemnevelés, egészséges testedzés és gyakorlati ügyességfejlesztés által jó honpolgárokká nevelni a diákokat. (Az ifjúsági mozgalomnak 1922- ben közel 15 ezer, 1937-ben pedig már 54 ezer tagja volt.) — 1920. február 8. A hágai Central Comité meghívására útnak indul az első magyar gyermekvonat Hollandiába. A tíz évig tartó külföldi gyermeküdültetés keretében közel 62 ezer vézna, vérszegény, beteges gyermek töltött el több hónapot holland, belga, svájci, svéd és angol családoknál. (A 100. gyermekvonat 1926. április 12-i indításánál megjelent Horthy Miklós, Izabella Auguszta fővédnöknő, József és Albrecht kir. hercegek.) november New Yorkból elindul a Mar Cantabrico hajó, fedélzetén a nélkülöző magyarországi gyermekek megsegítésére az amerikai magyarok 16 241 ládát megtöltő szeretetadományaival. Az adományokat az Országos Gyermekvédő Liga osztotta szét a rászorultak között. 1921. július 28. Kihirdetik az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921 :XXX. törvénycikket. — szeptember 30. Kísérletképpen 10 fővárosi iskolában megkezdi működését az iskolanővéri intézmény. Az iskolanővéreknek szociális, karitatív és erkölcsvédelmi feladataik voltak. december 31. Kihirdetik a testnevelésről szóló 1921 :LIII. törvénycikket. — 1922. február 25. Az 1884. évi ipartörvényt módosító 1922:XII. törvénycikk korlátozza az elemi iskolába járó gyerekek tanoncként való foglalkoztatását. 12 év alatti gyermeket iparvállalatokban, ideértve azok irodáit is, sem tanonci, sem más minőségben alkalmazni nem szabad. Képesítéshez kötött iparban 12 éven felüli gyermeket csak tanszerződés alapján lehet foglalkoztatni, képesítéshez nem kötött munkát azonban bármely iparvállalatban végezhet. Pékiparban, szén- és fűtőmunkára, hajókon stb. gyermeket egyáltalán nem lehet alkalmazni. az év folyamán Az Országos Gyermekvédő Liga, a Magyar Vöröskereszt Egyesület és az Országos Stefánia Szövetség megalakítja a Genfi Nemzetközi Gyermekmentő Egyesület Magyar Csoportját, a Magyar Gyermekmentő Szövetséget. Megállapodásuk szerint az anya- és csecsemővédelmet 3 éves korig a Stefánia Szövetség látja el, a Gyermekvédő Liga az iskolás gyermekek gondozásával foglalkozik, a Vöröskereszt Egyesület pedig az ismétlő iskolás és iskolából kikerült fiatalság védelmét vállalja. A cserkésztörvény és próbák 1919 ősze. A jellemnevelés alapja a 10 pontos cserkésztörvény: „1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond... 3. A cserkész, ahol tud, segít... 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket... 10. A cserkész testben-lélekben tiszta.” A cserkészmozgalom résztvevői korosztályokba osztva folytatták a munkát: a 8 évesnél fiatalabb fiúk a farkaskölykök, a 8-10 évesek az apródok, a 10-12 évesek a kiscserkészek, s a 12-16 évesek a cserkészek. Különleges kiképzésben részesültek a vízi-, repülőcserkészek, valamint a regősök. A cserkészek a különböző cserkészpróbák révén nyerték el kiképzésüket. Az első 3 hónapi jelöltidő alatt az újoncpróbára készültek, megismerve a cserkésztörvényeket, a nemzeti jelvényeket, a helyes magatartás szabályait és a környéket, majd letették a fogadalmat. A második próba tárgyai: elsősegély, megfigyelés, tájékozódás, jeladás, ügyességek, tüzelés és főzés, közhasznú ismeretek, a harmadiké: táborozás, környék-, térkép- és időjárásismeret, próbakirándulás, életmentés, betegápolás, egészségvédelem, úszás, takarékosság, gyakorlati cserkészélet. A három fő próba letétele után kerülhetett sor az 50 különpróba közül némelyek letételére. (Lásd a 48-49. oldalakon közölt cserkésznaplórészletet.) 1921. december 31. A „testgyakorlatok” iskolai bevezetésére már az 1830-as évektől történtek szórványos kísérletek, melyek a kiegyezés után kaptak nagyobb lendületet. Eötvös József 1867-ben a középiskolai, 1868-ban a népiskolai és polgári iskolákban írta elő a testgyakorlást. Az 1873-ban kiadott vezérkönyv a testnevelés céljaként a szép testtartás, a testi fejlődés és egészség előmozdítását, az erő és ügyesség, az akaratszilárdság fejlesztését jelölte meg. Az 1890-es években a tornázáson kívül az atlétika, a játékok, az úszás és korcsolya is bekerült a testgyakorlás körébe. 1899-ben a VKM heti két órában szabta meg a testnevelési órák számát, s heti egy alkalommal kötelező szabadtéri játékot írt elő. A Tanácsköztársaság reformtervében már heti 3 tornaórát, 1-2 játékórát, s havi 1 napos kirándulás bevezetését tervezte. Az 1921. Lil. testnevelési törvény gondoskodni kívánt mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, s a leventeegyesületek szorgalmazásával szervezni kívánta az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését is. A városokat, községeket játszóterek, fürdők, uszodák stb. fenntartására, illetve támogatására kötelezi. Az 1925. évi tanterv a testnevelés céljaként az egészség, edzettség, az ügyesség tervszerű fejlesztését, az önfegyelem, az önálló cselekvésre és az összetartozásra való nevelést fogalmazta meg. A mulasztás, kihágás 1921. július 28. Az 1868. évi népiskolai törvény óta a tankötelezettségnek nem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni. Az 1921. évi törvény ezért megerősíti: minden gyermek gondviselője (szülő, gyám, gazda), törvényi kivételektől eltekintve, köteles a gyermeket 6. életévének betöltését követően 9 tanéven át nyilvános iskolai oktatásban részesíttetni (6 tanév elemi népiskola, 3 tanév továbbképző [ismétlő] iskola). Az iskoláztatási kötelezettség magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is. Igazolatlan mulasztásai esetén a gondviselőt megintik, pénzbírsággal, végül kihágás miatt 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják. Iskolai testnevelés Falusi iskolások mezítlábasán ülnek a padokban, 1935 45