Melléklet 2000
2000 / 1. szám - Kovács Ferenc–Csete László: Agrárgazdaság az ezredfordulón
TfmULItlflnVDK megítélése, valamint a stratégiák megvalósításának elősegítése érdekében. A fejlett országok példái egyértelműen bizonyítják, hogy miközben csökken a mezőgazdaság aránya a foglalkoztatottak körében, a GDP-ben, a külkereskedelemben, stratégiai jelentősége nem csökken, hanem növekszik. A Az agrárgazdaság és a vidék stratégiai szerepe Magyarországon a szolgáltatások előretörésével, az ipar fellendülésével hasonló arányváltozások rejlenek, amit azonban a fejlett országoktól eltérően terhelnek a rendszerváltozással járó átalakulási, átmeneti gondok, jelenségek, a teljesítmények, kapacitások, a jövedelmezőség csökkenése, a finanszírozás nehézségei, a tőkehiány, a munkanélküliség fokozódása, az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem közötti feszültségek növekedése, a birtok- és üzemi viszonyok kuszasága, az innováció és a fejlesztés megtorpanása, általában az új viszonyok, feltételek viszonylag lassú kibontakozása. Az átalakulási folyamatok keretében a liberalizáció, a dereguláció, a piacépítés és a tulajdonviszonyok változásai révén létrejöttek azok a csírák, egyes esetekben már a szilárdabb alapok, amelyekre támaszkodva kibontakozhatnak a tudományosan is megalapozható újabb agrár- és vidékfejlesztési stratégiai irányzatok. Ebben legfontosabb annak fel- és elismerése, hogy a hazai mező- és erdőgazdaság a szervesen összefonódó vidékkel együtt semmilyen más nemzetgazdasági ággal, tevékenységgel vagy éppen importtal nem helyettesíthető, illetve pótolható stratégiai rangú szerepkört tölt be a természeti környezet és a biodiverzitás hasznosításában, óvásában, sőt gazdagításában, a falusi élet- és települési körülmények fejlesztésében, a vidékiek életnívójában, a nyugdíjasok. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe % (1990 – 100%) Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 21. o. EZREDFORDULÓ •EOOOil. munkanélküliek, sokgyerekesek szociális helyzetének javításában, a különféle alapanyagok és élelmiszerek biztonságos, kívánatos mennyiségű és választékú előállításában, valamint az infláció mérséklésében. A hiánygazdaság megszűnését, a magántulajdon helyreállítását és az élelmiszeripar privatizációját követően csak lassan bontakoznak ki az alapanyag-termelés és a feldolgozás közötti koordinációk, illetve integrációk, amely különösen az alapanyagokat előállítók körét érinti hátrányosan. A hazai mezőgazdaság teljesítményei, kapacitásai, vagyona az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent. A kapacitások, a teljesítmények növelése, őrzése nemcsak az EU-val folyó csatlakozási tárgyalások, a különféle kontingensek megállapítása miatt fontos, hanem sokkal inkább Magyarország hosszú távú érdekei miatt, azért, mert a világ népességének és az élelmiszerek iránti igények növekedésének kielégítésében azok az országok, régiók találhatók előnyösebb helyzetben, amelyek képesek élelmiszer-felesleget előállítani. A leépült agrárkapacitások sajátosságaik miatt csak nagy áldozatokkal és hosszabb távon újíthatók meg. Az agrárágazatok helyzetének, szerepének megítélésében fontos az is, hogy a versenytársakhoz képest viszonylag kedvező a magyarországi agroökológiai potenciál (felszíni viszonyok, talaj adottságok, éghajlat, a művelt terület nagy aránya, az egy főre jutó bőséges földellátottság, hagyományok, a képzett munkaerő- és szakemberállomány, a biológiai alapok stb.), amely különleges adottság nyersanyagszegény hazánkban tartós és járadékszerűen kamatoztatható előnyt jelent a versenytársakhoz képest. A magyarországi agrárágazatok jelenlegi helyzetét illetően összefoglalóan megállapítható, hogy a mező- és erdőgazdaságot, valamint a vidékfejlesztést az átalakulás és az átmenet, valamint az EU-harmonizáció problémái, továbbá az új viszonyok vontatott formálódása jellemzik. Éppen ezért a stratégiai kutatások az új célok, fejlődési irányok tudományos megalapozását kívánják elősegíteni, rávilágítva az agrárgazdaság jövőben növekvő és változó nemzetgazdaság A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉVI ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSE (előző év 100%) Év/időszak Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Összesen 1976-1980 1,7 3,4 2,5 1981-1985 0,4 1,0 0,7 1986-19901,10,3 -0,4 1991-1995 -4,7 -8,1 -6,5 1996 9,8 1,7 6,3 1997 -2,1 -6,0 -3,8 1998 -8,6 6,3 -2,1 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 21. o.