História 2004
2004 / 4. szám - OLVASÓINK ÍRJÁK - MÁRIÁN DORINA - MÁRIÁN ZOLTÁN: Magyar grófnő volt a Nílus királynője
nem vált vagy nem válhatott el, s talán férje haláláig kellett várnia ahhoz, hogy hivatalos házasságot köthessen. Erre még egy évtizedet kellett várniuk, s végül 1910. február 28-án lettek hivatalosan is egymáséi a Boszporusznál fekvő Chibuklu villában, Törökországban. „Djavidan hanum” hercegnő A magyar grófnő még évekkel korábban felvette a Zubeida nevet, majd hivatalos házasságkötésük után az udvari körökben jobban hangzó Djavidan Djanan nevet választotta, melyet haláláig megtartott. Ettől kezdve Török grófnő úgy szerepel a gothai nemesi almanachban is, mint Djavidan hanum hercegnő, az egyiptomi khedive felesége. (A hanum titulust a pasa feleségei és leányai viselték.) Ezzel együtt áttért a muzulmán hitre a főmufti jelenlétében. Számára ez valószínűleg nem sok nehézséggel járt, hiszen eredetileg nem volt megkeresztelve. Azonban a muszlim vallási vezetők nem vállalhatták egy ellenkező nemű tanítását, így a híres svájci iszlám tudós, Hess von Wyss ismertette meg vele a Koránt. Djavidan gyakran elkísérte hitvesét az Oszmán Birodalomban és Európában tett látogatásaira. A királyi hitves nagyfokú közvetlensége ez idáig ismeretlennek számított az egyiptomi udvarban, s ezért nem meglepő, hogy a magyar grófnő férjére is nagy hatást gyakorolt. A volt osztálytárs, a magyar Árvay Kelemen egy 1928-ban a Nationalzeitungban megjelent újságcikkben így ír Török von Szendrői Marianne-ról: „...egy kivételes szépség és egy melegszívű hölgy, aki sokszor csillapította a gyakran önfejű Khedivet. (...) pompában élt a Mostorod palotában Matabieh mellett [északkeletre Kairótól]. A fantasztikus palotának hatalmas kertje és kiterjedt birtokai voltak, melyek jövedelme őt illette. Ő volt az európaiak jótevője a Khedive udvarában.” II. Abbas Hilmi udvartartásában ugyanis bőven akadtak osztrák-magyar monarchiabeliek, úgymint az orvosa, gyógyszerésze, a fogorvosa, a főépítésze, sőt még az udvari pék is. Djavidan emlékirataiban leírja, hogyan élt az Abdin és a Koubbeh palotákban Kairóban. Apósa, Muhammed Tewfik pasa idején a Koubbeh palota az Ezeregyéjszaka Ünnepe és a királyi esküvők színhelyéül szolgált. II. Abbas Hilmi alatt szerepköre kibővült, és a csodálatos kertekkel körülvett királyi rezidencián tartották a hivatalos fogadások egy részét is. Djanan Djavidan az alexandriai Ras al-Tin palotában is élt, nyaralni pedig a törökországi Villa Chibukluba járt. A hercegnő aktívan részt vett a Chibuklu Szeráj kialakításában, meghatározta és jóváhagyta a palota kertjeinek kialakítását, a kanyargó ösvényeket, a fák és a rózsabokrok helyeit, s nem utolsósorban a „szerelmesek sikátorát”, mely a nyári lakot kötötte össze a szerájjal, s mely annyi meghitt órát adott a királyi párnak. Az álruhás hercegnő A hercegnő lelkesen vetette bele magát a közügyekbe. A Vörös Kereszt tagjaként vigasztalást nyújtott az Oszmán Birodalom és Bulgária között dúló 1912-es első Balkán-háború áldozatainak. A khedive parancsára a sebesülteket a Ras al-Tin palotába szállították, melynek termeiben és hosszú folyosóin ideiglenes kórházat rendeztek be. Djavidan hanum hivatalos kairói rezidenciáján, a Mostarodban, ahol a khedive egy magánállatkertet tartott a A párizs Grand Hotelben találkoztak újra a szerelmesek Djavidan egyik lakhelye, a kairói Koubbeh palota, 1900-as évek II. Abbas Hilmi uralkodó és felesége, Marianna grófnő, aki Djavidan hanum néven lett muzulmán egyiptomi királyné, 1910-es évek 27