História 2007
2007 / 1. szám - ÉVFORDULÓ - KUBINYI ANDRÁS: A nándorfehérvári diadal : Kérdések és következtetések
A nándorfehérvári diadal Kérdések és következtetések A középkori magyar történelem egyik legismertebb eseménye Hunyadi János 1456. július 22- én, II. Mehmed szultán felett Nándorfehérvárnál aratott győzelme. A magyar történelemben kevés tényről maradt fenn annyi forrás, mint Hunyadi diadaláról, ennek ellenére számos kérdőjel vetődik fel a csata értékelésében. Nándorfehérvár ostroma II. Mehmed szultán úgy vélte, hogy két hét alatt megvívja a várat, és két hónap múlva Budán ebédel. A szultán már 1455 decemberében megkezdte a felkészülést. 1456. április 7-én érkezett a hír Budára, hogy Magyarország ellen jön. A korabeli források 100-150 ezer harcosról, több mint 300 ágyúról, sok hajóról emlékeznek meg. A szultán július 3-án érkezett Nándorfehérvár alá, és 4-én kezdte meg a város körülzárását. Hajóhada a folyókon történő segítségnyújtást akadályozta meg. Hunyadi csapataival később érkezett, és Zimonynál táborozott le. Július 14-én sikerült a Szalánkeménnél állomásozó flottával megtámadni és legyőzni a török hajókat, amelyeket a nándorfehérvári naszádok hátulról támadtak meg. A hajókon Hunyadi bejutott seregével a városba, amelyet hadianyaggal és lőszerrel is ellátott. A szultán ágyúival lövette a várost, és sikerült a falak egy részén rést ütni. II. Mehmed július 21-én alkalmasnak látta az időt a roham elrendelésére. A törökök be is jutottak a városba, és fosztogatni kezdtek. (Nándorfehérvár erődített városból, valamint a várból állt.) Hunyadi ellentámadása azonban szétverte őket, és kiűzte a városból. A török roham tehát eredménytelen volt. Hajón újabb segítség érkezett a védőkhöz, s a Kapisztrán vezette keresztes had is már Zimonynál állt. Hunyadi főkapitány ugyan megtiltotta katonáinak a falak elhagyását, ám egyre többen szöktek ki, és a folyón folyamatosan átkelő keresztesekkel a török őrállásokat támadták. Kapisztrán is tiltotta a harcot, végül azonban állítólag 2000 keresztessel beavatkozott. Sikerült az alig őrzött török ágyúkat is megszerezniük, és az ellenség ellen fordítani. A szultán későn rendelte el az ellentámadást. Hunyadi a falakról idejében vette észre a kedvező alkalmat, és lovasaival kitörve szétverte az ellenséget. Már július 22-e volt. A szultán elmenekült, tábora és ágyúi Hunyadiék kezére jutottak. Kérdés, hogy a magyarok miért nem üldözték a megvert ellenséget. Hunyadi a Garai László nádornak címzett július 24-i levelében arról írt, hogy saját katonái közül sokan megsebesültek és A stratégiai fontosságú ponton fekvő Nándorfehérvár, „a hitetlenség házának lakatja”. Metszet, 1521 után 15 NÁNDORFEHÉRVÁR OSTROMA 1456. július 3-24. török rohamok a vár ellen török csapatok visszavonulása a magyar felmentő sereg útja magyar ellentámadások ■3 ostromágyúk NANDORFEHERVAR/BELGRAD ——\ v* Város'