Melléklet 2001
2001 / 1. szám
TflRTflLOm ermészetes - és nem a 2000. év miatt van ez így -, hogy az európai kontinensen élők is újrafogalmazzák a világmindenséghez, az emberi közösség egészéhez, a községhez, a nemzeti közösségükhöz és a kontinentális közösséghez (Európához) fűződő azonosságérzésüket, identitásukat. Évezredes értékrendek bomlásának, keveredésének, új életelvek kialakulásának korát éljük. Legyünk őszinték, nem tudjuk megmondani, vagy csak jósolni tudjuk, milyen emberi-kulturális életrendek lesznek száz év múlva a döntők, amelyek meghatározzák a kontinensen élők életcéljait. Lásd Glatz Ferenc: Újévi etűdök c. cikkünket az 5. oldalon, néhány évtizede még mindenki - a média, politikusok, döntéshozók, de a tudományos közösség képviselői is - fenntartható fejlődésről beszélt. Sokan még ma is használják a kifejezést, holott jelenleg a világ nem így, nem fenntartható módon működik. Másképpen fogalmazva: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, hosszú távon nem folytatható. Nem tartható fenn a népességnövekedés, illetve az erőforrások elhasználásának üteme, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a környezet romlása. A fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme a tágabb értelemben vett környezetvédelem, a természet rendszereinek és erőforrásainak megőrzése. Lásd Meskó Attila: Átmenet a fenntarthatósághoz c. cikkünket a 13. oldalon. A piaci koordináció sok évszázada jelen van az emberiség történelmében - nem új jelenségről van tehát szó. Érdemes azonban figyelmet fordítanunk arra, hogy mi az oka a kiterjedésének, annak, hogy az elmúlt évtizedekben az országhatárokon átnyúlva globálissá válik. Természetesen bonyolultés sok oldalról megközelíthető) összefüggéslánc vezethetett ide, amiből én két, az üzleti világ szempontjából nagyon fontosnak tartott tényezőt emelek ki (ugyanakkor ezek jelentősége túl is mutat az üzleti világon). A fogyasztói szükségletek robbanásszerű bővülése (általános növekedése és választéki szélesedése) a termelés és a fogyasztás egyre kiterjedtebb nemzetköziesedésének a szükségességét teremtette meg, míg a technikai fejlődés (ezen belül is mindenekelőtt az informatika és a logisztika fejlődése) a lehetőségét adta a globális gazdaságnak. Lásd Chikán Attila: A globalizáció és a gazdasági tevékenységek koordinációja c. cikkünket a 24. oldalon. ) EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 3561-539 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Frisnyák Zsuzsa, Horváth Imre Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 2 ____________TARTAIM____________ GLATZ FERENC: Ezredforduló - sorsforduló 3 GLATZ FERENC: Újévi etűdök 5 Az európai integráció történelmi körülményeiről, az új ipari-technikai forradalomról • Az európai identitásról • Európa nyugati és keleti felének egymásrautaltságáról • Az Európai Unió és Oroszország viszonyáról • De mi is az EU és mi a célja? • Európa emancipálódása GYULAI JÓZSEF: Miben más a 21. század indulása, mint volt a 20. századé? 10 • FIGYELD • MESKÓ ATTILA: Átmenet a fenntarthatósághoz 13 A fenntarthatóság fogalma • A népességrobbanás kihívásai • A környezet és a természeti erőforrások megőrzése • Az élelemtermelés korlátai • Vízfelhasználás • Az energia biztosítása • Az egészségügyi ellátás gondjai • A kutatás és oktatás szerepe • Globális információs hálózat kiépítése VIDA GÁBOR: Az ökológiai válságtól a technokultúráig 18 Gaia-elmélet • A természetátalakítás ellentmondásos hatása • A fenntartható fejlődés feltételei • Hosszú távú előrelátás LÁNYI ANDRÁS: Az etikától a politikáig 19 • IdflGYARORSZÁG ÉS f ÜRGYÖSSÉG • CHIKÁN ATTILA: A globalizáció és a gazdasági tevékenységek koordinációja 24 A globalizáció fogalma • Koordinációs mechanizmusok • A globális koordináció kettőssége • A globalizáció intézményrendszere • Globális globalizáció • A globalizáció hatásai • Magyarország és a globalizáció • •mÍrHELY • NYÁRY ISTVÁN-PÁSZTOR EMIL: Az egészségügyi ellátás reformja 29 A szocialista „félmúlt" • Felemás állapot a rendszerváltás után • Az átalakítás várható irányai • HÍREK • Az információs társadalom és a jog 33 Új akadémiai stratégiai kutatási program Vízgazdálkodás '21 35 Konferencia a hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről, 2000. szeptember 27. Mit tehetünk a magyar nyelv korszerűsítéséért? 35 Nyelvművelő konferencia, 2000. december 4. A címlapon: az ezredfordulót köszöntő folyóiratcímlapok EZREDFORDULÓ • 2001^1.