História 1997
1997 / 5-6. szám - Társadalom, nevelés, mozgalom, 1919-1945
1927. július 3. Kihirdetik az 1927:XIV. törvénycikket, mely a közszolgálati (állami, törvényhatósági, községi és egyházi tényleges vagy nyugdíjas) alkalmazottak kiváló erkölcsi magaviseletű és előmenetelű gyermekei számára tanulmányi ösztöndíjat biztosít. 1928. január 21. Az e napon kihirdetett 1928:V. törvénycikk rendelkezik a iparban és némely más vállalatnál foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről. 14 éven aluli gyermekeket a törvényben megjelölt üzemek, vállalatok körében nem lehet foglalkoztatni, s tilos éjjel dolgoztatni őket; gyermek- és fiatalkorúval tilos olyan munkát végeztetni, amely testi erejüket meghaladja, vagy egészségüket, testi épségüket, erkölcsüket, illetve fejlődésüket veszélyezteti. az év folyamán A főváros iskoláiban bevezetik a testízáraiztatást, a gyenge testalkatú, vérszegény, valamint tuberkulózisra hajlamos gyermekek egészségének javítása végett pedig csukamájolaj-akciót szerveznek. 1930. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1926-ban létesített egészségügyi mintajárásainak tapasztalataira alapozva szélesebb körben kibontakozik a Zöldkereszt-mozgalom. — 1933. március 4. A 2600/1933. ME. számú rendelet a négynél több gyermekes családfőt megillető adókedvezményekről rendelkezik. E szerint az 5-6. gyermek után 200-200 P-vel, minden további gyermek után még 300 P-vel csökentheti adóalapját az adóalany. Meghatározott esetekben a föld-, ház- és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból is mérséklés illeti meg. 1934. A gyermeklélektan tudományos művelésére Schnell János vezetése alatt megalakul a M. Kir. Gyermeklélektani Intézet, mely elméleti munkássága mellett szegény gyermekek számára ingyenes nevelési és pályaválasztási tanácsadót tartott fenn. 1936. május 19. Az 1936 IX. törvénycikk 18. §-a kötelezővé teszi a diftéria elleni védőoltást. július 15. Az 1936:XXIII. törvénycikk és az 1030/1936. BM. számú rendelet módosítja az 1891. évi kisdedóvásról szóló törvényt.» 1938. december 30. Kihirdetik az 1938:XXXVI. törvénycikket, mely az iparban, kereskedelemben, bányászatban, kohászatban foglalkoztatott napszámosok, munkások, altisztek és iparossegédek számára gyermeknevelési pótlékot biztosít. A havi 5 pengős járulékot a gyermek 14. életévének betöltéséig folyósítják. 1939. augusztus 14. Az 1940: XXIII. törvénycikk alapján létrejön az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA), mely a sok- (négy-, illetve ennél több) gyermekes családok intézményes támogatását s a gyermekvédelem feladatainak ellátását tűzte ki célul. Zöldkereszt-mozgalom 1930. Az 1920-as években — a felső és középosztályok egzisztenciális gondjai miatt — a társadalmi alapon működő intézmények munkája akadozott. Ráadásul ezek a szervezetek zömmel a városokban működtek. A falusi gondozási tevékenység első lépéseként néhány mintajárásban felállították a tisztiorvos által vezetett egészségvédelmi szolgálatot, mely anya- és csecsemővédelemmel, az iskolás korú gyermekek védelmével, a gümőkór, a nemi betegségek, a trachoma és malária elleni küzdelemmel, valamint a népélelmezés kérdésével foglalkoztak. A falvakban zöldkeresztes védőnők látogatták a családokat. A 730/1940. BM. számú rendelet az anya- és csecsemővédelmet 1941. január 1-jétől országosan a zöldkeresztes szolgálat feladatkörébe utalta. Az anya- és csecsemővédelmi tevékenység hatékonyságát azonban korlátozta, hogy a Zöldkereszt működése a falusi lakosság alig több mint harmadára terjedt ki. Gyermekvédelem — szociális ügy 1936. július 15. Az 1936:XXIII. törvényben, arra hivatkozva, hogy a kisdedóvás már nem annyira a középosztály, mint inkább a szegényebb néprétegek szülői felügyelet nélkül maradó gyermekeinek gondozását ellátó szociális intézmény, a 3-6 éves korú gyermekek egész napos felügyeletét, gondozását ellátó kisdedóvókat, gyermekotthonokat — a tanfelügyelő nevelésügyi ellenőrzésének fenntartása mellett — szociális és egészségügyi intézményekké szervezik át, az ezek feletti ellenőrzést pedig a Belügyminisztérium hatáskörébe utalják. A törvény szorgalmazza a napközis óvodák és napközi otthonok szervezését is.A Falu Szociális Alap 400 ezer- nél több támogatást nyújtott falusi óvodák bővítésére, míg a visszacsatolt vidékeken a „Magyar a magyarért” mozgalom karolta fel a napköziotthonos óvodák kialakítását. Az átalakítás, bővítés, felszerelés átlagosan 4700 P- be került.) (G., B. D., S.) Ruhaakció szegény gyermekeknek, Budapest, 1930-as évek Menekülő család, 1941-1944 között 47